Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

A polgármester bizakodik Visegrád jövője Visegrád nem nagy köz­ség, mégis mindenki isme­ri. Tudnak róla, szeretik és kíváncsiak arra, hogyan fejlődik. Hadházy Sándor polgármester bizakodóan tekint a jövőbe, hiszen az 1996-os világkiállítás szer­vezői a településsel számol­nak az idegenforgalom ter­vezésénél. — Igaz, mindenki ismer bennünket, mert kiránduló- hely vagyunk. Szeretném, ha üdülőhellyé válna Vi­segrád, mert így idegen- forgalmi bevételekre te­hetnénk szert, ami a tele­pülés fejlesztéséhez nyújta­na fedezetet. Ebben az eset­ben nem volnánk ráutalva a céltámogatásokra sem. Sür­get bennünket az idő, mert a céltámogatási igényeket augusztus 19-ig kell a me­Önkormányzati megbízásból Monográfia Inárcsról Inárcs a dabasi körzet egyik legrégibb települése. Ilyen minőségében csak Al- sónémedi és Öcsa előzi meg. E tény ismeretében joggal feltételezhetjük, hogy múltja mozgalmas, törté­nelme • nem szűkölködik eseményekben. Ennek tisz­tázása, pontosabban a valós történelem feltárása és tu­datosítása céljából az ön- kormányzat megbízásából most készül egy átfogó ta­nulmánykötet, mely tíz év kutatásainak végére tesz pontot. Mint azt a szerzők ígérik: igen gazdag törté­nelmi múltról lebbentik fel a fátylat. A monográfia első részé­ben a falu geológiai, ter- mészétfödrajzi és termé­szetvédelmi értékekről ad számot. A második rész a bronzkori népektől a hon­foglalásig terjedő idősza­kot, valamint a középkort öleli fel. Ezt követi a 17—18. századi história, majd az az 1945-ig tartó interval­lum, amikor Inárcs külte­rületi lakott helyként Ka- kucs stagnáló, majd hirte­len benépesülő pusztája .volt. A befejező részben ol­vashatnak majd az érdek­lődők a háború utáni, ön­álló községé szervezett Inárcs történetének külön­böző korszakairól. Aligha­nem ezt a fejezetet a leg­nehezebb tárgyilagosan, po­litika: elfogultság nélkül megírni, például ’56 esemé­nyeit a községben. A nagyszabású monográ­fiái munka Czagányi László ismert helytörténész ne­véhez fűződik, mint annyi más hasonló írás megal­kotása és szerkesztése a körzetben. (A térség 14 te­lepülésének eddig elkészült monográfiáját többségük­ben Czagányi László írta meg.) A szerzőt Kulcsár Gabriella, az ELTE régész­hallgatója segíti. (—gyé—) 4 ÄK» t/P' jr gyei TAKISZ-hoz eljuttat­ni, amihez pedig közgyűlési vagy képviselő-testületi ha­tározat szükséges. Ilyen rö­vid idő alatt nem minden­ki képes erre, hiszen a be­ruházások indítása bizo­nyos mértékű, szintű előké­szítést igényel. — Honnan várnak segít­séget? — Sajnálatos, de a terü­leten, Visegrádon ma nem rendezettek a tulajdonvi­szonyok. Ma nem tudja sem az önkormányzat, sem az illetékes állami vállalat, hogy milyen tulajdonra számíthat. Például a víz­lépcső elvett tőlünk 80 hek­tár területet. Ez óriási. Ha belegondol, hogy a világki­állításra előirányzott terület 60 hektár, akkor mekkora veszteség nekünk a vízlép­cső által elfoglalt rész. Rá­adásul pont az a terület, amelyen aránylag keve­sebb a műemlék, tehát fej­leszthető volna. El kívánjuk érni, hogy a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet által értékesített ingatlanokból az önkormányzat részesül­jön valamilyen formában. Ezzel kapcsolatban az Or­szággyűlés két bizottsága is pozitívan foglalt állást. Az egyik az Országgyű­lés önkormányzati, köz- igazgatási. belbiztonsági és rendőrségi bizottsága, ame­lyik támogatta azt a ja­vaslatot, hogy az értékesí­tés után befolyó összeg megosztása 50-50 százalék­ban történjen. Ez az elkép­zelés tárgyalási alapnak el­fogadható volt, de ez év már­ciusában a korábbi igazga­tó, Pencz András elkerült a KVSZ-ből, és a Pénzügymi­nisztériumból Németh Ti­bort bízták meg a szervezet vezetésével. Ezáltal a folya­mat egészen más irányt vett, és jelen pillanatban patthelyzet alakult ki. — Most akkor egyelőre csak várnak? A rehabilitációs munkák tervezése megkezdődött, ennek a koordinátora a Dunai Rehabilitációs Iroda. A helyreállítási igények már megfogalmazódtak. Ez az iroda foglalkozik azzal, hogy a munkálatok költségeit ki­dolgozza, és egy kormány­előterjesztést készítsen. A munkának augusztus végéig el kell készülnie, mert az 1993-as költségvetési tár­gyalásokat októberben le­zárják. Az úgynevezett szükség-helyreállítási prog­ram Visegrád—Nagymaros térségének 2,5 kilométeres Duna-szakaszát rendezné. Előzetes számításokat vé­geztek, és a végeredmény, hogy mintegy 5 milliárd fo­rintra van szükség. A mun­kálatok befejezési határ­ideje 1995. Tehát, ha azzal számolunk, hogy a munká­latok időben kezdődnek el, akkor ezt az egészet két és fél év alatt lehet megváló sítani. Ez lényegében hely­reállítási és földmunka. Na­gyon kevés a parkosítás és infrastrukturális munkát szinté egyáltalán nem tar­talmaz. Ilyen jellegű csak a két part közötti közműalag­út megépítése és az ehhez kapcsolódó vízbázis fejlesz­tése. — ön hogy látta a sevil­lai tapasztalatcsere után, mennyire kell az idegenfor­galomra összpontosítani? — Azt kell mondanom, hogy teljes mértékben a vállalkozókra volt bízva hogy mit hogyan csinálnak. Nekünk úgy kell gondol­kodnunk, hogy amibe bele­kezdünk, azt ne zavarják meg a két év múlva ese­dékes választások eredmé­nyei, hogy ne politikai és pártérdekek irányítsák munkánkat. Papp AntonelLa BARÁTSÁGOSABB FALUT SZERETNÉNEK Tökülön főiskolát alapítanak A tököli önkormányzat nem választási ciklusok szerint gondolkodik. Hosszú távon szeretne a község jövőjéről gondoskodni. Ezt példázza, hogy négy évre szóló telepü­lésfejlesztési tervet dolgoztak ki a testület tagjai, amelyet vitaanyagként eljuttattak a helyi társadalmi szerveze­tekhez, intézményekhez és politikai pártokhoz. A község vezetői azt sze­retnék, hogy 1996-ra Tököl­nek új arca legyen. Űj ut­caképekkel, tetőtér-beépí­tésekkel, felújított házak­kal, sok zöld területtel. A korábbi sablonos építkezés negatívumait ellensúlyozva színesebb környezetet kí­vánnak teremteni a la­kosság számára. A településfejlesztésben az elképzelések szerint a térségi szemléletnek kell érvényesülnie. Figyelembe véve a falu érdekeit. Régen a fejlődés egyetlen muta­tója a várossá nyilvánítás volt, de mára szükségessé vált ennek az elképzelésnek a felülvizsgálata. Nem a lélekszám növekedésére kell törekedni a • tököliek szerint, hanem arra, hogy optimális körülmények te­remtődjenek az itt élő em­berek számára. A településfejlesztési terv a gazdaság, a környezetvé­delem, a szociális gondos­kodás, az egészségügyi el­látás, a közbiztonság, az oktatás, a művelődés, a sport területeit fogja át, és külön kitér a nemzetiségek­kel kapcsolatos elképzelé­sekre. A gazdasági, társadalmi szerkezetváltás következté­ben Tökölön is egyre széle­sedik a helyi vállalkozói ré­teg. Az önkormányzat ked­vező környezetet szeretne teremteni a vállalkozások­nak. Mindemellett létre kell hozni a folyamatos gazda­sági fejlődés és a közösségi lét feltételeit. Az életminő­ség javítása, a lokálpatrio­tizmus erősítése hozzájárul­hat a pozitív falukép ki­alakításához. Mint ahogy Hoffman Pál polgármes­ter elmondta: olyan szem­léletváltást szeretnének, hogy az emberek megértsék, rájuk tartozik, mi lesz a te­rületekkel, az épületekkel, az utakkal. A korábbi állami terü­letpolitika Tökölön is visszaszorította a helyi ér­dekeket. A jövő feladatai közé tartozik a térségi és a helyi fejlesztésekben a tár­sadalmi egyetértés kialakí­tása. Az infrastruktúra ki­építése például nagymér­tékben hozzájárulhat az idegenforgalom fellendíté­séhez. Fel kell mérnie a fa­lunak az ebben rejlő lehető­ségeket. A tervezet nagy hang­súlyt fektet a környezet tisztaságára és hatékony propagandát sürget az új, környezetbarát technoló­giák bevezetésére és a ter­mészeti értékek védelmére. Az önkormányzatnak 'az az álláspontja, hogy a hi­vatal van a lakosságért és nem fordítva. Ám el kell érni a törvények, rendele­tek, betartását. Szükséges­sé vált, hogy a döntések előkészítésében vegyen részt a lakosság. A nyilvá­nosság elvére építve hite­lesebb legyen a tájékozta­tás. A szociális ellátásról szól­va a tervezet megemlíti, hogy együtt kell működni a helyi karitatív szervezetek­kel. Az intézménycentri­kusság helyett arra kelle­ne összpontosítani, hogy a rászorultakat minél embe­ribb körülmények között láthassák el. Figyelemre méltó, hogy a feladatok sokirányú meg­határozása mellett a tökö­liek célul tűzték ki közép­iskola vagy főiskola létre­hozását a községben. Az önkormányzat szeret­né elősegíteni a társadalmi kapcsolatok erősödését. Ki­emelt hangsúlyt kap a ter­vezetben a falu művészeti életének támogatása és a nemzetiségi önszerveződé­sekkel való együttműkö­dés. H. Cs. Áz összeférhetetlenség jo­gi szabályozására azért van szükség, hogy ezzel is ele­jét lehessen venni a nem- kívánatos összefonódások­nak, biztosítani lehessen a közélet tisztaságát, mega­kadályozva a korrupció, a protekcionizmus kialakulá­sát. Érdemes felidézni, ho­gyan szabályozta a koráb­bi tanácstörvény az össze­férhetetlenséget : „Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentét­ben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanács­taggal.” A szándék nemes volta aligha vonható két­ségbe, az „enyhén laza” fo­galmazás azonban tág teret nyújt az értelmezésnek és az alkalmazásnak. Hogy mi a „nép érdeke”, az szub­jektív megítélés kérdése is lehet, s aki nemkívánatos egy adott tisztségben, arra könnyen kimondható, hogy nem a nép érdekében járt el. Részletes tilalom Az önkormányzati tör­vény és a hozzá kapcsoló­dó más törvények, jogsza­bályok igyekeznek ponto­san körülírni, mit kell ösz- szeférhetetlenségnek tekin­teni. (Megjegyezzük, hogy a korábbi évtizedekben ta­lán az orvosok összeférhe­tetlenségének szabályozása volt a legpontosabb.) Az önkormányzati érde­ket és elvet védik azok a szabályok, amelyek mega­kadályozzák az önkormány­zati és az állami közfunk­ciók összemosódását. A tör­vény abszolút összeférhe­tetlenséget állapít meg va­lamennyi államhatalmi, ál­lamhatalmi ágat reprezen­táló közfunkcióval kapcso­latban. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdései­ről szóló törvény részlete­sen felsorolja, mit tekint összeférhetetlennek. így a polgármester nem lehet köztársasági elnök, a kor­mány tagja, államtitkár, az Alkotmánybíróság tagja, állampolgári vagy az etni­kai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa, a Szám­vevőszék elnöke, elnökhe­lyettese, számvevője, az Állami Vagyonügynökség igazgatója vagy más alkal­mazottja, bíró, ügyész, ál­lamigazgatási szerv dolgo­zója, köztársasági megbí­zott, más településen pol­gármester vagy testületi tag, a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek hivatásos állomá­nyú tagja, vagy országgyű­lési képviselő. A gazdasági­pénzügyi függőség megaka­dályozását szolgálja az a rendelkezés, hogy a pol­gármester nem lehet felü­gyelőbizottság, igazgatóta­nács tagja, nem lehet gaz­dasági társaság vezető tisztségviselője, nem lehet tagja vagy részvényese an­nak a gazdasági társaság­nak, amelyben az önkor­mányzat, illetőleg az önkor­mányzat által alapított költségvetési vagy gazdál­kodó szervezet tagként vagy részvényesként vesz részt. Ezek a gazdasági jellegű összeférhetetlenségi okok csak a főállású polgármes­terre vonatkoznak. Erre azért is érdemes külön utalni, mert néhány eset­ben előfordult, hogy tár­sadalmi megbízatású pol­gármestert — jogi alap nél­kül — összeférhetetlenségi vádak értek. A törvény azt is kimond­ja, hogy a polgármester pártban tisztséget nem vi­selhet. Ez a társadalmi megbízatású polgármester­re is vonatkozik. Természe­tesen a polgármester bár­mely pártnak tagja lehet, de akkor cselekszik helye­sen, ha a pártállását nem „érezteti” sem a testületi üléseken, sem napi munká­ja során. Kötelezettsége a polgár- mesternek az összeférhe­tetlenségi okot a megvá­lasztásától vagy a felmerü­lésétől számított 30 napon belül megszüntetni. Ha ez nem történik meg, a kép­viselő-testület határoz az összeférhetetlenség kimon­dásáról. A határozat meg­hozatalával a polgármeste­ri megbízatás és a munka- viszony megszűnik. Egyéb oltalmak Nem tekinthető összefér­hetetlennek, ha a polgár- mester tudományos, oktatói, művészeti vagy egyéb jo­gi oltalom alá eső szellemi tevékenységet folytat. Ezút­tal csak a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlen­ségi szabályokról szóltunk, a továbbiakra később visz- szatérünlc. Dr. Klemcnt Tamás Beruházások Tárnokon Kezdődnek a munkálatok Tárnokon az egyik leg­nagyobb gond a szennyvíz elvezetésének megoldatlan­sága, A mai kornak, köve­telményeknek megfelelő, zárt rendszerű szennyvíz- gyűjtők kialakítása nagy összegeket igénylő beruhá­zás. Ezt az önkormányzat maga nem tudná fedezni, élt hát a szokásos gyakor­lattal. Céltámogatási kérel­met nyújtott be a község képviselő-testülete. Igaz, saját erőből is elkülönítet­tek pénzt a munkálatokra, de ez a kiadások csupán egy részére elegendő. A közelmúltban elnyerték a támogatást. Ami annyit je­lent, hogy még az idén sze­retnék elkezdeni a rend­szer kiépítését, elsőként a legkritikusabb területen — tudtuk meg Rozbora Andor polgármestertől. A lakos­sági hozzájárulás — tíz esztendőre szólóan — negy­venezer forint lesz. Ez évente négyezer forint ki­adást jelent a helyieknek, igaz, az összegből vissza­igényelhetik a tizenötszá­zalékos közműfejlesztési hozzájárulást. A képviselők döntöttek úgy, hogy ennél több ter­het nem róhatnak a lakók­ra. A kiviteli tervek elké­szültek, elképzelhető, — ha a szervezés jól halad — októberben megkezdhetik az építkezést. A főgyűjtő­ket mindenképpen ez év­ben akarják lefektetni, a lakossági hálózati részt jö­vőre készítenék el. Persze, ez az időjárástól is függ, attól, mikor kezdhetik el a munkálatokat januárban vagy februárban. Az Érddel közösen léte­sült szennyvíztisztító pró­baüzemelése néhány nap­ja kezdődött el. Hatszáz köbmétert fogadnak itt Tárnokról. Erre is kaptak céltámogatást, hiszen a községnek fedeznie kellett a rá jutó kiadásokat. A szennyvíztisztító kialakítá­sához nem vettek igénybe lakossági segítségét. Gázvezeték is épül a községben. Már csak a kör­zeti bányafelügyelőség en­gedélye szükséges, miután elkezdődhetnek ezek a munkálatok is. Év végi ha­táridővel vállalta a kivite­lezést a Gázszer Bt., mely pályázat útján nyerte el a megbízatást. J. Sz. I. Önkormányzati akadémia Összeférhetetlenség A közélet tisztasága

Next

/
Thumbnails
Contents