Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11 / 163. szám

Néprajzi szeminárium Hozzászólás Nem követelőzni kell! Az Arany János Múzeum és a Magyar Néprajzi Tár­saság — megjegyzendő: se­regnyi más támogató intéz­mény közreműködésével — július 12-én kezdi meg a mezővárosi fejlődésről sze­mináriumát. A hivatalos megnyitó hét­főn, július 13-án lesz, ami­kor előbb Kiss János pol­gármester, majd András- Jaivy Bertalan kultuszmi­niszter, a Társaság elnöki minőségében mondja el be­szédét. Ezt követően egész héten át zajlanak az ese­mények. Néhány — érdekesnek ígérkező — téma a heti kí­nálatból. Dr. Novák László: Nagykőrös, az alföldi me­zőváros típusa; Farkas Pé­ter: A nagykőrösi nyomda­termékek néprajzi forrás­értéke; Dr. Szabó Attila: Mezővárosi történeti es néprajzi kutatások levéltá­ri forrásai. JJllF 31, Lénia Helyi A Kecskeméti Televízió háza tájáról kaptuk a hírt, hogy műszaki okok miatt késik az új antenna üzem­be állítása, ám az időpont­ról biztosat nem tudnak mondani. Ha szerencséje van a tévénézőnek, minél hamarabb elvégzik az át­alakítást. A műsorrendjük változatlan, a hétfői Torpe­dó-játék telefonszáma (76) 29-112, a hétfő esti film címe nem ismert. ir A Lénia hálózatán a helyi műsor vasárnap délután 2 órakor látható. A tartalom­ból: folytatódik a Nagykő­rös szépe verseny indulói­nak bemutatása. Interjú Sass Sylviával. Most adják Az utóbbi időben Máté József tollából több olyan cikk jelent meg a Nagykő­rösi Hírlap hasábjain, mely vezetését és személyemet is érintően sértő, illetve rész- igazságokat közölve, félre- értékelést végez. A VII. 2-i cikkre az alábbiakban vá­laszolok: 1. E szezonban nem volt olyan hazai mérkőzés és olyan hét, amikor ne láto­gattam volna meg a „fiú­kat”. 2. Sem a múltban, sem ez alkalommal nem döntöt­tem egy személyben, fontos szakosztályi ügyekben. Nem is dönthettem, hiszen a sportegyesület felépítése ezt nem teszi lehetővé, elnök­ségi döntés szükséges ezek­hez. 3. A szakosztályok, külö­nösen a labdarúgás bel- ügyeibe a kialakult gyakor­lat szerint nem avatkoz­tunk bele, sőt ez évtől ön­álló pénzügyi gazdálkodást tévék majd le a dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök­kel készült interjút is, s önkormányzati tudósítást is sugároznak. Ezt a műsort az OIRT 5 csatornán lehet nézni. A helyi műsor után a Rózsaszínű párduc soro­zatból sugároznak egy epi­zódot, majd A besurranó albérlő című filmet adják. ★ A Falutévé műsorában is nagykőrösi téma szerepel, előbb szombaton, majd két egymást követő szerdán. Kása István kertészetében járt a stáb, s a lapunkban is bemutatott Queen gil ön­tözőrendszerről készítettek érdekes filmet. és önálló számlaszámot kaptak, illetve folytattak Kevés sikerrel. 4. Ma is az a véleményem, melyet korábban a szakosz­tályi évzárón is kifejtettem, nem lemondani, követelőz­ni kell a labdarúgás vezető­ségének, hanem a vezetősé­get bővítve, a Baráti Kört újjászervezve kell az önál­lósággal élve gazdálkodni, vállalkozni a feltételek ja­vítása céljából. 5. Véleményem és meg­győződésem szerint mindig az a jobb, ha az ígérgeté­sek, hitegetések helyett a reális, a megvalósítható dolgokra vállalkozunk. 6. Miután Máté József munkahelyi főnöke, Pécsi Zoltán, a labdarúgók egyik vezetője, nem tartom sze­rencsésnek az ilyen stílusú cikkeket. Egyértelműen tet­ten érhető az elfogultság, a részrehajlás. 7. Az ilyen és ehhez ha­sonló cikkek szerintem töb­bet ártanak, mint használ­nak a nagykőrösi labdarú­gásnak. 8. Mivel a Kinizsi erejét a játékosigazolásra fordí­tandó 500-600 ezer forint meghaladja, konkrét városi összefogásra kellene töre­kedni és nem személyes­kedni, egymásra mutogatni, hangulatot kelteni. Egyébként, aki(k) az NB III-ba jutást tűzték ki célul a következő bajnoki sze­zonra, azok legjobban ten­nék, ha komoly anyagiak­kal járulnának hozzá a klub működéséhez. Bodroghalmi János ügyvezető elnök ■BB Mozim Július 11-én és 12-én a nagyteremben 6 és 8 óra­kor: Tini Ninűzsa Teknő­cök 2. (A trutymó titka), színes, amerikai sci-fi film. KERESZTYÉNEK A TÁRSADALOMBAN Méltó helyet az építésben Ügy van az bizony, minden nagyobb eseménynek, kon­ferenciának, tanácskozás­nak, kongresszusnak meg­van a maga aurája, majd ezt követően üiepedési ide­je. A közönség helyzete ta­lán a legjobb. Beül a sorok­ba, átadja magtá a figye­lemnek, de azt is választ­hatja, hogy csak speciális kíváncsiságát elégíti ki, cgy- egy adott téma. kedvenc elő­adó meghallgatásával. Meglehetősen tanúlságos például a napokban meg­tartott Keresztyének a tár­sadalomban című holland— magyar tanácskozás utó­élete. Sajtóvisszhangja alig volt, pedig a szervezők mindent, amit csak tudtak, elkövettek ezért. Persze az esemény rangját ez önma­gában se nem emeli se nem csökkenti. Akik itt voltak, azok minden bizonnyal jó NAGYKŐRÖSI HIHIAP Nagykőrös, Széchenyi "tér 17. *3 A szerkesztőség ve­zetője: Ballal Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. <£ Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: (53)-51-358. & Hirdetésfelt vétel kedden 10—13, csü­törtökön 14—1$ óra között. 8 Híreket, Információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. hírét viszik szerle a világ­ba — a szervezőknek. Amit mindenképpen ki kell emelni, az nem más, mint az illúziók, a várako­zások, a jogos kérések le­hűtése, c sendesítése. Vér­mérséklet kérdése, ki ho­gyan vesz erről tudomást. Talán az sem utolsó szem­pont, legalább biztosan tudjuk, kire (s hogyan) nem számíthatunk, s miben látják ők bajainkat. Rög­tön az első nap dr. A. J. Hendriks professzor kere­setlen őszinteséggel nyilat­kozott meg. „A magyarok­nak nem teherautókat kell várniuk adományainkkal, segélyeinkkel. Ennek az ideje elmúlt. Ehelyett jöj­jenek ők ki — autóbusszal — Hollandiába, nézzék meg tapaszialatainlcat, s hazatér­ve végezzék úgy dolgaikat, ahogy megtapasztalták oda- kinn.’’ Később országunk fejlettségét úgy Kína köze­lébe helyezte... Drs. J. Geersing, a hol­landiai Ferwederadeel pol­gármestere ezzel szemben kifejezetten hasznosnak ítélte a tanácskozást. „Hol­landiában és Magyarorszá­gon a tapasztalat megmu­tatta. hogy szinte azonos kérdésekkel küzdünk és birkózunk, pédául a mate­rializmusnak a rémével, nyomasztó jelenlétével. 11a csak annyit teszünk, hogy tapasztalatainkat kicserél­jük, akkor maga a /elbeszé­lés előbbre vezet — vezet­het — bennünket. Az egy más kérdés persze, hogy ez önmagában mennyire napi, gyakorlati probléma. Ne­kem az a tapasztalatom, hogy aktuális a kérdés, Hollandiában legalább any- nyira fontos, mint itt, *Ma- gyarországon. Az állam egyfajta semleges állás­pontra helyezkedik, s az emberek — úgy általában — igencsak eltértek a Bib­liában lefektetett erkölcsi elvektől. Én a magam ré­széről nagyon fontosnak tartom azt, hogy a keresz­tyén életszemlélet megkap­ja méltó helyét, éppen azért, hogy hozzájárulhas­son a társadalom építésé­hez.” Annyit érdemes tudni, hogy a polgármester ráadá­sul igencsak életvidám — sőt, kifejezetten jó humorú — személyiség. Olyan lel­kesedéssel beszélt azon a fogadáson, amelyet Kiss Já­nos, Nagykőrös polgármes­tere adott a konferencia vendégeinek tiszteletére, s annyi humorral, hogy bi­zony Kiss János, akit nem éppen szűkszavúságáról is­mernek, bizony kereste a megfelelő válasz-szavakat. A rengeteg hozzászóló Egy világszabadalom sikere XXXVI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1992. JŰLIUS 11., SZOMBAT között sokan kőkemény igazságokat mondtak. A kultuszminisztériumot pél­dául Kádárné Fülöp Judit képviselte, aki kerek perec azzal kezdte mondandóját, ma a körülmények — az országban — nem túlzot­tan kedvezőek az egyházi iskolák visszaállítására. „Működik egy nosztalgia, ugyanakkor meg kellene vizsgálni a hajdani protes­táns iskolák jó és rossz je­gyeit, meg azt, hogy a szü­lőknek mire van igényük. Akármi is legyen az, első­sorban szakmailag jól kép­zett tanárokra lenne szük­ség.” Az előadó nem sok kétséget hagyott afelől, hogy ő a mai pedagógus- társadalmat nem egészen ilyennek tartja. Ez azonban nem elegendő, „a tanár le­gyen ezekben az iskolák­ban mélységesen hívő is — tekintse szeretetszolgálat­nak a tanítást.” Sőt, az sem elegendő, ha csak a ta­nárok ilyenek. Az iskola- szerkezetnek is jónak kell lennie, kiváló igazgatóval. Ma — mindenféle nosztal­gikus vágyakozással szem­ben — egészen más körül­mények vannak, a világ is megváltozott körülöttünk, tehát ma á célok' is mások, mint ötven esztendeje. „El­sősorban nagyon nagy alá­zat kell az ilyen iskola szervezéséhez, és éppen ebbe kell beépíteni az új­ra felfedezhető régi, jó hagyományokat. Belülről világítson az iskola, a lé­lek világosságával” — fo­galmazta meg. A szellem' azonban két szinonim fo­galmat jelölhet. Lelket éppúgy, mint kísérteiét. Éppen ezért nem mindegy, az iskolai szellem lélek-e — vagy kísértet. Bízzunk — s bízhatunk — abban, hogy mifelénk lé­lek lesz abban! B. O. Forgalmas helyen 15—20 nm-es üzlethelyiséget keresek Nagy­kőrösön. Ajánlatokat „Cipő” jeligére kérem, a Nagykőrösi Hírlap szerkesztősége címére. (117 113/2K) 9 A rendszer maga víz- és energiatakarékos, automa­tizálható, programozható. Nemcsak a víz, de a táp­anyag is kijuttatható így a növényekre. A kertészetek­ben az sem utolsó szem­pont, mekkora az a szakér­telem, amellyel összeállít­ható — nos, némi gyakor­lattal egyáltalán nem tű­nik ördöngösségnek a megcs iinálása. Csak bóünlolt A rendszer egy szezon alatt nemcsak hogy megtér rül, de egyenesen hasznot hajt, hiszen karbantartást szinte nem is igényel, s a termelést a lehetőséghez képest szinte abszolút biz­tonságossá teszi. A nagy ötletek általában a véletlenen múlnak. így vélekedik Marcsinké Ist­ván, a Polifer Kit. tulajdo­nosa, a Quenn gil rendszer licencének hazai honosító- ja. Marcsinké úr vagy húsz Egy kertészeti bemutató kapcsán — amelyet a Kósa-ker- tőszeiben tartottak az e műit hetekben — már irtunk az ott rendkívüli sikerrel alkalmazott csepegtető öntözés­ről. A Quenn gil elnevezésű rendszer a gyakorlatban bi­zonyította összes, addig csak hirdetésekben bemutatott előnyeit, erényeit — azonnal tegyük hozzá, természete­sen szakértő kezek által működtetve. esztendeje a műanyagipar­ban tevékenykedik vállal­kozóként. Tevékenységi te­rülete annyiban is érdekes, hogy igen nagy hangsúlyt fektet az úgynevezett má­sodlagos nyersanyagokra. Havonta több száz tonná­nyi műanyaghulladékot hasznosít ily módon. — A rendszergazda izrae­li gyártó alapanyagot kere­sett. A teleíonkönyvet la­pozgatva bukkant rám, eredetileg a kötőidomokat kívánta olcsóbban előállí­tani. Innen fogva aztán ment minden szinte magá­tól. Elmentem hozzá, bemu­tatta, mit termel, s persze azonnal láttam, ezt az én üzememben is elő lehet ál­lítani. ö hajlandónak mu­tatkozott arra, hogy meg­nézze a gyárat — egyéb­ként határozott feltétele volt, hogy csak magánvál­lalkozóval tárgyal. Az én üzemem hétezer négyzet- méteres. Amikor kiszállt az autóból, már bólintott, szét se nézett, csak azt mondta, idehozza a rend­szert. Maga az öntözőcső­gyártó berendezés 75 mil­lió forint, japán gyártmány. Eddig én évente úgy 30—40 milliót termeltem. Felvet­tem a kapcsolatot a külön­böző minisztériumokkal, ; hitelt szerveztem. Nagyon sóikat tett a Leumi Izraeli Bank, a budapesti szakem­berek segítettek abban, hogy időre meglegyen a pénz. Magyar anyagból — A Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok minisz­tériuma is átérezte helyze- zetünket, s a Magyar Nem­zeti Bank abban segített, hogy a kamat hatvan szá­zalékát az adóból leírhat­juk. A hitelt hét év lejárat­ra adták, két év türelmi idő van, ekkor csak a ka­matot kell fizetnünk, fél­évente. Azért is sikerre számí­tok, mert nem kell semmit külföldről behoznom. A cé­gem részt vesz a szerszá­mok gyártásában is, termé­szetesen általam már is­mert alapanyagból. Az ön­tözőcsövet először a ne­mét Hoecht cég gyártmá­nyából készítettük, de ki­kísérleteztem, hogy a Ti­szai Vegyi Kombinát mely termékével lehetne ezt ki­váltani. Többet is találtam. Erre nagy szükség volt, ár­ban a külföldi alapanya­got a magyar mezőgazda­ság nem tudta volna elis­merni. Itt azért még valamit meg kell hogy jegyezzek. A Quenn gil terméket az egész világon négy gép gyártja, Bulgáriában, Iz­raelben, Tajvanon, s most már nálam. Nos, mindegyik gép a magyar alapanyag­ból készíti majd az öntöző­csövet! .Visszavásárolják•/ Olvasóink kedvéért te­gyünk egy kitérőt. A cső­rendszer igen flexibiles, s bizonyos távolságban rend­kívül kicsiny lyukak van­nak rajta. A cső hajlítha­tó, szabbható, vágható, te­hát minden létező kertésze­ti kultúra igényeihez ala­kítható. Marcsinké úr csö­möri üzemében egy új csarnok épült, s ebben nemcsak a működő gépnek, de további háromnak is van hely. Ma már az is tisz­tázott, hogy a csömöri üzem látja majd el a világ hoz­zánk közel eső szegletét, Lengyelországot, Cseh-Szlo- vákiát, Romániát, Auszt­riát, Ukrajnát. Egy gép óránként háromezer méter­nyi csövet termel. — Bizakodom abban, hogy ezt a mennyiséget tar­tani tudjuk, a minőség ga­rantált, ellenőrzött. Két év garanciát adunk, s aki ezt követően visszahozza a ré­gi csövet, attól visszavá­sároljuk azt, s persze, majd újrahasznosítjuk — állítja Marcsinké István. Bizony, a nagykőrösi ho­mokon különösen jól jött ez az izraeli világszabadalom, s a Kósa-kertészetben meg külön örülnek annak, hogy megtalálták azt a techno­lógiát, amellyel elérhetik terveiket. Ballal Ottó Nem a véletlenen múlott Sportműsor folyami sebességi hajómo- dellek országos Kiss Tibor- emlékversenye. Kerékpározás: A Toldi kerékpáros túrájának 5. napja. (Tokaj, Sárospatak). Szombati program: Atlétika. Budapest: ser­dülő A korcsoportos és if­júsági országos bajnokság. Labdarúgás. Kinizsi-sport­telep, 10 óra: Nagykőrösi Toldi DSK ifi—svéd ifjú­sági csapat, barátságos nemzetközi mérkőzés. Modellezés. Kecskemét: folyami sebességi hajómo- dellek tiszteletdíjas Kiss Tibor-emlékversenye. Kerékpározás: A Toldi kerékpáros túrájának 4. napja. (Polgár, Tokaj). Vasárnapi sportműsor. Atlétika. Budapest: ser­dülő A korcsoportos és if­júsági országos bajnokság. Modellezés: Kecskemét:

Next

/
Thumbnails
Contents