Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-10 / 162. szám
Tudtak róla Merényletkísérlet Szaddam ellen A köztársasági gárda négy tisztje június 29-én meg akarta gyilkolni Szaddam Husszein iraki elnököt — idézte az amerikai hírszerzés jelentését csütörtökön a The New York Times. A Washingtonban hitelt érdemlőnek tekintett értesülések szerint a iraki biztonsági erők tudtak a készülő merényletről, és az elnök helyett az ő embereik ültek a tervezett időpontban Bagdadon áthaladó autókban. Az összeesküvők közül kettőt a helyszínen agyonlőttek, s az elnök a merénylet kapcsán 200-nál töbh tiszt letartóztatását rendelte el — egyeseket közülük kivégeztek. A kormány megtiltotta a csapatmozdulatokat, és Szaddam Husszein elnök környezeté ben senki nem viselhet fegyvert, még fiai sem értesültek az amerikaiak. Az álláspont változatlan Az új szövetségi kormány nem változtatja meg a bősi erőmű kérdésével kapcsolatos eddigi csehszlovák álláspontot — derült ki Lu- dek Krajhanzl-nak, a prágai külügyminisztérium nemzetközi jogi szakértőjének a nyilatkozatából. Két év múlva Budapesten A konfliktusok megelőzésére kell összpontosítani A házigazda, Mauno Koivis- to finn elnök megnyitósza- vaival csütörtökön reggel Helsinkiben megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet újabb csúcstalálkozója. Az első helsinki csúcs után 17 évvel jelentősen megnövekedett számban gyűltek össze a résztvevők — a kezdeti 35 helyett 50 állam- és kormányfő, s a Szentszék képviselője van jelen a finn fővárosban. 51 felszólalás hangzik majd el ezen a két napon, de ezek érdemben már aligha módosítanak a tanácskozás kezdetére elkészült vaskos záródokumentumon. A több mint 70 oldalas okmányt március óta előkészítő értekezleten egyeztették a résztvevők, megállapodva olyan fontos intézkedésekről, mint az EBEÉ önálló válságkezelő mechanizmusának kialakítása, az európai hagyományos haderők csökkentéséről létrejött szerződés életbeléptetése, az európai gazdasági fórum létrehozása. — A demokrácia nem hiteles, ha nem kész saját maga ég érdekei megvédésére: az új demokráciák kormányai készek erre, de egyedül nem képesek végrehajtani ezt a feladatot. Ezért elengedhetetlen a nyugati demokráciák hatékony támogatása és együttműködése — jelentette ki csütörtökön Antall József magyar miniszterelnök, a csúcstalálkozón mondott beszédében. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Európa és Észak- Amerika demokratikus erőinek támogatása számos esetben nem volt erélyes vagy pedig későn érkezett Példaként a hajdani Jugoszlávia területén dúló konfliktusra utalt. Antall József szerint a délszláv konfliktusból levont következtetések azt jelentik, hogy az EBEÉ-nek végre határozottan és elő- retekintöen kell fellépnie, figyelembe kell vennie a válság megoldására alkalmas valamennyi eszköz igénybevételét. — Ebbe mindenképpen beletartozik a nemzeti kisebbségek védelme, jogainak és autonómiájának biztosítása — tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy az EBEÉ-tagországoknak elsősorban a konfliktusok megelözésésre kell összpontosítaniuk figyelmüket. Antall József azt is elmondta: Magyarország kiemelkedő megtiszteltetésnek veszi az EBEÉ közösségének döntését, hogy a következő csúcstalálkozót 1994-ben Magyarországon tartják meg. — Ügy véljük, hogy ez jelképes döntés, amely elismeri a demokratikus átalakulásokban eddig elért eredményeket — mondotta. Külföldi események egy mondatban AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kész légi és tengeri haderejével támogatni egy olyan ENSZ-hátározatot, amely- lyel kényszeríthetik Szerbiát, hogy ne akadályozza Bosznia lakosságának megsegítését — erősítette meg csütörtökön James Baker külügyminiszter MEGSZÜLETETT A POLITIKAI DÖNTÉS arról, hogy kivonják a volt szovjet csapatokat a balti köztársaságokból, de ennek befejezése lehetetlen ebben az esztendőben, mondotta Borisz Jelcin, aki szerint a csapatkivonásnak már csak a technikai részei várnak megoldásra: lakásokat, laktanyákat kell biztosítani a balti államokat elhagyó katonáknak. FRANCIAORSZÁG sürgősen négy Gazella típusú csatahelikoptert és öt Puma típusú szállító helikoptert küld Boszniába; a gépek Szarajevó védelmét biztosítják majd. AZ IZRAELI VÁLASZTÁSOKON a parlamentbe bejutott pártok vezetői a koalíciós tárgyalásokon a tárcák elosztásán torzsalkodnak, és — legalábbis egyelőre — másodrendű kérdésként kezelik a kormány politikai programjának összeállítását. Heves harcok Íszak-Boszniában Változatlan hevességgel folytatódtak csütörtökön a harcok Észak-Boszn iában. A legsúlyosabb helyzet Der- Ventánál alakult ki, ahol a szerb alakulatok gyalogság, páncélosegységek és a légierő bevetésével át akarták törni a muzulmán-horvát védőállásokat. A támadást azonban visszaverték, és a zágrábi rádió szerint a védőknek sikerült megsemmisíteni kilenc harckocsit. Harci repülőgépeik több Az ENSZ-katonák újra visszalőttek Csütörtök este nehéz- fegyverekkel tűz alá vették az ENSZ-békeerők szarajevói főhadiszállását. A Reuter, az AFP és a DPA szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint a világszervezet katonái kézifegyvereikkel viszonozták a tüzet, de csak rövid ideig. A főhadiszálláson úgy tűnik, senki sem sérült meg. A békefenntartó erők szóvivőjének beszámolója szerint egy tizenkilenc éves kanadai ENSZ-katona taposóaknára lépett, és súlyosan megsebesült. alkalommal is bombázták Gozardét. Bihacban egy személy életét vesztette, nyolcán pedig megsebesültek a harci cselekmények nyomán. Horvát hírforrások szerint a szerb alakulatok nehézfegyverzetüket Nyugat- és Kelet-Szlavóniából az észak-boszniai . frontra kezdték átcsoportosítani. Hercegovinában nincs nyugalom. Mostar körzetében 13 órán át tartottak a heves összecsapások: több tucat a sebesültek száma. Két, még mindig szerb ellenőrzés alatt álló laktanyából tüzet nyitottak a bosnyák főváros több negyedére, a környező hegyekről pedig légelhárító ágyúkkal lőtték a központot. A harcok mérlege: négy halott és hét sebesült. A zágrábi rádió szerint a szerb egységek mérgesgázokat is bevetettek Szarajevó környékén. A horvátországi front- szakaszok közül Duörovnl- kot Trebinjéből és a még mindig megszállt repülőtérről lőtték. A város 36 napja van áramszolgáltatás nélkül.' Slavonski Brodban kétszer is volt légiriadó. IZETBEGOVICSNAK végül is egy visszafelé tartó segélyszállító repülőgép fedélzetén sikerült kijutnia az ostromlott Szarajevóból és Zágrábból folytatnia útját Helsinkibe. Így Bush elnöknek elmondhatta a bosnyákok drámai üzenetét, és kétségbeesett segélykérését ismertethette a több mint ötven ország csúcsértekezletének részvevőivel. Elmondhatta, hogy a nemzetközi közösség által szuverénnek elismert országa feiét a szerb csapatok tartják megszállva, amelyek annak ellenére, hogy kisebbségben vannak a 44 százaléknyi mohamedán lakossággal szemben, folyosót akarnak Boszniában létesíteni a Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia és a horvátországi szerbiakta területek között. A bosnyáko- kat egyszerűen elűzik otthonaikból, hogy így a betelepülő szerbekkel „etnikailag egységes” átjáróhoz jussanak, s egy későbbi politikai tárgyalást a határokról ily módon kész té2 <J(ír!rn> I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ MIL YEN KATONAI KILÁTÁSOK? nyék elé állítsanak. Izet- begovics nyilván arról is beszélt, hogy a június 17- én megkötött bosnyák—horvát katonai szövetség mint omlott össze amiatt, hogy a 17 százaléknyi boszniai— hercegovinál horvát lakosság kikiáltotta saját köztársaságát és ennek támogatására segítséget kapott a Zágrábból érkezett gárdistáktól. A bosnyák elnök keserű szavakkal beszélt arról is, hogy a segélyszállítmányokat nem lehet eljuttatni Szarajevó 400 ezer éhező lakosának legnagyobb részéhez, és még kilátástalanabb a többi háború sújtotta nagyváros népességének helyzete. Izetbegovics fegyvereket cs katonai be- avátkozást kért. Ez utóbbi egyébként már a lisszaboni EK-csúcson. a G—7-es müncheni értekezleten csakúgy felvetődött, mint egyik témája ez bizonyos mértékig a helsinki tanácskozásnak is. A Time című amerikai hetilap, bár megírja, hogy a Fehér Ház cáfolta ezt, tudni vél egy telefonbeszél- beszélgetésről Bush és Mitterrand elnök közölt, amelynek során az amerikai vezető felvetette, hogy nem kellene-e bombázni a Szarajevó környéki szerb állásokat és a Splitböl a bosnyák fővárosba vezető szárazföldi utat nyitni katonai eszközökkel a segélyszállítmányok számára. A katonai szakértők azonban egyelőre inkább flotta- felvonulást és a gazdasági szankciók tengeri blokáddal való megerősítését javasolták. Szerintük csupán ahhoz, hogy a szarajevói repülőtér környékét katonai erővel tisztítsák meg a szerb tüzérségtől és páncélosoktól, mintegy 45— 100 ezer főnyi harcoló nyugati alakulatra volna szükség. Ami pedig a Splitböl Szarajevóba vezető szárazföldi folyosót illeti, az ebben részt vevő beavatkozó gyalogságnak le kellene küzdenie az utakat elzáró szerb csapatok ellenállását. A veszteségek mindenképpen hatalmasak lennének, s a beavatkozás vagy a vietnami háborúhoz, vagy a Sivatagi Viharhoz, vagy az észak-írországihoz hasonlítana, vagy esetleg valamennyin túltenne. Michael Dewar, a londoni székhelyű Nemzetközi Sratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese szerint, ha a Nyugat beavatkozna a boszniai háborúba, mintegy háromszázezer katonára volna szükség ehhez, de a harcban, amely hegyvidéki gerilla-hadviselés volna, a gyalogságnak szinte fától fáig kellene előrenyomulnia. Más becslések szerint egy ilyen háború az északírországihoz hasonlítana, és talán húsz évig is eltartana... MARAD TEHÁT sokak szerint a katonai nyomás, a gazdasági szankciók és a tűzszünet elérését követő békefenntartó tevékenység útja és a lakosság humanitárius megsegítése, s az a remény, hogy az erőszak megszállottjai végül is teljesen elszigetelődnek. Árkus István A kabinet döntései Bölcsészek a teológián A kormány módosította az egyetemek kari tagozódásáról szóló határozatát — jelentette be Juhász Judit kormányszóvivő a kabinetülésről tartott sajtótájékoztatón. A módosítás azért vált szükségessé, mert a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián a jövőben bölcsészettudományi kar is működik majd. A miniszterek tájékoztatót hallgattak meg a szövetkezeti törvénnyel összefüggő átalakulásokról. A Földművelésügyi Minisztérium munkatársai szerint — a hazai hagyományokra építve — valószínűleg az egy falu, egy szövetkezet lesz a legelterjedtebb forma. A kormányszóvivő bejelentette, hogy az MO-s autóút 14,6 kilométeres befejező és csatlakozó szakaszának építésére 21 millió ECU (mintegy 2 milliárd forint) összegű kölcsönt nyújt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A hitelt a magyar állam veszi fel, 15 évre, változó kamatfeltételek mellett. Pclitíkatörténeti Alapítvány Konkrét, hiteles válaszokat — A kormányzó pártok akkor buknak meg, amikor arányt tévesztenek a gazdasági és szociális követelmények, valamint az egyenlőség érvényesítésében. A hatalmon lévő pártok előbb-utóbb kimerülnek és arrogánssá válnak — mondotta Horn Gyula, az MSZP elnöke a Politikatörténeti Alapítvány, a modern baloldaliság mibenlétével foglalkozó csütörtöki vitadélutánján. A magyar kormány működésében, mint hangoztatta, még a szándékát sem látja a szociális érzékenység érvényesítésének. Emellett leggyengébb pontjai közé tartozik a gazdaságpolitika is. Horn Gyuia a magyar baloldal legfontosabb feladatának mondotta azt, hogy konkrét és hiteles válaszokat tudjon adni a gazdaság, a szociális szféra egyes feszültségeire és gondjaira. Véleménye szerint ezen válaszok elemei az MSZP-n belül megtalálhatók, ha nem is koherens formában. Szolidaritás Helyénvaló akció Ha a parlament törvénytelennek ítéli az üzemi tanácsok most megkezdett választását, majd a nyári szünet után intézkedik — mondotta Bátonyi Sándor, a Szolidaritás elnöke az MTI érdeklődésére. Az elnök ismeri az új munka törvénykönyve módosítását. A módosítás szerint a törvénykönyv 211. paragrafusának első bekezdése a következőket rendeli el: „az első üzemi tanácsválasztási az 1991. évi XXVIII. törvényben megjelölt (szakszervezetek közötti) választásokkal azonos időben, de legkésőbb 1992. december 10-ig kell megtartani”. Ezekre az említett szakszervezetek közötti választásokra pedig még a törvényt sem terjesztette elő a kormány a parlamentnek. Az augusztusi előterjesztés és szeptemberi elfogadás esetén viszont december 10-ig lényegében megtarthatók lennének a szakszervezetek közötti választásök. A Szolidaritás felhívására a törvényi rendelkezésben előírtak ellenére Vácon már megkezdték az üzemi tanácsválasztás előkészítését, és ezt kívánják tenni többszáz olyan munkahelyen is, ahol a Szolidaritás jelen van. Bátonyi Sándor szerint, ha az (gy megalakított üzemi tanácsokat nem ismerik el törvényesnek, joguk van az egyesületi törvényre hivatkozva megalakítani ezeket a testületeket. Nem késlekedhet a vállalatok kötelező átalakulása a privatizáció miatt. Több MRP- egyesületet létrehoztak mar a munkavállalói rész- tulajdonosi programra vonatkozó törvény elfogadása előtt is, hiszen a dolgozói tulajonszerzést a Szolidaritás mindig kiemelt kérdésnek tekintette. Az MRP-törvény elfogadását követően ezeket az egyesületeket is e törvény hatálya alá kívánják helyezni. Szerinte hasonlóan járhatnak el adott esetben a most megválasztott üzemi tanácsoknál is. A Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályán kapott információ szerint az új munka törvénykönyve módosított rendelkezése egyértelmű. Az üzemita- nács-választások — legalábbis december 10-ig — nem előzhetik meg a szak- szervezetek közötti választások. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának a Szolidaritáson kívüli másik hat konföderációja értelmezhetetlennek nevezte a Szolidaritás akcióját, mert az új munka törvénykönyve módosítása szerintük ugyancsak egyértelműen szabályozza az üzemi tanácsok megválasztásának időpontját. Baloldali kapcsolatfelvétel Csütörtökön délelőtt az MSZP székházában találkozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Borbély Endre és a Magyar Szocialista Párt Horn Gyula vezette delegációja. Megállapodtak a két párt közötti kapcsolatfelvételről. A pártok vezetői a találkozón úgy ítélték meg, hogy ennek keretében az — elsősorban történelmi eredetű — vitás kérdések rendezésére mindkét oldalról megvan a készség és megteremthető a lehetőség.
