Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

Olasz segítség Magyarországnak Minden menekülő t befogadunk Olaszország kész anyagi segítséget nyújtani Magyar- országnak a volt Jugoszlá­viából érkezett menekül­tek ellátására — jelentette ki Martonyi János külügy- minisztériumi államtitkár, aki az elmúlt napokban megbeszéléseket folytatott Rómában az olasz külügy­minisztérium és a mene­kültügyi hivatal illetékes vezetőivel. A megbeszéléseken több téma merült fel, elsősorban a Szerbia ellen elrendelt ENSZ-tilalmak kérdése — mondta el az államtitkár az MTI tudósítójának. Marto­nyi tájékoztatta Bruno Bot- tait, az olasz külügyminisz­térium főtitkárát arról, ho­gyan alkalmazza Magyar- ország a tilalmakat, s hangsúlyozta azt a külön­leges helyzetet, «mit Ma­gyarországnak jelent az, hogy a Vajdaságban jelen­tős magyar kisebbség él. A BT-határozatnak a diplomáciai képviseleti lét­szám szintjére vonatkozó pontját Magyarország — a visegrádi hármak között ■történt egyeztetéssel — úgy értelmezi, hogy az a lét­szám csökkentésére vonat­kozik, nem a képviselet szintjére — mondta még el, hozzátéve azt is, hogy a belgrádi magyar nagykövet ettől függetlenül hamaro­san hazatér, és valószínű­leg nem küldenek ki utó­dot egyelőre a helyére. A menekülteket illetően Martonyi támogatást kért a jelenleg Magyarországon tartózkodó 70-80 ezer sze­mély ellátásához. Olasz részről ezt megértéssel fo­gadták, miután az olasz kormányzat azt a politikát alakította ki, hogy inkább a határain kívül segít a menekültek ellátásában, el­kerülendő a nagyobb mér­tékű beáramlást. „Nekünk Magyarországon a volt Ju­goszláviából minden mene­külőt be kell fogadnunk kivétel nélkül, de ehhez segítségre van szükségünk. Olaszország támogatást ígért, s azt is, hogy eljár az EK illetékes fórumain anya­gi támogatásért Magyaror­szág számára” — közölte. M VSZ-kiildöttség Párizsban A franciaországi magyar egyesületek és néhány más nyugati magyar szervezet képviselőivel folytatott kö­tetlen megbeszélést a Ma­gyarok Világszövetségének küldöttsége Párizsban, a szövetség feladatairól, szer­vezetének kérdéseiről és az augusztus 19—21. kö­zött sorra kerülő küldött- közgyűlés előkészítéséről. A küldöttség tagjai között volt dr. Kincses Előd, a világszövetség főtitkára, Csapody Miklós és Csurka István országgyűlési kép­viselő, valamint a szövet­ség elnökségének több tag­ja. A küldöttség részt vett a Magyar Harcosok Baj­társi Közösségének fran­ciaországi szervezete által a trianoni szerződés 72. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. , Választások után Cseh-Szlovákiábcn Külföldi események - egy mondatban L. .......-......... ..... — ,n .............na------------­AZ AMERIKAI ELNÖK hétvégi rádióüzenetében alkot­mánymódosítást sürgetett az államháztartás kiegyensú­lyozására, mivel — szavai szerint — immár az a ve­szély fenyeget, hogy az Egyesült Államok „belefullad saját adósságtengerébe”. A VILÁGBÉKE MEGTEREMTÉSÉN fáradozó nyugati szövetség szorosságát hangsúlyozta az amerikai elnök és a brit miniszterelnök Camp David-i találkozóján, ame­lyet az 1944-es normandiai partraszállás évfordulóján rendeztek meg — közölte az AFP, a Reuter és a UPI. AZ OLASZ KÜLÜGYMINISZTER szerint az Európai Közösség fel akarja gyorsítani az új jelentkezők belép­tetését, ezzel is enyhítve a maastrichti reformtervekre adott dán népszavazási „nem” lélektani hatását. ZSÁKUTCÁBA JUTOTTAK a tárgyalások Moldova és a belőle kiszakadni vágyó orosz kisebbség között, akik nemrégiben önálló államnak nyilvánították a Dny ész­ter folyó bal partján fekvő területet — jelentette ki Konsztantyin Oboroc, a moldovai tárgyalóbizottság ve­zetője. ATTÖL FÉLNEK az iraki kurdok, hogy Szaddám Husz- szein elnök újabb támadást indít ellenük, amint az ott maradt szövetséges szükségcsapat, valamint az ENSZ humanitárius alkalmazottai elhagyják a térséget — ál­lítja a Middle East Watch nevű emberi jogi szervezet. MIHAIL GORBACSOV volt szovjet államfő beleegye­zett, hogy egy új környezetvédelmi szervezet, a Nem­zetközi Zöldkereszt vezetője legyen, és mindjárt föl is szólította a Nyugatot, hogy segélyezzék a rászorulókat a környezetszennyezés visszafogása érdekében. JÚLIUS KÖZEPÉTŐL tilos szeszes italt bevinniük Finnország területére azoknak a turistáknak, akik há­rom napnál rövidebb időt töltenek az északi államban. Václav Havel csehszlo­vák elnök vasárnap meg­beszélést tartott Václav Klausszal, a pénteken és szombaton tartott cseh-szlo- \íákiai parlamenti választá­sok legeredményesebb csehországi pártjának, a Polgári Demokrata Párt­nak az elnökével. Felkér­te a politikust, hogy kezd­jen koalíciós tárgyalásokat az úi cseh-szlovák szövet­ségi kormány megalakítá­sáról. A CSTK hírügynökség — első gyorshírében — még azt írta, hogy Havel kor­mányalakítási megbízást adott Klausnak. Ezt javí­tották később tárgyalási felkérésre. Egyelőre nem világos, mi indította Havelt arra, hogy még a választá­sok hivatalos végeredmé­nyének közzététele előtt sietve leüljön Klausszal, és a szövetségi kormány létrehozásáról tárgyaljon vele. Az viszont nagyon valószínűnek látszik, hogy Václav Klaus, aki Csehor­szágban a polgári jobbol­dalt vezette győzelemre, a legközelebbi napokban be­ható eszmecserét kezd Vla­dimir Meciarral, a szlová­kiai győztessel, a Demok­ratikus Szlovákiáért Moz­galom elnökével. Mást nem is tehetne; a cseh-szlovák állam jövője e két győztes erő egyetértése (vagy leg­alábbis alkalmi kompro­misszuma) nélkül nem biz­tosítható. Vasárnap a kora esti órákban még nem tették közzé a választások teljes körű hivatalos végeredmé­nyét. Az már egyértelmű, hogy a választásokon rend­kívül magas, 85 százalék fölötti volt a részvétel: Csehországban jobboldali kormány alakulhat; Szlo­vákiában a Meciar-mozga- lom fölényesen nyert; mindkét köztársaságban 14 százalék körül szerepeltek á kommunisták (illetve Szlovákiában a volt kom­munisták) ; a csehországi szociáldemokraták bejutot­tak a parlamentbe, a szlo­vák szociáldemokraták vi­szont éppen az 5 százalé­kos bűvös határ körül le­begnek. Szlovákiában a vártnál gyengébben szerepelt a Szlovák Nemzeti Párt, va­lamint jelentősen vissza­esett a Kereszténydemok­rata Mozgalom. A Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom, az Együttélés politi­kai mozgalom és a Magyar Néppárt koalíciója a jelek szerint bejutott a parla­mentbe, a Magyar Polgári Párt viszont kiesett. Kisbéri képviselő-választás A 45 079 szavazásra jogo­sult állampolgár közül va­sárnap reggel 6 órától dél­után 4 óráig 8938-an sza­vaztak Komárom-Esztergom megye hármas számú or­szággyűlési választókerüle­tében az erre a napra kiírt időközi választáson. A 8938 szavazat 19,8 százalékos arányt jelent. Az eredmé­nyes szavazáshoz viszont az kellene, ha legalább a sza­vazásra jogosultak fele, plusz egy személy voksolna. A mostani fordulóban egyébként hat jelölt küzd a képviselői címért. Új szocialista képviselő A Magyar Szocialista Párt országos választmá­nya szombati ülésén dön­tött a Nagy Attila halálá­val megüresedett képvise­lői hely betöltéséről. A part különböző szervei és szer­vezetei a szombati vitára hat jelöltet állítottak az 1990-ben kialakított orszá­gos lista résztvevői közül. A kétfordulós választási el­járás eredményeként a mandátum új birtokosa: Pé­li Tamás 44 éves cigány származású festőművész — tájékoztatta az MTI-t a szocialisták sajtófőnöke. A baloldal és a cigány etni­kum képviseletében mé­lyen elkötelezett képviselő öt nyelven beszél, képző- művészeti tanulmányait Hollandiában végezte. Lehet huszonötezer, VILÁGPOLITIKAI ARCKÉP AKI A SZÁLAKAT MOZGATJA de a duplája is RAVASZ, INTELLIGENS és kegyetlen. Ezekkel a szavakkal jellemzi a Time című amerikai hetilap Slo­bodan Milosevic szerb el­nököt. A „Balkán mészáro­sa” című cikkében a te­kintélyes amerikai hírma­gazin olyan vezetőként ír­ja le a Szerbiából és Mon­tenegróból álló Kis-Jugo­szlávia államfőjét, akinek minden képzeletet felülmú­ló hatalrrii tere van a cse­lekvésre. A tudósító, aki­nek megadatott a „ritka kegy”, hogy beszélgetést folytathasson azzal a po­litikussal, aki a délszláv háborúban a szálak leg­főbb mozgatója, megdöb­benéssel összegezi Milose­vic demagógiáját és két­arcúságát, kifejtett néze­teinek ellentmondásosságát. A tények ismeretében valóban el lehet képedni azon, hogy ez az 51 éves politikus, mint rángatja kedvére a nacionalizmus zsinórjait az egykori Jugo­szláviában. Azt állítja, hogy nem törekszik Nagy-Szer- bia megteremtésére, de ő kezdte meg még a béke körülményei között az iz­gatást azzal az „állítással”. hogy a függetlenedő dél­szláv utódállamokban a szerbeket „népirtás fenye­geti”. A volt szövetségi ka­tonaság és az odaküldött szerb fegyveresek ezért öl­ték halomra a „szakadáro- kat”, azaz az új szuverén, nemzetközileg is elismert utódállamok fegyveres erőit és a polgári lakosságot. Akik ismerik Milosevic néze­teit, azt mondják, semmi sem érdekli, csak hogy Szerbia győzelmet arasson, s elutasít minden kompro­misszumot, még ha a há­ború tízezrek életébe is kerül. Most megjelent, róla szóló életrajzkönyv szerint családi körülményei nagy­ban szerepet játszottak e könyörtelen politikai pá­lyafutás kialakításában. Apja Montenegróból szár­mazó, szemináriumot vég­zett vallástanár, anyja vi­szont buzgó kommunista volt. Az ifjú Milosevic olyan légkörben nőtt ■ fel, amelyben szülei heves ideo­lógiai vitákat folytattak, s végül is apja Montenegró­ba távozott, s ott öngyil­kosságot követett el. Ké­sőbb Slobodan egyik nagy­bátyja, a hadsereg tábor­noka is önkezével vetett véget életének, s 1974-ben anyja is öngyilkos lett. A sok családi tragédia miatti kétségbeesése nyil­ván szerepet játszott a ró­la szóló életrajzkönyv sze­rint abban, hogy Mirjana Markovié lett élete párja. Feleségének édesanyját Ti­to partizánjai ölték meg, mert a háború alatt infor­mációt adott az ellenállás­ról a nácikat kiszolgáló belgrádi rendőrségnek. Mi­losevics hitvese a kemény­vonalas jugoszláv kom­munisták vezető személyi­sége, mind a mai napig, s ő és a hozzá hasonló gon­dolkodású politikusok most is nagy befolyást gyakorol­nak a szerb hadsereg fő­tiszti karára. Felesége nem­egyszer befolyásolja Milo­sevic döntéseit is — leg­alábbis életrajzírója sze­rint. Politikusi karrierje egyébként úgy szökkent a magasba, hogy Sztambolics szerb vezető pártfogoltjai közé szegődött. Mentora sokra tartotta, és Milose- vi<j az ő támogatásával mind magasabbra került a párthierarchiában. Ami­kor azonban Sztambolics csillaga 1987-ben leáldo­zott, Milosevic gyorsan szakított vele, s belgrádi párttitkárként először a reformok hívének vallotta magát, majd amiker szi­lárdnak érezte helyzetét, keményvonalasként lépett fel. A szerb nacionalizmus húrjain játszva, államelnö­ki tisztségbe emelkedett. MOST. MIUTÁN az ál­tala is szított szenvedélyek véres, ellenőrizhetetlen há­borúba torkolltak. Milose­vic azt állította, hogy a BT a szankciókat úgy hoz­ta Kis-Jugoszlávia ellen, hogy „nem ismerte kellően a tényleges helyzetet”, amelyben ő és társai ártat­lanok. Lemondással is fe­nyegetőzik, s azzal, hogy utána a legvadabb sovi­nizmus tombolása követ­kezhet csak. De ismerik ténykedését, s jól tudják, hogy még ha a nyílt szí­nen ez be is következne, a hatalomra oly éhes po­litikus változatlanul a hát­térből mozgatná a szála­kat. Árkus István A hajléktalanok pontos számáról nincs megbízható adat, egyes becslések sze­rint 50, mások szerint 25 ezren vannak ma Magyar- országon otthon nélkül, s legalább 200-250 ezren a hajléktalanság veszélyzóná­jában élnek. Ezért nem kis feladat hárul a másfél éve létrehozott Szociális Prog­ramok Válságkezelő irodá­jára, melynek eddigi tevé­kenységéről az iroda veze­tője, Lakner Zoltán kor­mánybiztos tájékoztatta az újságírókat. Az iroda 1990 végén az­zal a céllal alakult, hogy az átmenetileg krízishelyzetbe került lakossági csoportok segítségére programokat dolgozzon ki. Így első és az­A MÁV Vezérigazga­tósága az utasforgalom jelentős csökkentése miatt a további intézkedésig szü­netelteti fekvő- és háló­kocsi közlekedtetését a Hellas expresszen Buda­pest—Athén—Budapest vi­óta is legfontosabb felada­taként a hajléktalanok helyzetét kívánta, kívánja orvosolni. Az elmúlt év vé­gére már az ország vala­mennyi nagyobb települé­sén kiépültek az alapintéz­mények. Ma a hajléktalan­kérdés kezelésével 170 in­tézmény — átmeneti szállás, éjszakai melegedő, rehabi­litációs kríziskezelő intéz­mény — foglalkozik. A hajléktalan-probléma kezelésével foglalkozó in­tézmények támogatására a tavalyi évhez hasonlóan idén is 200 millió forintot kapott a válságiroda, az újonnan belépő intézmé­nyek finanszírozására pe­dig további 80 millió fo­rint áll a rendelkezésre. szonyla/fcban; a fekvőkocsi közlekedtetését a Budapest —Isztambul—Budapest vi­szonylatban; az étkezőkocsi közlekedtetését a Budapest —Thesszáloniki—Budapest viszonylatban. Most nincs hálókocsi A Fidesz javaslata törvénymódosításra Kívánatos és szükséges a parlamenti képviselői he­lyek számának jelentős csökkentése — szögezi le a Fidesz Országos Tanácsa által vasárnap elfogadott ha­tározati javaslat. Az ideá­lis véleményük szerint 200- 250 fős Országgyűlés lenne, s ez a megoldás gyorsítaná a törvényhozó munkát, egy­ben költségmegtakarítást is jelentene. Javasolják to­vábbá a listás mandátumok arányának növelését, ezzel párhuzamosan az egyéni választókerületek csökken­tését. A választójogi törvény módosítására még az 1994- es választások előtt szük­ség van — jelentette ki Trombitás Zoltán, a fiatal demokraták országgyűlési képviselője. Ugyanakkor hozzátette: nem tartják in­dokoltnak a választók köré­nek jelentős bővítését, nem támogatják, hogy külföldön élő nem magyar állampol­gárok szavazhassanak. A Fidesz Országos Taná­csa megvitatta a közokta­tási törvényjavaslatot is. Sáska Géza, a Fidesz szak­értője kijelentette: a kor­mány elé terjesztett tör­vénytervezet több ponton megsérti az oktatási érdek­egyeztető fórumon született megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban megkezdték a pártjuk parlamenti inter­pellációjának előkészítését.

Next

/
Thumbnails
Contents