Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
CEGLÉDI K^títiav XXXVI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1992. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Körültekintő közgyűlési előkészületek Nehéz talpon maradni Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet is az átalakulás időszakát éli. Alágy Gábor elnök szerint, ha a kormány az aszálykár mérséklésére szolgáló kedvezményeket megadja, és átvállalja a veszteségek egy részét, akkor talpon tudnak maradni. A Magyarhonban elterjedt, széles körű körbetartozáson viszont nem tudnak segíteni, bár az eddig hozott bírói végzések nekik adtak igazat. TÖRVÉNYISMERTETÉS Egyetlen szövetkezeti tag sem jelezte kiválási szándékát, továbbá szervezeti módosítási indítványt sem tett. A vezetőség feladata és felelőssége az átalakuló közgyűlés összehívása és az alapszabály-tervezet Össze" állítása, a törvényben előírt feltételek szerinti szese. Természetesen nem a leendő vezetőségre való javaslattételről van szó, hanem a jelölőbizottság létrehozásáról. Amikor az elnöknél jártunk, a tervezett hét munkahelyi tanácskozásból már négyet megtartottak, ahol tájékoztatást adtak az embereknek a régi és az új típusú szövetkezet közötti különbségről. Pontosan elmagyarázták, milyen törvény adta lehetőségei vannak a tagságnak. A jelenlévők tettek személyi javaslatokat a jelölőbizottság tagjaira. A jövendő tisztségviselők feladatkörét is felvázolták. A sorsfordító közgyűlést augusztus 28- ára tervezik. A jelölőbizottság hét tagjából már négyet megválasztottak. Külön-kü- lön összehívják a munkanélküli-segélyen lévőket, a máshol dolgozókat és a Innen visszakanyarodott a beszélgetés a napi gond- ra-bajra. A Dél-Pest megyét sújtó aszály keményen megsarcolta őket. Eredetileg 4,5-5 tonna hektáronkénti búzatermést becsültek, ám a szárazság miatt csupán 3,1 tonnát tudtak betakarítani. Az őszi árpánál meg kellett elégedni 2,8 tonnával. A borsónál is jelentős a veszteség, más években két tonna fölött van a száraz-, étkezési borsó hektáronkénti mennyisége, most még a fele sem termett. TERMÉSKIESÉS A kapásnövényeknél még van remény. Száz hektár napraforgójuk japánoknak szánt céltermelés, százötven hektárt a növény- olajiparnak adnak el. Ennek fele jól beállt, ugyanakkor a másik felénél szinte a mag sem kelt ki. A kukoricánál hasonló a helyzet. Szerencsére a tagok háztáji kukoricája — az időjárás szeszélyénél fogva — több £Sőt kapott, így az utolsó háztáj is év elfogadható lesz. Vannak növényfélék, amelyek családi gondozásban vannak, mint például a cukkini, az uborka, a zöldborsó, a csemege- kukorica és a dinnye. Ezek részben a helybeli hűtőházban kötnek ki, részben a Nagykőrösi Konzervgyárba kerülnek, illetve a fővárosi piacokon találnak vásárlóra. A vetöburgonya előállítása színesíti még ezek mellett a palettát. GONDOZOTTAM Nagy Gábor szerint a legnagyobb gond, amit a Földművelésügyi Minisztérium és a parlament próbál korrigálni, a kárpótlásra kijelölt földek művelése. Eltökélt szándékuk, hogy valamennyi kijelölt földet gondozottan hagynak ott, de senki sem tudja, ki fogja megművelni. A becsületre vigyázni kell, ugyanakkor a szövetkezet nem lehet könnyelmű a tagjaival szemben sem, hogy úgy invesztáljon a munkába, hogy a termés nem le'sz az övék. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, és majd beszámolunk olvasóinknak az albertirsai gazdálkodás további menetéről. T. T. A sok zöldség, illetve gyümölcs mellett baromfiból is bőséges volt a kínálat a ceglédi piacon. A naposcsibét húsz forintért adták, a valamivel nagyobbakat negyvenötért. Az egy hete kikelt pelyhes kiskacsák öt ven forintot értek, s vitték őket szép számmal. A kéthetesek hatvan forintént keltek el. A jérce párját öt-hat- száz forintért ajánlották, Az egész országban, így Cegléd városában is, a köz- tisztaság megóvása közegészségügyi érdek. Cegléd város önkormányzatának 19/1992. (III. 6.) sz. rendeleté „A közterületek tisztántartásáról, a háztartási és települési hulladék gyűjtéséről és elhelyezéséről” a fenti érdeket szolgálja. Sajnos ezt a rendeletet a lakosság nagy hányada nem ismeri, vagy nem akarja ismerni. Az utcákon, közterületeken városszerte rengeteg tennivaló mutatkozik. Az Önkormányzat hatalmas összeget fordít a közterületek tisztán tartására, de ez önmagában kevés, ha a lakók a saját házuk előtt nem tartanak rendet. Erre külön pénzeszköz nincs. A rendeletből idézve még egyszer felhívjuk minden ceglédi állampolgár, illetve ingatlantulajdonos figyelmét az alábbi, általunk fontosnak vélt feladatokra. 3. § (2) Az ingatlan tulajdonosai kötelesek tisztán tartani az ingatlanuk előtti járdaszakaszt, illetve, ha van, a mellette lévő zöld sávot is. A televízió 1-es csatornáján a minap késő este Járdányi Pál-emlékműsort láthattak a nézők. A korán elhunyt (1920—196(1) Kos- suth-díjas zeneszerzőt pályatársai, tanítványai, családtagjai mutatták be emlékeik alapján. A Cegléden is sokak által ismert zeneszerzőt és zenepedagógust egybehangzóan kiváló emberi, szakmai tulajdonságokkal rendelkező személyiségnek ábrázolták az emlékezők. A 17/1992. (VI. 17.) FM rendelet, amely az egyes környezetkímélő technológiák alkalmazása esetén igénybe vehető adókedvezményekről szól. A környezetkímélő technológia alkalmazásának szándékát a földhasználónak az adókedvezmény igénybevétele céljából az illetékes megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson kell bejelenteni, melyet az 15 napon belül elbírál. Az adókedvezmény szemhófehérek voltak és súlyosak. Egy termetes kakas és egy hangos tyúk együtt szintén hatszázat ért. De mérték őket kilóra is százforintos áron. A rántani való törpe japáncsirkéért száznyolcvan forintot kértek, a parasztpipi párjáért kétszáz- nyolcvanat. A tojás öt forintba kerül a ceglédi piacon. — y — (3) Ahol nincs kiépített járda, ott az ingatlan előtt legalább egy méter szélességű területsávot kell a tulajdonosnak rendben tartani. (5) A tisztán tartási kötelezettség független attól, hogy a szennyeződés az adott ingatlan tulajdonosának tevékenységével összefüggésben keletkezett-e vagy sem. 5. § (1) Nyílt csapadékvíz-elvezető árok tisztán tartása, sártól és minden egyéb, vizel folyást akadályozó anyagtól történő megtisztítása annak kötelessége, aki a nyílt csapadékvíz-elvezető árokkal határos gyalogosforgalom céljára szolgáló közterület tisztán tartására köteles. A tulajdonos köteles az árok mellett található füves részt kaszálni, és az árokból kitakarított hordalékot elszállítani. Az idézett paragrafusok csak egy kevés részét képezik a közterületek tiszt- tán tartásáról szóló rendeletnek, de csak a leglényegesebbeket akartuk kiemelni. Aki a tilalmakat megjeles Kodály-tanítvány politikailag sem hódolt be a rendszernek. Vásárhelyi Miklós és más kortársak mellett megőrzött írásai tanúskodnak erről. A műsorban néhány mondat erejéig megszólalt a zeneszerző húga, dr. Ko- rompay Tiliamérné, a ceglédi kórház könyvtárosa is, aki elsősorban bátyja fiatalkoráról, a családról mondott dokumemtumértékű szavakat. — vízerózió elleni védelem, — szélerózió elleni védelem, — másodlagosan elvize- nyősödött területek vízháztartás-szabályozása, ■— savanyú talajok javítása, — másodlagosan elszikesedett talajok javítása, — homoktalajok javítása, — környezetkímélő tápanyaggazdálkodás, — környezetkímélő növényvédelem a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, — biotermelés. A fenti rendelet 1992. június 22-én lépett hatályba, és rendelkezéseit első ízben az 1992. évi földadó-kötelezettség megállapításánál lehet figyelembe venni. Kézilabdamérkőzés Július 31-én, pénteken 17 órakor Albertirsán kézilabda előkészületi mérkőzés lesz az albertirsai Thermal KSC és az FTC férficsapatai között. szegi, és amennyiben cselekménye nem ütközik magasabb szintű jogszabály előírásaiba, szabály- sértést követ el, és 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Már csak azért is közölni kellett a fentieket, mivel nagyon sok lakos szinte türelmetlen hangnemben kereste fel a polgármesteri hivatalt, hogy tegyünk rendet előtte, az árkot takarítsuk ki, a fát vegyük ki vagy metsz- szük meg, nem azért fizeti az adót. Sajnos a ház előtti rendetlenség nincs összefüggésben az adóval. A polgármesteri hivatal pénzeszközeiből a lakosok állal meg nem oldható, nagyobb lélegzetű ároktakarításokat, fakivágásokat, területrendezéseket old meg, arra nincs beütemezett pénz, hogy minden lakás, üzlet, közintézmény előtt rendet tegyen folyamatosan, egész évben. Ez a mindenkori tulajdonos feladata, amit, ha nem is tudnak sokan, a fenti rendelet szabályozott. Ugyanez az önkormányzati rendelet a szemétszállítás rendjéről és mikéntjéről, valamint a belterületi állattartás lehetőségeiről is tájékoztatást ad. Számtalan bejelentés érkezik olyan szomszédok részéről, akik kénytelenek eltűrni egyes állattartók szabálytalan ténykedéseit. A legtöbb gond az állati trágya tárolásával kapcsolatos ügyekből adódik. A rendelet tartalmazza az állatok tartására, elhelyezésére, kötelező szagtalanítására, a légy- és rágcsálóirtásra vonatkozó előírásokat. Ezúton is kérünk mindenkit, hogy saját érdekében a rendeletben foglaltakat tartsa be, és ezzel járuljon hozzá a szebb városkép kialakításához. Célunk nem a büntetés, hiszen ez nem lehet vezérlő szempont, de ha nincs más megoldás, a szükséges rend helyreállítása érdekében csak ez következhet. A sajtó útján korábban tájékozódhatott a lakosság, és a teljes rendeletet olvashatta. A fent idézett rendelet sok értékes tudnivalót tartalmaz még. Akit a teljes tartalom érdekel, a polgármesteri hivatalnál betekintést nyerhet a részletekbe. Kovács József városi kertész Autósmozi Az autósmoziban My girl (amerikai film). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. Vásár Augusztus 4-én, kedden Cegléden, a vásártéren országos állatvásárt tartanak. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. O A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. O Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. 9 Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763. mélyi javaslatok előkészítő- nyugdíjasokat. Halmai Belgiumba igazolt Saját magát váltja ki Egy-két évvel ezelőtt a Ceglédi VSE NB I-es férfi asztalitenisz-csapata játszott olyan bajnoki mérkőzést is — amit egyébként meg is nyert —, melyen csak saját nevelésű játékosokat szerepeltetett. Az ősszel kezdődő bajnokságban pedig már egy ilyen sem lesz, mivel az „utolsó mohikán”, Halmai Attila Belgiumba igazolt. — Kik tanítottak erre a sportra? — Szerencsémre jeles tanítómestereim voltak: G. Bíró Albert, Beleznay Mátyás, Karsai Ferenc. Később — Karsai távozása után — játékostársam, Péter Aladár egyengette az utamat. — Es hogyan alakult játékos-pályafutásod? — Nem panaszkodhatott!. Ifistaként aranyjelvényes minősítést sikerült szereznem, s ott voltam korcsoportom ranglistájának az élmezőnyében. A felnőtlegyüttesben is még ifistaként lettem stabil csapattag, amikor az egykori világbajnok, Gergely Gábor rövid ceglédi kitérője után megvált a csapattól. Tagja lehettem a vidék legjobbja címet elnyert Ceglédi Vasutasnak, de értékesnek tartom a tavalyi 4., és a most elért 6. helyezésünket is. Pontosabban a negyedik helyet bravúrosnak, hiszen azt Har- czi Zsolt nélkül szereztük meg. A felnőttek között a ranglistán először a 40. helyet sikerült elcsípnem, ahonnan mostanra a 20. helyre tornásztam fel magam. — Korábban beszélgettünk arról, hogy egy évvel ezelőtt már foglalkoztál a távozás gondolatával. — Szappanos Csabával együtt hívott a Győr. Csaba elment, én akkor még a maradás mellett döntöttem. Elsősorban azért, mert abban reménykedtem, hogy sok minden megváltozik körülöttünk. — így például? — Hát az sem esett valami jól, hogy az egy évvel ezelőtti 4. helyünkért a városban nem kaptunk túl nagy elismerést. Itt igazán nem sok embert érdekelt, s érdekel ez a játék. A közönnyel pedig képtelen vagyok megbirkózni. Csapattársaimat ez nem izgatja, hiszen az ország másik részéből kerültek ide. Én viszont tősgyökeres ceglédi vagyok, s emlékszem arra, hogy régebben a bajnoki mérkőzéseken, s ne is beszéljünk a kupameccsekről, többször is ki kellett rakni a „Megtelt” táblát. Ma pedig csak néhányan lézengenek a teremben, jöjjön Ceglédre akár a világbajnokokat felvonultató svéd csapat, vagy éppen a BVSC. — Tehát a távozás mellett döntöttél? — Mivel kilátástalannak érzem a helyzetet, igen! S ebben nem a pénz motivált, így például a fogadó klubom nem olyan tőkeerős, hogy bármit is fizetni tudjon értem. A CVSE egy évre adott kölcsön, s amit kért értem erre az időszakra. azt én fizetem ki a keresetemből. A Namurtól 20 kilométerre levő TTC Roulloinban játszom majd, ahová Belgiumban levő barátom, Sigula József segítségével kerültem. Egyébként rengeteget gondolkoztam. Volt időm, mert a szerződés lejárta után — június 30. — a tervekről egy szó sem esett. Maradt minden úgy, ahogy korábban volt: rendszertelen és szervezetlen edzések. Utánpótlás pedig csaknem semmi. Együtt edz kezdő, haladó és felnőtt, mert elfér egyszerre a teremben. Bezzeg az én időmben! Voltunk vagy százan, s örültünk, ha asztalhoz jutottunk. U. I* Járdányi-emlékműsor Emléke ma is él Környezetkímélők adókedvezménye A Magyar Közlöny 62. pontjából a következők miszámában jelent meg a nősülnek környezetkímélő technológiának: Kevesen tudják a kötelességüket Rendet és tisztaságot Öt forint a tojás Kelendő baromfi
