Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
Egy segélyprogram „világítótornya" Ä S^bo^o több mint montoöv (Folytatás az 1. oldalról.) zést a Keszthelyen, Gödöllőn és Debrecenben működő agrártudományi egyetemeken is. Tegnap délután a Földművelésügyi Minisztériumban A mezőgazdasági kereskedelem fejlesztése című, a Phare-segélyprog- ram felhasználásának jelentős állomásait átfogó sajtótájékoztatót tartottak. Az FM Agrárrendtartási Főosztálya által szervezett tájékoztatón külön is megemlítette, hogy a mezőgazdasági kereskedelem fejlesztése érdekében, azt erősítendő, a Phare-projekt keretében 80 résztvevő számára finanszírozott marke- tingtanfolyamot indítottak, a szakemberek a héten, július 6-án az FM-ben írásbeli vizsgát tettek, A Coveconsult holland szaktanácsadói cég szakértői javaslatot tettek az Agrárpiaci rendtartásban meghatározó szerepet játszó terméktanácsoknak intézményi segítségként. A külföldi tanácsadó cég elsősorban a kereskedelmi szemlélet fejlesztése érdekében marketingtanfolya- mot szervezett 1002. június 15. és július 3. között a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem Élelmiszer- ipari Főiskolai Karán, a terméktanácsok és az FM képviselői részére. Ennek hallgatói tegnap tettek írásbeli vizsgát, s hatvanhaton — a sajtótájékoztatót követően — kézhez kaphatták a tanfolyam eredményes elvégzését tanúsító oklevelet. A sajtótájékoztatón Botos Károly, az FM Agrár- rendtartási Főosztályának vezetője egyebek között arról beszélt, hogy hazánk számára az agrárkereskedelem sikere kulcskérdés. Dr. Dinya László, a Kertészeti és Élelmiszeripari Ismét tiltakozunk (Folytatás az 1. oldalról.) telést kijavíthassák — tapasztalta a kormányzati szakértő. A magyar kormány korábbi tiltakozó jegyzékében azt is jelezte, hogy várja a csehszlovák illetékeseknek a további tárgyalásokra vonatkozó válaszát. A magyar fél kész az új államközi, szerződés megkötésére, a térség ökológiai, természeti értékeinek, mindenekelőtt az ivóvízkészlet megőrzésének elsődlegessége alapján, az árvíz elleni védekezés, a természeti viszonyokhoz illeszkedő hajózás figyelem- bevételével. A hajózási feltételekkel foglalkozott a közelmúltban Konrad Weckerle, a Rajna—Majna—Duna Részvénytársaság egyik vezetője is a Budapesten megtartott Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. A szakember kifejtette, hogy Magyarországnak is jelentős folyamszabályozási munkálatokat kell végezni a vízi úthoz. Szerinte a folyók szabályozása, a vízlépcsők építése, javítja a vízminőséget. Jávor Károly (MDF) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja ezzel kapcsolatban az MTI érdeklődésére elmondta, hogy, véleménye szerint,. a folyók vízminőségét egyáltalán nem szabályozásuk, a vízlépcsők javítják, hanem a természetes viszonyok helyreállítása. A képviselő kifejezte: sokan Magyarországon is a folyót akarják a hajóparkhoz igazítani, nem pedig fordítva. Rámutatott: az Országgyűlés döntése értelmében á hajózási célú folyamszabályozás helyett a természeti viszonyokhoz illeszkedő folyamszabályozásra van szükség. Lehetőség van az 1,2-1,4 méteres merülésű korszerű hajótípusok honosítására is. A Pestvidéki Gépgyár az oka Fel is út, le is út a vezérnek (Folytatás az I. oldalról.) törekszik feltehetően azért, mert így biztosítottabbnak látja a cég megfelelő működését. ★ A közgyűlésről a cég többségi tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben közük a távirati irodával, hogy a szaktárca áttekintette a Szanáló Szervezet ötéves tevékenységét és megállapította, hogy a szervezet feladatát a vonatkozó törvények alapján elvégezte. A Szanáló Szervezet megszüntetésére az új csődtörvény életbelépésének következményeként került sor. A Szanáló Szervezet által megkezdett felszámolások befejezésére, a pénzügyileg nehéz helyzetbe került vállalatok réorga- nizálására a Pénzügyminisztérium két ügyvédi iroda. két gazdasági társaság és 16 magánszemély bevonásával 1991. december 23-án megalapította a Reorg Gazdasági és Pénzügyi Társaságot. A Pénzügyminisztérium a nemzetgazdasági célkitűzések eredményesebb érvényesítése céljából, továbbá. mivel a részvénytársaság fogja a megállapodásokkal lezárt szanálások szükséges utóellenőrzését végezni, megvásárolja a társaság összes részvényét, Eddig a részvények köze] 85 százalékát vásárolta meg. A további részvényesekkel a tárgyalások folyamatban vannak, és remélhetőleg egy hónapon belül a felvásárlás befejeződik. A közgyűlésen a Reorg Rt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága lemondott. Rédei László elnökvezérigazgató egészségügyi okokból kérte felmentését funkciójából. A közgyűlés a lemondásokat és a felmentési kérelmet tudomásul vette. A közgyűlés egyúttal új igazgatóságot és felügyelő bizottságot választolt. Az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató Sugár Dezső lett. Egyetem Szegedre kihelyezett főiskolai karának főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az említett tanfolyam a hallgatók számára ritka lehetőséget jelentett, hiszen, olyan 300 oldalas, a holland cég támogatásával készített kézikönyvet vihetnek haza, amelynek tartalmát mindennap: munkájukban eredményesen hasznosíthatják. Annál is inkább, mert Magyarországon pillanatnyilag 10-15 ezer jól képzett menedzser hiányzik. Raskó Géza, az FM Phare Irodájának a vezetője azt mondotta, a segélyprogram hazánkban lényegében állami feladatokat finanszíroz. A szakemberképzést, a terméktanácsok színvonalas munkáját külföldi konzulensek segítik. Végül Van Laer, a holland Coveconsult szaktanácsadó cég igazgatója arról szólt, hogy az EK-n belül is mind több időt fordítanak a mezőgazdaságra. Annál is inkább, mivel a Közösség tagországaiban som fenékig tejfel a mező- gazdaságból élők helyzete. Utalt a francia farmerek legutóbbi megmozdulásaira, de nem fukarkodott a magyar mezőgazdaság rövid jellemzésekor a dicsérő jelzőkkel. Kitért arra, hogy mezőgazdaságunk export- lehetőségei az EK felé potenciálisan magasak. A lehetőségek kiaknázásához azonban mindenképpen minőséget kell produkálni, vagyis elérni a nyugati mércét. Gyócsi László A mentés és a betegszállítás évtizedekig kizárólag az Országos Mentőszolgálat feladata volt. Üjabban azonban mások is részt vállalnak ebből a munkából. Hány mentőszervezet működik ma Magyarországon. és egymással milyen a kapcsolatuk? — Az MTI- Press kérdéseire dr. Góbi Gábor, az OMSZ főigazgatója válaszol. Elkelne a mentőtörvény — Mentőszolgálat csak egy van az országban, a miénk, de akadnak mentőszervezetek, amelyeket alapítványok, illetve vállalkozások tartanak fenn. Ezek elsősorban betegszállítással foglalkoznak,' a mentésbe csak kevesen kívánnak bekapcsolódni, Az ilyen, úgynevezett alternatív mentőszervezetek száma ma 10 és 20 között lehet. Pontos adatot azért nem tudok mondani, mert nincs olyan előírás, amely kapcsolattartásra szólítana fel. És ez viszont is igaz. Az érvénybe» lévő törvények és rendelkezések szerint az Országos Mentőszolgálat feladata az országban a mentés és a betegszállítás; ezekre ellátási kötelezettséget írnak elő számunkra. 1989-es keltezésű az a rendelet, amely lehetővé teszi az egészségügyben a magánvállalkozásokat, így az effajta tevékenységet is. A gondot az jelenti, hogy a mi ellátási kötelezettségünkkel sz.emDemonstratív ellenőrzés GEBT helyett 0BT (Folytatás az 1. oldalról.) ról Túrós András ezt mondta: „betöltötték történelmi küldetésüket”. A KBT-ktől kormányhatározat értelmében megvonják az állami támogatást, mert nem tartható tovább, hogy államilag irányított társadalmi szervezetek tisztázatlan jogi körülmények között működjenek — mondta a vezérőrnagy. Ugyanakkor a közlekedésbiztonsági tanácsok természetesen átalakulhatnak önálló egyesületekké, s tovább is működhetnek, ha tudnak ehhez anyagi forrást szerezni. A rendőrség szeptember 30-ig még gondoskodik e szervezetek elhelyezéséről, utána viszont már azoknak kell helyiséget bérelniük. Egyúttal a rendőrség visszahívja tisztségviselőit a KBT-kből. Túrós András rámutatott: a létrejövő balesetmegelőzési bizottságok nem hasonlítanak a KBT-kre, nem lesz apparátusuk, s működésük sem lehet bürokratikus. Legfontosabb feladatuk az lesz, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a balesetek megelőzésére, hatékony propagandát fejtsenek ki a balesetmentes közlekedés érdekében. Erre a célra évi 60 millió forint jut a műszaki vizsgadíjakból. ÚJABB LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSI TERVEK KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN Az üjabban bejelentett létszámleépítések következtében tovább romlik Komá- rom-Esztergom megye foglalkoztatási helyzete. A megye legveszélyeztetettebb körzetévé válik Tatabánya, ahol a munkanélküliségi ráta hamarosan eléri az országos átlagot alaposan meghaladó 15 százalékot. A szénbánya ugyanis 1500. a BHG újabb 200. az alumíniumkohó 100, a Vértesi Erdőgazdaság 80 dolgozó elbocsátására készül. Esztergomban a gépipari vállalatok elhúzódó gazdasági gondjai miatt januártól másfélszeresére nőtt az állás nélküliek száma. Az év hátralévő időszakában folytatódik a létszámleépítés ebben a városban is: az Ecom Konténer és Műszer- gyártó Rt., valamint a magyar—orosz tulajdonban lévő Mikromed Kft. 400 dolgozótól kénytelen megválni. Dorogon is egyre többen kerülnek az utcára; itt a szénbánya és az aknamélyítő vállalat jelentett be nagyobb arányú létszám- csökkentést. Komárom és vonzáskörzete változatlanul a megye legkedvezőbb helyzetű térségének számít, mert a munkanélküliség aránya itt mindössze 8 százalékos. Az értékesítési gondokkal küszködő Almásfüzitői Timföldgyár azonban a harmadik negyedévre 200 ember elküldését tervezi, így ebben a térségben is romlik az állást keresők esélye. Komárom-Esztergom megyében jelenleg 17 350 munkanélkülit regisztrálnak. A vállalatok által újabban jelzett létszámleépítések következtében számuk rövid időn belül további hatezerrel emelkedik. Az összehangoltság sok gyakorlás eredménye ben a többiek kedvük szerinti feladatokra vállalkozhatnak. Ráadásul szakmai szempontból nincs pontosan meghatározva az a keret, amelyen belül ezek a szervezetek dolgozhatnak. Arra számítunk, még ebben az évben megjelenik az új egészségügyi törvény, s ez a mentést és a betegszállítást is szabályozza majd. Az elmúlt év végén az Országos Mentőszolgálat kapcsolatot keresett az újonnan alakult mentőszervezetekkel. Többükkel egy asztalhoz ültek, hogy megismerjék egymás gondjait Bizonyos kérdésekben megegyeztek, más esetekben eltértek a vélemények, ám megfogalmazott közös óhajuk szerint: mielőbb szükség lenne a mentőtörvény megszületésére. — Milyen a „szereposztás” a különböző mentő- szervezetek között? A beteg hogyan szólhat bele abba, melyikük segítségét venné szívesebben? — Ha mentésről van szó, a segítségre szoruló ebbe a legritkább esetben szólhat bele. Szó szerint a feje fölött dönt ugyanis az, aki a segítséget hívja. És itt van a nagyon lényeges különbség bármilyen más szolgáltatás igénybevételéhez képest. Az összes többi esetben maga dönt az ember, ám amikor hirtelen bajba kerül, kiszolgáltatott lesz. Több mint 2 millió mentés évente Magyarországon évtizedek óta egységes sürgősségi hívószám létezik, a 04, és ez nagyon nagy vívmány. Néhány alternatív mentőszervezettel egyébként együttműködési megállapodást kötöttünk, s ők részt vállalnak munkánkból. Ám csak olyanokkal dolgozunk együtt, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek. A két legfontosabb: az illető szervezetnek tevékenységére legyen tisztiorvosi engedélye, és rendelkezzék egészségügyi felelősségbiztosítással. — Mennyire gyakori az együttműködés, akad-e erre példa vidéken is? — Számos ilyen van. Többnyire a betegszállításba kapcsolódnak be, s így van ez vidéken is. A mű- vesekezelésre szoruló betegeket például jórészt ők szállítják. Megnehezíti az együttműködést ezekkel a mentőszervezetekkel, hogy némelyiket kifejezetten üzleti céllal alapították, ez azonban még nem lenne baj. Ám azt tudni kell, a mentés nem lehet üzlet. Mi úgy gondoljuk, e tevékenység, mint az életre való jog biztosítása, a jövőben is állami feladat kell hogy maradjon! Ez persze nem zárja ki, hogy ebbe rajtunk kívül más szervezetek is bekapcsolódjanak. A magánvállalkozások inkább a betegszállítás területén kaphatnak nagyobb szerepet, hiszen ezek között lesz olyan, amiért majd a társadalombiztosítás fizet. És előbb-utóbb a köthető biztosítások az állami ellátási kötelezettségnél jóval több luxust nyújtanak. — Milyen luxusról lehet szó? — Évente 2,2-2,3 millió mentőfeladatot látunk el, ennek háromnegyed része egyszerű betegszállítás. Ezesn a számon belül 20-30 százalékot tesz ki az, amely a luxuskategóriába esik. Olyan értelemben, hoar nem az államnak kellene érte fizetni. Arra gondolok: a kórházi kezelés után nem minden esetben indokolt, hogy a beteget mentő szállítsa haza. Gyakran előfordul az ilyen fuvaroknál, hogy útközben a beteg azt kéri; álljanak meg a piáénál, mert be akar vásárolni. A mentőautó nem taxi Amennyiben kényelmi okokból ragaszkodik valaki a mentőkocsihoz, megteheti, de fizessen érte. De előfordul más eset is, ami a beteg szempontjából lehet érthető igény. Ilyen például, amikor az ágyhoz kötött, ápolásra szoruló hozzátartozóját valaki a szabadsága idejére átszállít- tatja egy másik városba, az ott élő rokonokhoz. Ezt jelenleg orvosi rendelvényre, ellenszolgáltatás nélkül megtesszük. Ám megtörténik, hogy ugyanazt a beteget évente hatszor fuvarozzuk az ország különböző részeibe — a társadalombiztosítás pénzén. Az ilyen megbízások is teljesíthetők, de úgy vélem, már nem ingyen. — Előfordult már, hogy valamelyik mentőszervezettel nem óhajtottak együtt dolgozni? Az ilyenről az állampolgár hogyan szerez tudomást, és adott esetben van-e választási lehetősége? — Előfordult, részben szakmai okok miatt, valamint azért, mert a törvényben előírt feltételeknek nem feleltek meg. A választási lehetőség ma elsősorban a betegszállításra vonatkozik. Jó néhány szervezet hirdeti szolgáltatásait, így a betegnek, módja van határozni, melyiket veszi igénybe. Mentésnél, amint említettem, a bajbajutott helyett mások döntenek. A segélykérő rendszeresen érkező hívásnál a szolgálatvezető — ha állami és nem állami mentőegység egyaránt rendelkezésre áll — azt riasztja, amelyik a feladat ellátására alkalmasabb! — kóka — A beteg nem válogathat Ki segít a bajban?
