Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11 / 163. szám

Válaszoltak a piaci kihívásokra Irodai és VDH időzáras széfek, éjszakai trezorok, acél- ás páncélajtók, VDH fegyverszekrények, bérel­hető telexek, telefonok és telefonalközpontok, átvitel­technikai segédberendezé­sek. íme egy csokorra való a péceli Triton P. T. T. Rt. által készített és forgalma­zott termékekből. Hosszó időnek kellett el­telnie, míg az 1955 ja­nuárjában alapított Triton Háziipari Szövetkezet nap­jainkra a számítástechni­kai eszközök és távközlési berendezések hazái felleg­várává nőtte ki magát. Eb­ben a fővároshoz közel eső községben olyan modern s már a XXI. századra te­kintő cég izmosodik, amelynek célja a hazai te­lexpiac teljes bekebelezése: beleértve a postai bérbe adott gépek Triton-érde­keltségű cseréjét, vala­mint az újonnan megindult alközpont- és telefonpiac egy jelentős részének a megszerzését is. A cég meghatározó pro­filjában s ez a telex, né­hány éve külföldi verseny­társ jelent meg. Üzletpoli­tikai megfontolások arra ösztönözték a Triton vezér­karát, hogy a technikai­műszaki törekvéseket kö­zös, összevont tőkével és egyesült szakmai erővel valósítsák meg, s uralják a meghódított piacokat. Ennek tudható be, hogy 1990. január 1-jétőí — a cégbírósági bejegyzést kö­vetően — munkához látha­tott a Triton P. T. T. Szá­mítástechnikai és Távköz­lési Rt. Százmillió forintos alaptőkével hozta létre a Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetke­zet, a Holland G. Trade b. V.. valamint Triton-érde­keltségű magánszemélyek, illetve a kisszövetkezet tag­jai. ELISMERT LETT A Triton Rt. a termékei­hez szükséges alkatrésze­ket, önálló importjoggal, s jól képzett műszaki appa­rátusával biztosítja. A be­rendezések karbantartását a Pécelen lévő márkaszer­vizében, míg az üzembe helyezéseket, a Magyar Távközlési Vállalat Igaz­gatóságával kötött szerző­dések alapján oldja meg. Kiépülőben van a cég saját bolthálózata: központi te­lephelyén, Gödöllőn, vala­mint a fővárosban. A Tri­ton termékeit közel 120 viszonteladó cég és mint­egy 200 ügynök forgalmaz­za. A Triton Számítástechni­kai Kisszövetkezet, amely képes volt külföldi tőke Hődosi János, a Triton Számítástechnikai és Táv­közlési Kisszövetkezet el­nöke: — szövetkezetünk vagyona nagyrészt befekte­tésekből tevődik össze (Hancsovszki János felvétele) bevonásával létrehozni a Triton P. T. T. Rt.-t, eddig ismeretlen termékek fej­lesztését, gyártását, vala­mint a kockázatvállalások sorát vállalta magára ah­hoz, hogy vagyona növelé­se folyamatos legyen. Ért­hető büszkeséggel mondot­ta ez utóbbival kapcsolat­ban Hődosi János, a Szá­mítástechnikai Kisszövet­kezet elnöke, hogy: az a Triton, amely az Aranyolló Ruhaipari, valamint a Re­cord Ipari Kisszövetkeze­tek megszűnése után új profilt választott, dinami­kus fejlődésnek indult. Döntően új emberekkel, más munkaterületen vál­lalva a cégnél maradt régi gárda tagjainak átképzését. Eközben vagyonában, tőke­erejében modern, markáns, nemzetközileg is jegyzett céggé nőtte ki magát. A cég vezetésének előre­látását dicséri, hogy a va­gyonnevesítést megelőzően, célrészjegyjegyzésekkel s a tagok áldozatvállalásával alakítottak ki azt a tulaj­donosi viszonyt, amely egészséges szüleménye a Triton P. T. T. Rt. Tulaj­donosi pozícióját a szövet­kezet tagsága 1968 óta fo­lyamatosan növeli saját ja­vaiból is. ÚJ GENERÁCIÓ — Szövetkezetünk vagyo­na nagyrészt befektetések­ből áll, amelyek értékesek, s ami cseppet sem elha­nyagolható: munkát ad­nak, munkahelyet teremte­nek, s így megfelelő jöve­delmet biztosítanak az itt dolgozóknak, ök már egy új generáció. A péceliek nagy ámula­tára s még a településre vetődök tetszését is kivált­va, elkészült az az ultra­modern iroda- és üzemépü­let, amely 4 ezer négyzet- méter alapterületű és telje­sen közművesített. Beruházási munkálatai még 1990 szeptemberében megkezdődtek, s az elmúlt év végére egy részét üzem­be is helyezhették. Születé­sét a tavaly júniusban ala­pított Tritonbau Kft.-nek köszönheti, amelyet a Hol­land Management Holding és magánszemélyek hoztak létre. Az alapítók legfőbb célja a Triton-érdekeltsé­gek távlati fejlődéséhez és működéséhez szükséges új központi telephely megte­remtése. HÉT LÉPCSŐBEN — Űj központi telephe­lyünk reprezentatív módon oldja meg azokat a felada­tokat. amelyekkel a nemzet- gazdaság — s a Triton is — az európaivá válás előtt áll — jellemezte a létesítményt Hődosi János. Majd a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a Triton­érdekeltségű tőkebefekte­tők az elmúlt év szeptem­berében megtartott köz­gyűlésükön határozatot hoztak a Tritonbau Kft. két lépcsőben történő átala­kításáról. így az elfogadott név a Triton Holding Rt. lett, miközben az alapítói tőke 220 millió forintra nőtt. Részvények kibocsá­tásával, külföldi tőke bevo­násával az alapító tőke 300-400 milliós növelését célozták meg. Gyócsi László Jachtkikötők és pusztakapu Sevillában jártak A közelmúltban Spanyol- sajtó is tudósított, elriasz- metországból, Ausztriából országban, a világkiállítás színhelyén járt a Pest me­gyei önkormányzat, vala­mint a megyei kereskedel­mi és iparkamara küldött­sége. Dr. Szilvást Erzsébet, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Se­villából hazaérkezve beszá­molt tapasztalatairól. így egyebek között arról, mi­ként vették ki részüket az Andalúziától távol eső tar­tományok a világkiállítás­ra való felkészülésből, kü­lönös tekintettel a turiz­musra, az idegenforgalom­ra, a vendégvárásra. Fo­gadták őket az andalúzíai, valamint a cordobai ön- kormányzati hivatalok il­letékes vezetői, bepillan­tást adva az Expóval kap­csolatos, különösen meg­szívlelendő dolgokba. Azt tanácsolták a vendégek­nek, hogy a felkészülést minél előbb meg kell kez­deni. Dr. Szilvást Erzsébet úgy ítéli meg, igenis törekedni kell egy, a fővároson kívü­li kezdeményezésre, a rá­dió területén élő vállalko­zók mozgósítására. Egyéni kezdeményezéseken kívül várják az iparvállalatok, szövetkezetek jelentkezé­sét. Tanulság — különösen a vendéglátó- és szálloda- iparnak —, hogy a nagy nyereségre irányuló „gyors menetelés” helyett elfogad­ható, a hazai, s az átlag nyugati állampolgár pénz­tárcájához igazodó árakat kell megállapítani. Ugyan­is a méregdrága szállodák, amelyekről a nemzetközi Érvényben: 1992. július 10. VALUTAÁRFOLYAMOK tották a kíváncsiskodókat. Két hónap elteltével kény­telenek voltak megszívlel­ni a jó tanácsokat: inkább szerényebb árakat, hogy több legyen a vendég! A megyei kamara alelnö- ke a továbbiakban hazai vizekre evezve arról be­szélt, hogy vannak Pest megyének olyan vidéki ér­tékei, köztük például a Du­nakanyar, amelyeket nagy­szerűen lehet hozzáidomí­tani az idegenforgalomhoz, a történelmi látnivalókhoz, vendéglátáshoz. Visegrád, Zsámbék, Szentendre, már önmagukban is csaloga- tóak, látványosságokat ígé- rőek.' Bekapcsolódott a beszél­getésbe Édes Marianna, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára is. Utalt arra a közelmúltban lezajlott kibővített elnöki ülésre, amelyen az 1996-os Expóval kapcsolatos kér­dések szerepeltek teríté­ken. Ezen elhangzott, hogy nagy megyei fejlesztések lesznek. Dunai jachtkikö­tőket építenek, hogy a Né­vízi úton érkezők elérjék az Expo színhelyét. A falusi turizmus szín­vonalát a legváltozatosabb rendezvényekkel gazdagít­hatják. Mindenképpen öt­letesnek tűnik, s remélhe­tően meg is valósul az úgy­nevezett „pusztakapu”, a megye déli részén, Nagy­kőrös és Bács megye felé: Ösztönözni kívánja a me­gyei kereskedelmi és ipar­kamara a biotermelőket is. A fővárost övező régió lát­hatja majd el az Expó vá­rost friss, egészséges áru­val. Édes Marianna külön is kihangsúlyozta, hogy min­denképpen előnyt szeret­nének biztosítani a hazai, megyei vállalkozóknak, cél­szerűnek és megoldható­nak látszik megbízásokat adni számukra. E lokálpatriotizmus szel­lemében felvázolt tervek­ről a későbbiekben még lesz szó: szeptemberben egy újabb elnökségi ülésen vázolják majd fel a továb­bi kamarai teendőket. Gy. L, P é o z d e m Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,59 149.39 Ausztrál dollár 57,66 58,90 Belga frank (100) 249,38 254,04 Dán korona 13,25 13,51 Finn márka 18,66 19,06 Francia frank 15,16 15,44 Görög drachma (100) 41.64 42,48 Holland forint 45.24 46,10 ír font 137,19 139,79 Japán jen (100) 61,49 62,69 Kanadai dollár 65,01 66,41 Kuvaiti dinár 267.24 272,74 Német márka 51,02 51,98 Norvég korona 13,00 13.24 Olasz líra (1000) 67.43 68,71 Osztrák schilling (100) 730,15 743.75 Portugál escudo (100) 60.60 61,70 Spanyol peseta (100) 80,85 82,37 Svájci frank 56,35 57,43 Svéd korona 14,09 14,35 USA-dollár 77,30 78,86 ECU (Közös Piac) 104,28 106,24 Kenyérgabonából lesz elég — Jelenleg az Állami Vagyonügynökség szorgal­masan gyűjti a szükséges adatokat cégünk privatizá­ciójának megvalósításához, részvénytársasággá alakulá­sához. Mindezt Csonka Tibor, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója közölte, majd elmondotta; valószínű, több mint 2 milliárd forintos törzstőké­vel, biztos alapokról indul­hat majd az rt. A megyei „Készülünk a részvénytár­sasággá történő átalakulás­ra” — közölte Csonka Ti­bor, a megyei gabonafor­galmi vállalat igazgatója (A szerző felvétele) gabonaforgalmi cég egyéb­ként már hónapok óta szor­galmazza a régióban mű­ködő mezőgazdasági nagy­üzemeket, gazdaságokat annak érdekében, hogy az rt.-ben potenciális befekte­tőként részvényjegyzéssel vegyenek részt. A beszélgetés során fel­vetődött az a kérdés is, va­jon a termelőkkel megkö­tött szerződések értelmében elegendő kenyérgabona kerülhet-e a vállalathoz. — Eddig mindössze két szövetkezet jelezte, hogy a szerződésben vállaltakat nem tudja hiánytalanul tel­jesíteni, mivel 10-15 száza­lékkal kevesebb étkezési búzát tudnak betakarítani. Ez nem zavarja azonban feldolgozói tevékenységün­ket, hiszen, ha szükséges, a tőzsdén is tudunk búzát vá­sárolni, méghozzá hétezer forintos tonnánkénti egy­ségáron. Egyébként a me­gye közös gazdaságaitól a szerződések alapján 126 ezer tonna -kenyérgabonát vásárolhatunk fel. Csonka Tibor a beszél­getés végén azt is elmon­dotta: a tőzsdén vásárolt malmi 1-es étkezési búzá­ért a májusi-júniusi tőzsdei átlagárat fizetik meg, s eb­ben benne vannak a szál­lítási költségek is. MPJAlí&íN •'-lentid, Pesti út 67. ^ A bony, Piactér Jf* • ^ Abony, Ceglédi út 10, Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Szent Imre herceg u.17. Nagyhala, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász L. tcrl. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 51. Farmos, Jászberényi út 667, Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. ^ f^^Cegléd, Budai út 33. JászkarajcnöNéphadsereg u. 61, Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. mNKfru&z Rr.-rmmeKi-e^yeeeic Aranygallér

Next

/
Thumbnails
Contents