Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
N AGYKŐ R 0s 1 WlfaP Neve fogalom XXXVI. ÉVFOLYAM, 1 "7. SZÁM 1992. JÚLIUS 28., KEDD Egyetlen perc határozatképesség Csodálatos világban Az eredetileg meghirdetett 15 órai időpont helyett majdnem egyórás késéssel kezdte meg munkáját a városi képviselő-testület a legutóbbi ülésén. A tizennegyedik képviselő megérkeztével azonban csak negyed ötkor vált határozat- képessé a város legfőbb fóruma. Érdemi munkáját azonban csak egyetlen percig folytathatta, mivel a városatyák egyike más irányú elfoglaltságára hivatkozva eltávozott. ; Kiss János polgármester a csonka testületre hivatkozva elnapolta a mostani ülésre tervezett napirendek tárgyalását szeptember 10- re. Egyeben bejelentette, hogy szankcionális javaslatot fog előterjeszteni, mely szerint attól a képviselőtől, aki a jövőben egy alkalommal hiányzik iga- zoltlanül, vonassák meg havi illetményének fele. Amennyiben 3 alkalommal nem tudja érdemben indokolni távollétét, féléves illetményének, az ennél is több igazolatlan hiányzás esetén pedig az illetménye éves összegének 50 százalékát fogják'le az illetőtől. A polgármester valószínűleg nemcsak a mostani hiányo-s testületi részvétel okán, hanem az év közben is tapasztalható, az érdemi munkát hátráltató hiányzások miatt jelezte Sporthírek Atlétasikerek A Petőfi-dia kot t ho n is helyet ad a- nyár folyamán sporttáborozóknak, így júliusban már itt voltak a Szegedi Tanárképző férfi tornászai, most itt vannak az MTK-utánpótlás leány kosárlabdásai (ők is a Pe- tőfí-tornacsarnokban edzenek, de a Toldiban laknak), augusztus 2-től 14-ig a Tungsram SC serdülő leány kosarasai, 8—12. között az országos kerékpáros túratalálkozó résztvevőinek egy része, 14—25. között az MTK 30 serdülő leány kosarasai táboroznak, készülődnek itt, s barátkoznak a körösiekkel. BÍROK A barcelonai olimpia miatt 1992-es nyári elméleti és gyakorlati továbbképzésüket előbbre hozták a Pest megyei labdarúgójátékvezetők. Elméleti tudnivalóikat a Toldi-iskolá- ban, a gyakorlatiakat a Kinizsi-sporttelepen frissítik fel a napokban a sípmesterek, mintegy nyolc- vanan. Szabálymódosítások is érvénybe lépnsji rövidé-- sen, s azokat is megbeszélik, megvitatják. S. Z. Az elmúlt hét végén tartották az országos ifjúsági és serdülőbajnokságot — tudtuk meg Rétsági Oszkár dobóatléta-edzőíől. Az ifjúsági gerelyhajításban 18 induló között első helyen végzett Szabó Károly 06,36 méteres eredménnyel, amely junior első osztályú eredmény. Az ifjúsági korosztály egyébként az 1973—1974-ben születetteké. Szabó a nála idősebb országos ifjúsági csúcstartót is legyőzte. A verseny lebonyolítását, egyben a versenyzők összpontosítását zavarta, hogy a dobássorozatok közben óriási felhőszakadás volt, és csak 80 perc kényszerű szünet után lehetett befejezni a dobásokat. Női gerelyben a 18 induló között a 2. lett Pörge Rita 45,82 méteres ifjúsági aranyjelvényes eredménynyel. Pörge Rita évfolyamában immár több mint 5 éve veretlen, ő is fiatalabb versenyzőtársainál. A serdülő női gerelyben 35 induló között a 9. Barcsai/ Zsuzsanna 34,76 méteres dobással. Mindössze 2 centiméterrel esett ki a döntőből, s ő is a fiatalabb évfolyamot képviselte az 1975—76-os születésűek között. NAGYKOHÜS1 HIBLAF Nagykörös, Széchenyi tér 17. © A szerkesztőség vezetője: Ballal Ottó. Munkatárs: Miiclay Jenő. 9 Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: <53/-51-398. • Hirdetésfelvétel kedden 10—13, csütörtökön 14—10 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 éráig várunk. Micsoda különbség! Szombati, A lille-i sikerkovács című írásunkba sajnálatos módon jókora hiba kerijlt. Rétsági Oszkár dobóatléta-edzőt anyagi elismertségéről kérdeztük, s nyomtatásban óriási összeg: 24 ezer forint jelent meg. Nos, a kéziratban és a valóságban 2400, azaz kettőezer- négyszáz bruttó forint üti havonta az edző markát. Ez nyilvánvalóan egészen más összeg, mint a feltupírozott. Nem hibáztatjuk a szedőt a gép mellett, hiszen csak h ihetővé próbált a varázsol -. ni azt, ami hihetetlen. Maga a történet sem több, mint újabb igazolása a történetnek: senki sem lehet próféta... A hibáért az érintett és olvasóink elnézését kérjük ... előre eme javaslatát, amelyet a szeptemberi ülésen vitat meg a testület. Az ülés berekesztése előtt két bejelentés, illetve interpelláció hangzott el. Gulyás Lajos, a mezőgazdasági bizottság elnöke bejelentette a földrendező bizottság létrejöttét. A 11 tagú szervezet a kárpótoltak és a kárpótlási hivatal közötti híd szerepét tölti be, s legfőbb feladata a helyi kárrendezésekkel összefüggő problémák feloldása. A földrendező bizottság személyi összetételét a .testület — egyperces határozatképessége alatt — tudomásul vette. Az önkormányzatot Gulyás Lajos képviseli a bizottságban, további tagjai dr. Berki Ambrus, Czira Sándor, Huszár Kálmán, Szabó Károly, Szabó Attila, Szűcs István, Czakó Ferencné, Olasz Dénes, Pozsár János és Pap István. Szót kapott még Czira Sándor is, aki a tervezett ÖMV benzinkútról a napokban közzétett írásunkkal kapcsolatban tette meg kijelentését, részben az újságnak, valamint a polgár- mesternek címezve: a cikkben elhangzottak azt sugallják, hogy komoly problémák lehetnek a megvalósulást illetően. Fontos lenne konkrét és határozott nyilatkozat az illetékesek részéről arra vonatkozóan, hogy lesz-e benzinkút, avagy sem. Miklay Jenő A vállalkozókkal, iparosokkal készült riportjaink között időnként helyet kapnak a már idősebb, érdekes egyéniségű mesteremberek is. Biczó László Is azok közé tartozik, kiknek neve fogalommá vált a pátriában. egybeforrott a villanyszerelő-szakmával. Idén 90 éves, ám tekercsekkel telizsúfolt műhelyében még ma is szerel, javít. Bőbeszédű, szókimondó, mint amilyen világéletében volt. A múltkor még a röntgenkezelő kisasszonyt is rendreutasította. — Hogyisne, amikor ottfelejteti a gépben, százezer volttal! Mire visszajött, egészen lebarnultam. Veszélyes dolog ez, én már csak tudom, 30 éven át javítottam a Csutorás. a Técsy doktorok meg az SZTK masináit. Persze értettem én mindenhez, ami csak árammal működik. Némelyeknek még ma is csak a Biczó a valaki. Hozzánk a javítanivalót, én meg bolond észszel, vénségemre, elvállalom. Ezt a porszívót is én tekercseltem vagy 25 éve, de még mindig nem azzal a bajával hozták. Valamikor, még Kovács Sándor idejében, hg vett a gyár új motorokat. egyenest hozzám küldték, tekercseljem át. Az eredetiben nem bíztak, mert gyakran szétfröccsentek, mihelyt rákapcsolták azokat a hálózatra. — A villanyszerelést kinél tanulta? — Hát, Rétságiéknál, a villanytelepen. Oda 1917- ben vettek fel inasnak, de egy év múltán már perfekt dolgoztam a tekercselőben. Később vonalakat pítettünk, a házaknál kosztoltunk. Akkoriban a petróleumhiány miatt mindenki villanyt akart. A la- josmízsei vonalat például én jelöltem ki, azóta is úgy áll. Majdnem 20 évig voltam a telep alkalmazásában, aztán egy ízben elkezdődtek ott is a csökkentések, ígv 1934-ben kénytelen voltam kiváltani az ipart. Majdnem pénz nélkül indultam, de mivel ismertek, hitelem volt mindjárt, és a jó összeköttetések segítségével szépen felívelt a bolt, a műhely. Persze akkoriban a gyárak is keresték ám a kereskedők, iparosok kedvét. Hozzám is mindig jött az utazó, csak belenézett a fiókokba, tudta, mi hiányzik. Hazament és küldte. — Azt mondják, amikor meghallgatta az első rádiót, örökre szerelmes lett bele. — Nem hazudnak, 1926ban, amikor megismertem a rádiót, tényleg nagy szerelem kezdődött. Az még kristályos volt, de nemsokára jöttek a telepes készülékek. Akkora csöveik voltak, hogy este olvasni lehetett a fényüknél. Ha éjjel voltam szolgálatban, reggelre megcsináltam egy rádiót. Másnap eladtam, Nézze ezt a két nagy szekrényt, ezek mind szakkönyvekkel vannak tele. Ami a témában kijött, mindent összeszedtem, Amikor önállósultam, 5 gyár szállított nekem : Orio- nék, Phüipsék és a többi nagynevű. Hogy egyiknek se legyen előnye, hátránya, az volt az egyezség, hogy mindig egyszerre küldik az árut. Én meg köny- nyen voltam, mert konkurenciám nem volt a kereskedésben. A javító- szolgáltatásban is csak a Kellermann Dezső. Így nem volt nehéz vállalkozni. — Szóval, aki rendesen dolgozott, akkoriban is megélt. Még a hordárnak sem volt gondja a betevőre. Ma az a baj, hogy mindenki hirtelen akar meggazdagodni. Igaz. a 30-as években az emberek mind a fogukhoz verték a garast. Szerényen éltünk. Autója egy ügyvédnek volt a városban, no meg a kocséri papnak. A napszámosoknak azonban rossz életük volt, a gazdák a végtelenségig kihasználták őket. Mi, iparosok sem fizettünk sokat az alkalmazottaknak, de tisztességes volt a bér. Pedig rendkívül megfontoltan számláztunk, sokszor szerelési díjat fel sem számítottunk, mert ki sem tudta volna fizetni az illető. — A háborúban hasznát vette-e szakmájának? — Nem mondhatnám. Úgynevezett repülőgép-felismerési tanfolyamra küldtek, aztán fel kellett mászni a kultúrház tetejére, és figyelni a gépeket. Amikor hazajöttem, az oroszok ott tapostak a rengeteg villany- körtében, szétdúlták az egész üzletet. Még Katóka sem tudta megmenteni. Katóka az üzletvezetőm volt, később a feleségem. Hallatlanul ügyes asszony, mindenhez értett. Még a szomszéd Ilonka gyerekét is meggyógyította. Szegény gyerek, a bölcsében azt hitték, az anyja eteti, az anyja meg azt. hogy a bölcsiben. Majdnem éhen halt... A háború után rengeteg munka akadt, de ott csaptak be. ahol csak tudtak. Az összes fűszerüzletet újra kellett vezetékezni. Mire végeztem, a Szolnok megyei központ .azt mondta, nem fizet, mert Pest megyéé lett a kereskedelem. Emitt azzal küldtek el. ők nem rendeltek tőlem semmit. így jártam a téglagyár meg a lőszerraktár villamosításánál is. Majd megütött a guta. Aztán az adóhivatal is örökösen zaklatott! Mindent kitaláltak, hogy emeljék az adót. Aki nem fizetett, foglaltak, bútort, miegymást, de a szerszámokhoz. génekhez még a kommunisták sem nyúltak soha. Aztán beléptem a szövetkezetbe. Nem volt rossz sorom, a tekercselőt vezettem, amely meg is szűnt, amikor nyugdíjba mentem. — Gyerekei örököltek-e valamit apjuk műszaki, üzletemberi vénájából? — Az almák nem esnek messze a fájuktól, mindkét fiam: villanyszerelő lelt, a lányom pedig esztergályos. Aztán a rokonságban is vannak szép számmal ügyes mesteremberek. Mégis egyedül élek a házban, bár amint látja, elfoglalom magam. Engem világéletemben minden érdekelt. Mcst éppen a föld kristályairól olvasok, néha még kilencvenéves létemre is meg- hökkenek, milyen csodálatos ez a világ. M. J. A meggy külhonba megy Szekták mondani, a Közös Piacnak annyira leszünk tagjai, amennyi árut el tudunk ott adni. Túlzott reményekre egyelőre nincs okunk, még az élelmiszeriparnak is kevés a Nyugaton jól eladható terméke néhány cikktől eltekintve. Ilyen kivétel a magozott meggy, amelyből a múltban is viszonylag sokat eladott a körösi gyár. Legutóbb francia kereskedő vásárolt az igényesen elkészített, finom befőttből (Erdősi Ágnes felvétele) Üzletrész A termelőszövetkezeti üzletrészek körül meglehetősen sok furcsaságra derül fény. Szókincsünket lassanként kimerítik azok a módszerek, ahogyan az elértéktelenedett szövetkezeti vagyonnak a kicsinyke darabkáit igyekeznek némelyek összegyűjteni. Uram bocsá’, de benne van ebben a pakliban még az okirat-hamisítás is. Az egyik téeszben, miután visszaigazolták az üzletrészek kivonására beterjesztett igényeket, voltak, akik morcosán kopogtattak az iroda ajtaján, s közölték; eszük ágában sincs kivinni a vagyonkát. Egy 90 év körüli bácsika például elmondta: lánya ellopta tőle a személyi igazolványát, s aláhamisította nevét a csoportos vagyonkivonás szándékát prezentáló ívre. Igaz, ő már öreg, nem sokat tud kezdeni a vagyonrésszel, de nem hajlandó., engedni, hogy.meg-, kérdezése nélkül rendelkezzenek fölötte. MÚiian 9
