Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-22 / 172. szám
VÁCI _ ^TVllíCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1992. JÚLIUS 22., SZERDA Még megrágja az egér!? Egy alapítvány — két álláspont Az egerektől félti levélírónk iratát. írásából azt olvastuk főbb gátja_ maga az érintett véllel együtt közöljük a — véleményét is ... 1990 májusában Vácott az óvoda, általános iskola és diákotthon (Vác, Temető u. 29.) tantestülete úgy gondolta, hogy a kettős és halmozottan fogyatékos gyerekek képzését kiszélesítik. Miért? Ügy érezték, hogy az Európához csatlakozás nem csupán sikerélmény kérdése. így szerették volna hitelesíteni a nemzetközileg elfogadott gyermeki alapjogok érvényesülését, mert jelenleg a társadalmi integrációba illeszkedésük, egyszerű munkára való nevelésük, szoktatásuk, felkészítésük nincs biztosítva. Elképzelésüket ismertették az intézet vezetőjével, majd hosszú huzavona következett. Ekkor írásba foglalva tárták elé. 1990 nyarán ezen írást a páncél- szekrény őrizte. A vezetés bizalmatlanságát azzal próbálták leküzdeni, hogy segítségül kérték a jogban jártas barátot. Többszöri megbeszélés után 8 „jó barát” baráti alapon elkészítette az alapítvány okiratát, melynek célja: „16 év feletti gyógypedagógiai képzésben részt vett és további képzésre alkalmas értelmi fogyatékos és Bea Mozisa» Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. este fél 7 és fél 9 órakor az Ice Baby című zenés amerikai filmet játsszák. Rendezte: David Kellog. Főszerepben: Vanília Ice és Kristin Minter. — Témája: A zenére orientált, motoros filmben. Johnny egy kisvárosba érkezik, ahol Kathy- vel találkozik. A rossz fiú beleszeret a jó lányba .., egy tervezett alapítvány okki, hogy a megvalósítás legintézet vezetője. Ezért a lc- meg nem nevezett — vezető hallássérült gyermekek szervezett keretek közötti felkészítése a fiatal által elsajátítható rutin és tapasztalati jellegű munkavégzésre (kertészet, növénytermesztés, háztartási munlca) általában nagykorúsága eléréséig terjedő időben. Vác, 1991. május 9.” Aláírások: 4 tanár, és az igazgató. És felajánlott 10 000 Ft-ot. Ehhez csatlakoztak az iskolai dolgozók — felügyelők, nevelők, tanárok stb. — egyhavi bérükkel, 1991 júniusában. Megint szünet, majd beszerezték a kuratóriumi tagok a Pest Megyei önkormányzat elnökének írásos engedélyét. Megint szünet, majd segítségül kérték Vác városának ország-' gyűlési képviselőjét, hogy a még mindig bizalmatlan vezetőt nyugtassa meg. Ma 1992 júliusát írunk, és amit szakmailag a fent- nevezettek elfogadtak, az most valahol egy fiókban feleszik. Ezért félek, hogy a nyári szünetben még megrágja az egér. Bakos Lászlóné KPK-tag ★ A levélben foglaltakról megkérdeztük a Temető utcai Intézmény igazgatóját, Turnán Imrét is. — Igazgató, úr, igaz, hogy ön akadályozza vagy legalábbis, nem támogatja kelSzötfön Rendelő Fogorvosi rendelő Szódon, a község képviselő- testületének döntése nyomán. A rendelő még ebben az évben elkészül, berendezésének, műszereinek beszerzésére pályázaton elnyert egymillió-kétszázezer forint áll az ön- kormányzat rendelkezésére. Vácdukán Anna-bál Búcsúi Anna-bál lesz Vácdukán, szombaton, jú lius 25-én, este, a község művelődési házában. A zenét, a környéken már jól ismert, Anonymus Frakció szolgáltatja. lóén az alapítvány létrejöttét? — Nem tudom, mi okom lenne akadályozni, hiszen még személyemben is érintve vagyok: nekem is két sérült gyermekem van ... •— Az alapítvány ügye mégis két éve húzódik, ön szerint mi ennek az oka? — Két évvel ezelőtt egy kolléga javasolta, hogy hozzunk létre a kettős sérült gyerekek nyolcadik osztály utáni foglalkoztatására egy alapítványt. Már akkor szerepet vállaltam a szervezésben. mégis megvádolt, hogy akadályozom ... — Tulajdonképpen mit kellett volna vagy kellene fedezni ebből az alapít ványból? — A kétéves, munkára felkészítő osztály költségeit. Ez tizenkét-tizenhat éves gyerekekkel számolva, két év alatt körülbelül huszonkét- huszonnégyen illió forintot igényelne. De abban is megoszlottak a vélemények. hogy működtető jellegű vagy támogató jellegű alapítványt hozzunk létre. — És ön döntött ebben? — Nem, mivel nem kaptam döntési lehetőséget csupán tanácsadói szerepet szántak nekem. — Akkor teljesen alapta lan az Ön elleni vád? Mi lehet az oka a vádaskodásnak? — Nem tudom. Minden esetre rhost telik le az az öt év. amire kineveztek, nyilván hamarosan kiírják a pályázatot az igazgatói állásra... (Borgó) Az orvosok pontszámai V ersenyf utas? Gyűlnek a (b-kártyák a körzeti orvosoknál, de mintha ez valamiféle versenyfutás volna az állampolgárok kegyeiért. Ki-ki érdeklődik, vajon mennyi gyűlt össze, s a részeredményekből kombinál. Talán az orvosok egymás között nem is érdeklődnek annyira, de a potenciális kíváncsi arra, ki a favorit, ö is oda akarja adni a kártyáját Dr. Kiss Nándor a legutóbbi testületi ülésen hozta szóba, hogyan is állunk a városban ezekkel a leadandó kártyákkal? Az, egészségügyi bizottság vezetője szerint a lakosság zöme már túl van rajta. Még körülbelül ötezren azonban dédelgetik ezt a ritka dokumentumot. Van, aki azért, mert bajlódik az érvényesítésével, van, aki még vacillál, kit válasszon. Olyan is van — és ez a nyugodt kisebbség —, aki úgy gondolja, ráér akkor, ha orvosra lesz szüksége. Ügy hírlett, addig nem kapnak fizetést a körzetiből háziorvossá lett doktorok, amíg nem tudnak kártyánként elszámolni a betegekkel. Mások pedig úgy vélik, szó sincs erről. Szóbeszédek övezik ezt a kérdést. Akadnak, akik biztosak benne, nem léphetik túl a korábbi körzet határait, amikor a legjobb orvost keresik. Mert mindenki a legjobbat akarja, ez természetes. A legjobb azonban mindig az volt és lesz, aki legjobban ismer bennünket, aki a keresztnevünkön szólít, akinek nem kell elölről kezdeni az anamnézisünket, gyógyszerallergiáink felsorolását. Ha nem választhatok akár a város másik feléről, akkor a lényegét veszíti el az egész rendszer, siránkoznak egyesek. Mástól pedig éppen azt hallani, van olyan orvos, aki a szomszéd faluból is „szerzett” beteget. Tehát akkor lehet...? Hogyne, ha tetszik! Dr. Kiss Nándor természetesen nem ment ilyen messze testület előtti eszmefuttatásában. Azonban ismertette minden egyes háziorvos „pontszámait”. Ezek pedig 1100-tól 2000-ig terjednek. Nincs igazán nagy szóródás. Mindenkijutott beteg bőven, nem panaszkodhatnak orvosaink. Ehhez vehetjük még az esetleges ügyeleteket, ,a továbbképzésre fordított időt, amiből egyértelmű: senki nem marad majd munka és elfoglaltság nélkül a jövőben sem. (dudás) Múltidézés Emléktábla Pikéthynek A budapesti és a váci Pi- kéthy-emlékkoncertek után hétfőn családias légkörben felavatták az orgonista zeneszerző-tanár emléktábláját is, mely a püspöki könyvtár épületének falára került. Valamikori otthonához öreg barátai, tanítványai, valamint a város vezetői is eljöttek. Jelenlétükkel bizonyították, hogy a mester nem csupán műveiben él tovább. Az emlékbeszédet mondó Bernáth Kálmán tanár is inkább az embert kereste az alkotás mögött, hiszen az életmű kutatása úgyis a zenetörténészek feladata. Akik ismerték a művészt, azokat az emléktábla majd múltidézésre készteti, de arra is jó lesz, hogy a fiatalok megtudják, ki volt. Ezért határozta el a Váci Múzeum Egyesület, hogy Két napig keresték Az Ipolyba fulladt Tragédiával végződött egy kellemesen induló nap. A múlt héten egy váci fiatalember horgászni ment az Ipolyra, majd estefelé meg is fürdött a vízben, ám onnan már nem jött ki. Társa hiába várta visz- sza. Püspök a gépállomáson A ledöntött kémény E lap minapi cikkében felajzott a cím: Püspök a szegények között. — Ismertem a főpapot, olyan korban. amikor nem egy katolikus pap ismerete volt fontos. 1952 nyara volt, amikor igazgatóm, a váchartyáni gépállomáson, azon a reggelen nem engedett ki a kapun, hogy munkám végezhessem. Közölte: tudja, hogy néhány évig papi iskolába jártam. Nem volt titok ez a pécsi, ciszterci múltam, ezért sem értettem emlegetését. Azzal bízott meg Molnár István igazgató, Hogy a váci püspök délelőtti érkezésekor legyek kísérője az akkor épülő gépállomás bemutatásánál. — Pista bácsi! — mondtam —, mit mutassak meg a püspök úrnak? — Azt, amit akarsz! Te tudod, mire lehet kíváncsi egy püspök! — szólt, s otthagyott, kétségeim között tipród- va ... Tíz óra lehetett, amikor befutott a kocsi. Bizony nem libériás hajdúkkal — 1940 óta nem volt ez divat a váci püspökök körében! —. hanem egy ócska Ford kocsi fordult a portához, s belőle papi civilben szállt ki a főár. Ügy emlékszem, a titkárja vezette az autót. 1952 nyara volt ekkor, egyetlen munkahelyem épült, volt miről beszélnem Kovács Vincének. Az egyik, ma is működő, üzemrészhez értünk, kovácsműhelynek építették. Nagy hűzat- igénye miatt magas kéményt kellett a kohóhoz építeni. Átképzősként ott dolgozott a csörögi Jósilza báró (később tudtam meg, hogy bizony annak az erdélyi Jósikának leszármazottja!), akivel éppen harmadszor rakatták újra a kovácsműhely kéményét.., Ma már mondhatom, semmi cél nem vezérelt akkor, hogy éppen a „Kőmíves Keíemen-i” Jósikához vezessem Kovács Vincét. Arra emlékszem, annyit mondtam a püspöknek: „Kérem, ismerkedjen meg egy olyan emberrel, akit szerethetünk, de nem segíthetünk rajta ..." Beszélgettek, s én tisztességgel félreálltam. Duka felé néztem, a déli napba és olyasmire gondolhattam, amit ma már nem tudok elmondani. Azokra a történésekre és minden mozzanatukra nem emlékezhetünk ma már. Később Pikéthy Tibor bácsi lakásán találkoztam még Kovács püspök úrral. Tudom, hogy 1956 őszén Jósika báró elhagyta ezt a hazát. Azt, amely számára csak a sokszor ledöntött kovácsríiű-helyek felépítésére adott akkor jogot, amit sem akkor, sem most nem tudhatok enyhítően kárpótolni. Értelme sem lenne, mert Jósika báró ledöntött kéményeit nekem kellett hétszer is felépíteni. Igaz. ez már nem Kovács püspök úr története. —esi— A keresésére induló bú- vároknak sem sikerült megtalálniuk az Ipolyda- másd és Letkés közötti folyószakaszon. A 28 éves fiatalember holttestére csak két nap után bukkantak rá a horgászok; jó kétszáz méterre sodorta a víz, be a parti növényzet alá ... A Váci Rendőrkapitányságtól kapott információ szerint, a fiatalember ittas volt, amikor a vízbe gázolt. És az előző évekből a rendőrség számos hasonló tragédiáról számolhatna be: a nyár tragédiáiról. Ezek, természetesen, elkerülhetőek lennének, ha az emberek ‘ittasan nem mennének vízbe, ha fel- hevült testtel nem ugranának az esetleg túlzottan is hűsítő hullámokba, s ha nem fürödnének tiltott helyeken. Vagyis, ha az elvárható józansággal, körültekintéssel viselkednének. Mert ezekért a tragédiákért nem a sors okolható ... (b.) VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. • A szerkesztőség vezetője: Borgó János. # Munkatárs: Dudás Zoltán. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 282-297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 1.1-ig, valamint a váci hirdetőirodában (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. Dunai emberek Tárlat A közelmúltban köszöntötték a kisváci református templomban a ma már nyugdíjas Hörömpő Gergelyt, arra emlékezve, hogy ötven évvel ezelőtt választotta a gyülekezet őt lelki- pásztorává. Istentiszteleten, hálaadással emlékeztek az évfordulóra. Az ünnepelt kedves ajándékul száznál több, általa készített fotót bocsátott rendelkezésre. Szavai szerint: a fényképezés a lelkipásztori munkáját kiegészítette, elmélyítette. A református iskola nagyobbik termében helyezték el a páratlanul érdekes hely- történeti képanyagot. Oldalnyi falrészt betöltő témák — Dunai emberek, Kisvác, Egyház, templom, gyülekezet — utalnak témavilágának emberközelségére, városrészének szeretetére. Megörökítette az emberi élet nagy állomásait, a kisváci halászokat. a lelkészi hivatal átépítését. Kitűnő a felsővárosi portrésorozat, a dunai lovasképek, és a többi, Hörömpő Gergely számára megörökítésre méltónak tartott téma. P. R. így tiszteli meg a város jeles alkotóját. K. Pikéthy Tibor a Komárom megyei Szőnyben született. Győr és Pannonhalma után érkezett Vác- ra. Itt maradt élete végéig. Már az apátságban, is pedagógusként dolgozott, így érthető, hogy a váci polgári fiú- és leányiskolában is ének-zenét kezdett tanítani. Ezt a hivatását a váci tanítóképzőben folytatta. Közben a székesegyház orgonistája volt. és írta zeneműveit. Az akadémián orgonaművészi és zeneszerzői diplomát szerzett. Tehetségét felismerve hívták meg a Nemzeti Zenedébe oktatónak. Tanítványai közül többen lettek zenészek. Két Váci Liszt-díjas is közéjük tartozik. Azok a tanítványai sem felejtették el kedves tanárjukat, akik ma külföldön élnek. Közreműködésükkel művei még a tengerentúlra is eljutottak. Személyesen nem lehettek jelen a megemlékezésen, de az emléktáblára talán az 5 nevükben is került a két szép virágcsokor. R. Z.
