Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
Képviselői fogadóórák ' Július 20-án, hétfőn délután 4-től 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában az 1-es választó- körzetnek Fésűs Ferenc képviselő tart fogadóórát. Július 21-én, kedden délután 4-től 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában a 4-es választó- körzetben élők részére Gór Mátyás képviselő tart fogadóórát. VASÁRNAP Vásár Július 19-én, vasárnap Cegléden, a vásártéren országos állat-és kirakodóvásár lesz. Ma délután Testületi ülés Július 16-án, csütörtökön 15 órakor a városháza kistermében tartja soron következő ülését az önkormányzati testület. Egyebek mellett tájékoztató hangzik el a város lakosságának szociálpolitikai helyzetéről, és a településen működő karitatív szervezetekkel összehangolt munkáról. A képviselők döntenek a külterületi iskolák igazgatói pályázatáról, valamint a Mészáros-iskola tanteremgondjai megoldására tett javaslatról. A jelenlevők beszámolót hallhatnak az építményadó előírásáról, pénzügyi teljesítéséről és az előterjesztett méltányossági kérelmekről. Javaslatot tesznek a Ceglédi Városi Televízió szervezeti felépítésére is. Az ülést időszerű kérdésekkel zárják. Áram árad Már az óborzalmas rendszerben is szokás volt ideig-óráig kifizetetlenül hagyni az áramszámlát. Kivált a nagyobbacska fogyasztók engedtek az ördög incselkedésének, és nemigen rohantak törleszteni a Piaci körkép ' A ceglédi piac kapujában nagyot sóhajt egy férfi: — Nehéz apának lenni! Megrakják ezek azasz- szonyok a kosarainkat... De úgy megrakják ám, hogy alig győzzük hazacipelni! — morgolódik. Nem gondoltam volna, hogy hétköznap is ily bőséges a kínálat. Körültekintve megállapítom: alig lehet mozdulni a tömegben. Az árak viszont széles skálán „mozognak”. Láttam apró krumplit nyolcért, de a nagyobbacskákat húszért adták. A paradicsom is mérettől függően huszonötért, illetve negyvenért kelt el. Az uborka kilója tíz-húsz forint között ingadozott, a tarkabab huszonnégy és harminc között. A tököt hat-tíz forintért mérték, ötért lehetett venni hozzá egy csokornyi kaprot. A sóskáért ötvenet mondottak, a kelkáposztát negyvenért kínálták. Az őszibarack hol harmincnégy, hol hatvan forintot ért, o szépségét kellett megfizetni. Láttam nyolcforintos almát, de negyvenesei is. A körtét harmincért, a ribizlit negyvenért ajánlották. A görögdinnye kilója harminc, a sárgadinnye hatvan forintba került. —y— Házasságot kötött: Annus Péter és Makra Éva Ilona, Negyedi László és Maka Klára, Nagy Antal és Pál Tünde, Veréce Bálint és Fábián Terézia, Öcsai Sándor és Décsi Judit Adrienn. kirótt díjakat. Csakhogy az áramszolgáltató cégeknek — ha joguk lett volna is —■ kevesebb merszük volt annál, hogysem roppant eréllyel nekiálljanak behajtani a tartozásokat. Illusztrációként említsük meg a Cegléden is „príma” minőségű panelházakat maga után hagyó ' Dutép Vállalatot, amelynek szépen halmozódtak a kiegyenlítetlen áramdíjadós- ságai a legcsekélyebb következmény nélkül. Ma más a helyzet, bár a végső megoldáshoz csak nagyon ritkán folyamodik az áramszolgáltató. A Dé- mász ceglédi kirendeltségén például havonta 10-15 közület tartozási ügyét jegyzik be. De eddig csak egyetlen, csődhelyzettel küszködő gazdálkodóegységet kellett dorgálásban részesíteni. Ebben az esetben is csupán áramkorlátozásról és nem kikapcsolásról volt szó. A korlátozás olyan szűkre szabott áramvételezési lehetőséget jelent, ami megállítja az adósság további halmozódását. Különben a kirendeltség területén a legnagyobb tartozás 6 millió forintra rúgott, amit végül is több hónapos vita után sikerült behajtani, így szankcióra nem került sor. V. S. Autósmozi Az autósmoziban Neon eity (amerikai sci-fi). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLTAM, 167. SZÁM 1992. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Szinten tartásról szó sem lehet Összetévesztik az utat a céllövöldével Az előző esztendők állagának megfelelő útburkolati kár keletkezett az idei télen — a vártnál lényegesen kedvezőbb kép alakult ki — a Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnöksége területén. Utóbbi vezetőjétől, Bangó Lajostól megtudtuk, a meghibásodás jelei leginkább a Kátai út külső szakaszán látszanak. Ahol bizony egy-két éven belül komoly beavatkozás szükségeltetik. Vapjainkban — pénz híján — sajnos csak foltozásra gondolhatnak. Az üzemmérnökséghez tartozó úthálózat száz kilométerrel növekedett. Észak felé — Nagykáta határáig — terjeszkedtek. Április elsejétől négyszázhetvenhét kilométer utat kezelnek. Egyébként a téli meghibásodások javítására körülbelül háromszázötven tonna kátyúzóanyagot használtak — tonnánként mintegy nyolcezer forintért —, ami igen tetemes összeget emésztett fel. Ebben az évben hetven- millió forintot fordíthatnak kátyúzásra, padkarendezésre, állagmegóvó beavatkozásra, forgalomtechnikai tevékenységre: közúti jelzőtáblák cseréjére, pótlására, növényzet gondozására, a vízelvezetés javítására. Költségvetési tétel nincs az útfenntartásban. Ezt az illetékes tárca az üzemanyag- ágakból keletkező útalapból oldotta meg. Az elkövetkező hónapokban igen markáns fenntartási munkálatokat kell elvégezni. Az egyik legszembetűnőbb a 4-es úton, Kecskéscsárda és a megyehatár közötti padkanemesítés. Ami a vízelvezetést és a Mégsem pusztult ki Hosszú-hosszú idő után a SZARVASBOGAR A HARSASBAN napokban mosolygott rám a valódi szerencse: gyer- győi gyerekek társaságában a Kámáni-erdőből is ismert, Kárpáti Aurél által emlegetett szarvasbogarat láttam a fiatal tölgyes melletti csapáson. A tölgyes sem a régi Töles, sem Cse- rő térségében nem található, hanem kicsit távolabb — Albertirsa határában. A nagyközség felett „három völgy húzódik délkeletnek. az erdős, fele részben füves, tágas Dolina, melynek harmatán régi huszárok nyargalásztak, futtattak, s akiknek emléke az alberti Kaszárnya és a Huszár utca. Mögötte a meredek Kisasszony-völgy, innenső harántvölgyében ősi temetővel s templomának romjaival. Sokat szántott talaja az évszázadok folyamán kiadta mind a régi emberek csontjait, a vén kápolna köveit elhordták építkezni. A hajdani falu emlékét már csak templomának védőszentje, a pogány hitvilágból átmentett segítő Kisboldogasszony völgye őrzi. Legbelül van a szépséges Hars as, mély erdejével, csöndes domboldalaival, erdészházával és ritka madaraival, féltve vigyázott vadjaival. A három völgy flórája és faunája sajátos, más, mint a környező Alföldé”. A Ceglédi Hírlap 1977. április 10-i számában írt így a Dolináról Hídvégi Lajos neves ceglédi helytörténész. A szlovák eredetű szó víznyelőt jelent, bizonyosan a névben a megtelepült kisebb népcsoport szerepe igazolható; hasonló módon a Lipina, azaz Hársas ugyanerre utal. Természetvédelmi értelemben is jó hír, hogy él szarvasbogár a dolinái völgyekben. Eddig ugyanis a putri-sarki erdőből, továbbá a mikebudqi és a csév- haraszti fűrészüzem fűrészporából ismertük a fajt. Minden példánya hasonló eszmei értéken szerepel a természetvédelmi törvényben, mint például egy széncinegéé. A szarvasbogár, Lucanus cervus, a bogarak egyik névadó családjához tartozik. Közép- és Dél-Euró- pában él, amelynek hímjei a legnagyobb bogarak a hazai bogárfaunában. Igen nagy különben a méretbeli változatosság, hisz három és nyolc centiméter nagyságtartományba tartoznak a szarvasbogárhímek. A teljes hossz kb. 40 százalékát teszi ki a mindig térdes csáp. Az utolsó ízeken többnyire rövid lemezek ülnek, a csápostoruk fésűre emlékeztet. A család fajai az egész földön megtalálhatók, szám szerint 1100 körüli fajról tudunk, de csak hét szarvas- bogárfaj hazai előfordulását tudták bizonyítani. A szarvasbogár az erdei fafajok változásaira, így az erdőművelésben mutatkozó koncepcionális változásokat is megszenvedő bogárfaj. Elsődleges tápnövénye a tölgy, ennek a legtöbb faján megél a szarvasbogár. A tölgyesek tuskóma- radványain, továbbá legyengült fákon képezik a „fészkeket”, a lárvák igen lassan fejlődnek. A bogarak mérete, igaz, függ a táplálékfeltételektől, mégis alig van különbség a méret alapján a fejlődési időtartamukban. Átlagosan öt év után alakul ki a bogár, majd még egy évet tölt ökölnyi méretű bábkamrában, s csak a következő év tavaszán bújuk elő. , A nőstények mérete a hímekétől a hatalmas csápokban tér el, bár azoknál valamivel testesebbek lehetnek. A nőstény szarvasbogár csápja viszont igen kicsi a hímekéhez képest. A tavasz végi párzás után, júniusban rakják le a nőstények a petéket. Reves tölgyek, ritkán bükkfák faanyagába helyezik el a peték tömegét, ahol eleinte együtt maradnak a lárvák. Még eddig nem kellően vizsgált, hogy a savas üle- pedésű esők, továbbá eddig, nem ismert más tényezők következtében pusztuló tölgyesekben az eddigi erdőművelési gyakorlatot folytatva, tényleg várha- tó-e a szarvasbogarak elszaporodása — épp a tölgyállományok gyengülése következtében. A szerves anyagok lebomlását erőteljesen siettető szarvasbogár védett faj hazánkban; eddigi eszmei értéke ötszáz forint. Várhatóan a Dolina adta kedvező lehetőségek, a növekvő tölgyesek megtartják vidékünkön a szarvasbogarat, amelynek látványa oly nagyon megragadta gyermekkorában Kárpáti Aurélt. Surányi biztonságos közlekedést elősegítő megoldás. Ezenkívül ötvenezer négyzetméter — az igény háromszázezer lenne — felületbevonást muszáj elkészíteni. Azokon a területeken, ahol immár tarthatatlan a jelenlegi állapot és elodázhatatlan az azonnali beavatkozás. A legkritikusabb a Kátai út vasúti átjáró és a 4-es út közötti része, valamint a Cifrakert környékén egy két kilométeres szelet, és a Budai út három kilométeres szakasza. Ugyanakkor az igazgatóság is beszáll a finanszírozásba. Ennek ékes bizonyítéka az a körülbelül negyvenmillió forint értékű felújítás — Albertirsa és Ceglédbercel közötti hat kilométeres terület —, ami hamarosan befejeződik. Hasonló nagyságú felület bevonása készül el mintegy három és fél millióért Nagy; káta és Cegléd között. Az üzemmérnökség vezetője szerint lényegesen több lenne a munkájuk, mint amennyire van pénzügyi fedezet. Szinten tartásról tehát szó sem lehet. Most már eljutottak oda — amit évek óta mondtak —, hogy az útfenntartásnak (finanszírozási gondok miatt) a tűzoltó jellegű tevékenység irányába kell elmozdulnia. A legveszélyesebb — esetleg balesetet okozó — hiányosságok megelőzésére törekedhetnek elsősorban. Addig, amíg nincs kidolgozva konkrét elképzelés — ugyan a minisztériumban születnek különböző megol- dájtervezetek —, merre tartson az‘útfenntartás, a vezető nem meri kategorikusan kijelenteni, hogy a létszám nem fog csökkenni. Holott meglehetősen kevesen vannak. Az üzemmérnökségen ötvenkilencen dolgoznak. Közülük húsz-huszonöt munkatárs tevékenykedik az utakon. Amennyiben a rengeteg feladat elvégzésére lenne elegendő pénz, jó néhány személyt tudnának foglalkoztatni. Beszélgetésünk végén Bangó Lajos felhívta a figyelmet egy lehangoló és érthetetlen vandalizmusra. Az utóbbi időben elharapózott a közúti jelzőtáblák szándékos rongálása. Egyesek összetévesztik az utat a céllövöldével. Puskájukkal nem kegyelmeznek a vadonatúj példányoknak sem. Lőgyakorlatukról számos lyuk tanúskodik. Másokat a kleptomániás hajlam a táblák ellopására inspirált. Kiki vérmérséklete és a benne rugózó ösztön szerint cselekszik. Van, aki oszlopostól viszi el a „szuvenírt”, a szerényebb fajta elfűrészeli az oszlopot és beéri a táblával. Egyébként télvíz idején Abony környékén harácsoló emberek több száz hórácsot mentettek meg — ezer forint darabja —, nagy hasznát is lehet venni a háztartásban. Mindenesetre a felsorolt „kegytárgyak” pótlása jelentős kiadás az üzem- mérnökségnek. Ráadásul annyival kevesebb pénzt áldozhatnak az utak fenntartására. F. F. Totóiroda Kevesen tudják Magyarországon rengetegen foglalkoznak szerencse- játékkal, természetesen ki- sebb-nagyobb sikerrel. Egyesek szerencsés csillagzat alatt születnek, mások pedig nem. Persze a szerencsét meg is kell lovagolni. • Nagy hagyománya van a totónak és a lottónak. Néha elhűlve halljuk a csillagászati összegre rúgó nyereményeket. Cegléden a sportcsarnokban totó-lottó kirendeltség alakult. Amint Kircsi Tibor vezetőtől megtudtuk, már idestova két éve működik a totózó. Áprilistól változás történt. A Szerencsejáték Rt. vette át a totózók felügyeletét, így a ceglédiekét is. Ugyanúgy árulnak mindent — lottó, totó. bongó, sorsjegyek —, mint a központban lévő ki- rendeltség. Kircsi Tibor elmondta, hogy véleménye szerint a városban nem sokan tudják, hogy itt totóiroda van. Pedig sok fáradtságtól megkímélhetnék magukat az emberek, mert nem kellene bemenniük a központban lévőbe. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér i. £ A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. ® Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. O Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. ® Telex: 22-6353. $ Hirdetés- felvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763.
