Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

Parlamenti delegáció A Magyar Országgyűlés küldöttsége pénteken Becs­be utazott, hogy részt ve­gyen a Közép-európai Kez­deményezés Parlamenti Di­menziójának a hét végén sorra kerülő ülésén. A de­legációt. Papp Lehel György (MDF) vezeti, tagjai: Lu- káts Miklós (KDNP), Szent- Iványi István (SZDSZ) és Talmidi Csaba (MSZP). A KEK Parlamenti Dimenzió-, ja ülésének — amely pár­huzamosan zajlik a Közép- európai Kezdeményezés bé­csi csúcsértekezletével — az • osztrák parlament ad otthont. A minisztereinek levele Érdekek itt és oft (Folytatás az 1. oldalról.) tatáspolitikai feltáróprog­ram. A munkavállalók képvi­selői kérték, hogy a kor- ,mány már 1992-ben töröl­je el a jelenlegi bérszabá­lyozást, amelyre egyébként 1993-ban kerülne sor. Kér­ték azt is, hogy kezdődje­nek tárgyalások a. mini­málbér emeléséről. A kor­mányzati oldal kifejtette: a bérfolyamatokon év közben kívánnak változtatni, de a minimálbér-tárgyalásokra készek. Óvni és védeni Még ma s Évente több millió em­ber keres felüdülést a Pi­list Állami Parkerdőgazda­ság áltál kezelt G2 ezer hek­táros erdőterületen, a bulai hegyekben, a Pilisi—Viseg­rádi hegységben- és a Duna- zúgban. Négy tájvédelmi körzet, egy bioszféra rezer­vátum és számos kisebb természetvédelmi terület jelzi az itt levő természeti értékek gazdagságát. A parkerdőgazdaság tíz egysége közül az egyik a Budakeszi határában levő Budapesti Erdészet, ahová tegnap ellátogatott Demszky Gábor főpolgármester. Nem véletlenül, hiszen a buda­pesti és a főváros környéki erdők fenntartásának, gon­dozásának és fejlesztésének egyre nagyobb a jelentősé­ge. A város környéki erdők a lakosság egészségének megóvásában is jelentős szerepet játszanak, hiszen a szennyezett levegő tisztítá­sát végzik. Demszky Gábor, miköz­ben megismerkedett a Bu­dapesti Erdészethez tartozó erdőterület szépségeivel, az erdészek gondjairól is ké­pet alkothatott. Ahogy Mt- zik András, a parkerdőgaz­daság megbízott igazgatója mondta, a piacgazdaságra való áttérés során várható, hogy a cégük is átalakulá­son megy majd . keresztül, de ez a folyamat semmi­képpen sem jelentheti azt, hogy az erdőgazdálkodás ügyét el lehetne hanyagol­ni. Az erdőfelújítás azonban — ahol évtizedekre kell előre tervezni — nem kevés pénzbe kerül. Ez a tevé­kenység például az ezerhá­romszáz embert foglalkoz­tató. parkerdőgazdaságnak évente 70 milliós vesztesé­get jelent. Ezt még a nye­reséges ágazatokkal — pél­dául a visegrádi üzemben működő feldolgozással — sem lehet ellensúlyozni. Biztató, hogy tavaly óta jelentős változás követke­zett be Budapest és a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság közötti együttműködésben, s a főváros is felismerte a még meglevő természeti ér­tékek védelmének fontos­ságát. II. É. Felkhhszni hívén az ÁB-Aegon • CÁS€0­felmondások Antall József miniszter­elnök pénteken levelet in­tézett az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Szociá­lis Fórumán részt vevő tárgyaló felekhez. Az ülé­sen felolvasott, majd a. Mi­niszterelnöki Sajtóiroda által az MTI-hez eljütta- tott dokumentum egyebek között az alábbiakat tar­talmazza: A kormány a kiépítendő szociális piacgazdaság lé­nyeges elemének tekinti a munkáltatói .és a munka- vállalói érdek-képviseleti szervezeteket. Hivatalba lé­pése óta arra törekszik, hogy az érdekegyeztetés megfelelő kereteinek kiala­kításában aktívan közre­működjék. Az Érdekegyez­tető Tanács alapszabálya, majd a munka törvény- könyve és a közalkalma­zotti törvény együttesen létrehozta azon kereteket és. eljárásokat, amelyek le­hetővé teszik a szociális partnerek együttműködé­sét. Tudjuk, hogy ennek ellenére az együttműkö­désben zavarok is előfor­dulnák. Emogött azonban nem politikai szándék hú­zódik meg, hanem a rend­szerváltozásból elkerülhe­tetlenül adódó rendkívüli leterheltség okozta műkö­dési zavarok. A privatizáció során nem feledkezünk el a munka­vállalókról sem. Jogszabály biztosítja, hogy a munka- vállalók kellő időben in­formációt kapjanak a pri­vatizációs elkézelésekről, illetve elmondhassák ész­revételeiket. Az Országgyű­lés elfogadta a Munkavál­lalói Résztulajdonosi Prog­ramot, amely különböző pénzügyi kedvezmények­kel széles rétegek számára teremt lehetőséget a tu­lajdonhoz jutásra ... A kormány érdekelt ab­ban, hogy a szakszerveze­tek között régóta húzódó viták megoldást nyerjenek, a szakszervezeti vagyon igazságos elosztásával meg­teremtődjenek a munka- vállalói érdekképviseletek működésének feltételei. KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Etnikumi képviselet (Folytatás az t. oldalról.) lönösen fontosnak tartja e kérdés tisztázását, a fele­lősség megállapítását. Juhász Jucht szóvivő a tájékoztatón végül felol­vasta Antall József kor­mányfőnek Sólyom László­hoz, az Alkotmánybíróság elnökéhez intézett, július 15-ei keltezésű levelét, amelyben a többi között ez áll: „Tisztelt Elnök Űr! A köztársasági elnök úr­ral a másolatban mellékelt levélváltásra került sor, amelyről kötelességem El­nök Urat tájékoztatni. Le­gyen szabad kifejezésre jut­tatnom azon véleményemet, hogy az Alkotmánybíróság­nak az elnöki, illetve a mi­niszterelnöki jogkörrel ösz- szefüggésben kifejtett állás- foglalásának többféle értel­mezése a miniszterelnök alkotmányos jogállását a legkevésbé érinti. De meg­ítélésem szerint súlyosan sérti az Alkotmánybírósá­got. annak a jogállamban betöltött funkcióját, amikor egyes ellenzéki politikai körök és sajtónyilatkozatok „dodonáinak” minősítik, il­letve amikor nagy példány- számú országos napilapok olyan közvélemény-kutatási felméréseket közölnek, amelyek szerint a megkér­dezettek 70 százaléka úgy foglalt állást, hogy az Al­kotmánybíróság nem dön­tötte el a kérdést, 10 száza­léka pedig nem tud rá vá­laszt adni* 20 százaléka pe­dig eltérően ítéli meg a döntés értelmezését. Ez olyan mértékben kérdőjele­zi meg az Alkotmánybíró­ság döntését, az Alkotmány­bíróság helyét a jogállam­ban, ami a konkrét ügyek­nél sokkal súlyosabban, valóban veszélyeztetheti a demokratikus államrend működését. A Miniszterelnöki Sajtó­iroda közzétételre eljuttatta az MTI-hez Antall József és Göncz Árpád levélvál­tását. A dokumentumokat — amelyeket a miniszter- elnök mellékletként meg­küldött az Alkotmánybíró­Ä gépjármű-biztosítások piacán az utóbbi időben sok olyan változás történt, amely mélyen érintette a lakosság széles rétegeit. Legutóbb a Caseo-biztosítá- sokkat kapcsolatos szaporo­dó nehézségek, és ezen be­lül a Casco-f elmondások váltottak ki vitát. Ezzel kapcsolatban az Állami Biztosításl'elügyelet és az ÁB-Acgon Általános Bizto­sító Rt. az alábbi tájékoz­tatást adtaki pénteken az MTI-nek. Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. által kiküldött felmondólevelek értelmezé­sében fennálló eltérések a felügyelet és a biztosítóin­tézetek közötti .szakmai né­zetkülönbségekből adódnak. Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. díjemelési ké­relmét a meglévő Casco- állományára a felügyelet 1992. május 29-én kiadott határozatában nem hagyta jóvá! A határozat az új Casco-kötésekre akkor csak két hónapos időre engedé­lyezte az emelt dijak al­kalmazását. Ez azonban a b i ztosítótá rsaság számára üzlet politikailag nem volt elfogadható. Az ÁB-Aegon időközben az emelt díjak differenciált alkalmazásá­ra újabb kérelmet nyújtott be, és ezzel egy időben megkezdte a jogszabály és a szabályzat áltál megha­tározott módon a Buda­pesthez és szűkebb körze­téhez tartozó Casco-szer- ződések. felmondását.- Erre természetesen nem a fel-' ügyeiét .adott utasítást, bár a kialakult helyzethez — amelyben a biztosító veze­tése e kényszerű lépésről döntött ■— a felügyeleti jóváhagyás hiánya is hoz­zájárult. Mind a felügyelet, mind a biztosítótársaság vezetője megvizsgálta saját munkatársainak az üggyel kapcsolatos tevékenységét, és megállapították: mulasz­tás nem történt. Az ÁB-Aegon Rt. az ér­vényes szerződések díjeme­lését elutasító felügyeleti határozat meg fellebbezését tervezi, hogy ezzel a hely­zetet szakmailag is egyér­telműen tisztázza. Ha a fel­ügyelet és az ÁB-Aegon nem tudnak közösen elfo­gadott álláspontra jutni, úgy a pénzügyminiszter hi­vatott dönteni. Együttműködés; biztonság Manfred Winsr megbeszélései (Folytatás az I. oldalról.) megfelelő kezelését. El­mondta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a menekülteket a lakóhe­lyükkel szomszédos ország­ban, a volt Jugoszlávia te­rületén kell tartani, és eze­ket a területeket az ENSZ békefenntartó erőinek el­lenőrzése alá keli helyezni. Manfred Wörner egyet­értett a térség helyzetének biztonsági szempontú elem­zésével. Hangsúlyozta, hogy mivel a kisebbségi kérdés a térségben veszélyes destabi­lizáló tényező, a NATO ér­dekelt a kérdés megoldásá­ban, az európai normák betartásában. Figyelembe véve Magyarország sajátos, mind földrajzilag, mind po­litikailag központi szerepét, és azt a tekintélyes előre­haladást, amelyet Magyar- ország a jogállamiság és a piacgazdaság kiépítésében már elért, a NATO Magyar- Országot különös figyelem­ben részesíti, és nem ma­radna közömbös, ha az or­szágot, annak területi in­tegritását támadás érné. Hangsúlyozta, hogy mind Magyarország aktív részvé­tele az európai integrációs szervezetekben, mind az e szervezetek közötti együtt­működés előmozdítása hoz­zájárul a térség — és ezen beiül Magyarország — biz­tonságának erősítéséhez. ★ Für Lajos honvédelmi miniszter pénteken fogadta Manfred Wörnert, a NATO hivatalos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodó fő­titkárát. A megbeszélésen jelen volt Annus Antal al­tábornagy, honvédelmi, köz- igazgatási államtitkár és Lőrinci. Kálmán vezérezre­des, a Magyar Honvédség parancsnoka. A mélyreható változások nyomán Európa előtt két út áll: vagy a kooperációt, a partnerséget választja, vagy visszazuhan történelmének korábbi állapotába, amelyet az erőegyensúlyra épülő nemzeti rivalizálás jellem­zett. Így foglalta össze dísz­doktori előadásának üzene­tét a NATO főtitkára. Dr. Manfred Wörnert pénteken fogadta honoris causa dok­torrá a Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémia. A magyar katonai oktatási intézmény történetében most első al­kalommal ért külhoni ál­lampolgárt ez a megtisztel­tetés. ság elnökének — a szer­kesztőségek rendelkezésére bocsátották. Göncz Árpád levele An­tall Józsefhez. „Tisztelt Miniszterelnök Űr! Megkaptam 1992. július 10-i keltezésű levelét, amelyben a Magyar Rádió és a Televízió elnökének fel­mentésével kapcsolatos döntésem alapján kialakult jogi álláspontjáról tájékoz­tat. Köszönöm Miniszterelnök Űr figyelmességét, hogy ál­láspontjáról tájékoztatni szíveskedett. Miniszterelnök Űrhoz ha­sonlóan magam is bízom benne, hogy jogvitánkra a parlamentáris demokrácia keretén belül — remélhető­leg a Rádióról és Televízió­ról szóló (örvény alkotmá­nyos előírásoknak megfele­lő tárgyalása és. elfogadás* révén — végleg pontot te­hetünk. Üdvözlettel Göncz Árpád” Antall József leveli Göncz Árpádhoz „Tisztelt Elnök Űr! Köszönettel megkaptam július lő-én kelt szíves le­velét. Őszintén örülök an­nak, hogy egyetért azzal as állásponttal, ami szerint az államfő és a kormányfő kö­zött kialakult jogvitát a parlamentáris demokrácia keretén belül kell véglege­sen megoldani. Külön örü­lök annak, hogy részletes és tárgyszerű levelem jogi ok­fejtését és következtetéseit nem vonta kétségbe, azzal összefüggésben semmiféle megjegyzést vagy ellenvéle­ményt nem fejtett ki. Köszönti Antall József” Napirenden: az EK-agrárkivitel Lefölözési kedvezmények A vállalatok közötti, köz­vetlen kapcsolatok kialakí­tása lenne a leginkább kí­vánatos az Európai Közös­ség országaival folytatott agrárkereskedelemben. Je­lenleg ugyanis még főként a hosszú távon megbízha­tó partner megkeresése okozza a legtöbb gondot —■ tájékoztatta az MTI-t Szi­lágyi Zsolt, a Földművelés- ügyi Minisztérium főmun­katársa, annak kapcsán, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 12. számában megjelent az Európai Gazdasági Közös­séggel és az Európai Szén­ás Acélközösséggel kötött ideiglenes megállapodás­ban kölcsönös agrárkeres­kedelmi kedvezménnyel érintett termékek kivitelé­ről és behozataláról szóló tájékoztató, amely ez év július 1-jétől szeptember 30-áig van érvényben. A minisztériumi szakértő kifejtette: a tájékoztató azért szükséges, mivel az EK-val kötött ideiglenes megállapodás értelmében az EK nyújtotta vám- és lefölözési kedvezmények meghatározott termékekre negyedévenként meghatá­rozott keretig nyújthatók, és e keretre vagy automa­tikusan, vagy pályázat for­májában kérhetnek keres­kedelmi engedélyt mindkét fél szállítói. Az EK-im- portőrök kevesebb vámot, illetve lefölözést fizetnek, és e kedvezményekből a magyar exportőrök áralku révén is részesedhetnek. Emellett a pályáztatás ver­senyhelyzetet teremt az ex­portáló magyar vállalatok között a minél kedvezőbb feltételű kivitelhez. A tárca képviselője arra külön is felhívta a figyel­met, hogy azoktól a cégek­től megtagadható a kivitel­hez szükséges engedélyek kiadása, amelyek nem tesz­nek eleget a nemzetközi megállapodásokban rögzí­tett feltételeknek — pél­dául: nem tartják be az árgarancia-megállapo­dást, a zsilip- és a referen­ciaárra vonatkozó szabá­lyokat, továbbá minőségi követelményeket —, s így kárt vagy egyéb üzleti hát­rányt okoznak a hasonló termékeket forgalmazó magyar cégeknek, vagy magának a nemzetgazda­ságnak. Eredménytelen pályázat Úgy tűnik, külföldön sem kínálnak a hazainál maga­sabb árat a magyar serté­sekért. Pedig a belföldi fel­vásárlási ár sem magas, je­lenleg 70—80 forint között mozog kilogrammonként. Áz FM Illetékese az MTI kérdésére pénteken- el­mondta: a június 30-ig meghirdetett 100 ezer sertés exportjára- egyetlen pályá­zó sem jelentkezett. Az export meghirdetésé­vel a Földművelésügyi Mi­nisztérium segíteni kívánt elsősorban az alföldi kis­termelők értékesítési gond­jain, hiszen ebben a térség­ben összpontosul-a 6.1 mil­liós állományi létszám je­lentős része, és áprilisban :>t feldolgozó nagyvállalat is csődbe jutott e területen. A minisztérium illetékesei ezért viszonylagos túlkíná­latra számítottak. A koráb­bi, eredménytelen pályázati kiírás után újabb pályázatot hirdettek meg. július 1. és augusztus 30. között. Azon­ban eddig még erre a felhí­vásra sem jelentkezett sen­ki. UJ MEGOLDÁS TÁROLÁSRA Űj számítástechnikai megoldást mutatott, be az újságíróknak pénteken Gerl Zsolt, a Computer Média Rt. elnök-vezérigazgatója. A FileNet amerikai cég által kifejlesztett gépkezelőrend­szer olyan nagy mennyiségű dokumentum tárolását .teszi lehetővé, hogy az akár. al­ternatívája lehet a jelenleg mikrofilmes adattárolásnak. A rendszer lényege, hogy, optikai tárolólemezen képi formában nagy mennyiségű irattömeget lehet tárolni vele. s így a számítástech- ikai módszerek segítségével egyszerűen visszakereshető. Egyetlen hátránya, hogy igen drága, egy-egv teljes kiépítettségű hálózat 40—100 millió forintba is kerülhet. Jelenleg már tár­gyalnak arról, hogy hazánk­ban is alkalmazzák ezt az új eljárást az államigazga­tásban. ~^£Maw>

Next

/
Thumbnails
Contents