Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

Kupa Mihály Franciaországban Hétfőn este Párizsba ér­kezett Kupa Mihály pénz­ügyminiszter. Szerdától részt vesz azon a tanácsko­záson, amelyet a francia pénzügyminisztérium ren­dez a közép- és kelet-euró­pai országok képviselői szá­mára a köztulajdonban lé­vő vállalatoknak a piacgaz­daság körülményei között történő korszerűsítéséről, és találkozik a francia kor­mány, valamint a gazdasági élet számos vezető képvise­lőjével. Panic miniszterelnök A szerb—montenegrói ál­lamszövetség, az úgyneve­zett Kis-Jugoszlávia első miniszterelnökévé a parla­ment ülésén kedden dél­után megválasztották Milan Panic jugoszláv származá­sú amerikai üzletembert. Panicra 99-en szavaztak, 33-an ellene foglaltak ál­lást. Ott sem felhőtlen Az osztrák belpolitikai életet felkavarták Thomas Klestil újonnan beiktatott államfő első nyilatkozatai, amelyekből kiderül: funk­cióját az eddiginél határo­zottabban, aktívabban kí­vánja gyakorolni, s nem mond le a politikai befo­lyás eszközeiről. Szerb előnyomulás Boszniában „Nincsrá semm 79 A szerb erők Bosznia északi részén folytatták előnyomulásukat; kedden bevették Odzak városát, s kitörtek á Száva folyóhoz. Tovább szorult az ostrom­gyűrű Corazde körül, a Drina-parti városban mint­egy hetvenezer helybeli és menekült szenved a szerb tüzérség támadásaitól. Szerb részről azzal pró­bálják magyarázni az ost­romot, hogy a körzetben muzulmán erők szerbeket tartanak zárlat alatt. A Drina-parti és a Száva menti átkaroló hadművelet célja egyrészt az, hogy el­vágják Horvátországtól Boszniát, másrészt, hogy minél kisebb területre szo­rítsák vissza a horvát— muzulmán koalíció fegyve­res erőit. Szarajevóban a helyzet továbbra is ingatag, ked­den is állandóan lövöldöz­tek. Nincs víz és akadozik az áramellátás. A boszniai fővárosba várják a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság segélyszállítmányát. Zivota Panic tábornok ügyvezető nemzetvédelmi miniszter keddi sajtónyilat­kozatában a Boszniával kapcsolatos nyugati katonai fenyegetésekkel kapcsolat­ban elmondta, hogy sze­rinte a nyugati országok nem hajtanak majd végre inváziót, mivel „nincs rá semmi ürügyük'’. Panic tá­bornok szerint Nyugaton még mindig nem értik a boszniai helyzet lényegét. A bécsi csúcsértekezlet előtt Ausztria és a menekültek A Közép-európai Kezde­ményezés hét végi bécsi csúcsértekezletén a kor­mányfők a menekültkérdést Hazánk meg az Európa Parlament Az Európa Parlament külügyi és védelmi bizott­sága elfogadta Magyaror­szág és az EK társulási szerződését, és a szerződés szeptember 16-án kerül a parlament teljes ülése elé — mondta kedden London­ban az MTI-nek Habsburg Ottó Európa parlamenti képviselő, a szerződés bi­zottsági és parlamenti elő­adója. Az Európa Parlament Demokratakongresszus Vádak, taktikák A keddi amerikai lapok általában elismerően érté­kelik a Demokrata Párt választási kongresszusának első napját, rámutatva: a viszonylagos teljes egység, a derűlátó hangulat sokat segíthet a 12 éve ellenzék­ben levő párt esélyein a novemberi elnökválasztá­son. A kommentárok min­denesetre figyelmeztetnek, hogy a demokraták a leg­utóbbi, 1988-as választáson is jó képet mutattak a nyáron — ám jelöltjük, Michael Dukakis ősszel sú­lyos vereséget szenvedett. Kisebb nézeteltérések min­denesetre még vannak: Jerry Brown volt kalifor­niai kormányzó, aki popu­lista programmal maga is indult az elnökségért, ko­rábbi jelölttársaival ellen­tétben, mindmáig nem kö­tött békét a párt elnökje­löltjével, Bili Clintonnal és Elüldöznék Gorbacsovot? r Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök úgy véli, hogy ellenfelei Oroszország elhagyására akarják kény­szeríteni. Ezt a La Stampa című olasz napilapnak adott interjújában állította a politikus. Az AFP által kedden is­mertetett írásban Gorba­csov kijelentette, hogy már két hónapai ezelőtt tudo­mására jutott: lejáratása céljából egy csoportot hoz­tak létre. Akkor ezt nem hitte el, most azonban a csoport tagjai, egyik a má­sik után. nyílt támadásba lendülnek ellene. „Valószí­nűi eg azt akarják elérni, hogy elhagyjam az orszá­got és elrejtőzzek valahol'’ — mondta a volt Szovjet­unió utolsó államfője. — eddig — elhárította a tárgyalást Clintonnak a kongresszuson való támo­gatásáról. Clinton elleni újabb tá­madási kísérletről adott hírt kedden a CBS háló­zat: Flloyd Brown, egy hírhedt republikánus akti­vista azt híresztelte, hogy egy, korábban öngyilkos­ságot elkövetett diáklány­nak viszonya volt Bili Clintonnal. A rágalom, amelytől a Republikánus Párt elhatárolta magát, minden alapot nélkülöz, ám Clinton e területen se­bezhető: a korábbi, nem meggyőzően cáfolt értesü­lések magánéletéről kis hí­ján a vei'sény feladására kényszerítették. A pártkongresszuson ked­den többek között Jimmy Carter volt elnök és Jesse Jackson, az ismert fekete polgárjogi vezető beszélt. Keddi értesülések szerint egyébként bajban van a harmadik, független el­nökjelölt, Ross Perot kam­pánya: több vezető tanács­adó fenyeget távozással, mert a texasi milliárdos nem hallgat rájuk. A de­mokratáknak érdeke, hogy Perot, akinek a győzelem- ré aligha van esélye, erős maradjon, hiszen elsősor­ban George Bush elnöktől hódíthat el szavazókat. külügyi bizottsága kétnapos értekezletet tartott a brit fővárosban. A tavaly de­cemberben aláírt magyar EK-társulási egyezmény parlamenti jóváhagyása a szerződés életbe lépésének egyik feltétele. Á külügyi bizottsághoz intézett üzenetében Willy de Clerq, az EK brüsszeli bizottsága külügyi felelőse kijelentette: „a magyar EK-megállapodás szerződé­ses keretet ad Magyaror­szág Európába való vissza­téréséhez a teljes jogú EK- tagság céljával. A szerződés világos távlatot mutat a magyar fejlődés számára, és ezáltal növeli a nép készségét, hogy vállalja az átmenettel járó elkerülhe­tetlen nehézségeket.’’ is megvitatják — moridotta Vranitzky kancellár az osztrák kormány keddi ülé­se után. A téma egy percig sem szűnő időszerűségét külön fokozza, hogy Hor­vátország és Szlovénia vég­képp lezárja határait a bosz­niai menekültek elől, és azokat Olaszországba, Ma­gyarországra, illetve Auszt­riába irányítja. Mivel a hét végi tanács­kozáson minden érintett kormányfő jelen lesz ■ Horvátország és Szlovénia miniszterelnöke is, lévén, hogy a két új államot most veszi fel a szervezet teljes jogú tagként — a téma kü­lönösen helyénvaló. Vranitzky azt is elmond­ta, hogy Ausztria segítő­készségéről levélben tájé­koztatta Antall József ma­gyar kormányfőt. -Részletek e levél tartalmából, vala­mint a hivatkozási alapul szolgáló osztrák segítőkész­ségről nem ismeretesek. Az osztrák belügyminisztérium bejelentette, hogy szerdán Franz Löschnak miniszter Bécsben találkozik az ide látogató Ivan Jarnjak hor­vát belügyminiszterrel. Prága—Pozsony az elorzott folyamszakaszról A Telegraf című cseh­szlovák jobboldali lap hét­fői számának prágai és po­zsonyi kiadása más-más formában foglalkozik a hő­si erőmű kérdésével. A prágai Telegraf Po­zsonyban mutációként je­lenik meg, de a két kiadás egymástól eltérően közöl önálló írásokat is. Figye­lemre méltó a hétfői szá­mokban olvasható példa. A pozsonyi kiadás szerint áttekinthetetlenné vált az erőmű kérdésében kialakult vita, mert „a kérdést túlpo­litizálták”. A magyar fél környezetvédelemről alko­tott szempontjait és az ob­jektumok műszaki állapotá­ról szóló fenntartásait nem lehet figyelmen kívül hagy­ni, mint ahogy az erőmű pártolóinak érvelése sem lehet mellékes. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a hősi erőmű üzembe helyezését már „senki és semmi nem tudja megakadályozni”. „Lebontani lehetetlen, tehát üzemelni fog, és ettől még a továbbiakban is nyitott Külföldi események egy mondnfkan JAMES BAKER amerikai külügyminiszter a jövő hé­ten ismét a Közel-Keletre utazik, hogy megkísérelje mozgásba hozni a térségbeli békefolyamatot. BERLIN DÍSZPOLGÁRÁVÁ kívánják avatni Mihail Gorbacsovot, a volt szovjet elnököt — közölte keddi ki­adásában a Der Tagesspiegel című fővárosi lap. KEDDRE VIRRADÓ éjjel megkezdődött a háromnlda- lú békefenntartó alakulatok bevonulása Dél-Oszétiában a Chinvali előtt húzódó ütközőzónába. AZ ÉSZT—OROSZ határváros, Narva tanácsa aláírás- gyűjtésbe kezdett a város jövőjét eldöntő népszavazás kiírása érdekében. FÜGGETLEN OROSZ—NÉMET egyetemet alapítottak a Volga menti Szaratovban. politikai kérdés marad” — vélekedik a pozsonyi Teleg­raf. A Telegraf prágai kiadá­sának írása viszont úgy ta­lálja, hogy a látszat szerint azt sugallják: semmi gond Bős körül, minden a legna­gyobb rendben van. A lap Így ír: „Olyan a kép, mint egy ötvenes években ké­szült építőkről szóló film­ben: mindenütt eredmény, siker, semmilyen akadály nem tántoríthat el bennün­ket, a többi pedig szóra sem érdemes. A rettenthetetlen építők legfeljebb csak a tervtelje­sítés határidejétől tarta­nak”. A betonlobbi a győ­zelmi diadal hangján jelen­tette: szivattyúzzák a vizet a felvízcsatornába, készül­nek a turbinák próbájára. Októberben „elrekesztik a Duna medrét és a határt képező folyam vizét Szlová­kia felségterületére terelik, Magyarországról pedig szó sem esik” — írja a lap. A Telegraf arra emlékez­teti olvasóit, hogy minden felnőtt ember tudja: a probléma akkor is problé­ma marad, ha szemet huny­nak fölötte, szemet huny­nak a hősi probléma fölött is — mellőzve annak min­den ismert kockázatát és azt a tényt, hogy Magyaror­szágnak az „elorzott” fo­lyamszakasz láttán lesz vé­leménye. A prágai Telegraf írása nehezményezi, hogy a cseh­szlovák szövetségi kormány hallgat a hősi kérdésről és úgy tesz, mint ha már nem is rá tartozna. A lap hang­súlyozza, hogy mindennek ellenére az elsődleges fele­lősség a következmények­kel együtt még mindig a szövetségi kormányt ter­heli. Külügyi szóvivői té$ék®zí«slá Elosztott teherviselést A délszláv válság fejle­ményei arról tanúskodnak, hogy a nemzetközi közösség hathatós támogatása nélkül a szemben álló felek kép­telenek a konfliktusok tár­gyalásos rendezésére — hangoztatta Herman János külügyi szóvivő szokásos keddi sajtókonferenciáján. A nemzetközi közösség pótolhatatlan szerepét hangsúlyozva a szóvivő ki­emelte: a magyar Külügy­minisztérium továbbra is támogatja Lord Carrington erőfeszítéseit a Jugoszlávia- békekonferencia munkájá­nak felújítására. Ugjmn- akkor a magyar megítélés szerint az elmúlt időszak eseményeinek fényében szükségessé vált a konfe­rencia tevékenységének új­ragondolása. Ezzel össze­függően a Külügyminiszté­rium üdvözli Mitterrand francia elnök kezdeménye­zését egy új, az eddiginél szélesebb körű nemzetközi konferencia összehívására. Budapest álláspontja sze­rint egy ilyen tanácskozá­son a délszláv válságban közvetlenül vagy közvetve érintett valamennyi félnek jelen kell lennie, beleértve a kisebbségeket is. A délszláv válsággal kapcsolatos kérdésekre vá­laszolva a szóvivő ismétel­ten megerősítette az MTI- nek azt az előző napi érte­sülését, miszerint Budapest nem fontolgatja vízum- kényszer bevezetését a menekülthullám „megféke­zésére”. Mindazonáltal hoz­záfűzte azt is, hogy Ma­gyarország nem vállalhatja „végtelenségig” a mene­kültek gondozásának ter­hét. Budapest ezért „elosz­tott teherviselést” szorgal­maz. A szóvivő némileg pon­tosította azt a hétfőn nap­világot látott hírt, miszerint Magyarország és Ausztria a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte a bosz­niai helyzet ügyében. A BT sürgős összehívását valójá­ban Horvátország és Bosz­nia-Hercegovina kormánya kérte. A BT hétfőn nem hi­vatalos ülésen foglalkozott e javaslattal. Ezen az infor­mális tanácskozáson Auszt­ria és Magyarország támo­gatta a két délszláv állam kérését. muhart Egyeztető tárgyalás Üj kollektív szerződést és a vállalat veszteségeinek mérséklésére vonatkozó ter­vezet kidolgozását várja a Magyar Tengerész Szak- szervezet a Mahart veze­tésétől — nyilatkozta az MTI-nek Bathelt Sándor, az MTSZ elnöke kedden. Mint mondotta: csak eb­ben az esetben tudnának érdemben tárgyalni a bíró­ság által előirt egyeztető tárgyaláson. Ismeretes, hogy a tenge­részekkel olyan határozott idejű munkaszerződéseket köt a vállalat, amit a szakszervezettel nem egyeztetett. Ráadásul az MTSZ szerint a szerződés több szempontból is hátrá­nyos helyzetbe hozhatja a dolgozókat, így a bíróság­hoz fordult. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság helyt adott az MTSZ kereseté­nek és egyeztető tárgya­lást írt elő. A szakszervezet elnöke elmondta: mivel a bíróság jogellenesnek minősítette a szerződéseket és azok alá- íratási módját is, a Mahart vezetésének is semmisnek kell nyilváníta­nia azokat. Az 550 fős ten­gerészállományból ez 130 dolgozót érintene, a hajó­kon szolgáló 180 főből ugyanis ennyien írták már alá a munkaszerződéseket. A Mahart ügyvezeté­sének nyilatkozata szerint azonban a vezetés az első­fokú eljárásban előterjesz­tett jogi álláspontját válto­zatlanul fenntartja, és a bírói végzés ellenére meg­alapozottnak tekinti. Ezért fellebbezést terjeszt be a döntés ellen, így az ítélet nem jogerős és nem végre­hajtható. Magyarok IIL világtalálkozója Fél évszázad múltán Több mint fél évszázad múltán augusztusban ren­dezik meg a magyarok III. világtalálkozóját, amelyhez számos szakmai tanácsko­zás is kapcsolódik. A fóru­mok között több olyan is lesz, amelynek képviselői első ízben cserélhetik ki ta­pasztalataikat Magyarorszá­gon. Három szakmai ta­nácskozás — a magyar írók és a magyar filozófusok I., valamint a III. magyar or­vostudományi találkozó — előkészítésének munkálatai­ról kedden tájékoztatták a régió képviselőit a szervező­bizottságok vezetői kedden, a Magyarok Világszövetsé­gének székházában. Király Zoltánná, a Ber­zsenyi Társaság titkára el­mondta: a magyar írók I. világtalálkozójára — amely­nek Keszthely ad otthont — több mint 200 meghí­vottat várnak, csaknem 100-an külföldről érkeznek. A tanácskozás két köz­ponti gondolatköre: Az egységes magyar irodalom szellemi feladatai az ezred­fordulón, illetőleg a Hely­zetjelentések a magyar irodalom egyes régióiból elmet viseli. Ez utóbbi té­makörhöz kapcsolódva be­számolók hangzanak el er­délyi, felvidéki, kárpátal­jai, vajdasági előadóktól, illetőleg a szórványmagyar­ság képviselőitől. A talál­kozót közösen szervezi a Berzsenyi Társaság, a Ma­gyar Írószövetség és a Ma­gyar Irókamara. G. Havas Katalin egyete­mi tanár, a filozófusok I. világtalálkozójának esemé­nyeit ismertétte. A találko­zó egyebek mellett azt a célt szolgálja, hogy azzal is tisztában legyünk: hol és hány magyar születésű vagy magyar származású filozófus él a nagyvilágban. Eddig 150 személy jelezte részvételi szándékát, 11-en a környező országokból ér­keznek, mintegy 40-en kép­viselik Nyugat-Európát. és az Újvilágot. A tanácsko­zás 3 szekcióban folytatja munkáját. Halász Béla akadémikus a III. magyar orvostudomá­nyi találkozó programjáról szólt. Elmondta: 15 ország­ból 200 résztvevőre számí­tanak, először lesznek itt a szomszédos országok ma­gyar orvosai.

Next

/
Thumbnails
Contents