Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
MEGÚJÍTOTT MOZGALOM FÉLÚTON SZSGE A picurok cserkésznótái A polgármester tízparancsolata Fekete István Tüskevár című regényében háromszemélyes tábori életet teremt az öreg Matula A cserkészmozgaiom más világ, de szellemi tartalma hasonló. A barátságba oltott fegyelem, a közös cselekvésre, együttes fellépésre való szövetkezés Az év közi próbákra a koronát a nyári táborozás teszi fel A Pest megyei csapatok többsége Nagvvázsonvban. Szarvason. Felsőtárkánvban Gyenesdiáson. illetve Diós- jenőn verte fel a sátrát. A vecsési nyoicvanhármas szántó Attila cserkészcsapat viszont Vácszentlászlót választotta, ők a megyében maradiak Pataki Józseffel, az országos táborozási bizottság tagjával őket látogattuk meg Útközben a több mint három esztendeje megújított mozgalomról beszélgettünk. CSAK A LEGJOBBAK JÖJJENEK! — Mi jellemzi a mozgalmat? — Eddig gomba módra szaporodtak a csapatok; de most — bármennyire ellentmondásosnak látszik is — fékezni szeretnénk a létrejöttüket. mert ez az áradat a színvonal rovására mehet. Nekünk az ifjúság ■ agjobbjai kellenek Egy vidéki kistelepülésen azonban nincsen sok fiatal, s közülük sem akar mindenki cserkész lenni Márpedig mi az önkéntesség elve alapján szerveződünk. CSÖNDES BIRODALOM — Ifjúsági vezetőként kik dolgoznak a cserkészcsapatokban? — Vezetőhiánnyal küszködünk A legkiválóbb ifjakat . igyekszünk fölkészíteni, hogy rátermett, képzett vezetőiek éváljának. — Milyen a kapcsolatuk az iskolákkal? — A csapatoknak több mint nyolcvan százaléka egyházi jellegű. Több iskolában kijelentette az igazgató, hogy a cserkészek nem tehetik be oda a lábukat. Máshol meg az iránt érdeklődtek, hogy mennyit fogunk fizetni. Megszokták. hogy régen az úttörővezetők havi kiegészítést kaptak. Mi nem fizetünk a Önkormányzati támogatással Bővül az Örkényi rendőrőrs Az Örkényi rendőrőrs egyre többet hallat magáról, kivált, amióta Gelle Ferenc főhadnagy vette át az irányítását. Az más kérdés, hogy az őrs külleme nem azonos a falai közt folyó tevékenység minőségével. Az épületet rég kinőtte már a jelenlegi személyi állomány. Bűnfelderítést, bűnmegelőzést (az egyéb rutinmunkákról már nem is beszélve) csak nyugodt feltételek közt lehet végezni, és nem zsúfolt szobákban. A fenti problémákról beszélgetünk Kovács István polgármesterrel és Gelle Ferenc őrsparancsnokkal. Mint Gelle , főhadnagy mondja, év'végéig még három altiszttel nő az állomány, ezzel összesen tíztagú lesz az őrs* Igencsak nagy bajban lennének, ha... Szerencsére az önkormányzat megértőnek bizonyult. Kovács István nagyon is tudatában van annak, hogy a BM és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság anyagi erejét sokkal fontosabb gondok megoldása köti le (autóparkfelújítás, korszerű technikák beszerzése stb.), mintsem hogy vidéki rendőrőrsök bővítését finanszírozzák. Az őrs épülete amúgy is önkormányzati tulajdon. Ezért a testület úgy döntött, a felújítást — amely egyben bővítés is lesz — saját erőből oldják meg. Az akció gesztorai ők lesznek, ám anyagilag beszáll a lakosság, pontosabban az Örkény és a rendőrségileg Örkényhez tartozó négy társközség vállalkozói. Az események azt igazolják, az utazóbűnözés elsősorban az üzleteket, benzinállomásokat, vendéglátósokat sújtja. Okkal megértőek tehát az első számú érdekeltek. A hernádi benzinállomás tulajdonosa egymaga állja a sóder- és cementszámla kifizetését. Jóllehet, Her- nád meglehetősen zárt település, kiesik a bűnözők útvonalából, de az ördög nem alszik. Jobb, ha a rendőrség szeme rajta van a községen. Már elkészültek a tervek, amelyek szerint majd kétszeresére nő a rendőrőrs alapterülete. Lesz benne k^t új iroda, korszerű várószoba (most az udvaron szobroznak az ügyfelek, esőben, napfényben), bűn- jeltároíó helyiség, személyzeti pihenő. A költség- vetés egymillió forinttal számol. Hogy miért csak ennyivel? Mert a munkák oroszlánrészét az önkormányzat szakemberei végzik. és a faluvédő csoport tagjai — ez utóbbiak társadalmi munkában. — A rossznyelveknek lesz megint miről pusmogni. Például arról, Örkényben azért ilyen nagy a rendőrök iránti megértés, mert. ott lakik a dabasi rendőrkapitány. — Saját érdekükben, hogy a rendőrőrs jól dolgozzon. Márpedig eredményes, jó munkát csak arra alkalmas környezetben lehet végezni. Az önkormányzat akkor is így gondolkozna, ha Minárcsik András őrnagy úr nem itt lakna közöttünk — mondja Kovács István polgármester.. Szavait látszik igazolni az a hír, hogy Gyálon is hasonló terveket „dédelget” az önkormányzat, noha ott senki nem telepedett még le a Dabasi Rendőrkapitányság stábjából. (—matula—) társadalmi munkáért, így hát nem megyünk az iskolákba! Pedig a fiataloknak szükségük volna jellemformáló erőre. — Mennyire edzettek a mai fiatalok? — Nagyon gyenge az állóképességük Húszpercnyi futás után összeroskadnak, diszőrségben elájulnak. . A fáradalmakat nehezen viselik el, a terhelés növelése megviseli őket. Közben megérkezünk a faluba Innen még elég messze található a tábor, kinn az erdőszélen. Rekke- nő hőségben vágunk át a földeken Kísérőm szerint ez a pár kilométer pipafüst. Már-már fulladozni kezdek. amikor föltűnik a birodalom, megpillantjuk a sátrakat. Csöndes a környék, kiderül, hogy a gyerekek a Bika-tónál portyáknak éppen. Őrsönként rendeznek főzőversenyt A táborban csak a parancsnokot, az ügyeleteseket találjuk. Rajtuk kívül még egy-két gyengélkedőt. . . Egy kislegény fát aprít, ő a tűzfelelős. Kukorica fő a fazekakban, estére az lesz a csemege — Te vagy a kiskukta? — érdeklődöm a pöttöm gyerektől. — Nem, én vagyok a nagy tűzszerész — húzza ki magát Vojt Attila. — Tavaly ő volt a tábori kürtösünk is — teszi hozzá Kőpataki Sebestyén táborparancsnok, és megsimítja a fiú fejét. — fiiért hagytad abba a kürtölést? — Lakótelepen lakunk, ott nem lehet gyakorolni, megőrülnének a szomszédok, ha rákezdeném... Egy kis pihenés után körbevezetnek a táboron, bekukkanthatunk a sátrakba is. Innen-onnan cipők, papucsok kandikálnak ki. AHOL A ROMANTIKA TEREM — A picurok a legrendesebbek — jegyézűk meg mindnyájan. A „picurok” a kiscserkészek, ők kiváltképp lelkesek. Huszonhat cserkésznótát jegyeztek már le, amelyeket jövőre bizonyára büszkén fognak fújni. A tábortüzek mellett A romantika úgy. terem, mint hajdanán ,.. T. A. Szórólapokat nem szokás velinpapirra nyomtatni, amiért is nincs miért csodálkozni, hogy az 1!)!)0 nyárvégen útjára bocsátott választási felhívás szövege némileg megsárgult, még az emlékül megtartott példány is. Ama szórólapon Szigetcsép egyik polgármester-jelöltje, Kóta István mondta el választóinak, mit hogyan képzel megoldani, ha ó nyeri el a státust. A program tíz pontban jelölte meg a tennivalókat és azt az utat, amelyen a falu sorsa kell haladjon az elkövetkező négy évben. dott stádiumban vannak, hogy erre rövid időn belül sor kerül. B Szigetcsépen 360 német ajkú és lilt) szerb lakos él. Alit lettek annak érdekében, hogy ezek megőrizhessék nemzeti identitásukat? Kóta István fölényes győzelmet aratott, ami mindenekelőtt annak tudható be.. hogy 1989. januárjától 1990. szeptemberéig ő volt az utolsó tanácselnök, s az ez idő alatt végbement látványos beruházások a nevéhez fűződtek. A Kótai-féie tízparancsolatban a községfejlesztési törekvések meglehetősen visszafogottak. Ami érthető. Kótai István 1990 nyarán még aligha ismerhette az új önkormányzati igazgatás anyagi feltétel- rendszerét. Két év eltelt, félúton tartunk, időszerű egy felmérés. Az asztal egyik oldalán a megsárgult tízparancsolat, a másikon irattartók és jegyzetek. B Érdemben csak azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek részben vagy egészben megvalósultak. Mi a helyzet a községi intézmények önelszámoló rendszerre való átállásával? — Megtörtént, nagyon jól működnek. Az intézmények vezetői megkapják a leosztott keretet, ezzel tetszésük szerint gazdálkodnak, egyetlen megkötéssel. A dologi és bérkeretet nem lehet „összemosni”. Az érthetőség kedvéért egy példa: az állagmegóvás kárára jiem csoportosítható át pénz a bérezés javára. B f>n nagy lelkesedéssel hirdette: minden eddiginél több támogatást kell biztosítani a magánkezdeményezéseknek és vállalkozásoknak a községben. Előreléj)- tek ebben a kérdésben? — Beszéljenek a számok: 1990. december 31-én kilenc magánkereskedőt, 16 vállalkozót és 23 iparost tartottunk számon Csápén. Ma hat kereskedőnk van (bővült az ÁFÉSZ-hálózat), 58 vállalkozónk és 21 iparosunk. A vállalkozóknak kedvez a térség adottsága, az üdülőövezet. Tavasztól őszig az idényjellegű itt- tartózkodók száma megegyezik a lakosságéval; több mint hétezer. Ezt nyer- gelték meg néhártyan. Másrészt kényszerpálya, a gazdasági helyzet alakulása rákényszeríti az embereket, hogy valami újba kezdjenek. A Csepel Autógyárból és a Pestvidéki Gépgyárból kiszorultak, így próbálnak megélhetéshez jutni. fi Ezzel egy újabb ponthoz jutottunk. Ön helyi munkalehetőségek megteremtését (is) ígérte. Sikerült? — Létrejött egy kft., amely olaj- és levegőfilte- reket gyárt. Ehhez mi adtuk a telephelyet, amelyet előzőleg felújítottunk félmillió forintos költséggel. A bérleti díj igen alacsony, pont azért, hogy ezzel is segítsük az indulást. Sajnos, a jelenlegi 17 százalékos munkanélküliség mellett ez kevés, de már folynak tárgyalások egy német vállalkozó csoporttal, akik Csápén kívánják megalapozni egy faipari üzem létrehozását. nyílászárók gyártását tervezik. Hogy miért itt? Mert a magyarországi beruházásokhoz a német vállalkozók rendkívül kedvezményes hitelt (egy százalékos kamat) kapnak a német bankoktól. Másrészt Szigetcsép tetszik a németeknek. A döntés joga a képviselő-testületé. A tárgyalások olyan előrehala— Igen, ez is benne volt a programban. Megfelelő műszaki hátteret biztosítottunk az óvodákban és iskolákban a nyelvtanulásnak. Korszerű nyelvi laborok segítik a gyerekeket, hogy megfelelő szintén sajátíthassák el az anyanyelvűket. Ami a tízparancsolatban úgyszintén benne volt, de még nem valósult meg: csatornarendszer kialakítása, telefon, s búr csak közvetve szolgálja a lakosság érdekét, időszerű a községházát is felújítani. (Az eredeti községháza pillanatnyilag nem alkalmas használatra, ezért a polgár- mesteri hivatal egy ideiglenes épületben működik.) B Gondolom, ami még hátra van, ahhoz mindenekelőtt pénzt kell szerezni. A félsiker mellett hogyan ítéli meg az eltelt két evet a polgármester úr? — Az útkeresések időszakának. Ügy érzem, a megromlott gazdasági viszonyok mellett is jó irányban haladunk. Ami részben az önkormányzat, de nem utolsósorban a lakosság érdeme. Megértőek, és jó partnernek bizonyulnak a problémák megoldásában. Matula Gy. Oszkár Idegenforgalmi fejlesztések „Ki kell használni az adottságainkat'' Szűkebb pátránkba rengeteg turista érkezett és érkezik mind a mai napig. Ahhoz azonban, hogy kihasználtak legyenek a megye természeti és műemléki adottságai, egy megfelelő idegenforgalmi koncepciót kell kidolgozni. Ennek alapjául a megye idegenforgalmi kínálatának felmérése szolgálhat, amelyet — egy együttműködési szerződés keretében — a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola fog elvégezni. Ezen belül az Országos i-degenforgalmi Hivatal kezdeményezésére még ebben az évben létrejön egy országos turisztikai információs hálózat (egyelőre körülbelül 40 irodával), amelynek többek közt az lesz a feladata, hogy a térségben található idegen- forgalmi jellegű információkat begyűjtse, rendszerezze és a központba továbbítsa. Ebben a munkában is fontos szerepet fog. betölleni a megyei önkormányzat, ugyanis a területére eső irodákkal, illetve az ezeket működtető ön- kormányzatokkal (Vác, Szentendre, Visegrádi együttműködési megállapodást kívánna kötni. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal csak az egyes irodák kialakításához, létesítéséhez nyújt támogatást pályázat útján. A működtetésről és fenntartásról a megfelelő helyi önkormányzatok gondoskodnak, de mivel megyei feladatokat is ellátnak, ezért a fenntartásukhoz a megyei önkormányzat szintén hozzájárul. A három irodához tartozó területek lehatárolása jórészt megtörtént, és a legnagyobb feladatot várhatóan a váci itoda fogja ellátni. Minden bizonnyal bekapcsolódik a Kö/.ép-Duna-vidéki Intéző Bizottság ugyancsak ezekbe a munkákba. Az éves költségvetésből 10,3 millió forintot különítettek el ilyen célokra. Ezt az összeget az albizottság két részre osztotta. Mintegy 6 millió 800 ezer forintból önálló megyei alapot hoz.tak létre, amelyet pályázat útján szeretnének felhasználni. A kiírt témakörök között szerepel például egy-egy település idegenforgalmi értékeit bernutaló kiadványok, leporellók, képeslapok, szóróanyagok kinyomtatása, valamint ugyanez olyan településcsoportok esetében, amelyek összetartóznak akár idegenforgalmi, akár más szempontból. Lehet pályázni a településeken belül vagy a főútvonalakon és a forgalmi csomópontokon elhelyezendő idegen- forgalmi tájékoztató térképek, felhívótáblák elkészítésével, esetleg olyan térképekkel, amelyek feltüntetik az adott település nevezetességeit, és tájékoztatót is tartalmaznak. Szerepe! a kiírásban a termálforrások hasznosításának elősegítése, amelynek érdekében tenderekre és piacelemzési tanulmányok elkészítésére van szükség. A pályázaton elnyerhető támogatás mértéke az ösz- szes költség legfeljebb harminc százaléka lehet, benyújtási határideje szeptember 7. A részletes kiírást valamennyi önkormányzat hamarosan megkapja.