Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
Viíantin vizsgálatok A hosszú élet titkát rejti? Mi, magyarok, valameny- nyien édes-savanyú gyermekünknek tekintjük a C- vitamint. Büszkék vagyunk rá, mióta Szent-Györgyi Albert felfedezte, és amióta tudjuk, hogy a paprikában sok van belőle. Tudjuk, hogy a hajósok rettegett betegségének, a skorbulnak is hatásos ellenszere a C-vi- tamin. Abban is sokan hisznek, hogy télen véd a náthától, influenzától. — Lehet, hogy egyéb csodákra.is képes a C-vitamin? Lehet, hogy véd a ráktól, és a szívbetegségektől is? Bizony, ilyen következtetésekre jutott egy amerikai kutatócsoport, amely több mint egy évtizeden át tartott megfigyelés alatt 11 000 embert, a 25 évestől a 70 év felettiekig. Feljegyezték táplálkozási szokásaikat (különös tekintettel arra, hogy mennyi C- vitamint fogyasztottak), betegségeiket, esetleges halálokukat. Az eredmény meglepő. Azok közül a férfiak közül, akik naponta több mint 300 mg C-vitamint fogyasztottak, 41 százalékkal kevesebben haltak meg, mint akik naponta 50 mg-nál kevesebbet vettek magukhoz. Mindez, évekre lefordítva, azt jelenti, hogy a sok C-vitamin férfiaknál akár hat évvel is meghosz- szabbíthatja az életet. Nőknél gyengébb ez a hatás, „csak” 10 százalék. Mind férfiaknál, mind nőknél a szívbetegségek előfordulása csökken a C-vitamin- fogyasztás emelkedésével., A továbbiakban szól erről a kardiológus is. A vizsgálatokkal nem mindenkit sikerült arról meggyőzni, hogy a C-vitamin csodaszer lenne. A kételkedők szerint inkább arról van szó, hogy aki sok C-vitamint fogyaszt, az sok zöldséget, gyümölcsöt eszik, alacsony a koleszterin- szintje, nem túlsúlyos, kevesebbet dohányzik, szóval vigyáz magára. A vizsgálat végzői szerint ez természetes, ők is számoltak ezekkel a hatásokkal, és ezután is azt kapták, hogy a C-vitamin meghosszabbítja az életet. Az biztos, hogy eddig még senki sem tudott ilyen egyszerű receptet adni a hosszú életre! Addig is, biztos ami biztos, a nagyivóknak (és mindenki másnak is) azt ajánljuk, hogy tegyenek a poharaikba egy szeletke citromot. Ártani biztos nem fog! — A világ számos országában folytatott vizsgálatok igazolják, hogy a sokféle vitamint fogyasztók körében ritkábban fordulnak elő a szív- és érrendszeri betegségek — kezdte a beszélgetést dr. Matos Lajos kardiológus. — Gyümölcsöt, zöldséget vagy vitamintablettákat keil-c egészségünk megőrzése érdekében fogyasztanunk? — Ideális lenne a frissen szedett gyümölcs, zöldségféle azonnali, nyers fogyasztása. Ám egyrészt nagyon sokat kellene azokból ennünk, másrészről az a helyzet, hogy a gyümölcsök, zöldségek nagy része már feldolgozott, főzött, sütött, vagy valami más módon konzervált állapotban’ kerül elénk, amikor a vitamintartalmuk nagy része, sajnos, már lecsökkent, tönkrement. Valójában frissen, nyersen alig valamit fogyasztunk. Éppen ezért még a legegészségesebben táplálkozó ember sem tud ily módon megfelelő menv- nyiségben vitaminokat és nyomelemeket a szervezetébe juttatni. Ennélfogva, minden életkorban javasolt a sokféle vitamint együtt tartalmazó, úgynevezett multivitamin-tabletták szedése. Ilyenek Magyarországon is forgalomban vannak, például jó készítmény a svájci Supradyn, amit egyenesen gyógyszerként törzskönyveztek. Bár nem olcsó, de minden vitamin és nyomelem optimális arányban és adagban megtalálható benne. Egyetlen Supradyn tabletta az emberi szervezet egynapi szükségletét biztosítja. — Idős korban a vitaminok felszívódása is gyengébb. — Igen. Éppen ezért nagyobb vitaminadagokra van szükségük az idős embereknek. Üjabb adatok is arra utalnak, hogy az öregedés folyamatának lassításában szintén szerepe van bizonyos — elsősorban a C — vitaminoknak. Testi és szellemi frissességünk megőrzésében is segít. Bizonyos feltételezések szerint a szervezet védekezőképességét, az immunrendszert is erősítik a multivitamin- tabletták. B—E Csak érdekes Zenélő hűtőgép Kaliforniai kutatók olyan új hűtőszekrényt fejlesztettek ki, melynek lényege egy 440 Hz körüli frekvenciájú hangot sugárzó hangszóró, amely egy csőben állóhullámokat hoz létre. A csőbe zárt, 10 bar nyomású hélium-neon gázkeverék ennek következtében váltakozva kitágul és ösz- szenyomódik. Mivel az ösz- szenyomódáskor keletkezett hő egy részét plasztik fóliával elvezetik, kitáguláskor kicsit alacsonyabb hőmérsékletre hűl le a gáz, mint összenyomás előtt volt. Az új hűtőszekrény előnye, hogy egyszerű, megbízható, olcsó, és nem károsítja a környezetet, a hangszóró hangját tökéletesen leárnyékolja. YBL MIKLÓS ALKOTÁSAI IFJÚSÁGUKKÁ T IDÉZIK Országjárás Más népek évforduló nélkül is ünnepük stílusteremtő nemzeti építészeiket. Becsben (és karban-) tartják alkotásaikat, őrzik hagyatékukat. Könyveket adn,ak ki róluk, filmeket forgatnak. Megőrzik szellemiségüket. Nálunk csendben, jóformán csak a szakma érdeklődésétől kísérve volt látható a legnagyobb és legismertebb építész halálának centenáriuma alkalmából rendezett Ybl Miklós-em- léklciállítás, amelyet a magjai- építészettörténet-kutaGorhacsovról hírlik Amerikában Birtokot vásá roi Gorbacsov legutóbbi amerikai látogatásakor nemcsak a nevével jelzett alap bankszámláiét kívánta növelni. Az utazás ösz- szefügg azzal a tervvel is, hogy birtokot kíván vásárolni az Egyesült Államokban. Pontosabban Kaliforniában, és ott is közelebbről Santa Barbarában, nem messze attól a helytől, ahol nagy barátja, az USA volt elnöke, Ronald Reagan gazdálkodik és pihen. A volt szovjet pártfőtitkár hivatalosan meg nem erősített szándékának híre, New York-i lapjelentések szerint, élénk érdeklődést keltett az ingatlanforgalomban. Fáradhatatlan saj- tókopók azt is kiszaglászták, hogy „Gorbacsovhoz közelálló személyek és Santa Barbara néhány földbirtokosa között megtörtént a kapcsolatfelvétel.” Ennél többet egyelőre nem közöltek. tásokra létrehozott Hild— Ybl-alapítvány segített megvalósítani. S mivel építészeti múzeumunknak nincsen kiállítóhelyisége, a Budapesti Történeti Múzeum adott otthont a gazdag életmű sokoldalú bemutatására. Htavan évig a bazilika pincéjében befalazva rejtőzködtek — s az 1951-es helyreállítási munkák során kerültek elő — azok az Ybl- tervrajzok, amelyek e kiállítás leglátványosabb dokumentumai voltak. Hétezer, részben megvalósult, részben csak tervezett épület rajza került elő, s ezekből százötven került a kiállításra. A tervek mellett korabeli fotók, grafikák, festmények mutatják be az épületeket, az építkezéseket, a megrendelőket. Számos műalkotás — JjOtz Károly, Benczúr Gyula, Than Mór képei — választotta témául Ybl épületeit. Ybl életművéből csak a jelesebbeket említjük: a fóti templom, a nagykárolyi, a csurgói kastély, a budai takarékpénztár, a Ganz-mauzóleum, a volt Festetics- és Károlyi-paloták, a Kác-fürdő gőzfürdője, a margitszigeti építkezések, köztük a Margitfürdő. Művészetének egyik gyöngyszeme a neorerie- szánsz Vámház, a pazar Operaház, a Nemzeti Lovarda, a dobozi magtár, az alcsúti üvegház és a ma szinte csak romjaiban lévő Várkert bazár, valamint a királyi palota, amelynek krisztinavárosi szárnya és nagy udvara őrzi Ybl alkotói fantáziáját. Az építészeti gyűjtemény húsz hazai múzeum, levéltár, könyvtár, a műemléki hatóságok, köz- és magángyűjtemények anyagából került ki. A centenáriumi kiállításhoz sok illusztrációt, 22 tanulmányt tartalmazó katalógus is készült, némileg csökkentve az utókor adósságát, amely mind ez ideig egyetlen monográfiát szentelt a mesternek. A képeken a fóti templom belsejét, illetve a Kazinczy - mauzólcumot látjuk TÖRTÉNELMI EMLÉKIDÉZŐ Honvédek a háborúban A Bernben élő magyar hadtörténész, Gosztonyi Péter hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadba indulásának 50. évfordulóján.” Az Európa Kiadónál megjelent könyvből közöljük e részletet. Előre kiszemelt áldozat volt a 2. magyar hadsereg a német—magyar fegyverbarátság oltárán? Meghalni, elpusztulni küldték Oroszországba ezt a hadsereget, amelynek többségét — miként szívesen hangoztatták még nemrégiben is Budapesten ás másutt — a nincstelen parasztságból és a kényelmetlenné váló nemze- tiségiakből állította ki a soviniszta-nacionalista ma- gj'ar vezetőréteg? Véleményünk szerint: nem. Az ilyesfajta meggondolások távol álltak a 2. magyar hadsereg szervezőitől, illetve útbaindítóitól. Tény, hogy Magyarország német kényszer nélkül 1942 tavaszán nem küldött volna hadsereget a keleti frontra. Ahogy tény az is, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1942 őszén szívesen visszahozta volna a Don mellől a honvédeket, ha a Németországgal szemben követendő reálpolitika nem diktált volna számára mérsékletet. Ami a Magyar Királyi Honvédség vezetőinek felelősségét illeti, véleményünk az, hogy ők, bár láttáik a doni hadsereg ezernyi problémáját, és a segítőkészségük is megvolt, valahogy nem vették komolyan az 1942 november óta a keleti fronton kialakuló új katonai helyzetet. Elképzelni sem tudták, hogy a Vörös Hadsereg képes feltámadni, és nagyarányú, sőt nagy kiterjedésű offenzívá- kat kezdeményezni. Szombathelyi vezérezredes például 1942 őszén, bizalmas beszélgetés közben kijelentette, hogy nem kell aggódni a 2. magyar hadseregért. Ha komolyabb támadásra kerül sor ellenük, a németek azonnal a segítségükre sietnek! Egy 'másik jellemző példa: nagybaczoni Nagy Vilmos 1943. január 10-én hivatalos kiküldetésben Berlinbe érkezett. Éppen január 12-én, az urivi szovjet támadás napján adta át a Magyar Királyi Honvédség ajándékát az ötvenedik születésnapját ünneplő Göring birodalmi marsallnak. A fogadást követő villásreggelin jelen volt Keitel marsall is. Tőle értesült Nagy Vilmos legelőször, hogy a magyar csapatok ellen a Donnál megindult a szovjet támadás. A honvédelmi miniszter ismét ígéretet kapott, hogy hamarosan erős páncélos egységek érkeznek a honvéd csapatok megsegítésére. A 2. magyar hadsereg pusztulása a doni téli csatában, az áttörés helyén emberben és harceszközökben összehasonlíthatat- lanul erősebb szovjet csapatokkal szemben szinte előre programozva volt. A vereség okairól akár külön könyvet is lehetne írni. Azt azonban szögezzük le egyszer és mindenkorra, hogy a magyar katona — kevés kivételtől eltekintve — nem futott meg gyáván a Donnál! Harcolt és védte magát szerencsétlen körülmények között. Igen. magát védte — vagy legföljebb a mundér becsületét —, minthogy más, magasabb célokat nem ismert. Politikai elkötelezettsége ebben a háborúban nem lehetett. Egy személy ügyében is szót kell emelnünk. Jány Gusztáv vezérezredest, 1945 utón népbírósági ítélettel kivégezték. A történelemben ritka eset, hogy vesztett háború után hadvezéreket a vesztőhelyre küldjenek. Érzésünk szerint Jány Gusztávnak elsősorban azért kellett meghalnia, mert Oroszországban harcolt. Ügye politikai ügy lett. Elítélése erkölcstelen és jogtalan. Jány vezérezredest ennek ellenére mégiscsak terheli felelősség a történelem előtt, s ez még tisztázásra szorul. A hadseregparancsnokot, tudjuk, kötik a felsőbb parancsok. Jányt a doni állásokban való feltétlen kitartásra utasították mind a németek (Hitler), mind a magyarok (Horthy, illetve Szombathelyi). Mégis meddig kellett a tábornoknak betű szerint követnie ezeket a parancsokat? Hol az a határ? A reménytelenné vált helyzet önhatalmú, illetve önálló cselekvésre kellett volna, hogy késztesse. Cehet, hogy egy ilyen elhatározás véget vetett volna katonai karrierjének, amelynek már amúgy is a végén, sőt a csúcsán volt, de egy bátor döntés folytán a rábízott hadsereg zöme megmenekülhetett volna. Csak jót mondottak Jány Gusztávról, a katonáról és az emberről tisztjei ás tábornoktársai az emigráió- ban, de Magyarországon is privát beszélgetések során. Dicsérték szerénységét, katonai etikáját. Meg kell hagyni: a hadműveleti területen mindvégig rendet tartott, de Jány nem üldözte az orosz és az ukrán lakosságot, parancsára nem gyújtottak fel házakat a honvédek. S ha történt is itt-ott atrocitás, ami a háborúban elkerülhetetlen, Jány a bűnöst hadbíróság elé citáltatta. A vezérezredes mindvégig csak katona volt, akit kötnek a felsőbb parancsok, akitől idegen bármiféle politikai ravaszkodás vagy manőverezés. Így Jány azokban a januári napokban úgyszólván gúzsba kötve táncolt. Szerepe hasonlít a görög tragédiák hőseiéhez, akiket a fátum kényszerít, hogy az előre megjelölt úton haladjanak a vég felé. Jány Gusztávról szólván fel kell azonban vetnünk — méghozzá nyomatékosan — a legfelsőbb magyar politikai és katonai vezetők felelősségét is. Nem mondták meg neki, amit más ha dseregparacsn okoknak elmondtak, hogy miben áll a hadseregével kapcsolatos politikai feladata. Honnan tudhatta volna hát ez a „csak katona” hadsereg- parancsnok, hogy ebben a „német” háborúban milyen rejtett politikai céljai vannak a legfelsőbb magyar vezetésnek a hazától 1500 km-re küldött 2. hadsereggel? Mindezek nem elhanyagolható tények. És mindezt mérlegelni kell majd akkor, amikor a történelem ítélőszéke előtt vitéz Jány Gusztáv m. kir. vezérezredes ügyében sor kerül a perújrafelvételre. %JfíA<,n13
