Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

Egy segélyprogram „világítótornya" Ä S^bo^o több mint montoöv (Folytatás az 1. oldalról.) zést a Keszthelyen, Gödöl­lőn és Debrecenben műkö­dő agrártudományi egyete­meken is. Tegnap délután a Föld­művelésügyi Minisztérium­ban A mezőgazdasági ke­reskedelem fejlesztése cí­mű, a Phare-segélyprog- ram felhasználásának je­lentős állomásait átfogó sajtótájékoztatót tartottak. Az FM Agrárrendtartási Főosztálya által szervezett tájékoztatón külön is meg­említette, hogy a mezőgaz­dasági kereskedelem fej­lesztése érdekében, azt erő­sítendő, a Phare-projekt keretében 80 résztvevő szá­mára finanszírozott marke- tingtanfolyamot indítot­tak, a szakemberek a hé­ten, július 6-án az FM-ben írásbeli vizsgát tettek, A Coveconsult holland szaktanácsadói cég szak­értői javaslatot tettek az Agrárpiaci rendtartásban meghatározó szerepet ját­szó terméktanácsoknak in­tézményi segítségként. A külföldi tanácsadó cég el­sősorban a kereskedelmi szemlélet fejlesztése érde­kében marketingtanfolya- mot szervezett 1002. június 15. és július 3. között a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem Élelmiszer- ipari Főiskolai Karán, a terméktanácsok és az FM képviselői részére. Ennek hallgatói tegnap tettek írásbeli vizsgát, s hatvan­haton — a sajtótájékozta­tót követően — kézhez kaphatták a tanfolyam eredményes elvégzését ta­núsító oklevelet. A sajtótájékoztatón Bo­tos Károly, az FM Agrár- rendtartási Főosztályának vezetője egyebek között ar­ról beszélt, hogy hazánk számára az agrárkereske­delem sikere kulcskérdés. Dr. Dinya László, a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Ismét tiltakozunk (Folytatás az 1. oldalról.) telést kijavíthassák — ta­pasztalta a kormányzati szakértő. A magyar kormány ko­rábbi tiltakozó jegyzékében azt is jelezte, hogy várja a csehszlovák illetékeseknek a további tárgyalásokra vo­natkozó válaszát. A magyar fél kész az új államközi, szerződés megkötésére, a térség ökológiai, természeti értékeinek, mindenekelőtt az ivóvízkészlet megőrzésé­nek elsődlegessége alapján, az árvíz elleni védekezés, a természeti viszonyokhoz il­leszkedő hajózás figyelem- bevételével. A hajózási feltételekkel foglalkozott a közelmúltban Konrad Weckerle, a Raj­na—Majna—Duna Rész­vénytársaság egyik vezetője is a Budapesten megtartott Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. A szakember kifejtette, hogy Magyarországnak is jelen­tős folyamszabályozási munkálatokat kell végezni a vízi úthoz. Szerinte a fo­lyók szabályozása, a vízlép­csők építése, javítja a víz­minőséget. Jávor Károly (MDF) országgyűlési kép­viselő, az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságá­nak tagja ezzel kapcsolat­ban az MTI érdeklődésére elmondta, hogy, véleménye szerint,. a folyók vízminő­ségét egyáltalán nem sza­bályozásuk, a vízlépcsők javítják, hanem a termé­szetes viszonyok helyreál­lítása. A képviselő kifejez­te: sokan Magyarországon is a folyót akarják a hajó­parkhoz igazítani, nem pe­dig fordítva. Rámutatott: az Országgyűlés döntése ér­telmében á hajózási célú folyamszabályozás helyett a természeti viszonyokhoz il­leszkedő folyamszabályo­zásra van szükség. Lehető­ség van az 1,2-1,4 méteres merülésű korszerű hajótí­pusok honosítására is. A Pestvidéki Gépgyár az oka Fel is út, le is út a vezérnek (Folytatás az I. oldalról.) törekszik feltehetően azért, mert így biztosítottabbnak látja a cég megfelelő mű­ködését. ★ A közgyűlésről a cég többségi tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium köz­leményt juttatott el az MTI-hez. Ebben közük a távirati irodával, hogy a szaktárca áttekintette a Szanáló Szervezet ötéves tevékenységét és megálla­pította, hogy a szervezet feladatát a vonatkozó tör­vények alapján elvégezte. A Szanáló Szervezet meg­szüntetésére az új csődtör­vény életbelépésének kö­vetkezményeként került sor. A Szanáló Szervezet által megkezdett felszámo­lások befejezésére, a pénz­ügyileg nehéz helyzetbe került vállalatok réorga- nizálására a Pénzügymi­nisztérium két ügyvédi iro­da. két gazdasági társaság és 16 magánszemély bevo­násával 1991. december 23-án megalapította a Reorg Gazdasági és Pénz­ügyi Társaságot. A Pénzügyminisztérium a nemzetgazdasági célki­tűzések eredményesebb ér­vényesítése céljából, továb­bá. mivel a részvénytársa­ság fogja a megállapodá­sokkal lezárt szanálások szükséges utóellenőrzését végezni, megvásárolja a társaság összes részvényét, Eddig a részvények köze] 85 százalékát vásárolta meg. A további részvénye­sekkel a tárgyalások folya­matban vannak, és remél­hetőleg egy hónapon belül a felvásárlás befejeződik. A közgyűlésen a Reorg Rt. Igazgatósága és Fel­ügyelő Bizottsága lemon­dott. Rédei László elnök­vezérigazgató egészségügyi okokból kérte felmentését funkciójából. A közgyűlés a lemondásokat és a fel­mentési kérelmet tudomá­sul vette. A közgyűlés egy­úttal új igazgatóságot és felügyelő bizottságot vá­lasztolt. Az igazgatóság el­nöke és a vezérigazgató Sugár Dezső lett. Egyetem Szegedre kihelye­zett főiskolai karának fő­igazgatója azt hangsúlyoz­ta, hogy az említett tanfo­lyam a hallgatók számára ritka lehetőséget jelentett, hiszen, olyan 300 oldalas, a holland cég támogatásával készített kézikönyvet vi­hetnek haza, amelynek tartalmát mindennap: mun­kájukban eredményesen hasznosíthatják. Annál is inkább, mert Magyarorszá­gon pillanatnyilag 10-15 ezer jól képzett menedzser hiányzik. Raskó Géza, az FM Phare Irodájának a vezetője azt mondotta, a segélyprogram hazánkban lényegében állami felada­tokat finanszíroz. A szak­emberképzést, a termékta­nácsok színvonalas munká­ját külföldi konzulensek segítik. Végül Van Laer, a hol­land Coveconsult szakta­nácsadó cég igazgatója ar­ról szólt, hogy az EK-n belül is mind több időt for­dítanak a mezőgazdaságra. Annál is inkább, mivel a Közösség tagországaiban som fenékig tejfel a mező- gazdaságból élők helyzete. Utalt a francia farmerek legutóbbi megmozdulásaira, de nem fukarkodott a ma­gyar mezőgazdaság rövid jellemzésekor a dicsérő jelzőkkel. Kitért arra, hogy mezőgazdaságunk export- lehetőségei az EK felé po­tenciálisan magasak. A le­hetőségek kiaknázásához azonban mindenképpen minőséget kell produkálni, vagyis elérni a nyugati mércét. Gyócsi László A mentés és a betegszál­lítás évtizedekig kizárólag az Országos Mentőszolgálat feladata volt. Üjabban azonban mások is részt vállalnak ebből a munká­ból. Hány mentőszervezet működik ma Magyarorszá­gon. és egymással milyen a kapcsolatuk? — Az MTI- Press kérdéseire dr. Góbi Gábor, az OMSZ főigazga­tója válaszol. Elkelne a mentőtörvény — Mentőszolgálat csak egy van az országban, a miénk, de akadnak mentő­szervezetek, amelyeket ala­pítványok, illetve vállalko­zások tartanak fenn. Ezek elsősorban betegszállítással foglalkoznak,' a mentésbe csak kevesen kívánnak be­kapcsolódni, Az ilyen, úgy­nevezett alternatív mentő­szervezetek száma ma 10 és 20 között lehet. Pontos ada­tot azért nem tudok mon­dani, mert nincs olyan elő­írás, amely kapcsolattartás­ra szólítana fel. És ez vi­szont is igaz. Az érvénybe» lévő törvények és rendelke­zések szerint az Országos Mentőszolgálat feladata az országban a mentés és a betegszállítás; ezekre ellá­tási kötelezettséget írnak elő számunkra. 1989-es kel­tezésű az a rendelet, amely lehetővé teszi az egészség­ügyben a magánvállalkozá­sokat, így az effajta tevé­kenységet is. A gondot az jelenti, hogy a mi ellátási kötelezettségünkkel sz.em­Demonstratív ellenőrzés GEBT helyett 0BT (Folytatás az 1. oldalról.) ról Túrós András ezt mond­ta: „betöltötték történelmi küldetésüket”. A KBT-ktől kormányhatározat értelmé­ben megvonják az állami támogatást, mert nem tart­ható tovább, hogy államilag irányított társadalmi szer­vezetek tisztázatlan jogi kö­rülmények között működje­nek — mondta a vezérőr­nagy. Ugyanakkor a közle­kedésbiztonsági tanácsok természetesen átalakulhat­nak önálló egyesületekké, s tovább is működhetnek, ha tudnak ehhez anyagi for­rást szerezni. A rendőrség szeptember 30-ig még gon­doskodik e szervezetek el­helyezéséről, utána viszont már azoknak kell helyisé­get bérelniük. Egyúttal a rendőrség visszahívja tiszt­ségviselőit a KBT-kből. Túrós András rámutatott: a létrejövő balesetmegelő­zési bizottságok nem hason­lítanak a KBT-kre, nem lesz apparátusuk, s műkö­désük sem lehet bürokra­tikus. Legfontosabb felada­tuk az lesz, hogy javasla­tokat dolgozzanak ki a bal­esetek megelőzésére, haté­kony propagandát fejtsenek ki a balesetmentes közle­kedés érdekében. Erre a célra évi 60 millió forint jut a műszaki vizsgadíjak­ból. ÚJABB LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSI TERVEK KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN Az üjabban bejelentett létszámleépítések következ­tében tovább romlik Komá- rom-Esztergom megye fog­lalkoztatási helyzete. A me­gye legveszélyeztetettebb körzetévé válik Tatabánya, ahol a munkanélküliségi ráta hamarosan eléri az or­szágos átlagot alaposan meghaladó 15 százalékot. A szénbánya ugyanis 1500. a BHG újabb 200. az alumí­niumkohó 100, a Vértesi Erdőgazdaság 80 dolgozó el­bocsátására készül. Esztergomban a gépipari vállalatok elhúzódó gazda­sági gondjai miatt január­tól másfélszeresére nőtt az állás nélküliek száma. Az év hátralévő időszakában folytatódik a létszámleépí­tés ebben a városban is: az Ecom Konténer és Műszer- gyártó Rt., valamint a ma­gyar—orosz tulajdonban lé­vő Mikromed Kft. 400 dol­gozótól kénytelen megvál­ni. Dorogon is egyre töb­ben kerülnek az utcára; itt a szénbánya és az aknamé­lyítő vállalat jelentett be nagyobb arányú létszám- csökkentést. Komárom és vonzáskör­zete változatlanul a megye legkedvezőbb helyzetű tér­ségének számít, mert a munkanélküliség aránya itt mindössze 8 százalékos. Az értékesítési gondokkal küsz­ködő Almásfüzitői Timföld­gyár azonban a harmadik negyedévre 200 ember el­küldését tervezi, így ebben a térségben is romlik az állást keresők esélye. Komárom-Esztergom me­gyében jelenleg 17 350 mun­kanélkülit regisztrálnak. A vállalatok által újabban jel­zett létszámleépítések kö­vetkeztében számuk rövid időn belül további hatezer­rel emelkedik. Az összehangoltság sok gyakorlás eredménye ben a többiek kedvük sze­rinti feladatokra vállalkoz­hatnak. Ráadásul szakmai szempontból nincs pontosan meghatározva az a keret, amelyen belül ezek a szer­vezetek dolgozhatnak. Ar­ra számítunk, még ebben az évben megjelenik az új egészségügyi törvény, s ez a mentést és a betegszállítást is szabályozza majd. Az elmúlt év végén az Országos Mentőszolgálat kapcsolatot keresett az újonnan alakult mentőszer­vezetekkel. Többükkel egy asztalhoz ültek, hogy meg­ismerjék egymás gondjait Bizonyos kérdésekben meg­egyeztek, más esetekben eltértek a vélemények, ám megfogalmazott közös óha­juk szerint: mielőbb szük­ség lenne a mentőtörvény megszületésére. — Milyen a „szereposz­tás” a különböző mentő- szervezetek között? A beteg hogyan szólhat bele abba, melyikük segítségét venné szívesebben? — Ha mentésről van szó, a segítségre szoruló ebbe a legritkább esetben szólhat bele. Szó szerint a feje fö­lött dönt ugyanis az, aki a segítséget hívja. És itt van a nagyon lényeges különb­ség bármilyen más szolgál­tatás igénybevételéhez ké­pest. Az összes többi eset­ben maga dönt az ember, ám amikor hirtelen bajba kerül, kiszolgáltatott lesz. Több mint 2 millió mentés évente Magyarországon évtizedek óta egységes sürgősségi hí­vószám létezik, a 04, és ez nagyon nagy vívmány. Né­hány alternatív mentőszer­vezettel egyébként együtt­működési megállapodást kötöttünk, s ők részt vállal­nak munkánkból. Ám csak olyanokkal dolgozunk együtt, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek. A két legfontosabb: az ille­tő szervezetnek tevékenysé­gére legyen tisztiorvosi en­gedélye, és rendelkezzék egészségügyi felelősségbiz­tosítással. — Mennyire gyakori az együttműködés, akad-e erre példa vidéken is? — Számos ilyen van. Többnyire a betegszállítás­ba kapcsolódnak be, s így van ez vidéken is. A mű- vesekezelésre szoruló be­tegeket például jórészt ők szállítják. Megnehezíti az együttműködést ezekkel a mentőszervezetekkel, hogy némelyiket kifejezetten üz­leti céllal alapították, ez azonban még nem lenne baj. Ám azt tudni kell, a mentés nem lehet üzlet. Mi úgy gondoljuk, e tevékeny­ség, mint az életre való jog biztosítása, a jövőben is ál­lami feladat kell hogy ma­radjon! Ez persze nem zár­ja ki, hogy ebbe rajtunk kívül más szervezetek is bekapcsolódjanak. A ma­gánvállalkozások inkább a betegszállítás területén kaphatnak nagyobb szere­pet, hiszen ezek között lesz olyan, amiért majd a társa­dalombiztosítás fizet. És előbb-utóbb a köthető biz­tosítások az állami ellátási kötelezettségnél jóval több luxust nyújtanak. — Milyen luxusról lehet szó? — Évente 2,2-2,3 millió mentőfeladatot látunk el, ennek háromnegyed része egyszerű betegszállítás. Ezesn a számon belül 20-30 százalékot tesz ki az, amely a luxuskategóriába esik. Olyan értelemben, hoar nem az államnak kellene érte fizetni. Arra gondolok: a kórházi kezelés után nem minden esetben indokolt, hogy a beteget mentő szál­lítsa haza. Gyakran előfor­dul az ilyen fuvaroknál, hogy útközben a beteg azt kéri; álljanak meg a piáé­nál, mert be akar vásárolni. A mentőautó nem taxi Amennyiben kényelmi okokból ragaszkodik valaki a mentőkocsihoz, megte­heti, de fizessen érte. De előfordul más eset is, ami a beteg szempontjából lehet érthető igény. Ilyen pél­dául, amikor az ágyhoz kö­tött, ápolásra szoruló hoz­zátartozóját valaki a sza­badsága idejére átszállít- tatja egy másik városba, az ott élő rokonokhoz. Ezt je­lenleg orvosi rendelvényre, ellenszolgáltatás nélkül megtesszük. Ám megtörté­nik, hogy ugyanazt a bete­get évente hatszor fuvaroz­zuk az ország különböző ré­szeibe — a társadalombiz­tosítás pénzén. Az ilyen megbízások is teljesíthetők, de úgy vélem, már nem in­gyen. — Előfordult már, hogy valamelyik mentőszervezet­tel nem óhajtottak együtt dolgozni? Az ilyenről az ál­lampolgár hogyan szerez tudomást, és adott esetben van-e választási lehetősé­ge? — Előfordult, részben szakmai okok miatt, vala­mint azért, mert a törvény­ben előírt feltételeknek nem feleltek meg. A vá­lasztási lehetőség ma első­sorban a betegszállításra vonatkozik. Jó néhány szervezet hirdeti szolgálta­tásait, így a betegnek, mód­ja van határozni, melyiket veszi igénybe. Mentésnél, amint említettem, a bajba­jutott helyett mások dön­tenek. A segélykérő rend­szeresen érkező hívásnál a szolgálatvezető — ha állami és nem állami mentőegység egyaránt rendelkezésre áll — azt riasztja, amelyik a feladat ellátására alkalma­sabb! — kóka — A beteg nem válogathat Ki segít a bajban?

Next

/
Thumbnails
Contents