Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
Még egy-két éve is okkal, ok nélkül permeteztek a kerttulajdonosok. A növényvédő szerek árának tetemes emelkedése átgondoltabb, indokolt vegyszerhasználatra ösztönzi a kistermelőket is. Ez a mezőgazdasági boltok forgalmán jól lemérhető, párás időben azonnal nő a kereslet. Képünk a Budai úti gazdaboltban készült. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Kézilabda - a tv-ben is Megújult a sportcsarnok Az elmúlt hetekben a szokásosnál nagyobb felújítási munkákat végeztek a városi sportcsarnokban. Ennek során nemcsak a parketta, a folyosók és az öltözők újultak meg a szakemberek szorgos munkája nyomán, hanem még a teljes külső front is „megfiatalodott”. — Az év elején fúrt termálkút több mint 60 fokos vizét használjuk fel a gáz kiváltására. Ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el — tájékoztatott a munkáról a sportcsarnok igazgatója, Veres Attila. — Sikerült-e valami haladást elérni a tetőzet hibájának — mert ha esik az eső, az beázik — javítására? — Sajnos ez a gond már a sportcsarnok megnyitása óta sok bosszúságot akozott, és számos kellemetlen percet szerzett. — Pénz tehát van, de attól még a tető beázhat?! — Reméljük, hogy már nem sokáig. Már az év első felében is volt több érdeklődő, de olyan sajnos nem, aki meggyőző technológiával rukkolt volna ki. Ezért pályázatot hirdettünk. Tárgyaltunk jelentkezőkkel, s tárgyalunk azokkal is, akik ezután keresnek fel bennünket. A felújított sportcsarnokban az első eseményt június 10-én rendezik, amelyen Magyarország férfi kézilabda-válogatottja a több olimpiai bajnokot is felvonultató FÁK válogatottját fogadja. A barcelonai olimpia előtt utolsó mérkőzését játssza a magyar együttes. Ezzel hagyományt is ápolnak, hiszen a svájci vb előtt is Cegléd adott otthont a főpróbának. Akkor Magyarország ezüstérmet nyert! Az összecsapás 15.30-kor kezdődik, melyet a tv egyenes adásban közvetít. U. L. KERÉKPÁRÜGY Rendőrségi közlemény A városi rendőrkapitányság eljárást folytat kerékpárlopás miatt. Kérik annak az állampolgárnak a jelentkezését, akitől június 11. körül — a Rákóczi út 66. számú ház környékéről — eltulajdonítottak egy Csepel city (26-os méretű; 087 610 gyári számú) jó állapotban lévő kerékpárt, amelyet a vásárlási okmány felmutatásával a tulajdonos átvehet a kapitányság Kossuth tér 7. szám alatti épületében 7,30-tól 16 óráig. Autósmozi Az autósmoziban Opel Manta (német vígjáték). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. Versek, prózák Világunkról, érzésekről VITÓ ZOLTÄJV szerkesztésében a Mozgássérültek Pest Megyei Egyesületének támogatásával a közelmúltban jelent meg A „szeretet” igazgatója című antológia, amelynek csak annyi az alkotókra nézve való kapcsa, hogy mindannyian a világról és érzésekről ugyanúgy mernek vallani, mint a sza- badmozgásúak. A versek valamivel nagyobb terjedelmet ölelnek fel, mint a próza. Bornemisza Jákói Attila: Május című verséből származik az első rész a mottója, Holdudvar. Idilli, buja vegetá- ciójú vidéket fest a költő, de a hangulata mégis el- fojtottan szomorkás; igaz, csak az évszakok változása mutat a megtervezett és sietős elmúlás felé. Különböző gyakorisággal publikáló költők és elbeszélők találhatók a közel 80 oldalas kötetben, nem egy közülük rendszeresen publikál különböző lapokban (Simándi Agnes), illetve más műfajban is dolgozik (Böhm András). Bencze József több rövid, részben négysoros verssel jelentkezett; mitikus, szinte panteista papírszántotta sorokban rótta nehéz ujjaival elénk a világképét, s a Tejút televényét. „Tejút tele- vényét / öregapám szánja, /izzik, mint a tűzvész / a csillagbarázda. / Lelkemhez közeleg, / csillagomért fölkel, / megcsalt hitén hitén jósol, /'nem pöröl a földdel. / Atszívódik álma, / lelke sose vénül, / ötvözi a földet / s vele összebékül.” Geosits Gyula két verssel és az egész kötet címadó elbeszélés darabjával jelentkezett az antológiában. A „szeretet” igazgatója csak bizonyos értelemben kulcsdarab, hisz a „szeretet” igazgatottjai mindig ellentétes helyzetből, hihetetlen fizikai korlátok emelte rácson át láthatják a világot, tehetik dolgukat. Gyakorolhatják szeretetü- ket, várhatják a segítséget és élhetik szerelmüket. Különös igazgató a nevezett elbeszélés főszereplője, s „mellékalakja”, akinek a méreten kívüli tolókocsi egyetlen pillanat alatt felborzolja a napjait. A gyász (Aizenpreisz Dezső Károly), a katicabogár „felesleges” pöttye (Galambos Pál), a szeretetvágy kínzása (Illés László) és a szerelem nagy-nagy akarása (Ihász Kovács Éva), s a korlátok elfogadása (Ver- rasztó Gábor) alapvető életérzések. Simándi Agnes Botjaim, mint kereszt című vers talán mottó is lehetne: „Botjaim, mint kereszt / Magányom árboc- rúdja elválaszt, / kiemel / Néha bújnék kérdő pillantások / elől, előled / Legtöbbször mégis kitakarom /a sebet / Elmondhatatlan mit jelent: / sohasem fogod feltárni / a testem”. Szinte ugyanezt a helyzetet más, profánabb formában énekli meg Ver- rasztó Gábor a Szituációban: „Beton tömbök / zuhantak rám / próbáltam őket 7 visszalökni / hogy utánad szaladjak / de már késő: / ÁTSZŐTTEK / A BETON-GYÖKEREK”, Egyedüli gondolatfoszlány talán, amivel úgy lehet az olvasónak vitatkozni, hogy maga a költő cáfolja, s így csupán emlékeztetni kell rá: hisz a betongyűrű nagyon laza, a lélek gúzsának nem is tekinthető! Máshol Simándi Agnes a biblia Jelenések könyvére utal, vagy Müller Márta könyörög az olvasóval együtt: Mindennapi hitűnCEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM 160. SZÄM 1992. JÜLIUS 8„ SZERDA A Szeretetszolgálat meghívására Erdélyi gyermekek vendégeskedése Hétfőn egy hétnapos „anyaország-kóstolóra” érkezett Ceglédre tíz erdélyi fiatal, tanári felügyelettel. Kiszel Mihály esperesplébános és Péntek Géza mb. vezetőhelyettes szervezésében jármüvekkel mentek a gyermekek elé Ártándra. Szállásukat katolikus családok vállalták Cegléden és Abonyban, s még délután megismerték a szervezők is a fogadókat. Kedden már messzire utaztak az erdélyiek, a legfiatalabb érseki székhelyünkre, Egerbe. Megtekintették a várat, a székesegyházat, az érseki palotát és természetesen a város más idegenforgalmi nevezetességeit. Szerda és csütörtök a dunántúli programra esik, már fél nyolckor elindul a csapat a Balaton felé. Nyilvánvalóan útközben is szakavatott vezetést kapnak, mint az egész heti utak során, amelybe egyes szép templomok, híres múzeumok, kastélyok és egyéb természeti érdekességek is beleférnek. Elmaradhatatlan, hogy az erdélyiek bőrükkel meg ne érezzék a magyar tenger vizét. Átkelve a Bakonyon, Szent Márton hegyén kapnak bebocsátást, s megnézve a bencés kolostor neveket add meg nekünk ..; — ami a napi kenyérszükségletnél is fontosabb, hogy az élni akarás közepette a fizikai értelemben vett éhségérzet egyáltalán jelentkezhessen. Milyen végletekig egyszerűsített dolgok, valódi Ultima ratio-k sora életük (vö. Illés László), s a versek foglalata. AZ INASZAKADT KÖNYVE. Vitó Zoltán mintegy Jónás írja meg élethelyzeteinek summázatát, holott ő tényleg a nevezetes fürdő inaszakadtjaként jeleníti meg magát. Ha csak ennyi lenne költői termése, már megérte — élni!!!” — Jó lenne, Uram, zerge- lábakon / bejárni hazám drága tájait / eljutni aztán határain túlra, / ledobva a bénaság láncait, — „S a 38. passzusban olvasható a nagy kérdés: „Mondjátok meg! Mi könnyebb az embernek: / mondania, hogy „gyógyíts meg, Uram!(?) vagy mondani: Ö, Uram, ha lehet, / adj nékem Társat, — ki így is szeret!” Hegyes Judittól Habonyi Zoltánig a 7 elbeszélés apró történések szőttese, a szemlélődő ,,áldozatok”(?) karcai a „mozgó világról”. Legszebb bennük, hogy igazak is, emberiek is. Hentschel Antal illusztrációi az amúgy is színvonalas antológia értékeit tovább emelik. ~ Surányl — zetességeit, reggel még Zircet, Veszprémet és Székesfehérvárt láthatják majd a résztvevők. Feszítettek a programok, valószínűleg nem sok idő marad majd a lustálkodásra, mert nagyok a távolságok és sokfélék a látnivalók. Pénteken a fővárossal ismerkednek a ceglédi vendégek, s nem maradhat ki az ősi államiságunk és egyházi erősségünk, Esztergom megtekintése sem a programból. Legalább egy rövid vizit a Nemzeti Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban, mert hát anyaföldnézőbe is jöttek hozzánk. Szombaton Ceglédet „kóstolgatják”, ami nem veszi igénybe majd az egész napot, épp ekkor nyílik lehetőség kicsit pihenni a fáradalmakat és ismerkedni a többiekkel. Kérvényírások korát éljük. Panaszpatakok pa- naszfolyőba ömlenek és a panaszok pannon tengere máris csordultig van azok számára, akik inkább tenni, mint mondani szeretik. Nagy gondot okoz a fele- dékenység is, íme egy valódi politikamentes példa. A közelmúltban már három olyan kérelem futott be az önkormányzati hivatalba, amelyben az érdekeltek nemhogy kérve, hanem követelve kérték a házuk előtt álló fa kivételét — közpénzből. Lehetséges, hogy az érintettek nemigen finnyáskodtak a múltban, nevezetesen, milyen színű a fa lombja. Most bizonyára a rendszer- váltás tüze hevíti a kérelmezőket. Mint minden dolognak, ennek is van egy másik oldala, de erre illetlenség emlékeztetni a kérelmezőt. Nos, mint akinek némi szakmai jártassága van, elmondható, hogy juhar-, hars- és nyárfacsemetéket a leggonoszabb népfrontakciós időkben sem igen osztogattak a fásítások során. Annál több gömbakácot, berkenyét, meggyfát, olykor platánt és nyírfát kaptak a gyerekek. Ebből az következik, hogy valaki valamikor valahonnan beszerzett fákat, önfejűén (tisztelet a kivételnek, ha valakivel megbeszélte) elültette a portája előtt az utcán. A kis tudatlan gyorsnövésű fa azonban úgy nőtt, mint a dudva. Felfeszítve az aszfaltot, a kerítést és egyéb A vasárnapi kirándulás valamivel rövidebb lesz, legalábbis kilométerben, mert a szentmise után mindegyik ceglédi templomot is megtekintik, majd Abonyba gördülnek át, ahol a nevezetes falumúzeumot és templomokat megnézve, a hűs habokban lubickolhatnak az erdélyiek az ottani strandon. Hétfőn délelőtt mondanak majd istenhozzádot a fogadóknak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ceglédi szervezetének és a római katolikus óplébániának, hogy a közeljövőben hasonló céllal, ceglédi gyerekek keljenek útra — Gyergyószentmiklós végcéllal. Addig azonban még sok a tennivalójuk a ceglédieknek, remélhetőleg a gazdag program a vendégeb kedvére való lesz. majd.-i. -ö. | részeket. De ki emlékszik arra, hogy ki telepítette oda az üde csemetéket? Most azonban, amikor megvan a baj, mert a fa tréfát űzött — a demokrácia szellemében oldja meg az önkormányzat. Ezzel még senki mellett vagy ellen nem szóltam, hacsak egy önző szemlélettel perlekedve nem kapom meg a vádló szót. Viszont adott a megoldás, aki fásítani akar az utcán, az vagy megbeszélt fajjal végezze azt, s akkor az önkormányzat vállal is érte felelősséget, vagy akkor a kártevés és a kivágás minden következménye az önfejű fásítót terheli. Ha szabad a társadalmi igazságosságot szóba hozni, nos ez alapján egyedüli megoldás lehet a felvázolt forma. Azért javasolt forma, mert mindkét fél migrénes panaszait enyhíti, s a fák pedig talán értünk s nem ellenünk vannak! Vagy mégse? S. D. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér l._ • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. 0 Telex: 22-8353. 0 Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763. Fagondok meg gondolatok Ki kivel űz tréfát?
