Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

Oroszország Kiújultak a harcok Szarajevónál ellenzi Jugoszlávia kizárását Oroszország továbbra is ellenzi Jugoszlávia kizárá­sát az EBEÉ-folyamatból és az orosz küldött a Helsin­kiben jelenleg folyó tanács­kozáson ilyen értelemben foglalt állást — jelezte szer­dán a moszkvai külügymi­nisztérium. Václav Havet Kormányalakítási megbízás Václav Havel csehszlo­vák elnök szerdán Pozsony­ban bejelentette, hogy megbízta a szövetségi kor­mány összeállításával Jan Straskyt, a csehországi par­lamenti választásokat meg­nyert Polgári Demokrata Párt politikusát, a *cseh köztársasági kormány ed­digi miniszterelnök-he­lyettesét. Kínai haderőcsökkentés Egymillió tüntetőt várnak az utcára Á szarajevói repülőtér körüli harcok kiújulása miatt kevés a remény arra, hogy beindíthatják a se­gélyprogramot és a légi- hidat, s Lewis MecKenzie, az ENSZ-erők vezérkari főnöke elrendelte, hogy a légikikötő ideiglenesen szüntesse be a repülőgé­pek fogadását. Tűzszünetet hirdetett a szerb erőknek Radovan Karadzic boszniai szerb ve­tengerparti horvát várost. Horvát jelentések szerint a korábbi, kedd esti Dub­rovnik elleni támadás kö­vetkeztében senki sem se­besült meg. Belgrádban szerdára vir­radóra is folytatódott a vasárnap óta tartó kor­mányellenes megmozdulás. A szövetségi parlament előtti téren sok tízezren gyűltek össze, s Vük Dras­kovic, a Szerb Megújho­dási Mozgalom vezetője a belgrádiakat arra szólítot­ta fel, hogy csatlakozzanak a fiatalokhoz, mert egyéb­ként Szerbiát nem lehet megmenteni. Az ellenzéki vezető rámutatott arra, hogy a kormányt csak ak­kor lehet megfosztani a hatalomtól, ha legalább egymillió belgrádi az utcá­ra vonul. Nemzetiségi bajok zér. és követelte, hogy cse­rébe vonják ki a horvát hadsereget Boszniából, és az Izetbegovic boszniai el­nökhöz húzó bosnyák erők is hirdessenek tűszünetet. 120 francia tengerész- gyalogos indult szerdán délelőtt a nantes-i légi tá­maszpontról repülőgéppel Szarajevóba, a repülőtér biztosítására. Az egység csak az első: Párizs össze­sen négyszáz katonát vezé­nyel néhány napon belül az Szerda délután összeült az orosz biztonsági tanács, hogy megvitassa a hajdani ^Szovjetunió területén egy­re élesebbé váló nemzeti­ségi problémák kérdését. Az Interfax jelentése sze­rint a Borisz Jelcin orosz elnök tanácsadói testületé­ként működő tanács első­sorban a moldovai és grú- ziai konfliktusra összpon­tosítja figyelmét. Szakér­tők szerint ebben a két térségben a legnagyobb a veszélye annak, hogy az államközösségi, illetve az orosz haderő is beavatko­zik a nemzetiségi összecsa­pásokba. ENSZ békefenntartó erői­hez a boszniai fővárosba. Végső búcsú az elnöktől Lövöldözések Algírban A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak katonai tanácsa úgy döntött, hogy a jelenlegi hárommillióról kettő és fél. esetleg kétmillióra csökkentik a hadsereg lét­számát. A szerb—montenegrói fegyveres csoportok szerda reggel újabb támadást in­téztek Dubrovnik külvá­rosai ellen. A zágrábi rá­dió jelentése szerint a sza­badcsapatok Dél-Boszniá- ból vették ágyútűz alá a Az algériai elnöki palo­tában ravatalozták fel szer­da reggel a hétfőn meg­gyilkolt Mohamed Budiafot, a legfelsőbb államtanács elnökét. Reggel nyolc órá­tól vettek tőle végső bú­csút barátai, munkatársai, a diplomáciai testület tag­jai és sok ezren mások. A temetésen számos ország képviselteti magát magas szinten. Szórványos lövöldözések voltak kedden este Algír belvárosában, egy nappal azután, hogy meggyilkolták Mohamed Budiaf algériai elnököt. Az APS algériai hírügynökség jelentése sze­rint helyi idő szerint este tíz órakor ismeretlen fegy­veresek egy gépkocsiból tü­zet nyitottak a rendfenn­tartó erőkre, s a tűzpárbaj csaknem negyedórán át tartott. A DPÄ hírügynök­ség jelentése szerint ezzel egy időben a belváros több részéből is hallatszottak lövések. A tudósításokból egyelőre nem derültek ki további részletek, s az sem ismeretes, voltak-e áldo­Külföldi események — egy mondatban UllJW.l'i). . 1 '.l'.'.'IKU'W..........I ....................................Iff............... AZ ENSZ kedden közzétett adatai szerint eddig 2,2 mil­lió ember kényszerült elhagyni otthonát a délszláv tér­ségben dúló pplgárháború nyomán, azonban a menekül­tek közül csak kevesebben, mint félmillióan távoztak külföldre. SZLOVÉNIA adminisztratív eszközök bevezetését fon­tolgatja a menekülthullám megfékezésére — mondotta Joze Pucnik szlovén miniszterelnök-helyettes szerdai bécsi sajtóértekezletén. KARABAH parlamentje bejelentette, hogy delegációt küld el az európai biztonsági és együttműködési értekez­let (EBEÉ) Karabahhal foglalkozó római tanácskozásá­HAT NAPIG tartó viszonylagos nyugalom után szerdán ismét kiújultak a harcok az afgán főváros utcáin. Füst» felhő terjengett az elnöki negyed fölött is. de a környé­ket őrző modzsahed vezetők lezárták az utat az újság­írók előtt. KÍNÁBAN harcot hirdettek a baloldali elhajlás ellen, amely a reform hívei szerint akadályozza a tudat fel­szabadítását és az ország modernizálását. EGY AZERI fegyveresekből álló csoport kedden meg­próbálta elfoglalni a FÁK hadiflottájához tartozó bakui hajójavító üzemet. A háború befejezését, Moldova politikai és gaz­dasági helyzetének stabi­lizálását jelölte meg leg­főbb feladataként az új moldovai kormányfő. And­rei Sangelit szerdán dél­előtt választotta meg mi­niszterelnöknek a moldovai törvényhozás Mircea Sne- gur elnök javaslatára. I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ\ MIÉRT CSAK LÉGI BIZTOSÍTÁS? né teszik lövöldözésükkel az MITTERRAND ELNÖK elhatározását, amellyel va­sárnap a tragikus helyzet­ben levő Szarajevóban tett látogatást, változatlanul el­térően ítélik meg az EK országaiban. Még mindig vannak, akik kifogásolják az „előzetes egyeztetés hiá­nyát” és belpolitikai okok­kal igyekeznek kicsinyíteni a francia államfő bátor lé­pését, amellyel erkölcsi tá­mogatást szándékozott nyújtani a bosnyák főváros ostromgyűrűbe fogott, éhe­ző, háborútól sújtott há­romszázezres polgári la­kosságának, s bizonyságot próbált adni arról nekik, hogy a világ nem hagyta őket magukra és kész se­gélyszállítmányokat is el­juttatni hozzájuk. Azóta az ENSZ zászlaja leng a repü­lőtér felett, s odaérkeztek francia szállítórepülőgépek is, csakhogy egyelőre sem a gyógyszer, sem az orvosság nem juthat el a rászoru­lókhoz, mert a városba be­vezető utakat szerb csapa­tok ellenőrzik és lehetetlen­áthaladást. Az ezer kana­dai és mintegy kétszáz fran­cia kék sisakos, akit Horvát­országból a Biztonsági Ta­nács döntése értelmében átirányítottak ide, legfel­jebb a repülőtér védelmét tudja ellátni és azt bizto­sítani, hogy a további se­gélyszállítmányokat ne ér­je támadás leszállás köz­ben. Csakhogy még akkor is, ha ez sikeres lesz, légi úton csak korlátozott mennyisé­gű élelmiszert és gyógyszert lehet eljuttatni a rászoru­lóknak, hiszen a szarajevói repülőtérnek mindössze egyetlen kifutópályája van, s a környező hegyes-dom­bos vidékről ágyúkkal is­mét, mint korábban, újra tűz alá vehető. Emellett a segélyszállítókat, miközben átröpülnek a különböző harcoló felek frontjai fö­lött, bármikor érheti légel­hárító tűz. Ezért változtat­ta meg az Egyesült Álla­mok kormányzata korábbi, a választások éve miatt oly óvatos álláspontját, s jelen­tett be légi biztosítást a szál­lítórepülőgépeknek és ren­delte a 6. flotta több re- pülőgép-anyahajóját á szi­cíliai part menti vizekről az Adriai-tengerre és közölte, ha az ENSZ ilyen közös akciót hagy jóvá, ennek keretében biztosítja a hu­manitárius szállítmányok katonai fedezését a levegő­ben. Kétezer amerikai ten­gerészgyalogos is megfelelő partraszállító járművekkel készültségben várja a pa­rancsot, hiszen arról is tár­gyalások folynak, hogy esetleg szárazföldi úton juttassanak el élelmiszer-, és gyógyszerszállítmányo­kat a kétségbeesett hely­zetben levőknek. De most a légi biztosítás van napirenden, mert Wa­shington csakúgy, mint az EK országai nem kíván­nak belebonyolódni a dél­szláv polgárháborúba, amely kusza frontvonalai­val és a sok harcoló fél­lel, egyáltalán nem hason­lít az öbölháborút megelő­ző viszonyokhoz. Ezért ha ENSZ-erők keverednének be a harcokba, vesztesége­ik szinte rendkívüliek le­hetnének. Az persze kato­nailag nem világos, hogyan lehet szárazföldi csapatok bevetése nélkül, pusztán a levegőből garantálni, hogy a segélyszállítmányok el­jussanak a rászorulókhoz. Különösen akkor, ha ez or­szágutakon történik és ho­gyan lehet szárazföldi úton frontvonalakon sértetlenül áthaladni, ha nincs közben tűzszünet... EGYES HÍRMAGYARÁ­ZÓK szerint Washington és a humanitárius segélyezést intenzíven elindítani akaró országok, arra számítanak, hogy a katonai erő puszta kilátásba helyezése már olyan nyomást gyakorol majd a véres háborút folytatókra, hogy megnyíl­nak az ostromgyűrűk és enyhülhet legalább részben a polgári lakosság mérhe­tetlen szenvedése. Árkus István Az államfő levele a miniszterelnökhöz Göncz nem menti föl Gombárt és Hankisst (Folytatás az 1. oldalról.) 1992. június 23-án érke­zett hivatalomhoz a 0159-XXIII/1992. számú, a Magyar Rádió elnöke fel­mentésére irányuló előter­jesztés. Az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB. 8/1991. (I. 30.) AB és 36/1992. (VI. 10.) AB határozatának iránymutatása szerint és az államszervezet demok­ratikus működése feletti őrködés feladatából adó­dóan az előterjesztést első­ként abból a szempontból kellett megvizsgálnom, hogy az megfelel-e a hatá­lyos törvényi rendelkezé­seknek. Ennek során megállapí­tottam, hogy a 0159-XXIII/ 1992. számú előterjesztés mellékleteként a bizottsági meghallgatás tényét igazo­ló okirat nem szerepel. Az 1990. évi LV1I. tör­vény előírja a Rádió elnöke felmentésére irányuló elő­terjesztéshez a felmentendő személynek az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekké! foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatását. A dr. Gombár Csaba fel­mentésére irányuló koráb­bi előterjesztés elutasítását követően a bizottság ilyen tárgyi meghallgatást nem tartott. A Miniszterelnök Úrnak az előterjesztésen kívül hozzám eljuttatott levele olyan utalásokat tartalmaz, melyekből arra lehet kö­vetkeztetni. hogy a Minisz­terelnök Űr a bizottsági meghallgatást teljesítettnek véli dr. Gombár Csaba 1992. május 7-én eszközölt meghallgatásával. Az Alkotmánybíróság 36/1992. (VI. 10.) AB hatá­rozatából azonban világo­san kitűnik, hogy minden felmentési javaslat — még a hiánypótlásra visszaadott javaslat újbóli benyújtása is — új előterjesztésnek mi­nősül. Dr. Gombár Csaba 1992. május 7-i meghallgatása egy már elbírált előterjesz­tés elbírált kelléke volt, így értelemszerűen sem lehet a jelenlegi javaslat érvényes­ségi kelléke. Figyelemmel arra. hogy a Miniszterelnök Úr 1992. jú­nius 22-én kelt javaslata kapcsán dr. Gombár Csaba bizottsági meghallgatása nem történt meg, az elő­terjesztés nem felel meg a hatályos törvényi rendelke­zéseknek. Mivel Miniszter- elnök Űr utalása olyan ko­rábbi dokumentumra vo­natkozik, amely mint' for­mai követelmény korábban már elbírálásra került, az előterjesztés hiánya nem volt pótolható. Az előterjesztést tehát, mivel a hatályos törvényi rendelkezéseknek nem fe­lel meg — az Alkotmány- bíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozatának irány- mutatása szerint —, köte­lező elutasítanom. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság állás­pontja szerint felmentési javaslat esetén az előter­jesztés teljesíthetőségét nem a felmentendő sze­mélyre, hanem az érintett intézmény működőképessé­gére vonatkozóan kell mér­legelni a Magyar Rádió el­nökének felmentésére irá­nyuló előterjesztés az alább, a Magyar Televízió elnökének felmentésével kapcsolatban mérlegelt szempontok alapján tartal­mi okból sem volna telje­síthető. Hivatalomhoz a Magyar Rádió elnöke felmentésének újbóli kezdeményezésével együtt érkezett a Magyar Televízió elnökének 1992. szeptember 15-i hatályú felmentésére irányuló 0172- XXIII/1992. számú minisz­terelnöki előterjesztés. Az előterjesztés mellék­leteként a bizottsági meg­hallgatás tényét igazoló ok­iratot nem csatolták. Az Alkotmánybíróság által előírt eljárási kötelezettsé­gem értelmében a bizottság 13 tagjának állásfoglalását és az ahhoz csatolt 10 bi­zottsági tag által aláírt kü­lönvéleményt beszereztem, ily módon az előterjesztés hiányait pótoltam. A hatályos jogi szabályo­zás szerint a Magyar Tele­vízió élén egyszemélyi fe­lelős vezető — az elnök — áll, és egyelőre az elnöki tisztség megszerzésének (és elvesztésének) jogilag sza­bályozott rendje adja az Alkotmánybíróság által megkívánt garanciát. A Magyar Televízió elnö­kének javasolt felmentését követően — míg utódlása a törvény által megkívánt el­járási rendnek megfele­lően meg nem oldódik — az elnöki hatáskört vagy feladatot újabb kinevezési aktus nélkül, az adott funk­ció megüresedésére irány­adó előírások hiányában a Miniszterelnök Űr többször kifejtett álláspontja értel­mében a mindenkori alel- nök gyakorolná. A Magyar Televízió ki­nevezett alelnökével, dr. Nahlik Gáborral szemben — bár alelnöki kinevezé­sének nem volt akadálya — fennállnak a Magyar Televízió elnökévé kineve­zése megtagadásának felté­telei. Értékelésem szerint dr. Nahlik Gábor vezetése alatt az intézmény (az el­nöki kontroll nélkül) nem képes biztosítani a társa­dalomban meglevő véle­mények teljes körű, ki­egyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre jut­tatását, valamint a közére deklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoz­tatást. így meggyőződésem,, hogy fennáll annak lehe­tősége, hogy dr. Nahlik Gábor nem képes ellenáll­ni a közmédia területén je­lenleg tapasztalható külön­böző irányú külső és belső befolyásoknak. Az ilyen befolyás pedig — az Alkotmánybíróság iránymutatása, és az én ér­tékelésem szerint is — ve­szélyezteti a közmédia sza­badságát, a sajtó szabad­ságát, a véleménynyilvání­tás szabadságát, az infor­mációk szabad áramlásá­nak szabadságát. Ezen jogok érvényesíté­sére vagy védelmére kép­telenségben (illetve annak lehetőségében), a szerv alapvető feladatának lehe­tetlenülése (működőképte­lensége) nyilvánul meg. Ha pedig alapos okkal arra le­het következtetni, hogy a személyre tett javaslat tel­jesítése miatt a kinevezés­sel (felmentéssel) érin­tett szerv alapfeladatainak ellátására — beleértve a szerv működésével kapcso­latos alapvető jogok intéz­ményes védelmét is — kép­telenné válik — az Alkot­mánybíróság 36/1992. (VI. 10.) AB határozata szerint — megállapítható az ál­lamszervezet demokrati­kus működésének közvet­len és súlyos zavara, amely jelen esetben más jogkö­röm gyakorlásával nem há­rítható el. Ezért szükségesnek lát­tam, hogy az alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésé­ben írt kötelességemet tel­jesítve a dr. Hankiss Ele­mér felmentésére irányuló előterjesztést tartalmi ok­ból utasítsam el. Budapest, 1992. június 30-án Üdvözli: Göncz Árpád Moldovában döntöttek A szavazáson részt ve­vő 244 képviselőből 185 adta voksát Sangelire, aki a korábbi kabinetben a mezőgazdasági tárcát irá­nyította. Az új kormány­főt bemutatva Snegur egyik legfőbb erényének nevez­te, hogy az elsők között lé­pett lel az előző kormány politikai hibáival szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents