Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04 / 157. szám

Megkezdődött az EBEÉparlamenti közgyűlése Hazánk a stabilitás szigete (Folytatás az 1. oldalról.) terelnök ugyanakkor kijer lentette: hazánk büszke ar­ra, hogy a stabilitás szige­te politikailag és gazdasá­gilag egyaránt. Az a tény, ■hogy a független, stabil Magyarország tárgyalások útján jött létre, modellérté­kű lehet Európában. Hazánk az EBEÉ-t, mint biztonsági tényezőt a többi biztonsági szervezet mellett alapvetőnek tekinti. Ugyanakkor kulcsfontossá­gúnak nevezte Antall Jó­zsef, hogy az Atlanti Euró­pa térségében szilárdan áll­jon az újjászervezett, stabil NATO. A nemzetközi szer­vezetek szerepéről szólva a politikus rámutatott: a ki­alakult helyzeteket kezel­niük, analizálniuk kell, de ami a legfontosabb, a leg­súlyosabb konfliktusokat meg kell előzniük. A világ évtizedek óta „követő” kül- és katonapolitikát folyta­tott. Azonban a történelem bebizonyította: ha az ag­resszióval szemben nem lépnek fel időben, akkor sokkal nagyobb árat kell fizetni. Ezért hazánk a pre­ventív külpolitika híve, és ezt kéri a partnereitől, va­lamint az összes nemzet­közi szervezettől is. Felix Pons, a spanyol képviselőház elnöke beszá­molt arról a tevékenység­ről. amelyet az EBEÉ ta­valy tavaszi madridi ta­nácskozása óta végzett. Az EBEÉ parlamenti közgyűlésének délelőtti ülésén a holland küldött felvetette, hogy meg kelle­ne vizsgálni Jugoszlávia közgyűlésén való jelenlété­nek kérdését. A küldött szerint nem szabad lehető­vé tenni Szerbia és Monte­negró mostani részvételét. Felvetette: a volt Jugo­szlávia státusára vonatko­zóan a közgyűlés tegyen javaslatot a jövő héten Helsinkiben összeülő EBEÉ-csúcstalálkozó szá­mára. A közgyűlés elnöke, Felix Pons a felvetés kap­csán arra hívta fel a figyel­met, hogy Jugoszlávia rész­vételét a miniszteri konfe­rencia hagyta jóvá. Azon a jogi státuson, amit nem a közgyűlés adott meg, nem tudnak módosítani. Két dolgot tehetnek. Egyrészt megvizsgálják teljes mély­ségében a volt Jugoszláviá­val kapcsolatos politikai kérdéseket. Másrészt a közgyűlés nevében javasla­tot tehetnek a miniszterek tanácsa számára. Az EBEÉ-parlament libe­rális politikusainak és a Kelet-Európából érkezett küldötteknek adott fogadást pénteken az Országházban Szent-lványi István, aki a magyar küldöttség tagja­ként az SZDSZ-t képviseli az új testületben. A szabad­elvű pártok képviselőinek első informális öszejövete- lén a szabaddemokrata po­Agrárpolitika, kárpótlás, földügy címmel előadást, azt követően sajtótájékoz­tatót tartott pénteken Sal­gótarjánban a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság országos vándorgyűlésén Gergátz Elemér földműve­lésügyi miniszter. A ta­nácskozás több mint 300 résztvevője előtt dicséretes­nek minősítette a földhiva­taloknak a tulajdonjogi igazolások elkészítése so­rán végzett türelmes mun­káját. Ugyanakkor kifogá­solta, hogy egyes földhiva­tali munkatársak ellenagi- tációt fejtették ki a kár­pótlással szemben, a hiva­tal — mutatott rá — nem válhat a politizálás színte­révé. A sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának kérdé­sére a miniszter elmondta, hogy az állami gazdaságok éppen csak megkezdődött privatizációja során a ter­mőföld klasszikus adásvé­telére nem gondolnak, el­lenkezőleg, optimális nagy­ságú birtoktesteket akar­nak kialakítani, melyeket akár magánvállalkozóknak is*, bérbe lehet adni. Ami a termelőszövetkezeteket . il­leti, az 1200 helyen már megszületett megegyezés is arra utal, hogy lehet és kell is a helyi közösségek igényeire alapozni, megál­lapodni a licitben, vagy akár a sorshúzásban is. Nem tartotta indokoltnak azokat az aggályokat, me­lyek szerint az élelmiszer- ipar privatizációja ürügyén Magyarország kiárusítása folyna. Mint mondta, az élelmiszeriparban ez idő szerint 1G százalékos arány­ban jelenlévő külföldi tőke nem támasztja alá a félel­meket, jóllehet kétségtelen, elsőnek a kedvező tőke­megtérülést ígérő vállala­tok keltek el. A cél az, hogy a továbbiakbán a ma­gyar tőke is minél nagyobb aránj-ban vegyen részt a privatizációban, A föld­művelésügyi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági privatizá­cióból befolyó bevétel leg­alább egy részét forgassák vissza az ágazatba, pél­dául egy falusi bankrend­szer kiépítésébe, kiindulva abból, hogy a mezőgazda­ság 12 százaléknál maga­sabb hitelkamatot nem vi­sel el. lilikus hangsúlyozta: a ke­let-európai országok leg­főbb gondjai a nemzetiségi intoleranciával, a naciona­lizmussal függnek össze. A szabadelvű pártok szeret­nének saját eszközeikkel hozzájárulni ahhoz, hogy a nemzetiségi kérdésre libe­rális válasz születhessen. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet parlamenti közgyűlése péntek délután bizottsági ülésekkel folytatta munká­ját. Zárt ajtók mögött tár­gyalt a gazdasági dimen­zió, az emberi jogi dimen­zió. valamint az általános biztonsági kérdések bi­zottsága. Heinz Fischer, az osztrák nemzeti tanács elnöke pénteken nyilatkozatot tett közzé az európai biztonsági és együttműködési értekez­let Budapesten megrende­zett parlamenti közgyűlé­sén részt vevő osztrák dele­gáció nevében: „Konkrét jelek és az érin­tettek által elmondottak arra utalnak, hogy Boszniá­ban egész települések la­kosságát kényszerítik arra, hogy néhány óra alatt cso­magolják össze ingóságai­kat, összeíráson vegyenek részt, vegyék magukhoz út­leveleiket és Magyarország, illetve Ausztria irányában hagyják el hazájukat. Ez a kitelepítési politika nemcsak az emberi jogokat és átlépek jogait sérti, ha­nem elviselhetetlen módon súlyosbítja a menekült­probléma megoldásánál meglévő nehézségeket. Az osztrák nemzeti ta­nács elnöke és az osztrák delegáció élesen tiltakoznak ez ellen a kitelepítési poli­tika ellen, és felszólítják az említett tevékenységért fe­lelős köröket, hogy hala­déktalanul hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal, mely jelenleg rendkívüli módon terheli Magyarországot.” ★ Szabad György, a magyar Országgyűlés elnöke pénte­ken este a Parlamentben fogadást adott az EBEÉ parlamenti közgyűlésen részt vevő küldöttségek tiszteletére. A külkereskedelem öthavi adatai Növekvő kivitel 1892. első öt hónapjában külkereskedelmi .forgal­munkban 538 millió dollár konvertibilis elszámolású aktívum alakult ki, szem­ben a tavalyi év hasonló időszakának 792 millió dol­láros passzívumával — tá­jékoztatta az MTI-t a Nem­zetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériuma. Az év első öt hónapjában 4,1 milliárd dollár értékű árut exportáltunk, 14 szá­zalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Kivitelünkben a fejlett piacgazdaságú országok ré­szesedése 70 százalék, s ez 11 százalékos növekedést jelent 1991. hasonló idősza­kához képest. Szembetűnő a 20 százalékos exportnöve­kedés az Európai Közösség országaiba. E régió része­sedése összexportunkban több mint 49 százalék. A kelet-európai kereskedelem sorvadásának megtorpaná­sára utal, hogy a jelentős búzaexporton túlmenően egyes gépipari termékek és fogyasztási cikkek kivitelét is sikerült növelni a tava­lyi igen alacsony bázishoz képest. E térség 20 százalék­kal részesedik az összes ki­vitelből. A fejlődő országok­ba irányuló exportunk vi­szont 21 százalékkal vissza­esett. A termékszerkezetet tekintve a fogyasztási cik­kek és a mezőgazdasági termékek kivitele bővült a legdinamikusabban. Az import jelentős csök­kenése elsősorban a belföldi termelés, a beruházások és a lakossági fogyasztás mér­séklődésére vezethető visz- sza. Legnagyobb mértékben az anyag, alkatrész és fo­gy asztásici'kk -behozatal esett vissza. A behozatal a fejlett és fejlődő országok­ból csökkent, a kelet-euró­pai országokból viszont nö­vekedett. Magyar-osztrák gázvezeték (Folytatás az 1. oldalról.) dollár. Á gázvezeték ma­gyar szakasza az elképzelé­sek szerint hazai vállalko­zásban készül el. Egy, az energiaellátással, az energiahordozók árának alakulásával kapcsolatos másik témával is foglalko­zott a kormány csütörtöki ülésén. A szóvivő bejelen­tette: a kormány döntött arról, hogy az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium, a MÓL Rt. és a magyar szénhidrogénpiacon érde­kelt cégek képviselőiből bi­zottság felállítását kezde­ményezi az árelv megvita­tására, azaz konszenzuson alapuló és időnként felül­vizsgálandó ár megállapí­tására. Az elfogadott árelv betartásának ellenőrzése a MÓL Rt. tulajdonosának hatáskörébe tartozik majd. A kormány mindemellett rendeletet alkotott a Ma­gyar Köztársaság Művésze­ti Alapjának megszünteté­séről, és ezzel egyidejűleg a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létrehozásáról. Lehetőségeink határán Újabb menekülthullám A Külügyminisztérium pénteken 30 magyar nagy- követség és nemzetközi szervezet mellett működő képviselet vezetőjét utasí­totta arra, hogy adjon tájé­koztatást partnereinknek a jugoszláv útlevelekre beve­zetett osztrák vízumkény­szer magyarországi kÖvet- kezménveiről — tájékoztat­ta az MTI-t Herman János külügyi szóvivő. Az utóbbi két napon újabb menekülthullám ér­kezett Magyarországra és a körülmények arra utalnak, hogy ezúttal nagyobb ará­nyú kény szer-kitelepítésről is szó van, amelyek elsősor­ban a boszniai muzulmáno­kat érintik. Különösen fontos a szé­les körű nemzetközi együtt­működés az egykori Jugo­szláviából érkező menekül­tek megsegítésére, hiszen Magyarország már eddig is szinte saját lehetőségeit meghaladó mértékben vál­lalta az ebből adódó terhe­ket. A magyar diplomaták; utasítást kaptak arra is, hogy kérjék fel a kormá­nyokat és a nemzetközi szervezeteket, sürgősen vizsgálják meg a kitelepí­tésekkel kapcsolatos jelen­téseket, s amennyiben szük­séges, tegyenek meg min­dent az ilyen tevékenység azonnali leállítása érdeké­ben. Spanyolországból vásárol vasúti kocsikat a MÁV Hetvenhat darab fül­kés. háló-, illetve étkező­kocsis, euroszabyány szerint készülő Z 1 típusú vasúti személykocsit vásárol a spa­nyolországi CAF (Const- rucciones y Auxiliär de Ferrocarriles S. A.) cégtől a Magyar Álíamvasútak. Az erről szóló okmányokat szombaton írják alá a spa­nyol cég, a MÁV és a szer­ződést bonyolító Techno- impex Rt. képviselői — je­(Folytatás az l. oldalról.) gyönge bábként, és erős be- íolyás alatt hozza meg dön­téseit, kiváltva ezzel a ma­gyar állampolgárok többsé­gének jogos ellenszenvét. Felkérjük Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy július 15-ig vonja vissza alkotmánysértő határozatát. Amennyiben ez nem tör­ténik meg — állampolgári jogunkkal élve —, felhív­juk az ország lakosságát, minden jóérzésű, felelős magyar állampolgárt, hogy együtt tiltakozzunk Göncz Árpád törvénysértő döntése ellen: mindaddig ne fizes­sünk rádió- és teievíziódí- jat, amíg a két elnököt le nem váltják! Információink szerint az MDF egyik fórumán az al- elnökök kinevezésével kap­csolatban már elhangzott egy ilyen kezdeményezés, de miután akkor a köztár­sasági elnök aláírta a ki­nevezést, nem volt szükség a tiltakozásnak erre a for­májára. A mostani tiltakozó ak­ció Tömöri Sándor dabasi MDF-tag kezdeményezése­ként indult, és a párt helyi szervezete felvállalta az ak­ciót. Megkérdeztük Tömöri Sándort, mit szeretnének elérni a felhívással. — Nem fenyegetőzni aka­runk, azt szeretnénk elér­ni, hogy a demokrácia szel­lemében ezeket a vezetőket távolítsák el. Egyébként ez a dolog Erdélyből indult, az ottani segélykérő hangokat mi meghallottuk. A mé­Pelgári engedetlenség Ultimátum Göncznek diáknak a határokon túl élőknek reményt kellene nyújtaniuk, de ezek hazud­nak nekik. Csak ma a ha­zugságot nem hazugságnak hívják, hanem csúsztatás­nak. — Ha más ülne az elnöki székekben, minden megol­dódna? — Senkinek nincs a hom­lokára írva, hogy mit fog tenni. Amikor ezt a két embert odatették, akkor mindenki azt hitte, hogy olyan műsorok lesznek ezentúl a rádióban és a te­levízióban, amelyek' párt­semlegesek. Ha a leváltás­sal a dezinformáció 20 szá­zalékát ki lehetne szűrni, akkor már eredményt ér­tünk el. •k Megkérdeztünk két Pest megyei politikust, mi a vé­leményük a kezdeménye­zésről. Dr. Vona Ferenc, Pest megyei parlamenti képvi­selő: — Megdöbbenéssel fo­gadtam, hogy Göncz Árpád nem írta alá a Tévé és a Rá­dió elnökének a felmenté­sét. Megértem a dabasiak elkeseredését, hogy enge­detlenségi mozgalomra szó­lítják fel a lakosságot, da én a magam részéről nem értek egyet azzal, hogy ilyen módon meg lehet ol­dani ezt a problémát. Az lenne a megoldás, ha mind­két elnök önként lemonda­na, ezzel megkönnyítenék a köztársasági elnök helyze­tét. Ezt a kérdést a parla­mentnek kell továbbgon­dolnia, és minél előbb ál­lást .foglalnia az ügyben. Tóth Imre, az MDF or­szágos választmányának tagja, a kiskunlacházi MDF-szervezet elnökségi tagja: — Támogatom a daba­siak felhívását, mert meg­győződésem, hogy az ország lakosságának nagy része . elégedetlen a televízió és a rádió működésével. Én a pártatlan és hiteles tájé­koztatás mellett teszem le a voksot, ezt pedig a két in­tézmény nem biztosítja. Felháborítónak tartom, hogy Gombár Csaba fakép­nél hagyta a meghallgatá­son azt a kulturális bizott­ságot, amelynek joga van őt beszámoltatni. Már más­nap a kezébe kellett volna adni a munkakönyvét. A tévénél is egy csomó fisz- tizatlan dolog van, ráadá­sul a bizottság alkalmat­lannak találta Hankisst, ezért nekj is távoznia kell. Nem értem, miért nem áll­nak fel önként a székükből, miért akadályozzák szándé­kosan a megegyezést. A nyugati demokráciákban az a szokás, hogy aki megmé­rettetett és könnyűnek ta­láltatott, az távozik. II. Cs. ★ A Magyar Televízió alel- nöke pénteken eljuttatta a hírügynökséghez azt a nyílt levelet, amelyet Göncz Ár­pád köztársasági elnökhöz intézett. Ebben reagál az államfő Antall József mi­niszterelnökhöz szerdán in­tézett levelére, melynek három bekezdése is vele foglalkozott. Nalilik Gábor a levélben üdvözli a köztársasági el­nök állásfoglalását a sajtó- szabadság védelmében, ám úgy véli: a személyével kapcsolatos aggodalmak megalapozatlanok, mert azon állítások, melyek sze­rint ő nem pártatlan és el­kötelezett, légből kapottak. A Magyar Rádió és a Ma­gyar Televizó jelenlegi, egyszemélyi vezetése— vé­leménye szerint — távol áll a demokráciától. mert hiányzik a társasági, tör­vény által előírt felügyeleti szerv. A média irányítása éppen ezért — a sajtósza­badság érdekében — pár­tatlan felügyelő bizottság felállítása nélkül nem old- Türtó meg. lentelték be pénteken a Technoimpex székhazában tartott sajtótájékoztatón. Mátyás István elnök ve­zérigazgató elmondta: a vasút két évvel ezelőtt bíz­ta meg a céget azzal, hogr a „MÁV 2000” program ke­retében korszerű szabvá­nyoknak megfelelő vasúit kocsikat szerezzen be. A MÁV szakértői feltételként szabták meg: a hiteltör­lesztés a magyar állami költségvetést ne terhelje, s hogy a kooperációban ma­gyar beszállítók is részt ve­hessenek. A beérkezett tíz pályázat közül végül is a műszaki, kereskedelmi és hitelfeltételeket figyelem­be véve a spanyol cég ajánlata bizonyult a leg­jobbnak. A megvásárlandó vasúti kocsik értéke meghaladja a 100 millió dollárt. Ennek 85 százalékát a MÁV 17 féléves részlete. LIBOR (londoni bankközi kamat­láb) plusz egy százalékos kamatra kapta. A törlesz­tés várhatóan 1994-ben kez­dődik. A fennmaradó 15 százalékra spanyol konzor­cium adott eurohitelt, ame­lyet 5 év alatt 12 részlet­ben kell a MÁV-nak visz- szaíizetnie. A hitelt egyéb­ként nem az MNB, hanem közvetlenül a MÁV veszi fel, és a törlesztést a kocsik nyugat-európai üzemelteté­séből fedezi. (Garanciát a visszafizetésre a Pénzügy­minisztérium vállalt.) A spanyol vasúti kocsik­ba feltehetőleg magyar mű­bőrt, hengereltárut, alumí­nium ablakkeretet és akku­mulátort fognak beépíteni. Mátyás István szerint a konstrukció során a ma­gyar vállalatokon is múlik, hogy a most felkínált lehe­tőséget hogyan tudják a későbbiek során piacépítés­re kihasználni. A hivatal nem válhat a politizálás szinterévé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents