Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-20 / 170. szám
Lapozgató Betűszedést is tanult A Typographia, a nyomdászszakszervezet lapja is beszámolt arról, hogy emléktáblát avattak Vácott, a 2-es számú főútvonal menti Dercsényi-házon. Itt működött 1929-től a Pestvidéki Nyomda, s itt szerkesztette időst Dercsényi Dezső 1944- ig a népszerű helyi újságot, a Váci Hír Lapot. A nyomdászok lapjában az is olvasható, hogy ugyanezen az épületen kapott márványtáblát ifi. dr. Dercsényi Dezső, a szerkesztő idősebb fia, a Kossuth- és Herder-díjás művészettörténész. Az öt évvel ezelőtt elhunyt Európa-hírű tudós nemrég megjelent életrajzában leírja, hogy a váci piarista gimnáziumban érettségizett, s matúra után a szedőszekrény mellé állt. Édesapja kívánságára kitanulta az ősi nyomdász- mesterséget. Utána következtek csak az egyetemi évek. A lap új számában olvasható, hogy a Váci Nyomda Kft. dolgozói is megemlékeztek elődeikről, 6 a Gutenberg-napi program kapcsán koszorút helyeztek el a Csányi út 35. számú védett épület falán lévő emléktáblára. Vadászfegyverek és gázsprayk A tilosban gyakorolnak? Idén március 31-ig lehetett benyújtani az engedélyek megújítására vonatkozó kérvényeket vadászfegyverek tartására. Az eddig ilyennel már rendelkezők közül jóformán mindenki meg is tette ezt, s a körülbelül 700 tulajdonosnál csaknem 1200 puska és más lőfegyver található. A városi rendőrkapitányságon sokan álltak sorba a papírokért. Már tisztább a kép. Erről is beszélt Zováth Lászlóné, az igazgatásrendészeti alosztály engedéy- ügyi előadója. Mint elmondta, a rendelet értelmében változtak a feltételek. Míg az elmúlt években az engedélyek ki- adhatósága a feddhetetlenségtől függött, addig ma a büntetlenség a kritérium, ez pedig kevésbé szűkíti a kört. Vadásztársaságok tagjai éltek a lehetőséggel, és a papírokat mindenki meg is kapta, aki kérte. Egyet sem kellett visszavonni. A vadászfegyverek kapcsán még kiderül, hogy With tehetnénk ? Ha csak messziről is meglátjuk egymást Lóti- futival, mindjárt tudom, nincs menekülés, ismét végig kell hallgatnom, pedig már előre a fülembe csengenek panaszkodó szavai. Lótifuti 53 éves asszony, foglalkozására nézve küldönc. Innen a beceneve, amely egyáltalán nem lenéző, inkább kedveskedő. Az utóbbi időben egyre bo- rúsabban lát. Eddig ugyan mindig akadtak kisebb-na- gyobb problémái, elégedetlenkedett is, de azóta odáig jutott, hogy a világ úgy rossz, ahogy van. Aggódik, mi lesz két év múlva, mennyi nyugdíjat kap szerény fizetése után. Otthon sincs minden rendben, fél, hogy ezért el kell cserélniük a lakást két kisebbre, nem is nagyon bírják fönntartani. A központi fűtésről szívesen lemondana, de az nem a kívánságától függ, megváltoztathatatlan adottság. Örökké igyekszik, jót akar, mégsem sikerül semmi. Lehet, hogy túl sokat aggodalmaskodik. Talán ugyanilyen körülmények között más jobban föltalálná magát, legalábbis könnyebben venné. A? a „baj”, hogy igényesebb, mint ahogy azt a lehetőségei megengednék. Az lenne normális, ha öregségünkre nyugalmunk lenne. Ha életünk munkája elég volna ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat. Kétféle ember van. Az egyik, talán éppen az öregségre készülve, egész életében kuporgat, béleli a szalmazsákot, de már annyira benne van, és annyira megszokta a nélkülözést, hogy nem tud változtatni. Miután nyomorúságos körülmények között halva találják, kisebbfajta vagyon kerül elő lakása titkos zugaiból. A másik csak egy ideig gyűjtöget, aztán kezdi fölélni. Megsaccolja, mennyi lehet még hátra, felméri a vagyonát, ingó és ingatlan értékeit, és eladogatja. Az őt körülvevő tárgyak egyre fogynak, de nem enged az igényeiből. Egy a baj, ha valaki se ezt, se azt nem választhatja. Mert nem ura az életének. Sodródik. Mit tehetünk értük? Kívülről nem sokat, csak a bajok lyukait tömögethetjük. Van, aki csak annyit, hogy meghallgatja őket, s ha az első bánatkönnyek is kicsordulnak, nem menekül el. — It — Mit, hol, mikor? Szent Anna búcsú azok száma a bérkilövő társaságok megalakulása miatt is növekedett. Az ilyeneknek, ahhoz, hogy használhassák a puskáikat, már „csak” terület szükségeltetik. A gyakorlásra szánt lőterek közül egyedül a vác- hartyáni működik legálisan, de tudnak tiltott lőtér- haszhálatíól is. Ennek oka. hogy gyakorolni kell, de megszűntek a klubok. A marokfegyverek ügyeit a Pest Megyei Rendőrkapitányságon intézik. A városban és környékén egyébként ilyen „szerszámmal” csak a hivatásos fegyveres álolmány rendelkezik, rajtuk kívül az egész megyében legföljebb tízes nagyságrendet ér el a tulajdonosok száma. Náluk a feltétel a fokozott személyi veszélyeztetettség, s ezt csak kevesen tudták igazolni. A gázfegyvereknél a meglévők bejelentési határideje már az elmúlt év december 31-én lejárt. Nagyon kevesen jelentkeztek, számuk elenyésző a valóban birtoklóké mellett. Ez legalábbis elgondolkoztató. Főleg ma, amikor szemet szúr, milyen könnyű a „vadkeleti” piacokon, de a boltokban is fegyverhez, elsősorban gázspray-hez jutni. Sajnos sokaknak van már valamilyen „élménye” ezek hatásáról. A gázspray-k tartására vontatkozó rendeletekre azonban még várni kell, de félő, hogy a gondokat az sem oldja meg. Ribáry Zoltán Pikéthy-emléktábla Ma avatják A Váci Múzeum Egyesület emléktábla-avatásra vár mindenkit július 20-án, hétfőn 18 órakor. Pikéthy Ti- bor-emléktáblát helyeznek el a püspöki könyvtár épületének falán. Július 20., hétfő: Hét elejei túrajávaslat: Vác— Letkés—Major—Medvepatak—Gallh-puszta. — 17.30-tól 21.30-ig asztalitenisz-mérkőzések a Váci Reménység Egyesület székházéban. Július 21., kedd: Állandó és alkalmi kiállítások a Káptalan utcai Hincz Gyula Múzeumban. Július 22., szerda: A beteg és idős tagtársakat látogatja meg a pedagógusklub vezetősége. Július 23., csütörtök: Egész nap megtekinthető Király Endre emlékkiállítása a főtéri volt görög templomban. Július 24., péntek: 17.30tól 21.30-ig asztalitenisz- mérkőzések a Váci Reménység Egyesület székházéban. Július 25., szombat : Csav- lek Etelka énekművész kerámiáiból rendezett kiállt tás a Madách Galériában, — Kovács Ferenc faszobrász tárlata a művelődési központ Emeleti Galériájában. Július 26., Vasárnap: A váci piarista templom Szent Anna-búcsúja. A kilenc órai ünnepi szentmisén a Szent Anna kórus énekel. — 18 órakor a Váci Fúvószenekar ad műsort a Duna-parti zenepavilonnál. Vezényel: Ábrahám Balázs. — 19 órakor Kovács Endre orgona- hangversenye a ferences barátok templomában. Közreműködik: Geiger György (trombita). VÁCI ^saíiiap XXXVI. ÉVFOLYAM, 1<0. SZÁM Hírét viszik mindennek 1992. JÚLIUS 20., HÉT1Ö Amiből tanulni is lehet A Budapesti Műszaki Egyetem egyik munkatársa azt nyilatkozta, egyre csökken a többi kar között a vegyészmérnöki népszerűsége. A tanár érzése szerint jelentős szerepe van ebben a környezetszennyezésnek. A köz- tudatban ugyanis a környezetpusztítás és a vegyészet, vegyipar köze egyenlőségjelet húznak. Arról nem hallottunk, vajon környezetvédelmi szakmérnöknek többen je- len.tkeznek-e, ds tény, hogy olyan generáció nyiladozik, amelynek ez a szó már nem üresen cseng, valódi tennivalókat, egy egész világszemléletet jelent. A váci gyerekek az utóbbi időben sok lehetőséget, alkalmat találhattak ilyen irányú érdeklődésük kielégítésére. Az iskolai csapatok közti környezetvédelmi vetélkedőkön össze- kovácsolódhattak. amit most tovább erősít két nyári tábor is. Az egyik mar be is fejeződött, a TIT szervezte és Cegléden rendezték. Váci gyerekek is részt vettek azon, s a fiatalokat a helyi TlT-iroda vezetője. Hurik Istvánná is elkísérte. Ott megismerkedhettek a helyi gondokkal, sajátosságokkal, amiből tanulni is lehet. Ráadásul, mert egész Pest megye területéről toborozták oda a részvevő gyerekeket, esély van arra, hogy hírét viszik mindennek. Bíró György váci környe- nyezetvédelmi vezető, hallva a ceglédiek sikeréről, máris tervezgeti a jövő évet. Itt is volna mit bemutatni. Vác ugyanis környezetvédelmi szempontból olyan, mint az állatorvosi ló, amelyen minden betegség jól szemléltethető. Tudomása szerint a pokolszigeti gyermektábor nem is túl kihasznált, ő ezért oda vinné a gyerekeket. Jövőre vinné, de idén már viszi is. Méghozzá a Balatonra, összesen 18 általános és középiskolás tart vele Balatonszéplak-alsóra, ahol egy vízügyi tábor mellett lesznek, s nemcsak szomszédokként, hanem csatlakoznak azok gazdag programjaihoz is. A vízügyesek ismerkednek a Balaton vízépítésével, élővilágának megmentésével. — Hogyan válogatta a fő- borozókat? — kérdeztük Biró Györgytől. — A környezetvédelmi vetélkedőkön legjobban szereplő két iskolából, a Juhász Gyulából és aFöld- váry Károly nevét viselőből tevődik ki a táborozók zöme. Ettől az évtől kezdve rendszeressé szeretnénk tenni ezeket a táborokat, amelyet idén a Vác Városért Környezetvédelmi Alapítvány támogat anyagilag. d. z. Egy operaénekes kerámiái Derú és humor A váci művelődési központ Madách Galériájába derű és humor költözött. Csavlek Etelka operaénekes és keramikus utóbbi művészeti ágban készült alkotásai az örömínség idején hoznak enyhülést. Hétköznapi, de furcsaságukban megragadott emberalakok és még inkább átformált vizi'tavak, elefántok mellett híres operák ismert szereplői is megjelennek. Melinda például épp most futhatott ki Gertrudis palotájából. Rátekintve a megőrülés pillanata, a színpadi előadástól eltérő módon, de újra megragadható. , A tragikus hangot is hordozó alkotások közül nyugtalanító feszültséget áraszt Régészeti feltárás után a „régi” és az „új baba”. Az első horpadt foteljében már darabjaira hullott, ke- ze-lába mellette hever, szeme helyén apró űr. Társa feszes tartásban néz maga elé, de lehet, hogy a halottnál is kevesebbet lát. Fotelja gömbölyű, mint a Föld, s ő csak valószerűtlen egyensúlyt talál. Velük szemben akrobaták és vízilovak, elefántok és táltosok jelentik a valódi szomorúság ellenpontjait. Mindig több lábuk van, mint a valóságban, mégsem ragadnak a földhöz. Libikó- káznak és szeretkeznek. Egy-egy lábuk úgy lóg a levegőbe, mintha a következő percben súlytalan forgásba alcarnának kezdeni. Számuk is nő. Egy páholyban kopasz úr telefonál. A lebegő és sokszínű sereglet él, produkciójukhoz népdalok és népmesék történeteit, érzéseit idéző tálak adnak hátteret. Megnyugtató árnyékot vonnak az alattuk zajló „előadás” fölé. Távozóban visszacsengnek a kiállítást megnyitó Baranyi Ferenc' költő szavai. Pályatársát, Juhász Ferencet idézve, a XX. századi képzőművészet sötét ■ tónusairól beszélt. Arról, hogy mennyivel hangosabb a gyűlölet, mint a jóság, a belső -derű. Csavlek Etelka figurái és történeteik azonban erről is szólnak. Beszélni lehet velük. A kiállítás egész július hónapban, este nyolc óráig megtekinthető. (ribáry) Mint dr. Miklós Zsuzsa régésztől, több váci régészeti ásatás vezető szakemberétől megtudtuk, befejeződött a Köztársaság úti régészeti feltárás a 11. számú telken. Építkezést megelőző feltárás volt ez, amelyet a váci Tragor Ignác Múzeum végzett. A középkori város úgynevezett német városrészének központjához tartozó, az egykori főút melletti három középkori telken a XI/XII. századtól a XX. századig terjedő időszak emlékeit tárták fel. Építményként legjelentősebb a teljes épségben maradt XV. századi kőpince és a faragott kővel bélelt kút. Több — különböző korú — ház részletét, mintegy 20 darab kenyérsütő kemencét, 38 darab hulladékgödröt és egy ciszternát is feltártak. A gazdag leletanyagot, amely az egykori Vác lakóinak használati tárgyait képezte, a nevezett telken épülő kereskedelmi központban szeretnék bemutatni a nagyközönségnek, (llancsovszki János felvétele) VÁCI hírlap Vác, Dr. Csányi László krt. 45. • A szerkesztőség vezetője: Borgó János. § Munkatárs: Dudás Zoltán. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 282-297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től U-ig, valamint a váci hirdetőirodában (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig.
