Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06 / 133. szám

Kávéházi hangulat (Erdősi Ágnes felvétele) Az ország legnagyobb harangját ide! r-1 ' .........................—....... ................— ­Eu rópa közepén Érdekes, hogy éppen most, »mikor a jövőre gondo­lunk, tervezgetjük, vissza kell nyúlni a múltba. Igaz, nem a régmúltba, csupán két és fél év távlatába. Akkor, 1990. január 7-én fogalmazta dr. Gánti Tibor professzor, a Váci Múzeu­mi Egyesület elnökeként azt a levelet, Bóth János egykori tanácselnöknek, amelyben az ország legna­gyobb harangjának fölállí­tását javasolja. Mégpedig abból az apropóból, hogy mértani számítások szerint nagyjából Vác alatt, a vá­ros déli határába esik Európa középpontja. Ennyi idő után Moys Csaba alpolgármestertől szereztünk tudomást a kez­deményezésről, ami — ugye senki nem tud az ellenke­zőjéről — egyszerűen be­fulladt. Az alpolgármester szerint a professzort nem méltatták válaszra sem, ehelyett mélyen elsüllyesz­tették a levelet. Az irattár a dolgokról a találgatáso­kon túl egészen pontos ké­pet festett. Előkerült a le­vél, de mellette volt a vá­lasz másolata is, amelyen a volt tanácselnök üdvözli a kezdeményezést, s nem tartja kizártnak, hogy így Vác kijuttatható a sevillai Világkiállításra. Hogy, hogy nem, a vá­laszlevél nem érkezett meg Gánti Tiborhoz. Ennek ezer oka lehet, amit néni vállalunk kideríteni. Sok­kal fontosabb lenne föl­éleszteni és megvalósítani, egy világkiállítással ké­sőbb, 1996-ban. „Nevezzük Európa-ha- rangnak — írja a profesz- szor —,. annak illusztrálá­sára, hogy hazánk a kelet­európai diktatúrák össze­omlásának iniciálásával döntő mértékben járult hozzá az Európa-ház ki­alakulására irányuló folya­mathoz. A harang a Du­na partján nyerjen elhe­lyezést, ott, ahol a folyó keleti főirányát a déli fő­irány váltja fel, vagyis Vác alatt, amely nagyjából Európa közepének is te­kinthető.” A harang egy magyar találmányként különleges alumíniumötvözetből ké­szülne, ez teszi lehetővé a szokatlanul nagy méretet vi­szonylag kis súllyal, de erős, távolra elhallatszó hanggal. A megvalósításról annyit ír az ötlet gazdája, hogy nem Vácot terhelnék egyedül a költségek, hiszen Európa érdekében álló fo­lyamatot szimbolizálna, ezért különböző országok­nak, vagy fővárosoknak kellene a fölállítás költsé­geit fedezniük. Az ötlet még mindig jó, a víz felől ugyanolyan jól látszana, mint a száraz­föld felől. A vízi turizmus csomópontjává válhatna, s a környék valóban világ­hírű nevezetessége lenne. Amennyiben dr. Gánti Ti­bor még mindig kész be­vetni ismeretségéi, nemzet­közi szakmai tekintélyét az összefogáshoz, a városnak, amelynek ugye nem kerül pénzébe — abból van a legkevesebb — mindenkép­pen tovább kell gördítenie az egyszer útjára indított labdát. (Dudás) Egyik ültet, másik arat „— Amikor 1996-ban sor kerül a budapesti Expóra, és sikerül Vácot is bevonni, népszerűsíteni azokban a hetekben, akkor mi már nem leszünk itt véleked­nek városi képviselők. — Másvalakinek érik be az ál­talunk elkezdett munka.” Valóban így van, reálisan gondolkodnak, mivel senki nem érezheti, hogy bérletet váltott azokra a kényelmet­len ülésekre a városháza dísztermében. Ez most mégsem tántoríthat el sen­kit attól, amit meg kell ten­nie! Végül is nem a dicső­ségért, hanem a köz érde­kében dolgoznak választott tisztükben. Azzal vigasztalódhatnak, nekik jutott az úttörő sze­rep, ami ugyan nehezebb, de örökké emlékezetes ma­rad. Az pedig már egyedül, csak rajtuk múlik, öröm­mel, vagy bosszúsággal gon­dolunk-e képviselőségük idejére. Éppen ezért biztos vagyok abban, ha mindent elkövetnek ma. vagyis a lehető legjobb döntéseket hozzák, rájuk is esik majd egv-egy elismerő tekintet a majdani nagy attrakció megnyitóján. —s. —n. Akár a világkiállítási előkészületek részének is tekinthetjük a városnak azt a beruházását, amelyen a Csányi krt. 45. alatti iroda- és pártházban, más néven oktatási ' centrumban dol­goznak. Bartos Ferenc pol­gármestertől megtudtuk, régi hiányt szeretnének pó­tolni akkor, amikor meg­nyitják az első idegenfor­galmi információs közpon­tot. / Ebbe az irodába, ha be­tér az idegen, megtudhatja, hol ebédelhet, szállhat meg, milyen nevezetességei van­nak a városnak, és prog­ramajánlatot kap művé­szeti eseményekben, kiállí­táslátogatási alkalmakban. Ez az infrastruktúra fej­lesztésének része, óriási előrelépés a vendégfogadás szalonképessé tételének út­ján. VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1992. JÚNIUS 6., SZOMBAT Mi lesz négy év múlva? Attrakció kell! A világkiállítás-párti váciak már régóta rekla­málják, miért nines a városnak kidolgozott prog­ramja arra az esetre, ha Magyarország mégiscsak rááll, és el is nyeri a rendezés jogát... Azóta már biztosak lehetünk. Budapesten 1996-ban lesz F.xpo! És Vácott? Kapcsolódunk-e, kínálunk-c olyan vonzó programokat, amivel mi is bemutat­kozhatunk azok előtt, akik nem csak a pavilonok­ra kíváncsiak? A kérdés jogos, még ha kicsit szá- monkérő ízű is. Kész program, kidolgozott elkép­zelés egyelőre nincs. Van azonban szándék, sót sok kicsi szándék, amit az egyes vállalkozók bir­tokolnak, és szeretnének összerakni valami egész- szé. bemutatója; Az ötlet so­kaknak tetszett, de kétke­dők is akadtak, akik sze­rint ez kivihetetlen, mert a legtöbb kincs Esztergom­ban van fölhalmozva, ahonnan úgysem kaphat­juk meg. A szállodagondokra fele­letül a hajókonstruktőr fel­vetette, -lehetne Mississippi- jellegü szállodahajót üze­meltetni. Az a városból nem is foglal helyet, ol­csóbb is, mint egy kőépü­let, és látványosságnak sem utolsó. Bekerülni Duna-parti látkép Ezt látják városunkból a Pokolszigeíre érkezők (Erdősi Agnes felvétele) nak a bizonyos megalakí­tandó bizottságnak vagy munkacsoportnak az élén, amely fogadja és továbbít-, ja az információkat. ' Sokan " jöttek el az első megbeszélésre, de sokan távol is maradtak. Ennek oka lehet a gyors szerve­zés, a meghívottak korábbi lemondhatatlan elfoglalt­ságai. Akik jelen voltak, mégis úgy érezhették, a kezükben a lehetőség, ki­dolgozni valamiféle straté­giát, sőt megpróbálni arcot festeni a városnak. Erre külön is kérte a jelenle­vőket Philipp Frigyes fő­építész. Mindenki gondol­kozzon el, milyennek kell lennie ennek a városnak ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, minél többen beiktas­sák magyarországi prog­ramjukba. Elképzelések Jöttek is ötletek,. de még mielőtt amolyan gyer­mekkori tutajos képzelgés­be csapott volna az egész, tudják, amikor a barátok egy világtérkép fölé hajol­va kitalálják, hogy ők az általuk fabrikált - vízijár­gánnyal hogyan ereszked­nek le a Dunán a tengere­ken át, egészen az óceánig. Tehát, még mielőtt elvesz­tették volna a realitásérzé­küket, Vácy Károly közbe­szólt: Nem lenne jó rózsa­színű felhőcskéken kiúszni ebből a teremből, majd egy útszéli tócsába pottyanrii! Még nem látjuk azt a pán­célvonatot, amely mind­ehhez a pénzt hozná. Sőt, talán még a síneket se épí­tették meg hozzá ... Ki tudja, ki adna ennyi pénzt? Az egyik hozzászóló szerint nem is kellene min­den beruházás fedezetét a csodától várni. A városnak mindössze, az infrastruktú­rát kellene elfogadható szintre emelnie. Ezután .pe­dig kiállni a város kapujá­ba. és fogadni az ott topogó vállalkozókat. Persze nem árt. ha addigra van vala­miféle vonzó> elképzelés, egy váz. amire fel kell épí­teni-a művet. Valaki sze­rint ilyen’völn;a a Nagv- Magvarország területén fellelhető egyházi kincsek . Föl kellene térképezni azokat a Vác környéki te­lepüléseket, ahol történel­mi, néprajzi érdekességek vannak — javasolta egy, a kulturális bizottságban is tevékenykedő képviselő. Szerinte a város önmagá­ban nem tud annyi látvá­nyosságot nyújtani, ami esetleg több mint egy nap­ra is itt tartaná a turistá­kat. Ezért kellene több­nyelvű katalógusban meg­jelentetni a környékbeli látnivalókat, amelyeket az­tán, mint bázisról, tőlünk közelíthetnének meg, s a miénk lenne éjszakára is a vendég. A neves építész nagyobb kérdést tett fel: Egyálta­lán, milyen irányban fej­lődjön a város? Ezt az Ex­pótól függetlenül is el kel­lene dönteni. Az iparosodás irányába nem érdemes menni, mert nem éreznénk jól magunkat, maradnak tehát a művészetek. És így született meg a barokk egyházi kincsek kiállításá­nak gondolata. A beszélgetés folyamán azonnal bírálták is egyik­másik ötletet, de azzal nagyjából mindenki egyet­ért, hogy valami attrakció­ra volna szükség. Egy aranylövésre, ami miatt nem lehet kihagyni ezt a Vác névre hallgató, festői környezetben fekvő kisvá­rost, Az attrakció kidolgozása, sőt előbb kitalálása termé­szetesen nem születhetek t meg. Hiába, csak a mesé­ben létezik olyan csizma, amelyikbe bújva egy ug­rással célhoz érhetünk. Ne­künk meg kell elégednünk, ha legalább az első kicsi lépést megtaláljuk. Nem volna rossz a főépítész öt­lete erre: mindenekelőtt érjük el, hogy megálljon a bécsi szárnyashajó Vácott, így bekerülhetünk a világ vérkeringésébe. Az osztrák hajómenetrendekben he­lyet kellene szorítaniuk húrom betűnek: ..VÁC”. Dudás Zoltán VÁCI hírlap Vác, Dr. Csányi László krt. IS. 0 A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. • Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. • postacím: Vác, PL 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 29*. O Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 9 Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca S.) hétfőn és kedden délután 14-től 11 óráig. KÖZLEMÉNY Építkezők, figyelem! Építke­zéséhez szükséges anyagok ér­tékesítését. beszerzését, fuvaro­zását. megbeszélt- határidőre, vállaljuk, önrakodós gépjármű­vekkel. DARU-TRANS Kft. (örbottyáni Téglagyár teher- beiárójáva! szemben!) Telefon­szám: 06-GO-46-047. (112 476/2K) Azért, hogy minden da­rab a lehető legjobb helyre kerüljön, egy olyan képze­letbeli pontot kell találni, ahonnan teljes a rálátás. Gondolatébresztő Például, ha valaki szál­lodát szeretne építeni, vá­lasztási lehetőséget kell biztosítani telekben, átala­kítandó épületben. Vagy ha jachtkikötőt, meg kell mondani: kérem, ezek a város hosszú távú elképze­lései, ezért legjobb lenne ide, esetleg oda tenni, mert. És jön az indoklás, ami már egy párbeszéd része. Ezt szeretné a város elin­dítani, amikor hívja a vál­lalkozókat, ötletembereket, a lokálpatriótákat. Sőt még inkább azokat, akikre mindhárom jelző egy sze­mélyben igaz. Az első városházi találko­zót egyszerűen csak gondo­latébresztő . beszélgetésnek, nevezték. Itt valamiféle bi­zottságnak kellett volna alakulnia, amely kapcsola­tot teremt, egy-egy ideg­szálat feszít a fent neve­zett polgárok és a város vezetése között. Ezen a szálon természetesen nem egyirányú lenne az infor­mációk, ingerületek hala­dása. Vagyis szó se lehet alá- és fölérendeltségi viszonyról. Ezt nem győzte hangsú­lyozni Vácy Károly, aki a városi képviselő-testület tagjaként vállalta az Ex­póval •kapcsolatos váci előkészületek segítését, koordinálását. Ö álina an­Információs központ

Next

/
Thumbnails
Contents