Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

NINCS SZÜNET LEÁNYFALUN Móricz és Rózsahegyi Rengeteg üdülő és átuta­zó turista érkezik Leányfa­luba a nyári hónapokban. (Nemrég a dalai láma járt itt, a Szent Gellért lelkigya- korlatos házban lakott, per­sze a legnagyobb titokban, csak néhányan tudtak a kö­zelébe férkőzni.) A helyi Petőfi Művelődési Házban sincs szünet. A tanfolyamok, szakkörök ugyan szünetelnek, de. sorra rendezik a kiállításokat, koncerteket és bálokat. A napokban ünnepelték az Annákat, két hét múlva (augusztus 15-én) a helyi újság, a Leányfalusi Futár bálját rendezik meg a strandon. (!) ÁLLÁSHALMOZÓK Krisztánál Józsefné, Olgl, a művelődési ház munka­társa — főnöke távollétében — a tervezett kiállításokról beszél: — Augusztus 8-án nyílik meg Koczka István fotómű­vész „Házsongrádi pan­teon” című kiállítása itt a házban, de hozzánk tartozik a közösségi ház is, ahol 19- től Tirnován Ari-Vid ál­lítja ki a szobrait. A művelődési ház irodá­jának egyik fala csupa üveg, az a benyomásom, mintha egy parkban ülnék. A tervező annak idején még nem sejtette, hogy egy­szer majd bűnözőktől kell védeni a berendezést. A be­törők azonban az eLső adan­dó alkalommal megjelentek — ahogy az iskolában és a polgármesteri hivatalban is! Rács — szerencsére — azó­ta sincs, úgy vélik, a riasz­tó hatékonyabb védelmi berendezés. Az üvegen keresztül lát­juk, ahogy a polgármesteri hivatal felől bekanyarodik Székelyhídi Ferenc, a mű­velődési ház igazgatója. Ol­gl megkönnyebbül: végre indulhat haza, kora reggel­től talpon van, s már késő délutánba hajlik az idő. ö a mindenes: gondnok és ta­karítónő, titkárnő és plakát­rajzoló. Az igazgató úr Is „álláshalmozó”: vezetői fel­adatain túl a levelezést bo­nyolítja, gépel és adminiszt­rál. Azt bánja, hogy gyors­írni nem tanult meg, most milyen jól jönne! Kettőjü­kön kívül még egy „négy­órás” könyvtárosnő tarto­zik a művelődési ház „sze­mélyzetéhez”. Kevesen van­nak, de mindig akad segít­ség. Leányfalun, hasonló­képpen mint Szentendrén, nagyon sok művész telepe­dett le régen is, ma is. írók, költők. helytörténészek közreműködésével rendezik meg például évenként a Móricz-napokat, idén au­gusztus végén. Az igazgató úr kész programot tesz elénk: — 25-én tudományos em­lékülés lesz, 26-án a Duna­kanyar irodalmi emlék­helyeit látogatják meg a vendégek, 27-én rendezik meg a magyar irodalmi tár­saságok találkozóját. 28-án budapesti programok lesz­nek. A felsorolás természete­sen jóval bőségesebb, de augusztus végéig még úgy­is visszatérünk rá. l'j EGYESÜLET — Ügy tudom, az ön kez­deményezésére alakult egy olyan egyesület, amelyik összefogja a Dunakanyar településeinek művelődési házait. Hogy áll ennek a szervezetnek az ügye? — Cégbejegyzés alatt áll, a neve Dunakanyar Kultu­rális Egyesület lett. Az ala­kulóülésünkön elfogadtuk az alapszabályzatot, és meg­választottuk az elnököt Zsidei János, a pomázi mű­velődési ház igaz-gatójának személyében. — Vannak-e már konkrét elképzeléseik? — Egyelőre az informá­ciós rendszert építjük ki, eszközökre .lenne szüksé­günk. Zsidei János most adott be pályázatot az in­formációs iroda cHtámo- gatására. Ezentúl két alap­Magyar— román—ukrán lap Hármashatár Megjelent a Hármasha­tár című magyar—román- ukrán közös újság próba­száma. A 15 ezer példá­nyos, 12 oldalas, magyar nyelvű lap a tervek sze­rint havonta jelenik majd meg a Nyírségben, vala­mint a szomszédos Ukrajna kárpátaljai területén és a romániai Szatmár megyé­ben. A lapgazda a ma­gyar—osztrák érdekeltségű Kelet-Magyarország Lapki­adó Kft., amely az újság előállításához a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei ön- kormányzattól anyagi, a másik két régió vezetőitől elvi támogatást kap. A Hármashatár a gazda­sági, valamint a kulturális és a sportélettel foglalko­zik majd. A szerzők a szomszédos területek új­ságírói, a régiók közötti együttműködés javítására törekednek. A Nyírségi Nyomdában készülő Hár­mashatár mindig egy idő­ben jelenik meg — á sza­bolcsi megyeszékhely mel­lett — a kárpátaljai Be­regszászon és Ungváron, valamint a romániai Szat­márnémetiben, s a váró sokban egyelőre árus­példányként vásárolhatják az olvasók. Grafikai műtermek ’92 Grafikai műtermek ’92 címmel rendezett kiállítás­sal. ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt a Csók Ist­ván Galéria kisterme. Az első tárlaton 77 grafikus- művész alkotása látható. Az új kiállítóhelyiséggel a grafikusok és az éremmű­vészek állandó otthonra leltek: folyamatos bemu­tatkozási lehetőséget kap­tak. A Magyar Grafikusmű­vészek Szövetsége és a Képcsarnok Vállalat szer­vezésében létrejött tárlat anyaga változó, mert a ki­állított alkotások meg is vásárolhatók. vető feladata van az egye­sületnek, az érdekvédelem és a kulturális idegenfor­galom fellendítése, „irá­nyítása”. MAGYAR ISKOLA — Beszélgetésünk elején szó volt arról, hogy az ön művelődési házának is szüksége lenne a segítségre. Milyen anyagi források áll­nak rendelkezésére? : — Természetesen támogat az önkormányzat, pályá­zunk is, de nincs az a pénz, aminek ne lenne meg a he­lye. Kölley Györggyel, aki pillanatnyilag Münchenben él, azt tervezzük, hogy in­dítunk egy nyári — egy hó-, napos — magyar iskolát a külföldön élő, itt nyaraló magyar családok gyermekei számára, ahol erősíthetik nyelvtudásukat, népdalo­kat, néptáncokat tanulhat­nak. A valutában fizetendő tandíjból pedig finanszí­rozhatjuk a Leányfaiusi Kulturális Egyesület ki­adásait és a kultúrház in­gyenes programjai (gyer­mektorna, színjátszó kör) sem a - költségvetésünket terhelnék! Végül ismét egy távolab­bi programot említ az igaz­gató úr, nevezetesen Ró­zsahegyi Kálmán születésé­nek százhuszadik évfordu­lóját, melyet jövőre ünne­pel a falu. Arra kéri mind­azokat, akik régi fényké­pekkel, levelekkel, vagy más dokumentumokkal rendelkeznek, küldjék el a művelődési ház címére: (Leányfalu, Móricz Zsig- mond utca 124. Telefon: 06-26-23-454.) Pachncr Edit ÖSSZETARTJA A Kiállítóterem lesz az Artéria Az Artéria Galéria hat éve nyílt meg Szentendre központjában. Kezdettől egy alkotó közösség tagjai munkáinak ad otthont, ti­zenkilenc művész festmé­nyeivel, grafikáival, szob­raival találkozhatnak itt az érdeklődők, a vásárlók. A tizenkilenc művész — mindannyian alapítói a ga­lériának — tizenkilenc vi­lág, szemléletük, stílusuk más és más. Ami összetart­ja őket, úgy érzik, éppen a sokféleség, valamint az az alkotói alapállás, mely nem az üzleti hasznot tart­ja elsődlegesnek. Az Artéria Galériát, no­ha eladásra hozzák ide munkáikat, sohasem első­sorban üzleti vállalkozás­nak, hanem a bemutatko­zás helyének tekintették, s mivel nem nyereséges, ki­adásai nagyobbak a bevé­telénél, anyagilag is hoz­zájárulnak a fenntartásá­hoz. Fiúdra Klára művészet- történész kezdeményezése volt, hogy a galéria váljon valóban kiállítóteremmé, rendezzenek benne egyéni kiállításokat. Mostantól minden hónapban az alko­tó közösség más művésze mutatkozik be a galéria helyiségében, egy hétig lát­ható egyéni tárlattal. A sort Wahorn András nyitotta, akinek augusztus 2-ig látható a kiállítása. Wahorn Andrást nem csu­pán a képzőművészet iránt érdeklődők ismerhetik, hi­szen a festésen és rajzolá­a Filozófia középiskolában A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium az 1992—93-as tanévtől új tantárgyként bevezeti a fi­lozófia tanítását a középis­kolák IV. osztályában, a tár­sadalmi ismeretek című tárgy oktatását pedig vál­tozatlanul érvényben levő­nek tartja. Az iskolák ma­guk dönthetik el, hogy a kettő közül melyiket tanít­ják. Az erre vonatkozó közlemény a Művelődési Közlöny 1992. évi 13. szá­mában jelent meg. A filozófia tantárgy taní­tásához a kulturális kor­mányzat a Turay Alfréd, Nyíri Tamás, Bolberitz Pál: Filozófia című könyvének iskolai használatát engedé­lyezi, a társadalmi ismere­tek oktatásához pedig a Péli Gábor, Bozóki András, Jakab György alkotóhár­mas; Társadalomismeret című tankönyvének hasz­nálatát írja elő. akció - PADLÓSZŐNYEG - AKCIÓ 200 FT/FM ÁRENGEDMÉNY!---------------------- Augusztus 1-ig ----------———­Al bertirsa: LAKASTEXT.BOLT, Pest! U.53. Alsónémedi: RUHÁZATI Boil, Fő u.38. Biatorbágy: MŰSZAKI Bolt, BarossG.U.2. Cegléd: Nagykőrös: FANTÁZIA Rt, Szabadság tár Ä« Pilisvörösvár: LAKÁSTEXT.ÜZLET, Fó u. 129, Sülysáp: CSABA László, Pesti u.27. Szentendre: DISZKONTÁtuház, Vóiősmattytát 16., 'MINDENTITT"Üzlet,SzentL.u.24. Szob: SZŐNYEGBŐL T, Park u. f. Dabas: LAKASTEXT.BOLT, Bithorl I.U.S, BÚTORHÁZ, Kossuth u.473. Dunaharaszti: STÉH Ha jnal ka, F ő u. 11. Érd: RITMUS Átuház, Diós dl u.t, Kiskunlacbáza: PONT IMARKKft, Dózsa u.70, Monor: KÁRPITOS Műhely, Garam u.5. Tököl: .EZ+AZ“ Üzlet, Csáplu.66. Törökbálint: VEGYES Iparcikk, Munkácsy u.23. Vác: VARÁZSLAT'92, Deákvátlfóűl 13, FANTÁZlARt, Március 15.tét 17. Ócsa: ZEOLIT Gnik, Damjanich u.3f • KERESKEDŐK FIGYELEM! l’ADLÓSZŐNYEGET befektetés nétkUl, MINTA UTÁN értékesítő üzleteket keresünk ' Telefon: PÉCSI-KÉR (72) 71 -921, 71 -932 Né. son kívül zenét szerez, fil­meket rendez. Emlékezhe­tünk rá, mint az A. E. Bi­zottság zenészére, most a kiállításon pedig szólóle­meze vásárolható meg. Kiállított festményein láthatjuk, hogy különös vi­lága új figurákkal gazda­godott: csészeemberekkel, lángoló emberekkel. A mű­vész a közelmúltban né­hány hónapot Amerikában töltött, ott születtek ezek az alakok. A falakról lete­kintő képeken megjelent az amerikai nagyvárosi utca: felhőkarcolókkal, sivárság­gal, meneküléssel, küzde­lemmel. Az erős színek, az i| ­angol — vagy inkább ame­rikai — szövegtöredékek a látványban fokozzák a mű­vek szorongást, félelmet sugalló hatását, ugyanak­kor valami „mai-tündéri”, lebegő játékossággal azt üzenik ezek az alkotások: még így is jó itt. Ha az első ijedségen túl vagyunk, vicces, érdekes. Következő kiállításuk — az Ernst Múzeum nagy­szabású életmű-kiállításá­val egy időben — a hatvan­éves Deim Pálé lesz, szep­temberben pedig Hajdú László mutatkozik be. (Nádudvari) Végleges helyén a Guernica Végleges helyére került Pablo Picasso világhírű alkotása, a Guernica. A festmény az eddigi ottho­nául szolgáló világhírű Pradóból a Reina Sofia Múzeumba szállították. A költöztetés a legszigorúbb biztonsági intézkedések kö­zepette zajlott: páncél­autón. amelyet ráadásul tíz zárt rendőrségi jármű kö­vetett A spanyol polgárháború idején a baszkföldi Guer­nica elleni bombatámadá­sok áldozatainak emlékére született alkotást először a párizsi világkiállításon mu­tatták be 1937-ben a Spa­nyol Köztársaság pavilon­jában. A tekintélyes mére­tű — 7,8X3,5 méteres — kép innen a londoni Bur­lington Gallerybe került, s a megtekintőitől befolyt összeg a Franco tábornok el­len harcoló köztársasági hadsereg megsegítését szol­gálta. A polgárháború be­fejeztével Londonból a mester kérésére New York­ba utazott a Guernica, a modern művészetek mú­zeumában kapott még min­dig ideiglenes otthont. Picasso képe 1981-ben került haza. a Pradóban ál­lították ki, s a vasárnapi költöztetés után a Reina Sofia Múzeumban szeptem­bertől láthatják ismét a művészetet kedvelők. Kord ivat Nagyanyám öregko­rában még oda-vissza el tudta mondani az elemi­ben tanult verseket, nagyapám meg fújta a latin igeragozást. Én a nyelvtani szabályoknál és versikéknél jobban emlékszem a jelszavak­ra és a rendszeres szét- ültetések kísérőszövegé­re: „már megint klikke- zünk”! A mai gyerekek — a kor divatjának megfelelően — a rek­lámszövegeket fújják. Voltam olyan nyári nyelvgyakorló táborban, ahol egész délelőtt an­golul beszéltek, angol népdalokat és mondóká- kat tanultak ... és mit énekeltek délután, sár­kányragasztás közben? Jéskrém-, rágógumi-, napolaj-. irodabútor-, mosÓDor- és pelenka - reklámokat. Magyarul. (pachner)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents