Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
Munkahelyet teremtettek Jégkrémgyaravató Törökbálinton Ünnepélyes keretek között avatta fel tegnáp Törökbálinton dr. Szőke Károly államtitkár-helyettes az új Schöller jégkrém- gyárat. A hatvanmillió márka költséggel épült üzem kilenc hónap alatt készült el — hallhattuk a tegnapi sajtótájékoztatón. A német cég már a nyolcvanas évek közepén alakított ki kapcsolatokat magyar gyártókkal. A jégkrémjüket pedig először 1988- ban — Ausztrián keresztül — exportálták hazánkba. 1990 márciusában már a törökbálinti Budatej Kft.-vel égy szándéknyilatkozatot is aláírtak. Fél év múlva pedig a végleges szerződésre is pont került, mely rögzítette, hogy a Schöller átvette a Budatej cég 51 százalékát. A Schöller cég ettől kezdve már dolgozott azon, hogy hazánkban egy új jégkrém- gyárat létesítsenek. Ezt megelőzően tavaly júniusban a Schöller tulajdonosi részarányát a közös vállalkozásban 51 százalékról 97 százalékra emelte, a maradék 3 százalék pedig a Sasad tulajdona maradt. Az első kapavágásra 1991 októberében került sor, s hat hónap múlva már készen álltak a négy részből ■— gyártócsarnok, mélyhűtő raktárház, két irodaépület — álló komplexum építkezési és műszaki munkálatai. A Schöller törökbálinti gyárában 384 munkatársat alkalmaz, akik egy-két kivételtől eltekintve magyarok. A dolgozók mintegy fele helybéli vagy a környékről jár be. A Budatej- től az ott dolgozókat — 295 alkalmazott — átvették, a többiek újak. A törökbálinti cég új munkatársai a Schöller cég gyáraiban — Nürnbergben, Uelzben, Bécsben — ismerkedhettek meg a német technológiával. A cég tulajdonosa hangsúlyozta, hogy Törökbálintra nem elhasznált, öreg gépeket telepítettek, így biztosított lehet, hogy a nálunk készült jégkrémek minősége semmivel sem marad el a Nyugat-Európában gyártottakétól. A szükséges nyersanyagokat — tejet, cukrot, vajat, gyümölcsöt — magyarországi szállítóktól szerzik be, s a minőséggel elégedettek. Gondjuk csupán a csomagolóanyaggal akadt így annak jó részét kénytelenek még mindig Németországból szállítani. A hűtőház 34 millió pálcikás jégkrém tárolására alkalmas, s a Schöller-cég szeretné, ha a magyar piac ötven százalékát megtudnák szerezni. A németek mindenesetre bizakodóak, hiszen úgy vélik, a magyar emberek édesszájúak. Harminc különböző ízesítésű terméket gyártanak, s megfigyeléseik szerint mi, magyarok, a vanília-, csokoládé-, kókusz- és kávéízű jégkrémeket szeretjük a legjobban, a gyerekek pedig előnyben részesítik a különleges formákat és a vonzó csomagolást. H. É. Á megyei kereskedelem privatizációja késik: nemcsak befektetőkből van hiány, hanem olyan hazai vállalkozókból, akik a magyar ipar termékeit menedzselve — árdrágítás nélkül tudnak többletbevételre szert tenni. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat az előprivatizációban —- az Állami Vagyonügynökség közreműködésével — nyolcvan üzletét értékesítette. Ez korántsem gyarapította a vállalat vagyonát, hiszen az ebből származó bevétel az ÁVÜ kasszájába került. Miután többször kérték, hogy felkerülhessenek a második privatizációs listára, az ÁVÜ mégis másként döntött, így most a vállalatnál bizonytalanok — a vezetők és az alkalmazottak egyaránt —, mi lesz a vállalat sorsa. Az idei éves forgalmukat hárommilliárd forintra tervezték. Ez megegyezik a múlt esztendő elképzeléseivel. Az idei első félévben a A küszöb előtt a konkurencia kitűzött célok felék teljesítették, vagyis másfél milliárd forintos forgalmat könyvelhettek el Visegrád- tól Ráckevéig — ameddig a „felségterületük” tart. A legsikeresebb térségnek Százhalombatta és Budakeszi minősül. A megmaradt ötven üzletük bevételében — a tavalyihoz viszonyítva — 10- 15 százalékos érdeklődéscsökkenést tapasztaltak a vevők részéről. Telekes Imre kereskedelmi igazgató szerint ennek az a legfontosabb oka, hogy a vásárlóknak egyre kevesebb a pénzük (feltételezhetően a munkanélküliség miatt). Az idegenfogalomban is gyér a kereslet — a kínálat ezzel ellentétes. A jól fizető vásárló vendégek — sok év átlagát vizsgálva — nem májusban jöttek, hanem júniusban lepték el a hagyományos turistacentrumokat. A privatizációnak örülnek is, meg nem is. A cég vezetői úgy vélik, árban még mindig versenyképesek, de az infláció, -illetve az üzemanyagárak miatt emelkedtek a beszerzési árak. Ezt mindenképpen át kell hogy hárítsák a fogyasztókra, mert így nemhogy másfél milliárd forintot, de egyetlen fillér összforgalmat sem produkálnának. Ha külföldi tőkével „házasodnak”, megvan a veszélye annak, hogy kiszorulnak az olcsó magyar termékek, s a helyette kínált külföldi joghurtot vagy sajtot nem tudja megfizetni a vevő. Előfordulhat, hogy a ma még jól jövedelmező kereskedelem bevétele olyannyira lecsökken, hogy nem tudják tovább fenntartani magukat. Pedig a konkurencia valóban a küszöb előtt „toporog”. Nem sok válogatnivalójuk van a kereskedőknek az életszínvonal folyamatos romlása miatt. Már azt is eredménynek tartják, ha az évet nem veszteséggel zárják. I. M. A Csepel Autógyár közleménye A kormány 1992. július 16-i ülése után több újságcikk foglalkozott a kormányülés Csepel Autógyárra vonatkozó határozatával. A vállalat a határozat hivatalos szövegét még nem ismeri, de szükségesnek tartja a következők nyilvánosságra hozatalát. A Csepel Autógyár és az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár együttes szanálása 1990. szeptember 12-én kezdődött a két vállalat fizetésképtelensége miatt. Kormányhatározatban csak az állami szanálás lezárását lehet rögzíteni. Sikertelen szanálás esetében a hatályos jogszabáÁRVERÉSI HIRDETMÉNY % Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat szeptember 1-jén 9 órai kezdettel árverésen értékesíti 10 üzletének tízévi bérleti, illetve tulajdonjogát Az üzlet neve és elme: Tulajdonforma: Kikiáltás! ár, E Ft: A kikiáltást árból készpénzben fizetendő rész, E Ft: 303. sz. Mátyás Király vendéglő, Nagymaros, Magyar u. 20. tulajdonjog 3500 500 343. sz. Határ étterem, . Szob, Szabadság tér 3. tulajdonjog 3500 500 82. sz. Sziget eszpresszó és cukrászat! Ráckeve, István tér 13. üzem, tulajdonjog 3800 1100 107. sz. Vén Diófa vendéglő, Erdőkertes, Felszabadulás u. 50. tulajdonjog 2900 500 68. sz. Sport vendéglő + büfékocsi, Budakalász, Táncsics u. 27. tulajdonjog 2900 2350 88. sz. Duna étterem, Ráckeve, Kossuth Lajos u. 22. tulajdonjog 7900 500 50. sz. Görög Kancsó vendéglő, Szentendre, Görög u. 1. ' tulajdonjog + bérleti jog 7900 500 159. sz. Gazdakör ventíéglő, Pilisvörösvár, Dózsa György u. 110/A bérleti jog 190 100 71. sz. Dominó eszpresszó + lakóház, Dunaharaszti, Mező Imre u, 2. tulajdonjog 1990 600 195. sz. ADC-büfé, Vác, Pokol-sziget a felépítmény tulajdonjoga 490 100 Az árverés helye: a Budapest II., Erőd u. 18. sz. alatti irodahelyiség. Az árverésre jelentkezés feltétele: a kikiáltási ár 3%-ának megfelelő összegű bánatpénz letétbe helyezése, készpénzben, augusztus 24-én 13 óráig, a vállalat pénztárában (Budapest V., Steindl Imre u. 7. III. emelet). Pénztári órák: 8-tól 13 óráig. Az üzletekről további Információval és írásos tájékoztatóval szolgálnak az árverést lebonyolító Pest Megyei Vendégiátóiparl Vállalat központjában, a IV. emeleten. Felvilágosítást adnak a 111-2825-ös (kereskedelmi osztály) telefonszámon Is. Az ÁVÜ a vételár kiegyenlítésénél, a privatizációs költség kivételével, a kárpótlási jégyet a kamattal növelt névértéken elfogadja. Iyok, különösen a csődeljárásról, felszámolásról szóló 1991. évi PM-törvény szabályozza a követendő eljárást. Ennek megfelelően csak az illetékes bíróság rendelheti el egy gazdálkodószervezet felszámolását. Téves tehát minden olyan hír, amely közvetlenül összekapcsolja a kormány döntését a Csepel Autógyár felszámolásának megkezdésével. A vállalat szanálása — itt nem részletezett okok miatt — meghiúsult. A vállalat vezetése ennek tudatában, a jogi szabályozásban előírt lépéseket kívánja megtenni. A Csepel Autógyár méretei, vagyona, foglalkoztatott létszáma, jelentős szakmakultúrái olyan értéket képviselnek, hogy felszámolási eljárás megindulása esetében sem várható a jelenleg folytatott tevékenység megszüntetése. A vállalatvezetés kidolgozott szakmai koncepciója szerint jelentős vagyonértékű vállalatrészek leválasztása és továbbműködtetése célszerűen megoldható. Az elképzelések életképességét bizonyítja, hogy a Csepel Autógyár az elmúlt háromnegyed évben szállítási szerződéseinek eleget tett, folyamatos beszerzéseit határidőre kiegyenlítette, új termékkel és új piacokon jelent meg, kapacitásainak szükségszerű leépítését saját erőforrásaiból finanszírozta. Tossoky Zoltán pénzügyi igazgató Érvényben: 1992. július 23. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,09 148,89 Ausztrál dollár 57,26 5.8,59 Belga frank (100) 250,66 255,32 Dán korona 13,39 13,65 Finn márka 18,78 19,18 Francia frank 13,28 15,56 Görög drachma (100) 42,06 42,90 Holland forint 45,74 46,60 ír font 137.45 140,05 Japán jen (100) 60,70 61,90 Kanadai dollár 64,53 65,93 Kuvaiti dinár 264,64 270,14 Német márka 51,60 52,56 Norvég korona 13,11 13,35 Olasz líra (1000) 67,92 69,20 Osztrák schilling (100) 733,21 746,81 Portugál escudo (100) 60,54 61,64 Spanyol peseta (100) 80,59 82,11 Svájci frank 58,20 59.28 Svéd korona 14.19 14,45 USA-dollár 76,71 78,27 ECU (Közös Piac) 105,07 107,03 „Hibernált" műszerek A vállalkozók esélyesek Egyre több megyei kutatóintézet panaszkodik, nem kapnak pénzt a fejlesztésre, jóformán nem marad más hátra, mint „hibernálni” a műszereket. Múlt év áprilisában már jó hírrel szolgáltak az érintetteknek: megnyílt az a (Világbanktól felvett) hitel- konstrukció, amelyből 55 millió dollár a felsőoktatás fejlesztését szolgálja, 19 millió dollár pedig az OrA K1SDUNA-C0M Távközlési és Telekommunikációs Részvénytársaság értesíti tisztelt részvényeseit, hogy rendkívüli közgyűlését 19^2. eugusstus 27-én 9 érakor farfia a Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal (Fő út 152.) dísztermében. Napirend: 1. Beszámoló. 2. A fe’ügyelőbizottság és az igazgatóság kiegészítése. 3 Az rt. tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának javadalmazása. A részvényesek az alapszabály 7. pontja és az 1988. évi VI. törvény 238. §-a szerint gyakorolhatják jogaikat. A KISDUNA-COM Rt. igazgatósága szágos Tudományos és Kutatási Fejlesztési Alapon keresztül (OTKA) főként a kutatások olyan infrastruktúrájának fejlesztését teszi lehetővé, ahol nagy értékű berendezéseket magukba foglaló műszerközpontokat és kutatási célú információs hálózatokat hoznak létre. Az idén 2,5 milliárd forintot fordíthatnak ilyen célokra. (Ez negyvenszázalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A félmilli- árd forintnak megfelelő világbanki kölcsönt időarányosan használják fel.) Tavaly 56 pályázatot fogadott el az OMFB pályázati irodája a megyéből. A mezőgazdasági és ipari kutatóintézetekből érkezett a legtöbb, kisebb arányban kaptak pénzt a vállalatok és az egyéni vállalkozók ösz- szesen 300 millió forintot. A kiemelendő fejlesztési irányzatokat a Magyar Tudományos Akadémia az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal — a minisztériumok javaslatai. alapján — közösen határozza meg. Az Akadémia és a költségvetés az idén 110 millió forintot különített el fiatal kutatók támogatósára. —a. a.— ^£Map 5
