Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
Kinkel Varsóban Szlovákiai sajtóvisszhang PDSZ-felhi vés Klaus Kinkel német külügyminiszter szerdán kétnapos lengyelországi látogatásra indult. Útjának célja elsősorban a német —lengyel határátkelőhelyekkel, és a vámkezelés könnyítésével kapcsolatos egyezmények aláírása, de Bonnban és Varsóban egyaránt a jószomszédi viszony jeleként értékelik, hogy a német diplomácia irányítója már két héttel a lengyel kormányváltást követően Varsóba utazik. Iraki ellenőrzés Az ENSZ ellenőrei, miután beható vizsgálatot folytattak szerdán az iraki mezőgazdasági minisztériumban, azt közölték: nem találtak olyan bizonyítékot, amely közvetlenül vonatkozna tömegpusztító fegyverekre. Előrenyomulás A karabahi örmény önvédelmi erők kedden és szerdán folytatták előrenyomulásukat Mardakert irányába, és újabb falvakat foglaltak vissza az azerbajdzsán hadseregtől. Honecker Berlinben Szerdán este nyolc óra után néhány perccel a berlini Tegelen leszállt az Aeroflot különgépe, fedélzetén Erich Honeckerrel — jelentette egyenes adásban az ARD híradója. Margót Honecker nem tartózkodott a gépen, neki a következő napokban kell megérkeznie — közölte a DPA. „ Örvendjetek tehát, magyarországi szlovákok/ Több, szerdán megjelent pozsonyi lap foglalkozik Katona Tamás államtitkár előző napi pozsonyi látogatásával. A lapok elsősorban azt emelik ki, hogy a tárgyaló felek a budapesti és pozsonyi kormány között „forródrótot” kívánnak kiépíteni. Katona Tamás, aki Antall József nevében Magyarországra szóló meghívást nyújtott át Vladimir Meciárnak, a lapok kiemelése szerint úgy ítéli meg: „Szlovákia új történelmi fejezetet nyit, és ez esélyt ad arra, hogy a magyar—szlovák kapcsolatokban is új fejezetet nyissunk” — idézi a pozsonyi Pravda. A Národna Ob- roda hangsúlyozza, hogy a tárgyaláson katonai kérdésekről is szó esett, és a magyar államtitkár Pozsonyban is megismételte a közös határzóna védelmi objektumainak kölcsönös ellenőrizhetőségére tett magyar javaslatot. A lapok érintik a magyar államtitkár nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban elhangzott pozsonyi véleményét. A Práce című lap kérdésére válaszolva Katona Tamás Pozsonyban kijelentette, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok autonómiát célzó felvetéseiben „a magyar nemzeti kisebbség nem kér többet annál, mint amennyit Nyugat-Európa és a fejlett államok biztosítanak a kisebbségeknek. Ugyanakkor Magyarország azt tervezi, hogy a Magyarországon élő kisebbségeknek is megadja ugyanazt". A lap megjegyzi: „most már csak az a kérdés, hogy mikor lesz mindebből reális gyakorlat”, és hozzáteszi: „örvendjetek tehát, magyarországi szlovákok!" Az Oj Szó azt is megírja, hogy Katona Tamás szólt róla: „Megígértem, el fogom küldeni Meciar úrnak a magyar nemzetiségi törvény tervezetét, az ukrán nemzetiségi törvény szövegét és az ukrán—magyar megállapodást a nemzetiségekről.” Arra is egyedül az Új Szó tért ki, hogy az államtitkár elmondta: Budapest szeretné, ha Kassán magyar konzulátus és kereskedelmi kirendeltség nyílna. A lap jelzi, hogy a felek között a nemzetiségek autonómiaigényeiről és a szlovák kormányfő „ominózus kijelentéséről” is szó volt. Tegnap megnyílt a genfi menekültügyi kon ferenda Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa nyitotta meg szerdán Géniben a délszláv menekültek ügyével és a volt Jugoszlá- viábap zajló konfliktus áldozatainak nyújtandó segítség kérdésével foglalkozó konferenciát. Az AP jelentése szerint megnyitó beszédében Ogata asszony sürgette a nemzetközi közösség hatékony fellépését a menekültek problémáinak megoldására, elejét veendő annak, hogy hazájukat elhagyni kényszerülők tömegei lepjék el Európa szívét. Élesen bírálta, hogy sok embernek etnikai okok miatt kell elmenekülnie. A főbiztos felhívta a figyelmet: amennyiben sikerül megoldani a Jugoszláviával kapcsolatos menekültkérdést, az irányt mutathat Kelet-Európa más térségei és Ázsia hasonló problémáinak megoldásához is. A mostani tanácskozáson 52 ország és tíz nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. III ■■«■■iiéiwi i. IHMHH—Ml Külföldi események — egy mondatban Bosznia-konferencia: Jottányi haladás nélkül ROLAND DUMAS francia külügjmniniszter rosszindulatú híresztelésnek minősítette a minisztertanács ülésén azt az állítást, hogy Franciaország nem fogad be jugoszláviai menekülteket. A BENDERIBEN ÜLÉSEZŐ, tűzszünetet ellenőrző közös bizottság abban egyezett meg, hogy Oroszország hat, Moldova és a Dnyeszter-vidék pedig három-három zászlóaljat küld a közös békealakulatba, a bűnbandák uralta Benderibe és Dubosszári környékére. A VATIKÁN ÉS IZRAEL ÁLLAM kétoldalú, rendszeres időközönként összeülő munkabizottságot állít fel annak érdekében, hogy közösen tanulmányozza és meghatározza a mindkét államot érintő kérdéseket, valamint, hogy rendszeressé tegye a két állam közti kapcsolatokat. ÜJABB ENSZ-HELIKOPTERRE LŐTTEK RÁ Kambodzsában, amely már a hetedik ilyen jellegű incidens március 15-e, a békefenntartó erők ideérkezése óta. Boszniában a második világháború ismétli önmagát — jelentette ki a bosnyák külügyminiszter a háborúzó felek összebékítésére hivatott londoni konferencián, amelynek szerdai, utolsó munkanapja sem ígér megállapodást. Haris Silajdzic a BBC híradójának nyilatkozva megerősítette a szerdai londoni napisajtó értesülését a szerbek által fenntartott boszniai lágerekről, mondván: tudomása szerint legalább ötvenkét ilyen internálótábor működik. Brit megfigyelők szerint a jelenlegi fordulón felvetett közös piaci terv a délszláv köztársaság alkotmányos újjárendezéséről egyelőre távoli illúziónak tűnik, elsősorban a bosnyák fél hajthatatlan elhatárolódása miatt. A jugoszláv és a brit kormányfő soron kívül tető alá hozott szerda délutáni megbeszéléseinek esélyeiről még csak találgatásokat sem közölt a brit elektronikus és írott sajtó. MAI KOMMENTÁRUNK \ EGYELŐRE MARAD A ZSÁKUTCA AHOGYAN ÉRKEZTEK Genfbe az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által szervezett nemzetközi értekezlet magas szintű küldöttségei, megnyilatkozásaikból úgy rajzolódott ki az általános vélemény: a délszláv háború elhúzódásával kell számolni, és azzal, hogy a második világháború utáni legnagyobb európai menekültáradat tartós folyamat lesz kontinensünk szívében, A főbiztosság adatai szerint az elmúlt egy év alatt a jugoszláviai konfliktus követ-* keztében több mint 22 millió ember menekült el otthonából, elsősorban Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból. A statisztikák szerint ebből, mintegy 1,81 millió menekült az egykori Jugoszlávia területén lelt ideiglenes tartózkodási helyet. Külföldön pedig mintegy 416 ezren kerestek Ideiglenes vagy végleges menedéket. A külföldi államok közül Németország fogadta be a legtöbb hontalanná vált délszlávot: mintegy kétszázezret, s hazánk, bár kis ország, emberiességből egész Európa által elismerten vizsgázva, 50 ezer „hivatalos” menekülttel, és ki tudja, hogy a rokonok által befogadottakkal együtt még hárinyal, a második helyen van. így érthető, hogy a londoni rádió a 30 ország genfi értekezletének napján éppen egy magyarországi délszláv menekült- tábort választott ki riportjának színhelyéül, s beszélt elismerő szavakkal az ott tapasztalt gondoskodásról. Közben azt is megemlítette, hogy Magyarország eljutott menekültügyben teherbírása határáig, hiszen az ENSZ menekültügyi szervezete és más források csak 20 százalékban fedezik a költségeket, s az állam és a társadalom forrásai kimerülőben vannak. A genfi értekezlet német küldöttei, a BBC által közvetített nyilatkozatcsokorban bírálattal illették az EK-országok nagy részét, köztük például Angliát, Franciaországot és Spanyol- országot, amiért nem tesznek meg mindent a menekültekért, és arra hivatkoznak, hogy a velük szomszédos vagy közelebb fekvő országoké elsősorban a menekültek befogadása. A távolabbi európai államok legfeljebb csak pénzösszegeket ajánlhatnak fel — hangzott például London eddigi hivatalos érvelése — hiszen a hontalanok Nagy- Britannlába csak légihí- don juthatnának el, s ez pedig egyrészt rendkívül költséges, másrészt a távolság megnehezíti a visszatérést, ha véggt ér majd egyszer a háború... A megnyilatkozásokból kitűnt az is, hogy a délszláv háború politikai rendezését ugyancsak távolinak ítélik meg, s ezért vetődött fel, hogy téli szállást kell biztosítani a sok helyütt jelenleg sátrakban elhelyezett menekülteknek. Az a tervezet, amelyet pedig éppen a genfi értekezlet elé időzítse a bosznía-hercego- vinai szerb kisebbség képviselői közzétettek az ország jövendő határairól, nem sok reményre ad okot az ellenségeskedések belátható befejezését illetően. Ez a jelenlegi „status quo” alapján fogalmazódott meg, amikor Bosznia területének legnagyobb részét a szerb milíciák ellenőrzik, s így a bosnyákoknak, akik pedig a köztársaság lakosságának többségét alkotják, csak egy Szarajevó környéki „miniállamot” engedélyeznének, s további „lakosság- cserét” helyeznek kilátásba, azaz a bosnyákok tömeges elűzését otthonaikból. VILÁGOS, hogy ilyen feltételek mellett a háború csak folytatódik, s az angol fővárosban kudarcba fulladt az újabb boszniai tárgyalás. Nem éppen kedvező előjelek ezek a London által augusztus második felére szervezett szélesebb alapokra helyezett jugoszláv békekonferenciára. Árkus István Joghézag és pénzhiány A tapasztalatok szerint több jogértelmezési bizonytalanság nehezíti a hatályba lépett közalkalmazotti törvény és az új munkaügyi jogszabályok alkalmazását, az egyéni és a kollektív érdekvédelem hatékonyságát — mutat rá az a felhívás, amellyel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete fordult a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsának munkavállalói oldalát alkotó többi szakszervezethez, valamint a KIÉT kormányzati, önkormányzati és kamarai oldalához. A PDSZ aggályairól az érdekképviselet két ügyvi vője, Pokorni Zoltán és Molnár Péter tegnap a sajtónak is beszámolt. Kiemelték: az 1992. július 1-jén hatályba lépett közalkalmazotti törvény a költségvetési hiányok miatt nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyet a parlament szánt neki. A törvény nem ad jogbiztonságot, a jogkövetés lehetetlenné vált, mivel még hiányoznak a jogszabály életbe léptetéséhez egyidejűleg szükséges végrehajtási rendeletek. Ez a mulasztás — a PDSZ értékelése szerint — súlyosan veszélyezteti az érintett területek működését. Az így kialakult helyzet megoldása csak további tárgyalásokkal és az 1992-es költségvetés módosításával kapcsolatos megállapodások megkötésével lehetséges — véli a PDSZ. Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Kezdjen tárgyalásokat a MÁV A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete ismételten felszólítja a MÁV vezetését, hogy a munkaerő- piaci bizottság döntésének megfelelően kezdjenek tárgyalásokat az érdekvédelmi szervezetekkel a rész- munkaidős foglalkoztatásról. A két fél közötti megállapodás ugyanis a feltétele annak, hogy a cég megkaphassa a részmunkaidős foglalkoztatás lebonyolításához szükséges 230 millió forintot. A MÁV szerint ugyanis 2000 vasutast kell elbocsátania, ha nem kapja meg az igényelt pénzt. A VDSZSZ szerdán hír- ügynökségekhez eljuttatott közleményében megfogalmazza: nem igaz az az állítás, miszerint a szakszervezet nem mutat megállapodási hajlandóságot, sőt ellenkezőleg, úgy látják, éppen a MÁV vezetése az, amely nem akar tárgyalóasztalhoz ülni, hátráltatva ezzel az igényelt összeg kifizetését. A VDSZSZ elnöksége kijelenti: amennyiben a MÁV a következőkben sem kezdi meg a tárgyalásokat a szakszervezetekkel, úgy annak további felelőssége, illetve következményei a munkáltatót terhelik. Emi ás, HzessF Választ vár az AB casco-ultimátumára Várhatóan augusztus 10. körül kap véglegest választ az Állami Biztosításfelügyelettől az ÁB-AEGON arra vonatkozóan, hogy felemelheti-e a cascodíjat — mondotta Kepecs Gábor, az ÁB-AEGON Általános Biztosítási Rt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek. Az Állami Biztosító — Kepecs Gábor szerint — Budapesten és Pest megyében 100. vidéken 40 százalékkal kívánta felemelni a cascodíjat, ám ehhez a felügyelet nem járult hozzá. A biztosítótársaság e döntést fellebbezte meg július elején. Mindez az autótulajdonosok 10 százalékát, összesen 100-110 ezer autóst érint, ennyien kötöttek szerződést az ÁB-AEGON-nal — mondotta a társaság vezetője. Hozzátette: számítanak arra, hogy fellebbezésük eredményeként végül is megkezdhetik az új módozat részleteinek kimunkálását. Ez 3-6 hónapot vesz igénybe, így az év végénél korábban nem várható a casco díjának felemelése az ÁB-AEGON-nál. — Amennyiben az Állami Biztosításfelügyelet esetleg elutasítja fellebbezésünket kénytelenek vagyunk Budapesten és Pest megyében felmondani a casco- szerződéseket. Ez 40 ezer ügyfelünket érintheti — mondotta végezetül Kepecs Gábor. Cáfol a bankfelügyelet Az Állami Bankfelügyelet szerdán délután arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy nem helyezett el pénzeszközt egyetlen üzleti pénzintézetnél sem. A tájékoztatást azért tartották szükségesnek, mert az elmúlt napokban a sajtóban több találgatás látott napvilágot. Ezek szerint az Állami Bankfelügyeletnek valamilyen pénzeszköze lett volna a válsághelyzetbe került három pénzintézet valamelyikében. A bankfelügyelet szerint ezek a találgatások megalapozatlanok, és a hozzájuk fűzött következtetések pedig kedvezőtlenül érintik a bankfelügyelet tevékenységének, egyes intézkedéseinek nyilvánosság általi megítélését.
