Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

Spanyol tapasztalatok' Sokan kíváncsiak azokra a látványosságokra, ame­lyeket a sevillai világkiál­lítás nyújt. Természetesen nemcsak turistáknak hasz­nos ellátogatni oda, hanem szakembereknek, üzletem­bereknek és a következő világkiállítás gazdáinak is. Ebből a megfontolásból ke­rült sor arra a szakmai ki­küldetésre, amelyen Pest megye önkormányzatának munkatársai vettek részt, a közgyűlés alelnök asszonyá­nak, Bányai Juditnak a ve­zetése alatt. Az ott szerzett tapasztalatokról és a vár­ható lépésekről kérdeztük Fegyverneky Sándor me­gyei Expo-megbízottat. — Mit vártak a spanyol- országi látogatástól? — Elsősorban arra vol­tunk kíváncsiak, hogy a várost körülölelő tartomány hogyan készült a kiállítás­ra. Bennünket nem kimon­dottan a helyszínen történő beruházások mértéke, in­kább az Andalúziában vég­hezvitt változtatások mi­benléte érdekelt. Ügy ér­zem. mindenre megkaptuk a választ, habár meglepőd­tünk, amikór azt láttuk, hogy gyakorlatilag csak a városra gondoltak a szerve­zők, A mi helyzetünk sok­kal előnyösebb, mint a spa­nyol tartományé volt, mert Andalúzia eléggé kiesik az európai útvonalból, elég nehéz megközelíteni, és óriási befektetésekre volt szükség ahhoz, hogy kiépít­sék a közlekedési hálóza­tot. — Ez a mi esetünkben mennyiben más? — Pest megye eleve köz­ponti helyen van, akár Ma­gyarországot, akár Európát vesszük viszonyítási alap­nak. Az idelátogató turistá­nak nem kell külön prog­ramként beütemeznie egy kirándulást, mindent egy helyen talál meg. A spa­nyol tartományba csak sze­zonálisan érkeznek a kül­földiek. akiknek csupán mellékállományt jelent a világkiállítás. Mi szeret­nénk ezt elkerülni, koráb­ban elkezdj Ük a felkészü­lést. Vannak bizonyos te­rületek. ahol spanyol tár­saink rendkívül jól végez­ték el a munkát, és köve­tendő példának tartjuk. A legtöbb, illetve minden be­ruházást egy állami rész­vénytársaság végzett el, amelyet a kormány finan­szírozott. Az ország legtő­keerősebb cégei pályáztak, a területi cégek csak alvál­lalkozásokként működtek. — Mi volt a tartomány nyeresége? — Az. hogy a kormány 12 milliárd dollárt fektetett be, már eleve nyereség. Fő­leg az infrastruktúra lema­radásait hozták be, kiépí­tettek több száz kilométer autóutat, a francia típusú gyorsvasutat, teljes telefon- hálózatot. Egyébként a vá­ros agglomerációjában 28 település található, ahol az alvállalkozókként funkcio­náló kisebb cégek óriási munkalehetőségeket bizto­sítottak. Annyira fölverték a béreket, hogy az átlagos havi 1500 dolláros kőműve- si fizetés elérte a havi 4000 dollárt. Ezt az óriási ingadozást nekünk el kell kerülnünk, meg is tudjuk valósítani, ha a munkála­tokat folyamatosan végez­zük. és nem az utolsó perc­ben kezdünk kapkodni. Eb­ben nagy szerepet szánunk a tervezett tömegkommu­nikációs központnak, mi­vel negatív tapasztalatként említhetném meg, hogy Se­villa környékének lakói majdnem semmit nem tud­tak arról, hogy mit miért csinálnak. Igyekszünk ki­alakítani egy emberközeli kapcsolatot a megye lakos­ságával, tudatni velük, hogy minden befektetés megtérül, és nekünk válik a hasznunkra. Nagyon fon­tosnak tartom az idegen nyelv oktatásának fellen­dítését, mert a spanyol ren­dezvénynek sem tett jót, hogy alig pár ember ismer világnyelveket. — Hogy érzi, mit kell megvalósítanunk a legsür­gősebben? — Életre kelteni az ide­genforgalmat. Nem szabad beleesnünk abba a csapdá­ba, amelybe a spanyolok beleestek. Drága szálloda­sor áll a vendégek rendel­kezésére, de az árak majd­nem megfizethetetlenek. Átlag 600 dollárba kerül egy éjszaka, és a környéken nem nagyon található más szálláshely. Muszáj itthon fölfejlesztenünk a falusi tu­rizmust és kiépíteni egy olyan hálózatot, amely biz­tosítana olcsóbb megoldást is, hiszen számítunk arra, hogy látogatóink többsége a keleti blokkból érkezik. — Hogyan tovább? — Első lépésünk össze­gyűjteni a terveket és ja­vaslatokat, amelyet egy megyegyűlésen, októberben tárgyalunk meg. A rendez­vényre nemcsak a megyei képviselők, hanem minden polgármester és szakmailag érdekelt fél meghívót kap. Utána pedig el kell kezde­nünk a tényleges munkát. Nem könnyű, de úgy érzem, megéri. Papp Antonella Állami támogatás a falusi turizmusnak Kulturális konferencia Pest megye önkormány­zata 1992 őszén rendezi meg az önkormányzatok kulturális bizottságainak első konferenciáját, amely­nek előkészítése és eredmé­nyessége érdekében pályá­zatot hirdet a megyében működő, művelődési terüle­tet is gondozó bizottságok és bizottsági tagok számára. A cél: a bizottsági munka folyamán keletkezett és az államigazgatási, önkor­mányzati, valamint végre­hajtó munkában hasznosít­ható tapasztalatok feltárá­sa és közreadása. A fentiek értelmében a pályázatok foglalkozhatnak például: a 'bizottsági munkát behatá­roló országos és területi sza­bályozók és a gyakorlat elemzésével; a bizottságok önkormányzaton belüli kompetenciáival; a bizott­ságok és a helyi művelődési formák, folyamatos és de­mokratikus kezdeményezé­sek viszonyával stb. A beérkezett pályaműve­ket a konferencia előké­szítő bizottsága bírálja el, és a szakmailag igényesebb dolgozatokat (maximum tíz gépelt oldal) a megyei kon­ferenciát megelőzően, szer­kesztett kiadványban meg­jelenteti. A díjazásra 50 ezer forint áll rendelkezés­re. A benyújtási határidő 1992. szeptember I., Pest Megye Önkormányzatának Hivatala, művelődési iroda, 1052 Budapest, Városház u. 7. címre. 4 Több mint 1000 faluból pályázhatnak szeptember 1-jéig állami támogatásra mindazok, akik a falusi­tanyai vendégfogadás fel­tételeit kívánják megte­remteni a jövőben. Az ál­lami támogatás mértéke, amelyet a modernizálás költségeinek fedezésére le­het igénybe venni: 30 szá­zalékos. Ezt az elmaradt területek fejlesztéséről és a munkateremtést szolgáló területfejlesztési támoga­tásról intézkedő, a múlt hónap közepén megjelent kormányrendelet tette le­hetővé. Az intézkedést igen ked­vezőnek ítélve Csáky Csa­ba, a Magyar Falusi-Ta­Százhalombalta képvise­lői legutóbb június végén üléseztek. Határozataik most is átfogó képet mutat­nak azokról a gondokról, amelyekkel küszködnek. létrehozták a családse­gítő szolgálatot, amelynek önként vállalt feladata fel­karolni a rászorulókat, és anyagi-erkölcsi segítséget nyújtani nekik. Á szerve­zet elhelyezését most pró­bálják megoldani, a veze­tőnek megválasztott Cons­tantin Judit egyetértett azzal, hogy a kertvárosi részben, egy családi ház­ban legyen a székhelyük. Hasonló érdekek miatt született a városi gyermek- és ifjúságvédelmi terv, amelyre mintegy 500 ezer forintot különítettek el az önkormányzat költségveté­séből. Mivel Százhalom­nyai Vendégfogadók Szö­vetségének elnöke, az MTI- nek elmondta: hazánk az első volt a szocialista or­szágok közül, ahol a falusi vendégfogadás kiépítésé­hez a kormány a nyugat­európai gyakorlatnak meg­felelő feltételeket biztosít. Jelenleg e tevékenységi forma 10 ágyig és évi 300 ezer forint bruttó bevéte­lig személyi jövedelmadó­batta fiatal város, rengeteg a kamaszkorú, akik ban­dákba verődnek, és legjobb esetben is „csak” csavarog­nak. Ezeknek a veszélyez­tetett és hátrányos helyzetű gyerekeknek a sorsán pró­bálnak meg segíteni. Szóba került többek közt egy klub alakítása is, de kevés a sza­bad helyiség, így ez egy­előre csak terv marad. Megszavazták viszont a hároméves középtávú la­káskoncepciót, és a helyi támogatások összegét. En­nek értelmében 19 házaspár kap összesen 1 millió 158 ezer forintos kamatmentes kölcsönt lakásépítésre, és 14 fiatal házaspár részesül mintegy 1 millió 90 ezer forintos vissza nem térí­tendő hitelben. Ugyancsak a támogatá­sokhoz sorolható, hogy az mentes, kivéve: az üdülő- és gyógyhelyeket. Ehhez csatlakozik az a pályázat útján most elnyerhető se­gítség, amelyet a kormány biztosít a kijelölt települé­seknek. További anyagi forrást biztosíthat az ilyen célokat szolgáló világban­ki hitel, amelyre minden településről lehet pályáz­ni. érdi Liget termálfürdőbe szóló jegyek közül a helyi önkormányzat többet meg­vásárolt, amelyeket aztán kedvezményes áron átadnak a városi egészségügyi intéz­ménynek. Hogy ki kapja meg ezeket a jegyeket, azt majd a két szerv közösen fogja eldönteni. Szenzációnak számít az az elképzelés, hogy Százhalom­batta Pl-víz-előállító beren­dezést vásároljon. Még má­jusban szó esett erről, el is különítettek 1,5 millió fo­rintot, de úgy tűnik, óva­tos emberek döntenek. Egy­előre még nem vásárolják meg a gépeket, megvárják a Népjóléti Minisztérium dön­tését. Amennyiben kimu­tatható, hogy nem káros az egészségre a csodavíz, el­indulhat a gépezet. — papp— Családsegítő szolgálat Százhalombattán önkormányzati akadémia Milyen a jó polgármester? A polgármesternek, ha letette ünnepélyes esküjét, tudnia kell és konzekven­sen cselekednie is annak érdekében, hogy a közös­séget szolgálja. Sajnos az elmúlt másfél évben gok polgármester elfelejtette, hogy nem egy párt politi­kájára, hanem a közösség szolgálatára tett esküt. Mert feladata van bőven, s ezek megoldására kell min­den idejét, energiáját for­dítania, hiszen vállalta a feladatot, s esküt is tett rá. Tisztelt Olvasóim! Elnézést kell kérnem azért, hogy a következők­ben nem olvasmányos stí­lusban, hanem kategoriku­san sorolom fel a polgár- mesterek feladatait. Te­szem ezt azért, hogy önök ma is és a jövőben is tud­ják, mit lehet — és kell! — számon kérni a polgár­mestertől (vagy helyettesé­től, ha a feladatot reá bíz­ta). Az eddig megjelent jog­szabályok szerint a polgár- mester feladatait két cso­portba oszthatjuk. Az egyik a település szolgálatáról, a másik a hivatali munka irányításáról szól. Most ezt mi egymás után soroljuk fel. Tehát akkor következik a beígért felsorolás. A polgármester főbb fel­adatai : — y település fejlődésé­nek elősegítése — a helyi közszolgálta­tásokról való gondoskodás — az önkormányzat va­gyonának megőrzése és gya­rapítása — az önkormányzat gaz­dálkodása — a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a köz­akarat érvényesülésének biztosítása — a nyilvánosság meg­teremtése, a helyi fórumok szervezése — a lakosság önszerve­ző közösségeinek támoga­tása, az együttműködés ki­alakítása — a kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel — a képviselő-testület mű­ködési feltételeinek a meg­teremtése. munkájának megszervezése — a települési képvise­lők, a tanácsnokok, a bi­zottsági elnökök munkájá­nak segítése — a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőr­zése — az önkormányzati in­tézmények működésének ellenőrzése, segítése — a polgármesteri hiva­tal irányítása — a képviselő-testület munkatervének előkészí­tése, benyújtása, végrehaj­tása — dönt a jogszabály ál­tal hatáskörébe utalt ál­lamigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben — javaslatot tesz a kép­viselő-testület hivatalának belső szervezeti tagozódá­sára, a hivatal munka­rendjére, az ügyfélfogadás rendjére — szabályozza a hivatal­ban a kiadmányozás rend­jét — kinevezi a hivatal dol­gozóit és gyakorolja a mun­káltatói jogokat — továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében (ez magyarul azt jelenti, hogy a jegyzőt — pályázat alap­ján — a képviselő-testület nevezi ki, de például fe­gyelmit a polgármester is indíthat). A fenti felsorolásban a „—” (mínusz) jelet függő­legesen húzza át, ha úgy vé­li, hogy a polgármester tel­jesíti az ott megjelölt fel­adatát. Fia az adott témában nincs inforrhációja, akkor a „—” (mínusz) jelet ka- rikázza be, ha a polgár- mester nem teljesíti fel­adatát, azt hagyja „—” (mí­nusz) jelnek. Vágja ki az újságból a fenti szöveget, amelyen a jelölését megtette. Nevé­vel, címével küldje be a szerkesztőségbe. A 13 a nyerő! Aki 13 he­lyen azonos jelölést hasz­nált, vele és a polgármes­terrel közös interjút készí­tünk. Dr. Klenient Tamás LAKOSSÁGI FÓRUM ÉRDEN Megálljt a szennyezésnek Egyre többen beszélnek az érdi Metallokémia által okozott megbetegedésekről és károkról. Az utóbbi idő­ben két alkalommal is la­kossági fórumot hívott ösz- sze a helyi önkormányzat környezetvédelmi és köz- biztonsági bizottsága, ahol az emberek előterjesztették az alapvető igényeket, ame­lyeket a gyárral szemben támasztanak. Az illetékes bizottság ezután feltárta azokat a lehetőségeket, amelyek kiutat jelenthet­nek a bonyolult helyzetből. Szó esett a talaj-, lég- és vízszennyeződések mértéké­ről is. A bizottság fontolgatja, hogy csatlakozzanak a XXII. kerület által indított peres eljáráshoz. Valóban meg kell gondolni ezt a lé­pést, mert a per kifutási ideje nyolc-tíz év is lehet, és az anyagi kompenzáció bizonytalan, mert az üzem „anyavállalata”, a Metallo- glóbus nem privatizált, és a feltételezések szerint nem is privatizálható, amíg anyagi helyzete nem tisztázott. A helyi környezetvédelmi és közbiztonsági bizottság elnöke, Kürti Miklós hang­súlyozta, hogy csatlakozni kell az eljáráshoz, és az önkormányzattal karöltve, kiemelt területként kell ke­zelni a térséget. A csator­na- és vízhálózat felpörge­tett fejlesztésére van szük­ség, és egy olyan orvosi vizsgálatra, amely fényt deríthet mindazokra a be­tegségekre, amelyeket bi­zonyítottan az üzem közel­sége okozott. Gondolnak itt az ólom- és nehézfém­szennyeződésekre. A ki­vizsgálás eredményeit ter­jesztik majd az önkor­mányzat képviselő-lestülete elé, számítva az egészség- ügyi tárca támogatására. A következő ülésen ez lesz a fő napirendi pont, és mindenki reménykedik, hogy megkapják azt a lehet­séges anyagi és erkölcsi se­gítséget, amellyel kihúzhat­ják a területet a bajból. „Jobban kell csinálnunk”

Next

/
Thumbnails
Contents