Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-05 / 132. szám

MÁTÓL ÚJ TELEFONKÖZPONT Hulló, Szentendre! MINDENKI MÁSKÉPP LÁTJA „Túl van lihegve a probléma” : (Folytatás az 1. oldalról) lesz az eddigi iker-előfi­zetőknek az is, hogy ezen­túl azonnal kapnak vona­lat. Az új telefonközpont­ba már mindenki úgyne­vezett szölóvonallal kap­csolódik. A távközlési, vállalat iker-előfizetői részére ez nem kerül külön pénzbe, csupán a 240 forintos havi előfizetői díj emelkedik 270-re. A Szentendre 26-os góc­körzetben az országos és nemzetközi hívásokat digi­tális központ közvetíti op­tikai szálas kábelen keresz­tül, változatlan körzet­számmal. A várva várt új állomások bekötésére így megnyílik a lehetőség a helyi hálózatok kiépítésé­nek ütemterve szerint. Az év végéig mintegy 4 ezer új távbeszélő-állomást sze­rel fel az üzem azoknak, akik a polgármesteri hiva­talnál már befizették a dí­jat. (Folytatás az 1. oldalról.) üzletrésze a telefonágazat lesz, hiszen a cég ázsióját az is emelte, hogy már­ciusban a francia Monetel Creuzot céggel egy világ­banki pályázatot nyertek el, amelyet a Magyar Táv? közlési Vállalat írt ki chipkártyás telefonrend­szerek gyártására. • Mint megtudtuk, a null­szériagyártás előkészítése most folyik, s egy francia szakértő kolléga is ha­zánkban tartózkodik, aki felügyeli a munkálatokat. Az első chipkártyás tele­fonkészülékek pedig, ame­lyeket a Mechanikában gyártanak, szeptemberben kerülnek majd a Magyar Távközlési Vállalathoz. H. fi. Kormányszóvivői tájékozfató Kedvezmények az agrárvállalkozóknak Az aszálykárok csökken­tésére, illetve az aszály miatt az agrárvállalkozókat sújtó gondok enyhítésére, a kormány ülésén több in­tézkedést is hozott — je­lentette be Juhász Judit szóvivő a kormányülés szünetében tartott csütör­töki sajtótájékoztatón. A kormánydöntés értelmében az agrárvállalkozók • öntö­zővíz-felhasználás esetén mentesülnek a vízdíj meg­fizetése alól, illetve a víz­szolgáltatási díjak 50 szá­zalékát támogatásként igé­nyelhetik. Ugyancsak a mezőgazdasági vállalkozók aszálykárból eredő nehéz­ségeit enyhíti, hogy a gaz­dálkodók az adóhatóságnál kérhetik a földadó mérsék­lését, illetve elengedését. A kormányülés további napirendi pontjait ismer­tetve a szóvivő elmondta: a kabinet első olvasatban megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségek ország- gyűlési képviseletéről szó­ló törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint a ki­sebbségek — a pozitív diszkrimináció elve sze­rint — lényegesen kevesebb szavazattal jutnának par­lamenti képviselethez, mint a politikai pártok. Ugyan­akkor a választásokon a kisebbségek a pártokhoz hasonlóan országos listát indíthatnának. A szóvivő mindehhez hozzáfűzte, hogy a kormány a közeli napokban konzultációra hívja össze a kisebbségek képviselőit a törvényjavas­lat megvitatására. A kormányülés külpoli­tikai vonatkozású napi­rendjeit László Balázs szóvivő ismertette az új­ságírókkal. Mint mondot­ta: a kormány beszámolót hallgatott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Kis-Jugoszlávia ellen el­rendelt szakciók hazai életbe léptetéséről. A szó­vivő , ennek kapcsán utalt arra, hogy a külgazdasági tárca megkezdte az embar­góból eredően a magyar Nem törölték el a pedagógusnapot Félreértésen, s az sem ki­zárt, hogy félremagyarázá­son alapszanak azok a — sajtóban is napvilágot lá­tott — híresztelések, ame­lyek szerint a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium eltörölte volna a pe- dagögusnapot — nyilatkoz­ta az MTI-nek csütörtökön Havasi János, a tárca szó­vivője. Mint elmondta: a művelődési miniszter mind­össze arról rendelkezett az év elején, hogy az általa alapított, legmagasabb szin­tű elismeréseket a magyar kultúra napján, január 22- én adják át az Országház­ban. Ezt egyébként éppen a pedagógus szakmai szerve­zetek kérték, arra hivatkoz­va, hogy ne különböztessék 3 Nem okoz földindulást A második forduló hátravan tartott antidemokratikus választásokról, akár a ju­goszláv hadsereg áldatlan boszniai ténykedéséről — mondotta Hegedűs István (Fidesz) összefoglalva a. külügyi bizottság tegnapi zárt ülésén elhangzottakat. Jeszenszky Géza külügy­miniszter értékelését meg­hallgatva, egységesen azon az állásponton voltak, hogy politikai rendezésre, a bé­ketárgyalások mielőbbi fel­vételére van szükség. Élénk figyelemmel kísérik a Vaj­daságból érkező híreket. A szociális bizottság ál­talános vitára alkalmasnak találta a társadalombizto­sításról szóló 1975. évi II, törvény módosítására be­adott indítványt. Emellett a nemzeti gondozásról szó­ló törvény részletes vitájá­ra is sor került. A gazdasági bizottság a tartósan állami tulajdon­ban maradó vállalkozói va­gyon kezeléséről és hasz­nosításáról szóló törvény- javaslathoz benyújtott mó­dosító indítványokat tár­gyalta meg, majd a posta- törvényhez benyújtott mó­dosító javaslatokkal is fog­lalkozott a bizottság. A képviselők megtár­gyalták az időlegesen álla­mi tulajdonban levő va­gyon értékesítéséről, hasz­nosításáról és védelméről szóló törvényjavaslathoz, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program törvényjavaslatához be­nyújtott indítványokat. A Miniszterelnöki Sajtó­iroda tegnap közleményt adott ki, miután az ország- gyűlési vita során, vala­mint a Fidesz parlamenti sajtótájékoztatóján a köz- társasági elnök tisztéletdí- járól szóló törvény elfoga­dása kapcsán a törvényja­vaslatról félrevezető infor­mációk hangzottak el. A kormány úgy döntött, hogy a köztisztviselők jogállá­sáról szóló törvény szerinti megemelt illetményeket a miniszterelnök és a mi­niszterek tekintetében is csak július 1-jétől Vezeti be. Ezzel szemben a köz- társasági elnök megemelt tiszteletdíja — a kormány javaslatának megfelelően — a törvény szerint 1992. január 1-jétől visszamenő­leg is jár. Mindezek alap­ján július 1-jétől a köztár­sasági elnök és a minisz­terelnök teljesen azottos juttatásokban részesül. ként jelen levő Martin Luther King Egyesület ve­zetői másfél év alatt nyolc­vanhét színes bőrű diákot ért kisebb-nagyobb táma­dásról számoltak be. Pintér Sándor országos rendőr- főkapitány szerint 1990-ben tűnt fel Magyarországon a fajgyűlölő eszméket hirde­tő skinhead mozgalom, de az a véleménye, hogy a probléma nem olyan sú­lyos, mint ahogy a sajtó foglalkozik vele. Ezt erő­sítette meg Bodrácska Já­nos budapesti főkapitány is. mondván, „túl van li­hegve a probléma”. A kül­földi diákokat ért támadá­sok kivizsgálására akció­csoportokat állítottak fel, és megerősítették a járőr- szolgálatot egyetemeik és kollégiumaik környékén. Csáti Györgynek (MDF), a külügyi bizottság alelnö- kének az volt az álláspont­ja, hogy ez az ügy nem tartozik a parlamenti bi­zottságok elé. Mészáros István (SZDSZ) az emberi jogi bizottság alelnöke érthetetlennek mi­nősítette Csóti György sza­vait. Csatlakozott hozzá pártjából Iványi Gábor is. Fodor András Attila (MDF) Csátit támogatta, mondván, hogy túldimenzionált a kérdés. Pap András (MDF) megítélése szerint ellenzéki szervezetek áldozataivá váltak a manipulált diá­kok. Mielőtt az ülés véget ért, a Martin Luther King Egyesület tagjai tiltakozá­sul elhagyták a termet. Az alkotmányügyi bi­zottság támogatta, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt, ké­szítsen eddigi munkájáról írásos beszámolót a parla­ment számára. A bizottság egyhangúlag támogatta a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó szerződést és szerződésmódosítást kihir­dető rendeletek hatályon kívül helyezését. A testület ad hoc bizottságot állított fel annak a kérdésnek a törvényes megoldására, hogy az Állami Számvevő- szék megvizsgálhassa és ellenőrizhesse az MSZOSZ- nek és más szakszerveze­teknek ezután beérkező va­gyonelszámolását. — Az Országgyűlés párt­jai egységesen ítélik meg a délszláv helyzetet, legyen szó akár a Kis-Jugoszlá­viában a napokban meg­A parlamenti törvény­előkészítés fontos fórumai a bizottságok, amelyekben a képviselők alaposan meghányják-vetik a javas­lattervezeteket, ismertetik pártjuk álláspontját, és mélyreható vizsgálódás so­rán döntenek az adott elő­terjesztés további sorsáról. A honvédelmi bizottság az 1991-es honvédelmi költségvetés végrehajtásá­ról hallgatott meg . beszá­molót. A tárca a megadott keretek között gazdálko­dott. de nem tudta teljesí­teni ötmilliárd forintos be­vételi tervét. Az idén már nem élhetnek fel további készleteket, mert ez a had­rafoghatóságot veszélyez­tetné. Nagy vihart kavart a külügyi és az emberi jogi bizottság együttes ülése. Szerdán a hazánkban ta­nuló külföldi diákok ellen elkövetett atrocitásokról tájékozódtak. A meghívott­gazdasdgot sújtó károk fel­mérését, annak érdekében, hogy egy későbbi időpont­ban hazánk kártérítési igénnyel fordulhasson az ENSZ-hez. A nemzetközi embargó Magyarországot érintő ösz- szefüggéseinek áttekintése mellett a kormány döntött arról, hogy újabb külföl­di hitelfelvétellel gyorsítja meg a közúthálózat fej­lesztését. Ennek értelmé­ben a kabinet két kölcsön­felvételt hagyott jóvá: az Európai Beruházási Bank­tól származó 50 millió ECU-s kölcsönből a Sop­ront. illetve Szolnokot el­kerülő útszakasz megépí­tését; valamint 800 kilo­méternyi úthálózat felújí­tását finanszírozzák. To-, vábbi 21 millió ECU, ame­lyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank folyó­sít — a Budapestet körül­ölelő MO-s körgyűrű épí­tésére szolgál. ritka például a havi 60-80 ezer forintos igazgatói- vagy vezető tanári fizetés sem. Végezetül Havasi János visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek az iskolák túlzott egyháziasítá- sáról szólnak, megemlítve, hogy a magyarországi isko­láknak mind ez idáig csak töredéke van egyházi ké­zen. Ez az arány évek múl­va sem fogja meghaladni a 15-20 százalékot, szemben az 1948-as államosításkori 66 százalékos aránnyal. Itt nem világnézeti ,.erőszak­ról” van szó, hanem csupán . egy elnyomott világnézet­nek, a vallásos közvélemény igényének megfelelő, de az istentagadók meggyőződé­sére is tekintettel lévő re­habilitációjáról — hangsú- . lyozta az MTI-nek a tárca szóvivője. meg más kitüntetési nappal a nevelőket a tudásoktól, a művészektől és más értel­miségiektől. Ez a rendelke­zés azonban semmilyen for­mában nem érintette a pe­dagógusnapot. Azt ma Is kívánságuk szerint megün­nepelhetik az iskolai kö­zösségek. A Modus Kft. „A pedagó­gusok értékrendje és érdek­érvényesítési esélyei a rendszerváltás periódusá­ban” című kutatási anyag­ban foglaltakat érintve Ha­vasi János a pedagógusok elégedetlenségét indokolt­nak tartotta az.zal a meg­jegyzéssel, hogy a pedagó­gusbérek rendkívül diffe­renciáltak. A fővárosban vagy egyes megyékben nem GÖNCZ ÁRPÁD ÉS ANTALL JÓZSEF AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON bíróság hamarosan meg­hozza döntését. A miniszterelnök kérdé­seit mindmáig nem hozták nyilvánosságra, csak any- nyit lehet tudni, hogy a kormányfő öt pontról kérte az alkotmánybírák vélemé­nyét. A kérdésekről felvi­lágosítást csak a beterjesz­tő adhat, a bíróság — a hozzá fordulók védelmében — az indítványozó nevét és az indítványt magát is bizalmasan kezeli. A ki­hirdetett ' határozatbarf azonban ismerteti majd az indítvány lényegét. Az Alkotmánybíróság úgy tervezi, hogy közel egy idő­ben zárja le a miniszter­elnöki kérdések és Dörn­bach Alajos SZDSZ-es kép­viselő indítványainak tár­gyalását, és az MTI érte­sülése szerint határozatait együttes és nyilvános ülé­sen hirdeti majd ki. Az Alkotmánybíróság a délutáni órákban folytatja ülését, és várható, hogy pénteken is ezzel a témá­val foglalkoznak az alkot­mánybírák, a határozatho­zatal időpontja azonban még nem ismert. (Folytatás az 1. oldalról.) sasági ‘ elnök. Sem Antall József, sem Göncz Árpád nem nyilatkozott azonban a bíróság épülete előtt vá­rakozó újságíróknak a zárt ajtók mögött történtekről. Balsai István igazságügy­miniszter Is mindössze azt erősítette meg, hogy a kulcskérdés: az alkotmány­nak megfelelően járt-e el a köztársasági elnök, ami­kor nem írta alá a rádió elnökének felmentéséről szóló miniszterelnöki elő­terjesztést. A miniszter re­ményét fejezte ki, hogy a PÁTYNAK NEM KELI REPÜLŐTÉR? Ebből még lehetnek viták hegy. Ha a szükséges pátyi beleegyezés megszületik, ami igen kétséges, az épít­kezést ez év őszén megkez­dik, és várhatóan 1994-re befejezik. K. K. kezdődnének az építkezé­sek Pátyon, az önkormány­zat nem fog visszariadni a jogi orvoslás keresésétől még akkor sem, ha annak kimenetelével kapcsolat­ban kételyek vannak. Csík Jenő egyelőre nem adott választ arra, mit szándékoznak tenni, ha nem kapnak engedélyt. A cég elképzeléséről annyit, hogy a herceghal­mi—pátyi repülőtér első­sorban úgynevezett üzleti repülőtér lenne. Fő profil­ja üzletemberek utaztatása, és a világkiállítást megelő­ző beruházásokkal kapcso­latos fuvarszállítás , lenne. Ferihegy ■ kiegészítéseként charterjáratokat is indíta­nának és fogadnának itt. A teherszállítás csak kismér­vű volna. Az új regionális repülőtér kevésbé kapcso­lódna be a nemzetközi lé­gi forgalomba, mint Feri­(Folytatás az 1. oldalról.) sonló intézmény mellett élőknek számolniuk kell. Páty a kellemetlenségek­ből igen keveset kapna, húzta alá nyomatékosan, hiszen a légi útvonal nem Páty fölött, hanem a Zsám- bék—Eíj/eíc-vonal on lenne, és az iskolakor se érintené az ottani légteret. A kérdés komolysága miatt hamarosan még két falugyűlést rendeznek, amelyre azokat hívják meg, akik az elsőre nem voltak hivatalosak. A három falu­gyűlésen a község teljes la­kosságának véleményét akarják megtudni. A pol­gármester szerint az eddi­giek alapján várhatóan mindenki elutasítja a ter­vet, így az önkormányzat valószínűleg nem adja meg a leszállópálya építéséhez szükséges engedélyt. Ha ennek ellenére mégis meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents