Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

Nyári szabadegyetem a tanítóképzőben Végig kell járni az utat A Nagykőrösi cs Dunamel- lcki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola — a református egyházzal kö­zösen — nyári egyetemet szervezett a napokban. Ezen Skóciából érkezett lel­készek. tanárok vettek részt — velük beszélgettünk. A Külső-Hebridák szi­getcsoporthoz tartozó Ban- becula szigetről érkezett dr. Adrian Varwell lelki­pásztor, Alisdair MacGMo­ray iskolaigazgató és Ailen Buchanan tanárnő. Fodor Ferenc, a nagykő­rösi református lelkész ta-. valy hívta meg lelkésztár­sát Magyarországra, jelesül, városunkba. Ekkor ő a ta­nítóképző tanáraiyal is megismerkedett — s éppen. ekkor, az ismerkedés köz­ben született meg a nyárt szabadegyetem ötlete, el­sősorban a skóciai egyház- község érdeklődő tagjai­nak bevonásával. . Minden előadást úgyne­vezett workshop 'követett, ahol még . elmélyültebben foglalkozhattak a problé­mákkal. amelyek — érde­kes módon — eléggé ha­sonlatosak a két. egymás­tól földrajzi értelemben véve meglehetősen. távol fekvő országban. — Mikor készültünk ide. akkor nagyon érdekes* volt a saját magunk rendszerét úgy megvizsgálni — mint­egy kívülről összegezve a tudnivalókat —. hogv az. legalábbis felépítését te­kintve, elemezhető lewen. Éopen ennek a felkészü­lésnek. valamint az itt hal­lott igen színvonalas elő­— Én csak Magyaror­szágon jártam a kelet-eu­rópai, függetlenségüket most visszanyert országok közül, s az . bizonyos, hogy . vannak látható, megoldás­ra váró — s nyilván meg­oldásra érett — problé­mák. Politikai, gazdásági, szociális téren egyaránt. De azt is látom — hang­súlyozta az iskolaigazgató —, hogy az ország jó irány­ba fejlődik. A hibák viszont — sajnos — elkerülhetet­lenek, ez a történelem egy­fajta üzenete. Mindenkinek vé.gig kell járnia az utat. Biztosan mi is elkövettünk hibákat. De a legnagyobb baj az lenne, ha nem, op­timistán. de pesszimistán közelítenénk meg a prob­lémákat. Miután sokadszor segí­tett, nem hagyhatjuk em­lítés nélkül Nagy Lídia, a tanítóképző angoltanárá­nak teljesítményét. Egyfe­lől a különböző konferen­ciák munkájában vett részt .igen aktívan, segítve az el­igazodást, úgy az előadá­sok, mint azok nyelvezete között. Másfelől, a lapunk részére készülő interjúk az ő tolmácsolásával, fordítá­sával juthatnak el a Nagy­kőrösi Hírlap olvasóihoz — amit ezúton is köszö­nünk. Ballai Ottó adásoknak . köszönhetően, az otthoni szisztéma jó né­hány gyenge pontjára fény derült. így például arra, hogy itt, Magyarországon, a miénknél .. lényegesen jobb a gyermekek iskolára való előkészítése — fogal­mazta meg első tapaszta­latait Alisdair MacGillv- rav. — A lelki gondozásban is számos értékes, új kez­deményezésre leltünk. Még októberben, akkori itt-tar- tózkodásunkkor, részt vet­tünk a Reformáció Napja megünneplésében. Ez azért roppant fontos, mert ez a nap egy másik ünnephez is kapcsolódik — amely viszont a sötét hatalmak ünnepe : mindszent, ha­lottak napja itt, a vallás­tól függően, s úgy érez­zük, jobb lenne, ha nálunk is ez a pozitív tartalom kapna nagyobb hangsúlyt majd a jövőben. Azt is vizsgáltuk, fel­mértük, az egyház miként tárulkozik a világ elé. Meg­lepett bennünket.az embe­rek megnövekedett érdek­lődése, nekem legalábbis igen feltűnő volt ez — mondta a skót lelkipász­tor. — Az elmúlt héten hol­land előadók jártak itt, s az ország fejlettségét Kína és Zimbabwe környékére helyezték. Önök is így ér­zik ezt? — Jómagam voltam Kí­nában és Zimbabwében is — mondta Ailen Bushanan —. egyelőre e néhány nap alapján csak annyit állít­hatok, hogy Magyarország fejlettebb. NÁGYKpRÖSI ^aiiiap xxxvi. évfolyam, 175. szám 1992. JÜLIUS 25., SZOMBAT Hűek maradhassunk önmagunkhoz Néprajz érzelmekkel Befejezte munkáját a ÍV. néprajzi szeminárium, amelynek egy héten út Nagykőrös városa adott otthont. E tudományos szakterület jeles kutatói és ismert személyiségei ne­gyedik alkalommal talál­koztak, s nemcsak a ma­gyarországi néprajzkutatás, de mondhatni a Kárpát­medence legjelentősebb, magyarok által is lakott régiója képviselve volt itt. A találkozó több mint húsz előadást tömörítő ér­demi része szabadfórtím- mal zárult, amellyel a rendezők célja az volt, hogy értékeljék a rendez­vény tapasztalatait, s meg­fogalmazzák a következő alkalomra a feladatokat. Az ugyanis már nem kér­déses, hogy érdemes-e nép­rajzi szemináriumokat ösz­szehívni, hiszen a tudomá­nyos intézetek és a kuta­tók személyes akarását pél­dázza a szakmai körökben nagy érdeklődéssel kísért programsorozat is. A kér­dés talán úgy vetődhet fel, miért érdemes, miért szük­séges a néprajzosok s a hozzájuk legközelebb álló társtudományok művelői­nek rendszeres konzultá­ciója, kapcsolataik erősíté­se. Sporthírek A lille-i sikerkovács Japán autók Tengeren érkeznek A legújabb autószalon Kecskeméten, a Rákóczi úton nyílt meg: ott a Dai­hatsu autókat lehet meg­vásárolni. A Trade Car Kft. ügy­vezetője Dakó Tibor, aki valaha műszaki vizsgabiz­tos volt. Ezt követően kis­iparos lett, műhelyt nyi­tót — ahol a Daciák ga­ranciális javítását végez­ték —, s persze mindenfé­le más márkákat is végig­próbált. Így jutott el, il­letve kötött ki a japán autóknál, azokon belül is a Daihatsunál, amelynek mi­nősége, megbízhatósága, műszaki paraméterei egé­szen kiválóak — állítja. Szabó József üzletvezető társaságában árulják most a szép szalonban az autó­kat, kisebbeket, nagyobba­kat egyaránt. Az áruk is ennek megfelelő: a legol­csóbb 720 ezer forint, ami ma Magyarországon olcsó autónak számít, s a terep­járók 1 millió 690 ezer fo­rintba kerülnek. Az autók­ra 8—10 hetet várni kell, hiszen nem raktárról áru­sítanak. Osakából tengeri úton érkeznek az autók Nyugat-európa kikötőibe. Dakó Tibor terveiben az első évben 50—60 autó el­adása szerepel. Nos, ha nemcsak hatá­rainkon belül nézzük a néprajzkutatásnak értéke­ket feltáró, megőrző funk­cióját, jobban megvilág- lik jelentősége az egymás­hoz tartozás tudatosításá­ban is. Azt ugyanis, hogy ki a magyar, ki érzi ma­gát madárnak, nem az or­szághatárok fekvése szabja meg. Manapság elég sok vita folyik a hazai sajtó- orgánumokban a magyar­ság fogalmáról, arról, hogy mi a magyar. Azonban újabh és használhatóbb meghatározások nemigen születtek Szegfű Gyula, Szerb Antal, vagy a nép­rajzos Győrffi István óta. Akik kultúrájukhoz hűek maradnak, önmagukhoz maradnak hűek — írja Szerb Antal, Győrffi pedig a harmincas években a magyar és az európai kul­túráról értekezvén az érté­kek azonosságára hívja fel a figyelmet. Ha csak sa­ját kultúránkat tartjuk el­sődlegesnek, eltávolodunk Európától, ha pedig az európai értékrendek kerül­nek túlsúlyba, megszűnünk magyarnak lenni. Nagy Olga, a Kriza Já­nos Társaságból elmondta: az erdélyiek elszigetelődtek az anyaországtól, ezért is látja nagyon hasznosnak a Kiilöndíjért gyakorolni Amíg más gyerek a Balatonban lubickol, vagy a hegyekbe megy elfeledni az isko­lát, a muzsikusjelöltek a szünidő egy részét is gyakorlásra hasznosítják. Legalábbis azok, akik babérokra pályáznak. A zeneiskola nyáron is nyitva áll a tanulásból rc- petázni akarók előtt. Almási Antal is formában szeretne maradni. A siker kötelezi, miután a nyíregyházi országos zongoraversenyen különdíjat kapott. Képünkön ta­nára, Sohajdáné Jusztin Katalin segítségével próbálja kicsalni a billentyűk alól egy újabb mű bonyolult dallamait rendszeres találkozásokat. És amit a néprajz feldol­goz, kerüljön mihamarabb vissza a gyökerekhez. Cso­dálatra méltó az, ahogyan egyes erdélyi falvak lakói a falurombolás koncepció­jának vészterhes időszaká­ban is meg tudták őrizni méltóságukat, • kultúráju­kat. Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter, aki egy­ben a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, a szemi­náriumot meglátogatván, rövid előadásában a nép­rajz érzelmi, nevelő tevé­kenységét emelte ki. A sze­repek és értékrendek ápo­lására kérte a néprajzosok segítségét. Különösen szerencsés ál­lapot, ha az anyanyelvi ok­tatás és népi kultúra talál­kozik. Tanítóképzőknek, a teológiai iskoláknak kelle­ne elsősorban a tananyag részévé tenniük a néprajzi ismeretek alapjait, mert végső soron akik ezekből az intézményekből útra kelnek, a nép között élik le életüket — állapították meg a szabadfórum részt­vevői, akik egyben köszö- netüket fejezték ki a vá­rosnak a vendégül látásért. Jövő nyáron Esztergomban találkoznak Kárpát-me­dence néprajzosai. — ay Vasárnap Vásár Július 26-án, vasárnap, a szokásos helyen (a vá­sártéren) tartják meg az állat- és kirakodóvásárt. A legközelebbi ezt kö­vető ilyen esemény majd szeptember 27-én lesz. Nagykőrösi közlemények DÉIY1ASZ Rt. Nagykőrösi Ki­rendeltsége értesíti a lakossá­got, hogy a telefonhálózat épí­tése miatt, áramszünet lesz a következő időpontokban és he­lyeken: 1992. július 27—28-án 8 —15 óráig a Háromszék utcá­ban, július 29-én 8—15 óráig a Temesvári utcában. Kérjük fo­gyasztóink szíves megértését. (118 913/1K) Köszönetét mondunk mind­azoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, szomszédoknak, akik szeretett férjemet, édes­apánkat. nagyapánkat, Marti- csek Lászlót utolsó útjára elkí­sérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek, táviratban együttér­zésüket fejezték ki. A gyászoló család. (118 916'1K> NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. • A szerkesztőség ve­zetője: Ballai Ottó. Mun­katárs : Miklay Jenő. • Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon; (53)-51-398. • Hirdetésfel­vétel kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 Óráig várunk. éJfírlan 9 nyeztünk, egyébként kiváló feltételek mellett. — ön hogyan lett a magyarok edzője? — Már többször felkér­tek erre a feladatra, serdü­lőknél és az ifiknél, koráb­bi versenyzőim eredményei alapján. Huszonegy eszten­deje edzősködöm, nem is tudom, mennyire fájlaljam vagy örüljek annak, hogy egészen kiváló sportembe­reket indíthattam a dobó­számokban, újabban első­sorban a gerelyhajításban. Sajnos itt, Nagykőrösön nincs fejlődési lehetőség, s az utánpótlás-korosztályból kikerülő versenyzők vagy átigazolnak, vagy abba­hagyják a sportolást. Ez nemcsak nekik, nekem veszteség, de gondolom, hogy az egész magyar, sőt, egyetemes sportérdek sze­rint .. szemlélve is. Szabó Károly például most a Testnevelési Főiskolán folytatja — egyébként nagy tehetség, remélem, további kiváló eredményekkel hív­ja majd fel magára a fi­gyelmet. — Feltehető, hogy egy ilyen sikeres és lelkiisme­retes edzőt anyagilag is el­ismernek ... — Erről nem nekem kell véleményt mondanom. Most a bruttó edzői fizeté­sem 24 000 forint, de örülök, mert néhány hónapja né­mi benzinpénzt is kapok. Eddig ugyanis még az sem volt. — Tervei? — Most a hétvégén Nyír­egyházán ugyancsak a vá­logatott munkáját irányí­tom a dobóatléták között, magyar—román válogatott viadal lesz.., B. O. Arról gyorshírben mar beszámoltunk, kiváló ered­ményt értek el a francia- országi Lille városában a magyar atléták, közöttük is a nagykőrösi Szabó Károly, aki gerelyhajításban a do­bogóra állhatott, hiszen 08,74 méteres dobásával a III. helyezést érte el. Hazaérkezése után Rét­sági Oszkárt, az edzőjét kérdeztük a versenyről. — Több mint kéttucat versenyzővel vettünk részt a versengésen, amely az el­ső ízben megrendezett utánpótláskorúak Európa- kupája volt. Az érdeklő­désre jellemző, hogy az E urosport és a Screen- sport is készített felvétele­ket, tudomásom szerint ezt Nagykőrösön is nézték. A kupát ezentúl két-három évente rendezik majd meg. Most svéd, csehszlovák, gö­rög, román, portugál, sváj­ci és bolgár atléták indul­tak — szokatlanul sok né­ző előtt. Szabó Károly eredménye rendkívül jelentős, hiszen egyfelől társainál, jóval , fiatalabb volt. Másfelől,. neki szokatlan Sandwiq gerellyel dobott. Harmad­részt, s ezt nem is tudom, mondjam-e, odaérkezé- sünkkor az autóbuszt Fran­ciaországban kirabolták, s Károly teljes felszerelését ellopták. Kölcsönkért fel­szerelésben versenyzett... Az utunk — ha ezt a rendkívül kellemetlen köz­játékot leszámítjuk — kel­lemes volt,, odafelé Mün­chenben, az olimpiai falu­ban szálltunk meg, visz- sza egyhuzamban jöttünk 1700 kilométert. Lille Vií- lencue d'Asco nevű -vá­rosrészében laktunk, verse-

Next

/
Thumbnails
Contents