Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

SZERSZÁMOK AZ ÁGY ALATT FOGYTÁN AZ OLVASOK A csábító ördög és a helyre menyecske leventeként fogságba esett, aztán a legkülönfélébb munkákkal kereste a ke­nyerét. Hatvanévesen kez­dett faragni. Műterme, mű­helye azóta sincs, az ágya alatt tartja szerszámait, de ezek a körülmények nem gátolják munkájában. Megálmodott szobrait ki­faragja, gittel kiegészíti, befesti, és mindenféle anya­gokat applikál rájuk. Hogy mit, azt a szobor maga dönti el. Nemcsak bőrt vagy kötelet, de műanyag flakonokat is felhasznál, ha a kompozíció úgy kí­vánja. A végeredmény pe­dig olyan harmonikus, hogy a nézőnek eszébe sem jut Mi lehet a kancsúban? j" A csábító ördög ezúttal js Á nem a tudás és az ^örök j tölt magának és a mellet- A ijS te álló daliás vadásznak? % -V m, .«•*. Kovács Ferenc faszobrász ff Jk . Mißi a megmondhatója. Ördög \ Jm w és vadász, íőkötős me- dm jjm 3*1 nyecske és szárnyas sár- I *L. JSB g ^ M kényt legyőző huszár, Na- & póleon és angol solymász ;:jjBjfi|8& — az ő vésője alatt szüle- «fee Hatvanéves koráig hord­ta magában ezeket az ala- t ; 1 kokat, jeleneteket. Koráb- „ . _ .. . ban nem jutott ideje az al- Szent Gyi,rsy “ cslzma- kotásra. Fiatalon fűiszer- kereskedőnek tanult, majd ban. (Halper János felvételei) A könyrellátás kilátásai Megtört a monopólium A biztonságos tankönyv- ellátásért a művelődési tárca idén először, a Tan- könyvkiadó Vállalaton kí­vül más könyvkiadókkal is szerződést kötött — erről a kultuszminisztérium Tan- könyv- és Taneszközirodá­jának vezetője, Víg István tájékoztatta az MTI mun­katársát. A Tankönyvkiadó Válla­lat monopóliumát megtörő cégek közül a minisztérium már megkötötte a szerző­dést a Műszaki-, a RÖ-KA BT-, a Holnap- és a Calib- ra Kiadóval, a Kartográfiai, valamint az Országos To­vábbképző, Taneszközfej­lesztő és Értékesítő Válla­lattal. A Maecenás Kiadó­val a közeli napokban ír­ják alá a megállapodást, a negyedikes középiskolai történelemkönyv második félévi anyagának elkészíté­séről. A negyedikes közép­iskolai Történelmi Olvasó­könyv kiadására az Aka­démiai Kiadó kap megbí­zást, míg a filozófia közép­iskolai tankönyv a Szent István Kiadó gondozásában jelenik majd meg. Á szer­ződést szintén a közeli na­pokban írják alá. A szerző­Katalán est A külföldi televíziók műhelymunkáját és kíná­latát bemutató — csaknem másfél éve elindított soro­zat újabb „epizódjaként”, a Katalán Televízió estjét sugározza július 20-án, hét­főn a Magyar Televízió 1- es csatornája. A &£iwöh£sztők tájékozta­tása szerint a programok nemcsak a fiatal katalán te­levízió működésébé, ha­nem a nagy hagyományok­ra visszatekintő katalán kultúrába is bepillantást nyújtanak. A nézők meg­tudhatják majd, miért épült 55 évig a barcelonai olimpiai stadion, , A csábító pohár azt kutatni, hányféle anya­got és technikát rejtenek a művek. A maga kedvére kezdett faragni, nem is gondolta soha, hogy egyszer még múzeumok fognak versen­geni munkáiért. ür. Hann Ferenc művé­szettörténész, a szentend­rei Ferenczy Múzeum igaz­gatója figyelt fel rá elő­ször, évekkel ezelőtt. Ko­vács Ferenc tavaly harma­dik díjat nyert a naiv szob­rászok országos kiállítá­sán, idén már Párizsban és Brémában is megtalálhatók a szobrai. A kíváncsi műkedvelő közönségnek azonban nem kell útlevelet váltania, ha találkozni akar Kovács Fe­renc bájos emberkéivel, hős katonáival, riogató ször­nyeivel, elég, ha az au­gusztus 25-ig tartó nyári „alkotószünetben” valami­kor Vácra látogat. Az eme­leti galériában (Madách Imre Művelődési Központ) rendezték meg a naiv (ía)- szobrászművész kiállítását, melyet 16-án dr. Hann Fe­renc nyitott meg. Pachner Edit V ariációk egy könyvtárra Július 25-ig zárva az al- sónémedi klubkönyvtár, de a bejárat előtt biciklik és motorkerékpárok jelzik, hogy valaki — valakik — mégis tartózkodnak oda­bent. — Valóban zárva va­gyunk. de a KRESZ-tanfo- lyamót azért vállaltam — mondja a könyvtáros, Ku­linyák Rezsőné, aki éppen arra vár, hogy a tanfolyam befejeztével visszategye a lakatot a kapura. Az előtér falát gyerekek pasztellképei díszítik, a büfé pultján könyvhegyek tornyosulnak, a nagyterem­ben pedig egészen elké­pesztő kép fogad. (Pardon! Nem beszélhetünk „nagyte­remről” ott, ahol csak egyetlen terem van.) KÜLTÚRKUTYA Tehát ebben a bizonyos egyetlen teremben — ami a községi könyvtár és a művelődési ház feladatait hivatott ellátni — a követ­kező látvány tárul a láto­gató elé: az egyik sarokba a gyerekkönyvtár polcait zsúfolták, az átellenes ol­dalon, a falhoz tolva szo­ronganak a felnőttikönyve- ket tartalmazó polcok. Kö­zépen egy igazi osztályter­met rendeztek be táblával, asztalokkal, székekkel. — Hogy lehet itt dolgoz­ni? — ez az első kérdés, ami ösztönösen kibukik be­lőlem. — Nagyon nehezen — mondja szomorkásán a könyvtáros, majd hozzáte­szi —: hamarosan költö­zünk! — Aztán szép lassan megismerkedem a könyv­tár egész kálváriájával. A község könyveinek né­hány évvel ezelőtt az a szép, emeletes polgárház adott otthont, melynek földszintjén a hentesbolt működik. Ott sem volt Helyreállítják minden rendben. Gondok voltak a fűtéssel, télen nem egyszer hat-hét fokban fa- gyoskodtak a könyvtáro­sok, a tartályokban meg­dermedt a fűtőolaj. A láto­gatók egy magánudvaron keresztül jutottak csak fel a könyvtárba, feltéve, ha meg tudtak egyezni az ud­vart uraló barátságtalan házőrzővel. Nemcsak gye­rekeket.. de sok felnőttet is elriasztott ez a kutya. HIBRID HÁZ 1986-ban vette át a könyvtárat Kulinyák Re­zsőné. Nem sokkal később döntöttek úgy a falu akko­ri vezetői, hogy a könyvtá­rat a művelődési házba költöztetik. E variáció meg­születésekor sem tűnt iga­zán jó megoldásnak, hiszen a művelődési ház akkor sem volt nagyobb, mint ma. Vitára azonban nem volt lehetőség. Elkezdődött az évekig tartó huzavona, melynek kárvallottjai első­sorban a falu művelődni és olvasni vágyó lakói vol­tak. A könyvtáros és a műve­lődési házat vezető — min­denkori — népművelő kö­zött megromlott a viszony, mindketten jól akarták végezni a munkájukat, de érdekeik állandóan ütköz­tek. Akkoriban jött divat­ba a „piaci szemlélet”, tő­lük is elvárták, hogy ma­guk tartsák el magukat. Igen ám, de hogyan? Mi­nél több rendezvényt, mű­soros estet kellett volna tartani, hogy elegendő be­vételre tegyenek szert, de akkor a könyvtár nem tu­dott működni. S nem volt elég, hogy a bálok, gyűlé­sek és más programok miatt nem jutottak be az olvasók, de egy ilyen ren­dezvényt fél-egy órás pako­lások előzték meg, és kö­vették. A polcokról gyak­ran eltűntek a rendszerező „fülek”, a vigadozók ösz- szekeverték a könyveket. Jó néhány népművelő fel­adta ... A könyvtár és a műve­lődési ház helyzetén a falu új vezetői sem tudtak segí­teni. Sokféle javaslat szü­letett, de a zűrzavar csak fokozódott. Például egy időben a ház pincéjében egy műhely üzemelt, ahon­nan feljött a füst, és fel­hallatszott a zaj. Az elmúlt tanévben egy általános is­kolai osztály költözött az egyetlen terembe. A művelődési ház mosta­ni vezetője (1986 óta körül­belül a hatodik) gyesen van, munkáját elvállalta a könyvtáros, de fél év után — részben pénzügyi okok, részben a szervezési egyez­tetések hiánya miatt — visszalépett. EGY JAVASLAT S most mi a helyzet? A könyvtár visszaköltözik régi helyére. Talán megol­dódik a fűtés, talán ké­nyelmesebben be lehet ott rendezkedni, talán meg lehet oldani az utcai front­ról való bejárást... De még semmi sem biztos! A könyvtáros évek óta pedzeget egy javaslatot, de az önkormányzat elfogad­hatatlannak tartja: — Két éve üresen áll a mozi. Javasoltam, hogy alakítsák át faluházzá, le­gyen benne előadóterem, mert a művelődési ház ter­me egyáltalán nem alkal­mas előadások rendezésé­re, akkor sem, ha nincse­nek ott a könyvek. Akkor a könyvtár maradhatna mostani helyén, és a ren- dezvérfy«ket is profi mó­don meg lehetne rendezni. Legfőbb akadály a pénz­hiány, így viszont lassan tönkremegy a mozi épüle­te. Az sem mindegy, med­dig bírják az olvasók a könyvtár körüli huzavo­nát. Hat év alatt már két­száz tagot vesztett az in­tézmény, s félő, hogy a helyzet tovább romlik. Ez pedig megengedhetetlen, különösen egy olyan falu­ban, ahol egyetlen köny­vesbolt sincs!!! Pachner Edit Miről ír az Elet és Tudomány? Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal programterve szerint állítják helyre a zsámbéki templom- és kolostor­romot, megőrizve rom jellegét. Jelenleg a lámpillérek megerősítése és a csigalépcső helyreállítása folyik egyetemisták segítségével. Abban a korban, amikor a pogánylázadás és a ré­gi törvény híveinek az új tulajdonrendet csorbító ténykedése ingatag viszo­nyokat teremtett, példát mutató királyeszményre volt szükség. Nagy szeren­cséje a magyaroknak, hogy volt — lett — Szent László királyuk, aki a korabeli Európa bármely országá­nak uralkodójaként is meg­állta volna a helyét. Az Élet és Tudomány 31. szá­ma róla és uralkodásának történetéről írván, egyúttal egy olyan, embert tisztéi benne, aki egyaránt gaz­dagította a magyar és az európai művelődést. A múltból a jelenbe lép­ve egy roppant aktuális té­mát is feszeget a népszerű hetilap legújabb száma: legnépesebb kisebbségünk, a cigányság helyzetével, létkörülményeivel egy olyan négy évig tartó szociológiai kutatás eredményeinek fel- használásával foglalkozik, amelyet — elsőként az or­szágban — a Társadalom- tudományi Cigánykutatá­sok Tanácsa végzett el. A dolgozat leszögezi, hogy az előítéletek és a tévhitek el­oszlatása további tényfeltá­ró munkát igényel. Kevésbé súlyos, de na­gyon csípős probléma ügyé­ben is hallatja a szavát az Élet és Tudomány, neve-? zetesen a mai drága és környezetszennyező heli­kopteres szúnyogirtást bí­rálja, mivelhogy a vegy­szerek éppenséggel a nem csípő, úgynevezett árva­szúnyogokat pusztítják, megfosztván eledelüktől á halakat, s megkíméli a pan­gó vizekben honos csípő szúnyogok lárváit. A lap ellenük szúnyogirtó baci- lusok alkalmazását ajánlja, A szúnyogcsípés persze nem katasztrófa, de az Élet és Tudománynak egy má­sik írása éppenséggel azért érdekes, mert kiderül be­lőle, hogy a legsúlyosabb természeti katasztrófákkal is úgyszólván együtt élnek az emberek, ellenben ha bármely esetleges nem ter­mészeti katasztrófáért, va­lóságos és vélt veszélyért felelőssé lehet tenni vala­kit, máris elszabadulnak az indulatok, s kiderül, hogy az egyik legintenzívebb mozgósító erő a veszély okozta félelem. déskötés feltétele volt töb­bek között az is, hogy a ki­adók az eddigiektől jobb minőségben, ugyanakkor a lakosság számára elérhető áron kínálják a tankönyve­ket. A művelődési tárca idén 1 milliárd 227 millió forin­tot juttatott a közoktatás­közismeretei tankönyvek, valamint az MKM irányítá­sa alá tartozó felsőoktatá­si intézmények tankönyvei­nek, jegyzeteinek támogatá­sára. A taneszközellátással kapcsolatban víg István ki­tért rá: a hazai taneszköz­piac súlyos válsággal küzd, mivel a CALDERONI cég öncsődöt jelentett be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz megfelelő kínálat taneszközökből — húzta alá —, hiszen a Ma­gyar Didacta Szövetség név alatt tömörült magyar tan­eszközellátó kisvállalatok, valamint a hazánkban je­lentkező külföldi cégek — elsősorban a német LEYBOLD, valamint az ugyancsak német PHYWE — képesek kielégíteni az igényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents