Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-06 / 133. szám
Szabad György az Emanuel- alapítványnál A magyarországi zsidó kulturális értékek megőrzésére létrehozott Ema- nuel-alapítvány csütörtök este New Yorkban tartotta meg évi rendes gálaestjét, amelyen részt vett Szabad György, a magyar parlament elnöke és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is. Az Emanuel-alapítványt Tony Curtis, magyar származású amerikai filmszí- rész hozta létre, nevében megörökítve édesapja, Emanuel Schwarz emlékét. Az alapítvány tevékenysége eredményeként 1988-ban került helyére Budapesten a holocaust magyar áldozatainak emlékét őrző, gránitból és fémből készült emlékmű. „Hazafias tett volna ha Milosevic lemondana" A horvátországi frontsza- kaszok közül Dubrovnikban és Slavonski Brodban voltak jelentősebb fegyveres összecsapások. A tengerparti várost a szerb ellenőrzés alatt álló Trebinjéből lőtték. Két horvát katona és eigy polgári személy életét vesztette. Eszék körzetében viszonylagos nyugalom volt, Baranyából azonban erős robbanások hallatszottak. Feltételezik, hogy a szerb szabadcsapatok közötti leszámolásról van sző. Nyu- gat-Szlavóniában is megkezdődött a kék sisakosok elhelyezése, várhatóan június 15-ig a nepáli egységek átveszik az ellenőrzést Nova Gradiska körzetében. ZágMeghukott a lengyel kormány Fiatal miniszterelnök Péntekre virradóra a köztársasági elnök javaslata és három párt bizalmatlansági indítványa alapján a lengyel parlament felmentette Jan Olszewski miniszterelnököt és kormányát. A parlamenti vita előtt elmondott televíziós beszédében Olszewski — óvatosan körülírva — bírálta Lech Walesa államfőt, és azt állította, hogy kormányát nem hibái miatt buktatták meg, hanem azért, mert le akarta leplezni az állami vezetésbe és a parlamentbe bejutott egykori titkosügynököket. Pénteken délelőtt Lech Walesa államfő már beterjesztette javaslatát az új kormányfő személyére: Waldemar Pawlak, a Lengyel Parasztpárt vezetője alakítson kormányt. A lengyel parlament pénteken délután 261 szavazattal 149 ellenében, hét tartózkodás mellett Pawla- kot bízta meg az új kormány megalakításával. Az új miniszterelnök a lengyel történelem legfiatalabb kormányfője — még nem töltötte be 33. életévét. rábban miniszterhelyettesek szintjén magyar—horvát gazdasági megállapodást írtak alá, amely a többi között vámszabad övezet létesítését irányozza elő a két ország határán. Horvát hírforrások szerint az ENSZ- szankciók következtében megszűnt a szlovén papír- szállítás Szerbiának, aminek az lesz a következménye, hogy leáll a pénz nyomása. Havi több mint száz- százalékos inflációnál ez elég súlyos csapásnak számít. A Szerb Tudományos Akadémia 46 tagja csütörtökön sürgette: Slobodan Milosevic szerb elnök mondjon le tisztségéről, mert elvesztette hitelét a külföldi tárgyalópartnerek szemében. Az akadémikusok szerint Milosevic „hazafias tettet” vinne véghez leköszönésével. Kemény támadás érte Momir Bulatovie montenegrói elnököt is. Stanislav Köprivica, a montenegrói Polgári Fórum nevű ellenzéki szervezet vezetője nyílt levélben rámutatott, hogy a jelenlegi hataMWn-ffi'niiiíiSi—r.mrnii lom a köztársaságot — a haladó erők állásfoglalása ellenére — belerángatta a háborúba, s hogy a jelenlegi kormányzat uralma alatt „a nép olyan körülmények közepette él, mint történelme során még sosem”. Pontosan délben megkezdődött a Tito marsall laktanya kiürítése. A több mint 800 szövetségi katona minden incidens nélkül hagyta el a kaszárnyát, miután a muzulmán területvédelmisek felszedték á laktanya körüli aknákat. A kivonulás az ENSZ-tisztek ellenőrzése alatt történt. A katonák csak gyalogsági fegyverzetüket vitték magukkal, őket mintegy 50 katonai felszereléseket szállító autóbusz követte, míg a szintén a kaszárnyában rekedt hozzátartozókat személy- gépkocsikkal szállították el. Időközben a közeli hegyekből ismét lőtték Szarajevó központját. Néhány más boszniai frontszakaszon is súlyos összecsapások is voltak, elsősorban Tuzlánál és Dobojnál. semtémmík Külföldi események egy mondatban MAGYARORSZÁG már az EBEÉ vezető tisztségviselőinek hétfői helsinki találkozóján előterjeszti javaslatát arra vonatkozólag, hogy küldjenek erőket a Vajdaságba és Koszovóba — mondotta az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülése után tartott sajtóértekezletén Jeszenszky Géza külügyminiszter. Több kiló irat Irak fegyverei Irak végre beterjesztette az áprilisra ígért „részletes, teljes és végleges” tájékoztatóját fegyverzetéről és fegyverkezési programjáról — jelentették be az ENSZ-megfigyelők. Dimitri Perricos, aki az ENSZ-csa- pat vezetője volt az Irakban eltöltött kilenc nap ailatt, elmondta: Bagdad az iratokat csütörtökön éjjel adta át az ENSZ illetékeseinek, és a több kilo- grammnyi rakományt még pénteken futárpostával a világszervezet New York-i székhelyére továbbítják. Perricos egyébként igen kétkedve fogadta a tájékoztatót, mert szerinte addig nem lehet azt állítani, hogy „teljes és részletes összeállításról” van szó, míg azt figyelmes elemzésnek nem vetik alá. FRANCIAORSZÁGI katonai egységeket keresett fel pénteken hivatalos látogatásának befejezéseként Für Lajos honvédelmi miniszter és kísérete. A miniszter francia kollégája, Pierre Joxe meghívására érkezett szerdán Párizsba. ELSŐSORBAN VÁROSFEJLESZTÉSI tervekről tárgyalt Washingtonban Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, aki Rio de Janeiróból érkezett az amerikai fővárosba. HATNAPOS LÁTOGATÁSRA csütörtökön Angolába érkezett II. János Pál pápa. Az egyházfőt Luanda utcáin tömegek üdvözölték. AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ csütörtökön nagy többséggel úgy határozott, hogy egy évre be kell szüntetni az amerikai kísérleti katonai atomrobbantásokat. A NICARAGUÁI FŐVÁROSBAN csütörtökön megkezdődött a közép-amerikai államfők újabb — sorrendben immár 12. — csúcsértekezlete. VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ \ A NATO ÚJ SZEREPKÖRE AZ OSI,Öl NYILATKOZAT JELENTŐSÉGE. Egyet lehet érteni a világsajtó értékelésével abban, hogy a norvég fővárosban szokásos ülésszakot tartó 16 NATO- ország külügyminisztere történelmi döntést hozott. A tagállamok diplomáciájának irányítói először néztek szembe bátran az alapvetően megváltozott világ- helyzet realitásaival, s testületileg elhatározták — amire kormányaiktól felhatalmazást kaptak —, hogy túllépnek az 1949-es washingtoni alapító nyilatkozaton, mint túlhaladotton, s ezútán az Észak-atlanti Szövetség, területén kívülre is, küldhet békefenntartó csapatokat. A 43 éve érvényes alapszerződés szerint ugyanis eddig a NATO haderői csupán akkor voltak bevethetők. ha valamelyik tagállamot támadás érné. Ez a v.eszély azonban immár a múlté, s a kelet-európai átalakulások nyomán támadt nacionalista hullám etnikai háborúkká fajul, s ez fenyegeti az egész kontinens békéjét és biztonságát. S a NATO szerepvállalását már régóta követelték e konfliktusok rendezésében.^ különösen azóta, hogy Washington hosszú időn ái a délszláv belháborút olyan ügynek tekintette, amelynek megoldása elsősorban magukra az európaiakra tartozik. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek (EBEÉ). amely immár kontinensünk 50 államát, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát tömöríti az 1975-ben elfogadott helsinki egyezmények folyományaként, eddig csak erkölcsi súlya volt, s állásfoglalásainak gyakorlati érvényesítéséhez hiányzott a megfelelő katonai háttér. Most ezt biztosítja az oslói nyilatkozat, amelynek értelmében a NATO-erők jövőbeni békefenntartó küldetésüket az EBEÉ felkérésére látják majd el. Az egész gépezet esetenként indul majd mozgásba, s arról, hogy miként egyeztetik majd össze ezt az új békefenntartó missziót az ENSZ által gyakorolt hasonló szerepkörrel, s milyen szerepet játszik majd a döntéshozatalban a Nyugat-európai Unió és az Európa Tanács, ennek kimunkálása az EBEÉ júliusi csúcstalálkozójára vár. EGYELŐRE A SZANKCIÓK HATÁSÁRA VÁRNAK. A Biztonsági Tanács által a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt gazdasági, diplomáciai és kulturális büntető rendszabályok fokozatosan érvénybe lépnek és mind súlyosabb zavarokat okoznak Szerbiában és Montenegróban. Azt azonban még nem lehet megmondani, hogy ezek elegendőek lesznek-e vagy sem, hogy meghátrálásra kényszerítsék a nemzetközi közösség által szuverén államnak elismert Bosznia—Hercegovinában területnyerő harcokat ösztönző belgrádi vezetést. A szankciók nem akadályozták meg eddig, hogy Szarajevóban és más bosnyák városokban, falvakban tovább dúljon a véres háború. Pedig a legújabb adatok szerint már 5700 halottja és eltűntje van ennek a vérontásnak, s a menekültek száma meghaladja az egymillió- kétszázezer főt. Nem meglepő tehát, ha mind több szó esik egy Kis- Jugoszlávia elleni katonai akcióról Washingtonban és a világ más fővárosaiban. Ez azonban egyelőre csak mint elvi lehetőség vetődik fel. Bush elnök a napokban fejtette ki erről az amerikai álláspontot, amelyet a NATO más tagállamainak vezetői is osztanak. Eszerint még időt kell hagyni, s meg kell várni, hogy a BT által elrendelt büntető- szankciók mennyire lesznek hatásosak. Belgrád igazságtalannak próbálja feltüntetni a Kis- Jugoszlávia elleni büntetőintézkedéseket, és arra hivatkozik, hogy a Boszniában harcoló szerb szabad- csapatok saját szakállukra folytatják az ellenségeskedést, s a Milosevic-vezetés immár képtelen ellenőrzést gyakorolni felettük. ENSZ- körökben azzal utasítják el ezt a fajta mentegetődzést, hogy Belgrád volt a délszláv háború kirobbantója, tehát neki kell a vérontás megállításáról gondoskodnia, s engedelmességre késztetni az önállósodó szerb irreguláris katonai csoportok parancsnokait. Ehhez azonban — mint megjegyzik — elengedheted len, hogy Belgrád valóban a tűzszünet elérésére és megtartására törekedjen, s ne folytassa kétes játékát, amellyel a békeszándékok hangoztatása mellett szítja a szerb nacionalizmust és tovább vitatja az utódállamok népeinek Jogát teljes szuverenitásukra. Árkus István Azok a bizonyos kérdések Héifon válaszolnak Antall József miniszter- elnök, mint ismeretes, a Magyar Televízió illetve Rádió irányítóinak alkalmassági vitája kapcsán — amelynek során az ellenzék (Dörnbach Alajos és egy állampolgár) alkotmányellenesnek véli az 1074/1974. minisztertanácsi határozat 6. pontját — alkotmányértelmezési kérdésekkel fordult az Alkotmánybírósághoz. íme, a kérdések, amelyekre a válasz várhatóan hétfőn érkezik. 1. A köztársasági elnök kinevezési, illetve felmeh- tési jogkörének gyakorlása szempontjából — megvalósulhat-e az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara közvetetten, egy szabadságjog sérelrrte által?; — az államszervezet demokratikus működésének fogalma magában foglalja-e az egész társadalom demokratikus működését, beleértve az egyes szabadságjogok maradéktalan érvényesülését is, vagy csak a szűkébb államszervezethez tartozó, a törvényhozói, a bírói és a végrehajtó hatalmat gyakorló szervek működését?. — jelentheti-e a sajtószabadság sérelmét a miniszterelnök a közszolgálati tájékoztatási eszköz vezetője felmentésére irányuló, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően előterjesztett javaslatának teljesítése? 2. Támaszthat-e a köztársasági élnök feltételeket (például egy törvény elfogadását) a kinevezési, illetve felmentési javaslat teljesítésével kapcsolatban? 3. Felmentésre irányuló előterjesztés esetén mire terjed ki a köztársasági elnök mérlegelési jogköre? (Tekintettel az Alkotmány- bíróság korábbi határozataiban foglalt, a kinevezés esetében fennálló, korlátozott mérlegelési jogkörre.) 4. A kinevezési, illetve felmentési javaslat teljesítésének megtagadása esetén terheli-e, és milyen körben a köztársasági elnököt indokolási kötelezettség ? Kormány—ET-vita Az államtitkár elismerte a hibát A murtkavállalói oldal tiltakozott az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén amiatt, hogy a kormányzat egy, a parlamentnek már benyújtott határozattervezetet hozott a testület elé. Az 1992-es vagyonpolitikai irányelvek határozati javaslatát a kormány az ÉT tárgyalást megelőzően valóban sürgősséggel a parlament elé terjesztette — mondta Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Elismerte a hibát, ugyanakkor rámutatott: ezt nem az ÉT szerepének a lebecsülése miatt, hanem kényszer- helyzetben tette a kormányzat. A munkavállalói oldal ragaszkodott a konzultációs és véleményezési joga tényleges gyakorlásához, ezért azt kérte a kormányzattól, hogy az elhangzó véleményeket, javaslatokat pótlólag mellékelje a parlamenthez benyújtott anyaghoz. Schamschula György tudatta: a kormány-előterjesztést utólag nem lehet kiegészíteni. A képviselőknek viszont eljuttatják az ÉT felek véleményét. KDNP-JA VASLA TEA, MÜNCHENBEN Válságkezelő tanács A Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára az Európai Demokrata Unió válságkezelő tanácsot hív össze, ha veszély fenyegetné Magyarország és az új kelet-európai demokráciák biztonságát. A testület feladata a nemzetközi szervezetek azonnali mozgósítása. Varga László, a KDNP elnökhelyettese pénteken, a párt székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta, az európai keresztény pártokat tömörítő EDU biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága a hét elején, Münchenben tartott ülésén határozta el a válságkezelő tanács létrehozását. Légügyi lobby A magyar Országgyűlés képviselői létrehozták a légügyi törvényhozást támogatók csoportját. A csoport az érdekelt polgári és katonai személyek bevonásával az egységes magyar repülési koncepció kialakítását kívánja támogatni. A referensi rendszerre alapozott parlamenti szintű tevékenységet Horváth Lajos katonai repülési referens és Papp Lehel György polgári repülési referens, országgyűlési képviselők fogják össze. Tevékenységükkel a korszerű, európai szintű magyar légügyi törvény létrejöttét kívánják segíteni.
