Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

PÁTRIÁNK Szerkeszti: HOftVÁTH LAJOS A központi megye peremvidékei A cím látszólagos ellent­mondása abból a tényből ered, hogy miközben Pest megye egyes vidékei dina­mikusan fejlődnek, elsősor­ban a főváros adta lehető­ségek, mint külső energiák, másodsorban saját belső energiáik révén is, aközben a megye területén jól kö­rülhatárolható, a fejlődés­ben nem igazán részt vevő vidékek élik sanyarú min­dennapjaikat. A peremhelyzet ismerte­tőjegyei (munkalehetőségek szűkös vo-lta, hátrányos közlekedési, egészségügyi, művelődési stb. viszonyok) Pest megyében is hason­lóak, mint az ország más hátrányos helyzetű térségei­ben. Pest megyén belül a fő­város, esetünkben megyénk központjának elérhetősége szempontjából a legrosszabb helyzetben van mintegy 45 település. Ez a szám csak­nem ugyanannyi, mint az agglomerizációs települése­ké. Többségüket három jól behatárolható körzetben ta­láljuk. Ipoly-völgy és Börzsöny vidéke, a volt Hont megyé­ből megmaradt területek: Kemence, Perőcsény, Nagy- börzsöny, Tésa, Berneceba- ráti, Ipolytölgyes stb. Cegléd és Nagykőrös von­záskörzetének peremén fék-, vő falvak: Mikebuda, Ko- csér. Nyársapát, Jászkara- jenő stb. Nagykáta vonzáskörzeté­nek perifériája: Tápióság, Tápióbicske, Tápiószent- márton. Újszilvás stb. Mi a hasonlóság ezek kö­zött a települések között? 1. A népességszám csök­kenése — változó mérték­ben ugyan — 1960 és 1990 között folyamatosan nagy­arányú. Főleg az 1960-as években gyorsult fel az el­vándorlás mindhárom tér­ségben. 2. Rosszak a tömegközle­kedési viszonyok. Csaknem kivétel nélkül egyik tele­pülés sem rendelkezik vas­útállomással. 3. Mindhárom terület te­lepülései valamelyik dina­mikusan fejlődő város pe­remhelyzetben levő közsé­geivé degradálódtak már a múlt század végén. Az Ipoly völgye, Börzsöny vidéke Vác, a Tápió-vidék Jász­berény, Cegléd és Budapest, a megye délkeleti zuga pe­dig Nagykőrös, Cegléd és Kecskemét perifériája volt a múltban és nagyrészt az ma is. Az említett vonzás­központokban a XIX—XX. században dinamikusabb társadalmi-gazdasági fejlő­dés alakulhatott ki, a peri­fériákon nagyrészt megma­radtak és sokáig tartották magukat a feudális kötött­ségek és magatartások. A nagybirtokok megléte miatt kedvezőtlenek voltak a bir­tokviszonyok, egyoldalú a munkamegosztás, ugyanis a mezőgazdaságon kívül más ágazat szinte nem is léte­zett. 4. A perifériák népessége biztosította a különböző rangú központok, minde­nekelőtt a főváros számára az olcsó munkaerőt: szolgá­lók, cselédek, segédmunká­sok, idénymunkások stb. 5. A kedvezőtlen termé­szeti adottságok hátrányo­san befolyásolták a mező- gazdasági termelést, E te­kintetben a Cegléd, Nagy­kőrös közötti és a Tápió mentén levő homokos, szi­kes és egykor mocsaras te­rületekre kell gondolnunk. 8. A közmű- és intéz­ményhálózat alacsony fej­lettségi színvonala is ha­sonló. Például a nagykátai vonzáskörzetnek közel 60 000 lakója számára ma is csak egyetlen gimnázium, szakközépiskola és egyetlen szakmunkásképző áll a ren­delkezésére. A tárgyalt hátrányos helyzetű peremterületek kö­zött az azonosságok mellett jelentős különbségek is megfigyelhetők. 1. A népességvesztés ará­nyai az Ipoly völgyében a legsúlyosabbak, egyes itteni települések esetében (Tésa, Perőcsény, Nagybörzsöny, Ipolytölgyes) már demográ­fiai erózióról beszélhetünk. 2. A ceglédi és nagykőrö­si vonzáskörzet települései az előbbieknél nagyobbak, ezért itt a népességvesztés még nem mindenhol indí­tott el visszafordíthatatlan folyamatot. Bár itt található az a település, amelyik ab­szolút számban a legtöbbet veszített lakosságából, Jász- karajenő 1508 főt a 30 év alatt. És Mikebuda, ame­lyik több mint a felét veszí­tette el népességének ugyanezen időben. 3. A Tápió mente telepü­lései közül a kedvező mező- gazdasági adottságokkal rendelkező falvak népessé­ge, ha szerény mértékben is, de 1949—1960-ig még növekedett: Tápiószentmár- ton. Tápiószőlős, Tápió- györgye, Szentlőrinckáta stb. Az 1960-as években kezdődött elvándorlás pedig az utóbbi időben lelassult. A Pest megyében levő hátrányos helyzetű régiók népességének megtartására a jövőben is csak akkor le­het remény, ha helyben új munkalehetőségeket terem­tenek, fejlesztik ezeknek a kis tájaknak a közontjait, növelve azoknak helyi sze­repét és más, új központo­kat, alközpontokat is ki­bontakoztatnak. Dr. Dusck László A férj egy életre szóló beruházás MENEKÜLÉS A HÁZASSÁG BÖRTÖNÉBŐL A pokolba vezető út rossz házasságokkal van kikövez­ve — írja könyvében egy amerikai válóperes szakér­tő, annak összegzéseként, hogy tanulmányában leszö­gezte : mind a tengerentúlon, mind Európában növekszik azoknak a száma, akik úgy vélik: ,a házasság, az együttélés, olyan börtön, ahová eleinte igen kellemes bezárkózni, de ahonnan szinte elemi erejű a mene­külés kényszere.” E „menekülők”, nők és férfiak, különféle kategó­riába sorolhatók. A győztes asszonyok típusainak azok tekinthetők, akik 40 éves korukig eljutnak ahhoz a felismeréshez, hogy nem kísérleteznek tovább. Vagy azért, mert úgy vélik, egye­dül is megállnak a lábukon, vagy azért, mert rádöbben­tek a tévedésükre. „Arra, hogy menyasszonyként a védelmező férfiról ábrán­doztak, a házasságban vi­szont kinőtték ezt az ér­zést, és már nem védelmet, hanem egyenlőséget szeret­nének.” A szenvedés mat­rónái számára a férj egy életre szóló beruházás. S ha elhagyja őket, szenvedé­sük foglyaivá válnak, távol tartva maguktól minden örömet és szórakozást, hogy aztán ezt a szenvedést, ha úgy adódik, érzelmi zsaro­lásként használják. És milyenek a férfiak? A galoppozó csődör kate­góriát azok a férfiak alkot­ják, akik az idő múlásával a mindig fiatalabb és szebb nők után futnak. „Ügy cse­rélik az asszonyokat, mint az autókat. De nem azért, mert a régi kocsi már nem működik, hanem mert fel­bukkant egy új és tetszető­sebb típus.” A szerelem ősbölényei viszont azok a férfiak, akik vagy korán, vagy túl későn nősülnek. „Az előbbiek nem képesek a férj szerepét játszani, egyik kaland után a másikat keresik, s aztán gyötri őket a kín, hogy a volt nejük ta­lált magának egy stabilabb és gazdagabb férjet. Az utóbbiak viszont, ha nincs elég pénzük, úgy érzik, nem is találnak társat.” Mindezek után mi a ta­nulság? „Voltaképpen Szi- szifuszként éli az életét mindegyikünk. Kínok és gyötrelmek közepette hala­dunk a hegy csúcsa felé, görgetjük köveinket. S ha úgy érezzük, hogy megsza­badultunk tőlük, újrakezd­jük az egészet. Ugyanazon az úton. ugyanazokkal a hibákkal.” Slágerlista 21-22. HÉT 1. Filmslágerek magyarul II. Válogatás. Magneoton. 2. Queen. Greatest Hits II. MMC/EMI. 3. Edda. Edda 13. Mag­neoton. 4. Bonanza Banzai. Bo­nanza Live Banzai. Hun­garoton. 5. Tóni. Ex Express-slá- gerek. Kadencia. 6. Twin Peaks. Eredeti filmzene. MMC/Warner. 7. Filmslágerek magyarul I. Válogatás. Magneoton. 8. Guns n’ Roses. Use your Illusion II. Quint/ Geffen. 9. Ossian. Kitörés. Hun­garoton. 10. Demjén Ferenc & sztárvendégei. Koncert BS ’92. Rózsa Records. Nemhiába május a sze­relem hónapja. Ilyenkor májusban — meg június­ban, júliusban, augusztus­ban és az év többi hónapjá­ban — köttetnek az eskü­vők. Azért a májusnak mégis­csak van valami varázsa. A tavasz, a virágba borult fák, bokrok látványa meg­ihleti a menyasszonyiruha­tervezőket is. Akik fehér selyembe, muszlinba, or- ganzába, tüllbe öltöztetik az ifjú — és kevésbé ifjú — menyasszonyokat. Noha a menyasszonyi öl­tözék színe hagyományosan hófehér, újabban megje­Nyári esküvőre lennek a búzavirágkék, a barackvirág, a türkiz- és a bazsarózsaszín esküvői ru­hák is. Amiben valamennyi megegyezik, az az anyagok könnyedsége, lebegése. Eb­ből kifolyólag aztán renge­teg textilt használnak fel egy-egy menyasszonyi ru­hához. Merthogy csupa hú­zás. fodor, pliszé, raffolás és mindenféle más prakti­kák révén lesznek a laza kelmék dúsak, libbenők. HARANGOZO-JUBILEUM Tv-filmmel, kazettával, hanglemezzel Minden ember boldog akar lenni... Mindenkinek van egy álma ... Szeretném bejárni a földet... Sose fáj­jon a fejed ... Minden nap, mikor eljő az este ... Azok a sziép napok ... Bizonyára kitalálták már, hogy ezeket az örökzöld számokat az elmúlt ne­gyedszázad alatt ugyanaz az énekesnő mutatta be, és vitte síiké íré: Harangozó Teri, aki most ünnepli — egyelőre még csak „házi használatra” — pályafutá­sának negyedszázados ju­bileumát. — Örömmel és nem ke­vés aggódással! elgondolkodva, nában mind gyakrabban gondolok arra: miből fo­gok ezután megélni? Hi­szen nem értek máshoz, mint az énekléshez. Nincs tőkém, nem tudok vállal­kozni. és minden híreszte­lés ellenére, nem sikerült minimális anyagi tartalé­kot sem gyűjteni. Nem pa­naszként mondom, de több mint tíz éven át 150 fo­rint volt az esetenkénti fel­lépti díjam! Kevesebb, mint az engem kísérő ze­nekar tagjainak. De min­dig mentem, még ezért a „zsebpénzért” is, amikor és ahová csak hívtak. Azért nincs okom panaszra, hi­szen az oroszlán jegyében, tehát szerencsés csillagzat alatt születtem, s így min­dig át tudtam lendülni a szakadékokon. — Voltak nehéz periódu­sai? — De mennyire! 1977- ben jelent meg Lánynak születtem címmel a máso­dik és egyben utolsó nagy­lemezem, s amikor néhány évvel ezelőtt bementem a Hungarotonhoz, hogy sze­retnék egy következő, ön­álló korongot, azt vála­szolták: „Szó se lehet ró­la! Magára nincs szüksége a közönségnek!” Utána he­tekig nem tudtam kilépni a lakásomból, csak zokog­tam! Még jó, hogy mindig újra meg újra talpra tu­dok állni, nagy csalódások után is, mert élni kell, él­ni akarok! Látja, most is éppen elégedett lehetek a sorsommal, hiszen egy év­re előre betelt az előjegy­zési naptáram. Rövidesen új szerepkörben is bemu- tatkozhatom: a Nevető bí­róság című háromrészes tévésorozatban önmaga­mat alakítom, eléneklem a Mindenkinek van egy ál­ma című dalomat, sőt 5-6 prózai mondatom is lesz. Rövidesen elkészül az új kazettám, az Apostol együt­tessel, és bízom benne, hogy nagylemez is lesz be­lőle. — Ügy tűnik, hogy az a műfaj, amelyet nagy sike­rű dalaival képvisel, kezd kimenni a divatból. — Szó sincs róla! Bár­hol lépjek is fel, elsősor­ban ezeket kéri tőlem a közönség. De nem álltam meg a fejlődésben! Nem­csak régi számaimat adom elő, otthonosan mozgok más műfajokban is. Gyak­ran kérnek fel, hogy éne­keljek sanzonokat, népda­lokat. Legutóbb egy Má­tyás-esten eredeti Mátyás korabeli virágénekeket ad­tam elő. Benkő Dámiel lantkíséretével, és már jó néhányszor „szerepeltem” templomi miséken is. ahol az Ave Máriát énekeltem, latinul. Nem vagyok válo­gatós: fellépek egy szál zongorakísérettel és nagy- zenekarral, egyedül, vagy partner társaságában. — Kik a kedvenc szer­zői? — Mindenki, akitől olyan Egy régi Harangozö-portré számot kapok, amely egyé­niségemre szabott, amelyet át tudok élni, érezni. Mond­jak neveket is? Fényes Szabolcs, Dobals Attila, Majláth Júlia a kompo­nistáik közül, és olyan szö­vegírók. mint Szenes Iván. Fülöp Kálmán, de még hosszan sorolhatnám azo­kat, akiknek szerzemé­nyeit sikerre vittem. — Hogyan látja a jövő­jét? — Optimista vagyok! Igyekszem egészséges len­ni, megőrizni a hangomat, és mindent elkövetni, hogy varázslatos legyek odafenn a színpadon. K. t. A leghagyományosabb menyasszonyok a rokokó, a biedermeier divatját köve­tik. Szorosan testhez simuló felsőrész — mély dekoltázs- zsal — és hosszú, bő, uszá- lyos szoknya keretezi alak­jukat. A kivágásokat min­denütt tüli, csipke, strassz, gyöngy és egyéb csillogás hangsúlyozza. A szoknya vonala óriási bőségeket rejt. És itt is megjelennek a legkülönbözőbb díszítések, szegőzések. Mindehhez persze nádszál- karcsúnak kell lennie a menyasszonynak. Aki nem ilyen, mást vegyen magára — mondják a divatterve­zők. Egy empire vonal — mell alatti redőzéssel —, egy széles vállú, egyenes szabású ruha a nem hibát­lan alakúaknak is előnyös. De előszeretettel viselnek hosszú szoknyás kosztümöt is a mai menyasszonyok. (Ennek az az előnye is megvan, hogy esküvő után megrövidített szoknyával elegáns alkalmi kosztüm­ként használható.) És hogy mi kerüljön a fejre, a hajba? Nos, ennek is számos változatát álmod­ták meg a tervezők. Az egy szál virágtól a gyöngyös fá­tyolig, a mirtuszkoszorútól a nagy szélű kalapig min­denféle megoldás lehetsé­ges. De elmúlt a fátyolos kis topok divatja. Helyette a fátyolból formáznak hú­zott. rüssölt fejrevalót. Fehér ruhához színes menyasszonyi csokrot aján­lanak a szakértők, de a szí­nes ruhához fehér csokor dukál. Orgona, rózsa, szek- fű, liliom. (kádár) Képeinken: Romantikus menyasszonyi ruhák, a Fenomén Divat-Fesztivál nevű cég modelljei "iJíirlan *3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents