Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
Krisztus születése után 1992. június 27-én ünnepélyesen megáldotta Marosi Izidor nyugalmazott váci püspök a Csemőben építendő római katolikus templom alapkövét. Történelmi távlatot nyitott meg előttünk ez az esemény. Az áldott kövek jelenléte, látványa ugyanis hétszázötven esztendővel visz- szaröpítette az időben az emlékezetet. Akkor pusztították el az országunkat feldúló tatárok a közelben virágzó falut és rombolták le templomát. A ceglédi régészek néhány éve megtalálták a romokat, köztük az istenháza alapjait. Akkor Szent András templomnak nevezték, most Urunk Mennybemenetele címén épül fel utóda a Petőfi utcában, a falu központjában. EMLÉKMŰ HELVETT Nagyszerű látvány volt, amint a frissen készített betonalapok keskeny pántlikáján katolikus hívek élő emberfala rajzolta ki a majdani építmény körvonalait. Ahol majd — remélhetően nem soká — az oltár áll, zajlott a szertartás. A csemői katolikusság örömében osztozni külön- busszal jöttek a ceglédi hívek, élükön azzal a Sze- leczki Imre atyával, aki az 1958-bán kápolna céljára vásárolt és átalakított zöldhalmi tanyán hosszú évek során pásztorolta kisded nyáját. Közben a sok ta- nyájü Csemő teljesen átalakult, kiépült az új faluközpont, amelynek szívében a tervezők eredetileg égy emlékműnek hagytak helyet. A községi önkormányzat nemeslelkűsége ezt ajándékózta most a templomápítő egyháznak. A falu katolikusságának régi vágya teljésül, hiszen még a rendszerváltás előtt megfogalmazódott az emberek kívánsága.- A szertartás előtt Dragonits Tamás, a neves műemlékvédelmi szakember a helyszínen mutatta be az általa készített terveket az agg főpapnak, aki élénk érdeklődéssel figyelte, kérdésekkel pontosította a plénu- mot. Közben megérkezett Bohács Sándor, a nagyszalontai esperes is, aki egyházi kórusa élén a szomszédos Nagykőrösön vendégeskedett a Szent László- megemlékezés alkalmából. A nemrég, alakult testvér- városi kapcsolatot kívánják ápolni ők is. VATIKÁNI TÉGLA Aztán felhangzott az Isten hozta .,. kezdetű ének, bevonult a püspök papjai által kísérve. Kiszel Mihály esperes, a ceglédi Szent Kereszt-templom plébánosa köszöntötte a püspök atyát. „Amikor negyvenéves fennállását ünnepelte a község, akkor hangzott el az ígéret, házat építünk az Istennek. Jézus nálunk is otthonra talál . .. Ezek az ősi kövek az ezeréves magyar kereszténységet, a Szent Péter-bazilika kapujából származó tégla a kétezer éves kereszténységhez való tartozásunkat jelképezi. Erre kérjük a püspök atya áldását” — mondotta az esperes. Két tiszta tekintetű kisgyermek verssel és virággal köszöntötte a főpásztort, amelyre Marosi Izidor meleg szavakkal válaszolt, később homiliájában arról beszélt, hogy minden templomot alapkőre (szegletkőre) építenek. Péter apostolt említette, akinek a neve sziklát jelent, mert erős hite volt. „Vajon, mi meg- valljuk-e hitünket?’’ —tette fel a kérdést, majd arról beszélt, hogy a gyenge ember a hite által lesz erős. „Ez a nép nem pusztulhat el, mert Isten velünk van, nem lehetünk kishitűek” — mondotta. Ennek a templomnak a felépítéséhez is sok munkáskéz kell, sok „szegény asz- szony két fillérje”, gok izzadság lesz köveink kötőanyaga. Mindazonáltal nemcsak anyaggal és pénzzel kell belejárulni, hanem a hívek is járjanak be, hiszen üdvösségre vezető új szokások kellenek, hogy imádkozó, éneklő boldog emberekkel teljen meg a templom. Ezt követően szentelt vízzel megáldotta a köveket. Az alapító iratot, amelyet néhány újsággal és forgalomban lévő pénzérmével réztokba zártak, kézjegyével látta el a püspök, az esperes és Molnár János, Csemő polgár- mestere. A jövendő oltár alá szánt relikviákat VanIlétfőn és kedden Képviselői fogadóórák Július 6-án, hétfőn délután 4-től 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában a 3-as választókörzetnek Farkas Márta, a 12-es választókörzet polgárai részére Kárteszi Ferenc képviselő tart fogadóórát. Július 7-én, kedden délután 4-től 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában az 5-ös választóCEGLÉD1 HÍRLAP Cegléd, Kossuth* tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. # Munkatárs: Tibay Agnes. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (53) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata. Cegléd. Teleki u. 30.: kedd. csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda IO-t-17 óráig. Telefon: (53) 10-763, körzetnek dr. Horváth Ágnes, a 14-es választókörzetben élők részére dr. Sebők Miklós képviselő tart fogadóórát. Autósmozi Az autósmoziban: Szombat esti frász (amerikai bűnügyi vígjáték). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. KÖZLEMÉNY A Magyar Gazdasági Cégmutató szerkesztősége felvesz a megye területén - önállóan dolgozni tudó hirdetésszervezőket. Magas kereseti lehetőség, jutalékos rendszerben. Jelentkezni levélben: PMS Kft., Budapest, Pf.: 248. 1519. Személyesen: Bp. III., Kaszásdűlő u. 1—3. Tel.: 180-5585, 180-5180. (102 Sj9,2DH) kő József lakiteleki építési vállalkozó helyezte végleges hélyére. A ceglédi templomfelújítás is az ő nevéhez fűződik, mint ahogy nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy munkatársaival ő emelhet templomot a csemőieknek. Szegedi Gyula református lelkész a ceglédi és a csemői hívek képviseletében olvasott fel. igét. . _ A Te Deum elhangzása után Molnár János polgár- mester ünnepélyesen megismételte az önkormányzati képviselő-testület döntését. amellyel a csemői katolikus gyülekezetnek ajándékozzák a templom- építésre kiszemelt telket. Kiszel Mihály esperes köszönetét mondott a templomépítés önzetlen támogatásáért a község vezető testületének, majd a pápai himnusszal és az elbocsátással ért véget a szertartás. MÉM KISÜSTIEK Dragonits Tamástól megtudtuk, hogy „templomszerű” templomot akart tervezni, amelyhez oldalszárny csatlakozik, benne sekrestyével, papi pihenőszobával, tanácsteremmel, gyóntatószobával - és raktárral. A gazdaságosan kivitelezhető belső, nyitott tetőszéket Kisfaludi Attila statikus-építész tervezte. A templomnak tizennégy méter magas tornya lesz, egyszerű vonalú rézsisakkal. Óra mutatja rajta az idő múlását. Az épület várhatóan még az ősszel tető alá kerül. A munkák folytatása a további adományoktól függ. Az Árpád-kori templom után — hétszázötven esztendő elteltével — remélhetően gyorsan megszületik az új. Kórusán kisebb orgonának, zenekarnak is lesz hely. A csemői hívek már a templomszentelési tervezgetik. Valóban nem kishitűek. Tamasi Tamás Az északi féltekén az elmúlt héten járt legmagasabban a Nap, s el is érte a maximumpontot Szent Iván napján. Hozzá is teszem rögtön — sajnos ... Észrevétlenül, de ismét rövidülni kezdenek a napok, hogy majd a nyári napforduló után az őszi csillagzatban az égbolt is sejtesse: itt az ősz. De a pillanatnyi öröm és ennek tüze éltessen mindenkit, amikor a régi időkben trükkös tüzeket gyújtottak, vidáman töltötték el az éjszakát. A „füvesemberek” pedig, szinte éjt nappallá téve járták az erdőt, a mezőt, gyűjtve különféle leveleket, hajtásokat és más növényi részeket — a gyökerek kivételével. Régi biológiai megfigyelés, hogy a leghosszabb napok idején a legnagyobb a növényekben a szervesanyag-felhal- mozódás, következésképp a másodlagos hatóanyag-értékű kémiai vegytileteké is. A nevezetes éjszakán a gyógyfüvek megszárítva kellemes füstöt adtak, s a tűzvarázslási praktikák arra mindenképpen megfelelőek voltak, hogy a közösségi összetartozást erősítették. A babonás elemekben sem szűkölködő népszokások száma észak felé haladva egyre nagyobb, s a CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM 19.92. JÜLIUS 1., SZERDA Interjú Kéri Kálmánnal Nem egy vad militaristát látnak bennem Cegléden a szabadság napja ünnepség vendegszónoka Kéri Kálmán vezérezredes volt, aki dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő társaságában szólt a város polgáraihoz. Az ismert politikus interjút adott lapunknak. — Önnek — aki egykor a recski kényszermunkatáborban „vendégeskedett” — mit jelent a szabadság napja? Egyáltalán hitt-e abban, hogy ezt megéri? — Talán azzal kezdeném, hogy Recsk után én nem éreztem mindjárt szabadságot. Mert elítéltek és még hónapokat , töltöttem börtönben. De Recsken már meg voltam győződve arról, hogy eljő a szabadulásom. Brigádparancsnokként — internált társaim között — ráébredtem arra, odakint valami nincs egészen rendben. Mert amikor behoztak egy-egy földművest, ipari munkást, értelmiségit, aki nem viselkedett ellenségesen az akkori rezsimmel; bent már ezek közömbösek, a végén pedig ellenségesek lettek. Ügy véltem, így nem tud egy rendszer fennmaradni. — Nekem nagyon sokat jelent a szabadság napja. Mindig vártam azt az időt. amikor egy diktatúra után fellélegezhetek. S tudok engedelmességhez szokott katonaként a hazám érdekében dolgozni. Ezután vágyódtam. És most, hogy mindez megadatott, annyira boldog embernek tartom magam, amennyire a Földön csak lehet valaki. — Nem gondolja-e, hogy ez a nemzet igazából nem tud élni a nagy eséllyel? Éppen azért, mert — ahogy annyiszor a történelmünkben — széthúz. — Ott még nem tartunk. Amikor letűnt a Német h- és jött az új kormány, s bekövetkezett egy más világ, úgy éreztem — s érzem — létrejön az összetartó erő. Akként, ahogy 1849, majd az első és a második világháború után. — Egyes politikusok jobboldali, mások baloldali veszélytől tartanak. És ön...? — Még nem nagyon látok jobboldali veszélyt. Nincs meg az alapja érzelmileg és intézményesen sem. Ahhoz kellene, hogy legyen egy jobboldali hadsereg, belügyi apparátus, rendőrség, határőrség — amelyek nincsenek. Ismételten csak igen korlátoltan látok baloldali veszélyt. Hiszen sokan a baloldalt úgy nézik, mint a kommunizmust. Na de hát az utóbbiban az emberek csalódtak. Persze nehéz megmagyarázni, hogy annak a következménye a mai nyomorúság. A polgárok nem értik meg, azért kell, hogy nélkülözzenek — bizonyos mértékig szenvedjenek —, mert a bolsevista rendszer kormányzati következményeit valahogyan muszáj jóvátenni. Persze hiába magyaráz nekik.’ Márpedig ez az ország 1919- ben sokkal nyomorúságosabb helyzetben volt, mint most vagyunk. Egy négyéves világháború után jött a kommün, az intervenció. S a végén még egy román megszállás, amelyik hadizsákmány címén elvitte; amit mi megmentettünk. Mindenesetre azt nem nem mondhatom, hogy ez a nemzet 1988-ban olyan nyomorúságban maradt itt, ahogy a kommün után. — A kívülálló úgy látja; hogy ön az utóbbi időben visszafogja magát a parlamentben. A múlt évi emlékezetes kijelentésének hatása — szelet vetett és vihart aratott — tette megfontoltabbá, vagy egyszerűen elfáradt. — Nem fáradtam eV Csak sokkal többét dolgozom a honvédelmi bizottságban, ahol nem értenek félre annyira, mint a plé- numon. Utóbbin, ha felszólalok, egyesek idegesen néznek rám, mások megtapsolnak. De mindinkább azt érzem, a képviselőtársaim megértenek, s nem egy vad militaristát látnak bennem. Ez nagy megnyugvás nekem. — Mi az, ami eltérítheti a politikától? A következő választáson Jontol- gatja-e, hogy esetleg visz- sza vonul? — Visszavonulni éri megtanultam a fronton, de nem a politikában! Fehér Ferenc Lidérces éjszakák Erdők, mezek kincse 60. fok tájékán már ebben az időszakban valódi éjszakák nincsenek ez idő tájt. A Nap elfelejt lenyugodni, esti derengés ad furcsa hangulatot júniusban Helsinkinek, Stockholmnak, Turkunak... Az éjszakai bolyongások ekkor különös történetek inspirálói lettek, nálunk leginkább a pásztoremberek, a pákászok és rákászok jeleskedtek ebben. Testvérnépeinknél, akár a finneknél, akár az észteknél, a legkülönfélébb foglalkozású emberek is szolgálhatnak ilyen érdekes történetekkel. A mocsarak, lápok világa egészen különös. Szinte mindenütt a gyepszint közelében megtalálható a gránitos alap- kőzet, amely ezáltal savanyú talajokat eredményezett. A vizenyős helyeken pedig igen gazdagon tenyésznek a mohák, a páfrányok és főlég a tőzegmohák. Igen, a lidérc'ek látványa Szent Iván napja táján különleges élményt nyújt, különös félelmeket kelt az emberekben, mert ennek a fénynek az eredetét nemigen ismerik. A különös kékes fények azonban tényleg hihetetlen hatásúak, megnyúlt árnyékú szarvasok pantomimszerű mozdulatokkal araszolnak az északi tájon, talán oltalmat, talán éjszakai hűs vizet keresve haladnak. És akkor a mohás szikiapad tövénél két-három fény néz szembe az emberrel. A hőingadozás által is gerjesztve, az elhalt növényi részek oxigénmentes körülmények között lassan elbómlanak, ami nem más, mint a szénülési folyamat, azaz szénné válás során a felszabaduló mocsárgáz öngyulladása után kékes fény jelenik meg. Ennek az élménye nálunk elég ritka jelenség, külÖnösképpén Pest megyében, de a „nagy finn ősvadon” még ezt az élményt gyakran megadhatja a látogatónak. Nálunk ezért e jeles nap táján a csodás hatású növények gyűjtésének öröme maradhat meg. Ügyelve arra, hogy még véletlenül se pusztítsunk el olyan élőhelyeket, ahol védett növények is akadnak. Kellő faj- ismeret nélkül ezért csak a közönségesnek tartott útifüvet, bodzavirágot, bodzagyümölesöt, hársvirá- got, továbbá kamillát, tarackbúzát, s martilaput ajánljuk gyűjteni. A többi között, egyes érzékeny fajokon kívül, bizonyos növények azért szorulnak ma már védelemre, mert gyógynövények is voltak, mint az egyik növénycsalád hagymái állítólag a megtépázott hírű férfiak gyógyírjaiként fogyatkoztak meg, vagy mások, amelyek viszont hormonhatá- súak. Szerencsére, az amerikai trópusokról származók egyes monsterafajok, amelyek viszont fogamzásszabályozásban jöhetnek számításba. Ilyen mérvű klímaváltozástól mégsem kell félni, hogy adventívvé váljon, így a leírtak nem többek növénytani, fitoké- miai kuriózumnál. S. D. HÉTSZÁZÖTVEN ÉV MÚLTÁVAL lij templomot építenek a csemői katolikusok
