Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
A BÚCSÚ FORMÁLIS VOLT Földön járnak és repülők Kipróbáltuk a jó öreg AN—2-est. Élte a maga hétköznapját Dunakeszi repülőtere. Amikor ott jártunk, éppen két angol gép landolt egymás után a füves légikikötőben. Érzékeltük a forgalmat, amely — mint az itt dolgozók mondták — szerdai nap lévén mindig ilyen nagy, jönnek, mennek a légi járművek. Törvény ellen nem lehet szerelni Váltsák zöldre a piros lámpát Az amúgy csendes, verőfényes időben a megszokott napi tevékenységek mellett javában zajlott a Malév fedélzeti mérnökeinek pilótává való átképzése, miközben mások vitorlázórepüléshez készülődtek. A begyakorlott, rutinos mozdulatok egymáshoz kapcsolódó, bennfentes légkört árasztó hangulatában laikus' kívülállóként érdeklődtünk, kíváncsiskodtunk. Eredetileg azt akartuk firtatni, hogy a nemrégiben sajnálatosan megtörtént, két ember halálát okozó Verőcemaros környéki légi szerencsétlenség milyen nyomokat hagyott maga után a repüléssel foglalkozók körében. Dunakesziről szállt fel a gép, az itteniek nyilván többet tudnak a körülményekről, magukban is kezelniük kell az esetet. Ám gyorsan be kellett látnunk, hogy friss még a seb, az alig begyógyult hegek könnyen felszakadnak. Megegyeztünk hát: nem emlegetjük fel a balesetet, csak a repülőtérről és a klubról beszélgetünk. — Dunakeszin önállóan működik a Malév Repülőklub. Mint ilyen, a legnagyobbak vagyunk az országban — magyarázta Clatzer Károly főpilóta, aki 45 évvel ezelőtt kezdett repülni, s pontosan 1989. január 25-én búcsúzott az aktív munkától. S lám, az minden jel szerint csak formális lehetett. — A motorosoknál, vitorlázóknál, sárkányrepülőknél, hőlégballonosoknál és ejtőernyősöknél 300-an fordulnak meg rendszeresen. Jelenleg 8 motoros repülőgépünk és 30 vitorlázónk van. A Magyar Repülő Szövetség keretében a repülőtéren tevékenykedik a Matáv klubja is. A szövetségtől persze mi sem vagyunk függetlenek, de sajátos a helyünk. Amióta az MHSZ-t megszüntették, elsősorban Malév-lámoga- tásból élünk, noha azelőtt is kapcsolódtunk hozzá. Kizárólag a polgári repülés számára ennek fejében nélkülözhetetlen kiképzési feladatokat látunk el. —■ A pilótaképzés említett formája a klub finanszírozása szempontjából már a vállalkozási oldal? — Igen. Fennmaradásunk, jövőnk múlik a ki- terjesztésén. Mi — mármint a repülőtér egésze — jól kiszolgálhatjuk az észak-pesti üzemek, vállalkozások egyre növekvő kisgépes repülőforgalmát. Már van két kft. és egy magánszemély partnerünk, az Expo közeledtével ez a tendencia csak erősödni fog, vagyis erre kell felkészülnünk. Hangárra van szükség, a kifutópálya hosz- szabbítására, földmunkákra, füvesítésre — magyarázta a főpilóta, miközben tarifatáblázatokat mutatott, le- és felszállási illetékekkel, az utaskiszolgálás árával. A beszélgetés során megtudtuk: azért tisztázandó kérdések még akadnak a tervek megvalósítása előtt. A terület tulajdonlása például, amely az államé, s ahol szeptemberben lejár a légügyi igazgatóságtól kapott üzemeltetési engedély. A jogviszonyt pedig hosszabb távra rögzíteni kell, akárki legyen a gazda. Rohamléptekkel fejlődik a repülés. Hol vannak azok az idők, amikor egy IL—18-as gépet öttagú személyzet kezelt? Nem kell már külön navigátor, rádiós: a két pilóta tudjon mindent — ecsetelte a köÁnyagilag is érdekeltté kívánják tenni Szigetszent- miklóson az adóbeszedéssel foglalkozó hivatali alkalmazottakat. Erről hozott határozatot a város képviselőtestülete. A helyi adókról szóló országos törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok jutalékot fizessenek az adóügyi dolgozóknak a befolyt adóból ás a késedelmi pótlékból. Ha valaki adóhiányt fedez fel vagy az adóhiány vetelményeket Dunakeszi főpilótája, miközben meginvitált bennünket egy ok- la tórepülésre. A jó öreg AN—2-est Gönczi Péter oktató — a vitorlázó válogatott keret edzője — irányításával Pintér Tibor vezette. Háromnegyed órán át keringtünk Dunakeszi—Vác légterében. A már emlegetett tragédia helyét véltem felfedezni Verőcemaros irányában, de nem beszéltünk róla. Landoláskor földhözragadt gyarló lényként elszóltam magam: lent nyu- godtabb vagyok. A repülősök értetlenül, sőt szemrehányóan néztek rám. Különösen, amikor látták magabiztos lépteimet az általam biztonságosnak vélt autó felé. Az utcánk végében aprócska park terül el, pár lócával s néhány csenevész fával. A vegetációt egy olaj, egy dió, két törpe szil és néhány göcsörtös japánbirs képviseli a peremvárosi álmos csendben. A lócáknak már csak a betonlábai állnak, a deszkájuk rég elkopott, lelopdosták. A diófák termése még soha nem ért be, a környék kölykei idő előtt leverték. Unalomból, kunsztból. Amióta mi itt lakunk, ez felderítéséhez konkrét adatot szolgáltat, az adóhiány, a bírság és a késedelmi pótlék tíz százaléka illeti meg. A dolgozók abban az esetben is jutalékot kapnak, ha az adóbevallások alapján kivetett adó összegének legalább a 96 százaléka beérkezik. Érdemes tehát felderíteni az adóhiányt, mert így a befolyó összeg jóval száz százalék fölé mehet. A szükséges adatokról a nyilvántartást a jegyző elEgymást érik a telekommunikációs hírek. A Magyar Távközlési Vállalat — Matáv — uralja a terepet, a kisebbek egyelőre ritkábban jutnak szóhoz. Pedig a Műszertechnika Holding Rt. például 13 te- lofonos társaságot hozott létre az országban legalább '650—700 ezer előfizetővel számolva. A társaságok fele Pest megyében működik. Az érintett területek lakossága nap mint nap felteszi a maga kérdéseit telefonügyben. Ezek közül továbbítottunk néhányat Tankó Zoltánnak, a.z Rt. vezérigazgató-helyettesének. H Nyári szünetig nem született meg a várva várt távközlési törvény. Hogyan érinti ez a Műszertechnikát és a részvénytársaságokat? — A leendő törvényre alapoztuk stratégiánkat, és a megvalósítás ütemezését. A társaságok megalakítása után egy pénzügyi konzorciumot hoztunk ösz- sze, tagjait bemutattuk a Matáv vezetőinek. Az induláshoz a törvény kivételével tehát minden adott volt. A másik probléma az, hogy a Matáv — saját jól felfogott érdekében — nem igazán akart velünk együttműködni. Ügy érzi, hogy egy ilyen versenytárs veszélyezteti az ő privatizációs elképzeléseit. ■ A közvélemény viszont jószerével csak a Matáv erősödéséről hail. Ugyanakkor kevésbé ismert az önök jelenléte a piacon. — Nekünk a jelenlegi törvények szerint nincs jogunk távközléssel foglalkozni. Vagyis nem tudom elmondani, hogy ennyi meg annyi hitelt vettünk fel, hogy máris beruházunk ennyi meg annyi milliót. A törvény ellenében tennénk, amit nem akarunk. Ez a választóvíz. H Azért ott állnak a kapuban. — Igen, ott állunk, de ki van téve a piros lámpa. Azt várjuk, hogy zöldre váltson. De nem „csalt” az a park volt már sok minden. Attól függően, hogy a fiam per pillanat holt tart az irodalomban. A gyér bokrok közt éli meg Win- nelout, Robinsont, s ha van statisztéria, a Pál utcai fiúk is életre kel a napszítta grundon. Néhány hete különös metamorfózis kezdődött, a parkban feltűnt egy ember. lenőrzi, a jutalék kifizetését pedig a polgármester engedélyezi. A szorgalmas adószedőknek a rendelet szerint felderítés esetében évente kétszer fizethető ki pénz, az adóbeszedési jutalékot pedig az éves zárlati munkák befejezését követően kapják majd meg. Szigetszentmiklóson egyébként kétféle helyi adót fizetnek a város lakói: a nem lakás céljára szolgáló építményadót és az iparűzési adót. —sz. —a. a baj, hogy nem készül a telefon. Az ilyen méretű tőkeinvesztorok 3-4 vasat tartanak egyszerre a tűzben. Számukra a 4-5 hónapos előkészítő munka az elfogadható. Egy év már sok: olyan helyre teszik a pénzüket, ahol nem megakadályozzák, hanem segítik azt. ■ Sok település foglalkozik a vezetékes gáz kiépítésével, ami ugyancsak komoly anyagi erőfeszítéseket igényel minden résztvevőtől. Ha a gáz biztosabb beruházás, akkor megeshet, hogy sokan kiveszik pénzüket a bizonytalan telefonüzletből, s át- teszik a biztosabbnak tűnő energiatársuláshoz. Mit tud erre mondani? — Nem mindenütt látszik elmozdulás. Ha Pest megyét nézzük, akkor máris van eredménye a jelenlétünknek. Ez a mi szempontunkból negatív, viszont a lakosság jól jár vele. Bizonyos területekhez ugyanis ragaszkodik a Matáv, ezért ott elkezdett fejleszteni. Vecsésen, Monoron, Üllőn, s még több településen. Nem véletlenül találták ki az „ön- kormányzati modellt” és a faluprogramot.. ■ Miközben a Műszer- technika csak olyan — szervezetinek tűnő — változásokat tud lebonyolítani, mint a Tápiótcl és a dabasi érdekeltségű rt. egyesülése. Van ennek jelentősége? — Együtt életképesebbek, attraktívabbak a befektető számára, hiszen gyakorlatilag Délkelet Pest megyét hálózzák be. Hogy hogyan lehetne „kezelni” ebben a helyzetben a lakosság és az önkormányzatok dolgait? Ez utóbbiakkal könnyebb a mi helyzetünk: Nincs alternatívájuk telefonügyben. Vagy kitartanak egy olyan kísérletben, amilyen még nem volt, vagy nem lesz telefonjuk. A lakosság részéről viszont jobban érthető a bizalmatlanság. Az állampolgárok fiRendszerint reggel jött, hat és hét óra közt. A korát nehéz meghatározni. Lehet, hogy csak negyvenéves, de az is, hogy hatvan. Kifakult munkaruhát hord, sokat moshatták. Az arca borostás, ráncos. Kerti szerszámokkal érkezik, ásót, lap átot, gereblyét hoz a vállán. Előbb az évek óta felgyűlt szemetet gyűjtötte kupacba, majd a lócákat vette munkába. Egy kis furgon, amely a deszkákat hozta, visszafelé a szemetet vitte. Később egy billenős kocsi két fuvar gyöngykaviccsal érkezett, melyet leszórt az útra. A borostás ember elhintette, elgereblyézte. A deszkákat összeszabta, felcsavarozta. Aztán gondosan lefestette. Mindezt csendben, szó nélkül, egyedül. Az óraműpontos megjelenésből és a látványos változásokból arra következtettünk, kertészünket az önkormányzat fizeti, s akkurátus munkájával kívánja bizonyítani, hagy rászolgál a kenyérre. A minap becsengetett, zettek, amiért vonalat akarnak kapni. Az általuk beadott 15 ezer forintokkal kivédjük az inflációt. Ez már önmagában is valami. Jogában áll bárkinek ki* venni a pénzt, de ha a hálózat megvalósul, akkor legalább duplájára emelkedik a hozzájárulás. Inkább várjanak türelmesen. Azt mondom, a törvény életbe lépésétől másfél évet számítva, minden igénylőnek meglesz a telefonja. ■ Mondják: „bent van a pénzünk, de kinek kamatozik?” — Jó kérdés. Az egész üzleti terv arra alapul, hogy a társaság kamatot fog majd kapni. A pénz tehát az övék, de jelenleg az önkormányzatok számláján van. Ü Sokszor felmerül a határidők problémája. A lakossági befizetéseknél jócskán van elmaradás. Ennek kezeléséről megoszlanak a vélemények. — Mi ilyen pénzt nem látunk, ezt nem koordináljuk. Egyik társaság már összeszedte a pénzt, a másik nem. A lényeg az, hogy a beruházás indulásakor rendelkezésre álljon. ■ A polgárok méregető embereket szeretnének már látni, akik műszerekkel járnak-kelnek a terepen. Mi lesz az első látható intézkedés? — Területbejárás már volt, meghatároztuk, hogy hol lehet a telefonközpontok helye. Egy kiviteli terv a már említett Tápió és Dabas vidéki területre legalább 80 millió forintért készül el. Ekkora kockázatot viszont még nem vállalhatunk. Most dolgozunk ki egy olyan koncepciót, amely ezt az átmeneti finanszírozást megoldaná, s kiviteli tervek elkészülhetnének. Július, augusztus folyamán egyeztetjük elképzeléseinket az önkormányzatokkal. A törvényhozók pedig remélhetően érzékelik, hogy mekkora a tét, s még az idén elfogadják a távközlési törvényt. ültetéshez. Szót váltottunk. Kiderült, dehogy él ő ön- kormányzati kenyéren. Munkanélküli. ötvenkét éves. Ebből harmincötöt munkában töltött. Aztán egy nap kezébe nyomták a munkakönyvét, a gyár tönkrement, nincs szükség rakodóra. A baj az, hogy máshol sincs. — Szörnyű volt reggel arra ébredni, hogy nincs hová menjek. Nem tart senki számon, nem tartozom sehová, ingyenélő lettem. A segély, amit így kapok, meg az asszony nyugdíja szűkösen elég. Megélünk belőle. Csak élni nehéz így, a tétlenség gondolatával. Amióta idejárok, valamivel könnyebb. Kiadom magamból a felgyűlt energiát, s felejtem a gondot. — Na, és a deszka, kavics, azt honnan kapta? — A kerületi önkormányzat műszaki osztálya küldte. Azt mondták, ha jól dolgozom, felvesznek közhasznú munkásnak. Már az is jó volna. Akármi jobb, mint munka nélkül élni. Mondja, lesz ebből kiút? Jobbra fordul az életünk? Köszön, megy, viszi a vedret, cipeli a sorsát. M. Cy. O. T. F. Clatzer Károly főpilóta és Gönczi Péter oktató indulás előtt (Hancsovszki János felvételei) Jutalék az adószedőknek egy veder vizet kért virágTolh Ferenc Ember a parkban
