Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

si 11 MAI SZAMUNKBAN Nem nagy a mozgástér (4. oldal) A törvény nem véd (5. oldal) A véső művésze (6. oldal) Iía csurran a papramor- gó (9. ólai) Csók Csipkcrőzsikának (10. oldal) ZŰRIAVAR A PIACON Milan Panic Antall Józsefnél MÓDOSULÓ VÁM­Öt forintból ötven lesz A művészien elrendezett répakötcgek kézről kézre járnak, mígnem megpihennek a standokon. És ott maradnak, mert nem akad rájuk vevő Nem kell sokáig keresgél­nie annak, aki meg akarja találni a Budapest határá­ban levő nagybani zöldség­piacot. Mindennap délben nyit, de az árusok és a fel­vásárlók autói már hajnal­ban hosszú sorokban kí­gyóznak, ki, egészen az autópályáig. Ez a torlódás nemegyszer már balesethez vezetett, de nincs mit(?) tenni ellene, hiszen ha vala­ki be akar jutni a piac te­rületére, annak bizony ko­rán kell kezdenie a napot. Már a bejárat előtt látni olyan embereket, akik — belefáradva az állandó ki­be kocsikázásba — egysze­rűen az út mellett próbál­nak megszabadulni az áru­juktól. Valóban megszaba­dulni, mert az ott uralkodó árakat tekintve nem lehet másról beszélni. A két fia­talember Nyírbogátról érke­zett, gyönyörű, első osztályú paradicsomot hoztak, de na­gyon úgy néz ki, hogy haza is viszik, mert 5, azaz öt forintot kínálnak a felvá­sárlók érte. Tamás elkese­redetten magyarázza, hogy ha alaposan kiszámítjuk, hogy mennyibe kerül egy kiló paradicsomnak a meg­termelése, és a belefekte­tett munkát is figyelembe vesszük, akkor alig jön ki az egyforintos haszon. Hogy hogyan lesz ebből az olcsó áruból 35-40 forintos para­dicsom, mire kiér a s^in- dokra, azt nem lehet meg­fejteni. G. Árpádék Szentesről érkeztek, kisgyerekkel ta­nyáznak itt már harmadik napja. Egyetlen darab pap­rikát vagy paradicsomot nem tudtak még értékesí­teni, de a kifizetett hely­i Fnhitn *n« n 3 nlrtnlnn ) Új lapot nyitnak Milan Panic, Kis-Jugoszlá­via miniszterelnöke, euró­pai békekörúljáról haza­térve, csütörtökön megállt Budapesten, és tárgyaláso­kat folytatott a magyar kormány képviselőivel. Antall József miniszter- elnökkel folytatott eszme­cseréjén a két ország kap­csolatainak jövőjéről volt szó. A megbeszéléseket kö­vető sajtótájékoztatóján Milan Panic azt hangsú­lyozta: új lapot kívánnak nyitni a két ország kap­csolataiban. Arra töreked­nek, hogy a kapcsolatok békésen fejlődjenek. Mint mondta: Szerbia és Magyar­ország egyaránt érdekelt a békében. Politikájának fő törekvése a békés viszo­nyok helyreállítása Kis- Jugoszláviában, a demok­ratizálás, a piacgazdaság megteremtése és az ENSZ által elrendelt embargó megszüntetése. Elmondotta, hogy ebben a törekvésében maga mö­gött tudhatja az egész or­szágot. Tisztában van az­zal, hogy nagyon nehéz feladatra vállalkozott, de céljainak eléréséhez jelen­tős nemzetközi támogatást kap. Nagyon fontos számá­ra az együttműködés Ma­gyarországgal. Ehhez meg­kapta Antall József ígére­tét. (MTI) Csóti György tapasztalatairól Változások várhatók a romániai közéletben Fennáll a veszélye an­nak, hogy a demokratikus erők hátránnyal indulnak Romániában az ősszel ese­dékes választásokon, mivel sem anyagi lehetőségeik, sem a kampányt szolgáló infrastruktúrájuk nem elégséges az esélyek ki- egyenlítésére a kormány­zó Nemzeti Megmentési Fronttal (NMF) szemben. Erre a meggyőződésre ju­tott Csóti György, az Or­szággyűlés külügyi bizott­ságának alelnöke, aki az Európai Demokrata Unió tényfeltáró küldöttségének tagjaként kétnapos látoga- (Folytatás a 3. oldalon.) LS DEVIZASZABÁLYOK Kettő helyett tízezret Augusztus 1-jétől a külföld­re utazó magyar állampol­gárok az eddigi 2 ezer fo­rint helyett 10 ezer forin­tot vihetnek magukkal * határokon túlra. Az új intézkedéssel kap­csolatban a Pénzügyminisz­tériumban elmondották: mi­vel szintén augusztus 1-jétől jelentősen szigorodnak a vámszabályok, ezért a devi­zajogszabályokat is változ­tatni kellett. A jövő hónap­ban ugyanis már csak akkor lehet behozni valamilyen vámkötels külföldi termé­ket a határon, ha az állam­polgár helyben kifizeti a vámot, az áfát, az esetle­ges vámilletéket, vagy a fi­zetés teljesítésére biztosíté­kot ad. Hogy ne legyen aka­dálya ennek, ezért emelték föl a keretet 10 ezer forint­ra. Ezt a pénzt ezérforintos, vagy annál kisebb címletek­ben viheti magával a tu­rista. Deim-képek az Ernst Múzeumban Tárlat tizenhét év után Felkeresik az áüsísn élküiiekei Klub munkanélkülieknek Az elmúlt napokban ismét az érdeklődés középpontjába került a Csepel Autógyár sorsa. Hogy a sziget szent niíkió- siak újólag reflektorfénybe kerültek, az annak is kö­szönhető, hogy a múlt heti kormányszóvivői tájékozta­tón elhangzott: a gyárat felszámolják. TÖBBSEDBEN E TRRSRSECOH Vendégenként adóznak Azóta már tudjuk, a si­kertelen szanálás után ma­ga a vállalat vezetése kér­te, hogy állapítsák meg a fizetésképtelenséget, bízva abban, így olyan felszá­moló kerül a cég élére, aki szem előtt tartja majd, hogy a magyar járműipar értékes részeit megment­sék. A fizetésképtelenséget azonban csak a bíróság ál­lapíthatja meg, s csak ez­után — várhatóan szeptem­ber közepén — kezdődhet meg majd a felszámolási eijárás. Az ominózus kormány- szóvivői tájékoztatón el­hangzott az is, hogy az el­bocsátásra kerülő munká­sok vélhetően a környéken (Folytatás az 5. oldalon.) A megyében a lakosság kiskereskedelmi ellátását a múlt év végén (a válla­lati, a szövetkezeti és a magántulajdonú egysé­gekkel együttesen) közel tízezer balt és 3600 vendég­látóegység biztosította. Az utóbbi években az üzlet- hálózat számában, össze­tételében, ezen belül is a tulajdonviszonyok szerin­ti megoszlásban jelentős módosulások tapasztalha­tók. Az egyéni vállalkozá­sokban működő üzletek száma ugrásszerűen meg- nöyekedett. A boltok szá­ma 37, a vendéglátóegy­ségeké 22 százalékkal emel­kedett. A magánvállalkozások elődeinek tekinthető szer­ződéses és bérleti formá­ban működő vendéglátó­egységek is egyre jobban tért hódítanak. A megye üdülőkörzeteiben a magán- panziók száma az idén négyszerese, a magánkem­pingeké pedig háromszo­rosa a hat évvel ezelőtti­nek. Pest megyében négy nagy üdülőkörzet alakult ki. Kö­zülük a nemzetközi ide­genforgalom szempontjá­ból is kiemelkedő jelentő­ségű a Duna-kanyar. A szálláshelyek zöme itt ta­lálható. Változatos képet mutat a különféle szállástípusok gyakorisága a Budai hegy­vidéken, Budaörs, Török­bálint és Érd környékén. Egyre kedveltebb Duna- parti üdülőkörzet a rác­kevei Duna-ág. Ezenkívül a leglátogatottabb település Szigetszentmiklós, Dömsöd és Dunaharaszti. A megyében 27 olyan szállodáról tudnak, melye­ket kedvelnek a külföldi tu­risták is. Ezeket részben társaságok; korlátolt fele­lősségű társaságok és rész­vénytársaságok üzemelte­tik, főként hazai tőkével. A napi bevételekből a hely­ben megállapított Idegen- forgalmi adót fizetik a szál­lodák és a fizetővendég­szobák tulajdonosai. I. M. Tegnap nyílt meg a fő­városi Ernst Múzeumban Veim Pál festőművész gyűjteményes kiállítása. A tárlatnyitást megelőző saj­tótájékoztatón elhangzott, hogy a Szentendrén élő és alkotó mesternek tizenkét évet kellett várnia erre az alkalomra, hogy munkáit — festményeit és kisplasz­tikáit — a Műcsarnok újra kiállíthassa. Nyilván ez az elsősorban kultúrpolitikai érveket felhozó „késlelte­tés” csak erősítette az al­kotás eredendő és elemi energiáit a művészben — A magyar birkózőválo- gaíott a múltban két kö­töttfogású aranyérmet négy olimpián szerzett: Helsin­kiben, Tokióban, Mexikó­városban és Moszkvában. Barcelonában is volt dup- lázási lehetőség, a 82 kg-os súlycsoportban Farkas Pé­ter a lengyel Piotr Stepien ellen mérkőzött. Farkas 13 vb- és 11 EB-csata után az. olimpián hatodszor lépett szőnyegre. a modern magyar művészet szerencséjére, hiszen ugyanúgy el is némíthatta volna benne a szenvedélyt. A másfélszáz művet tar­talmazó tárlat anyagát a legkülönbözőbb helyekről sikerült összeszedni. A ki­állított munkák jegyzéke szerint hazai és külföldi múzeumok, magángyűjtők és családtagok kölcsönzték a Deim-képeket arra az egy hónapra (a kiállítás augusztus 30-ig tart nyit­va), hogy itt, a Nagymező (Folytatás a 6. oldalon.) A lengyel legjobb ered­ménye az 1989-ben szerzett Európa-bajnoki ezüstérem volt, a két csütörtöki fina- lista eddigi két, egymás el­leni találkozóján a magyar birkózó volt a jobb. Barcelonában is így volt, Farkas Péter fölényesen, 6-1-es pontozással nyert, s ezzel a magyarok hatodik aranyérmét szerezte. (Folytatás a 15. oldalon.) KÖZÖS KÉPVISELŐT VÁLASZTOTTAK az ideigle- 'enes vagyonkezelésre az Érdekegyeztető Tanácstól független szakszervezetek: hattagú koordinálóbizottsá­got választottak, s a testületből Lántzky Lászlót felha­talmazták arra, hogy mindannyiukat képviselje a Szak- szervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetben, a VIKSZ-ben. KEVESEBB CSŐDELJÁRÁS KEZDŐDÖTT júniusban, mint májusban. Az áprilisi 2259-es csúcs után májusban csak 201, júniusban pedig még ennél is kevesebb, 145 csődeljárás indult. Az adatokat havonta összesítik, így egyelőre még nem állapítható meg, volt-e hatásuk ezen a téren a bankcsődöknek. Köiúüiogású duplázás Farkas Péter aranyérmes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents