Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-04 / 131. szám
NEM AUTOMATIKUS Többen várják, kevesebben kapják Lehet, hogy ismét örülhetnek az alacsony nyűg- díjú emberek? Az Országgyűlés döntött a kétlépcsős nyugdíjemelés konkrét módjáról. Az emelések ez évi várható pénzügyi kihatásai azonban tetemesen megterhelik a költségvetést, jóllehet a korrekciós intézkedésekre fordítható összeg nem haladhatja meg az 50,3 milliárd forintot. Az első lépcsőben, januári visszamenőleges hatállyal végrehajtott emelés után már csak 33,5 milliárd forintot kell előteremteni. A korrekció sajnos nem terjed ki minden nyugdíjasra. Többféle módon vizsgálják, ki kapjon ■ a keretből, Például a szolgálati idő szerinti differenciálásnál nem tíz-, hanem ötéves csoportosítást javasolnak a szakemberek. Az 1989. január 1-je előtt nyugdíjazott rokAi FM-hen mór beszélgettek vele Lezárult a Berdár-ügy? A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság másodfokon sem találta megalapozottnak a Földművelésügyi Minisztérium részéről ár, Berdár Béla. a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori főigazgatója elleni vádakat. Ezek szerint a felperes, dr. Berdár terhére felrótt cselekmények nem jelentik hivatali beosztásának vétkes megszegését. Dauner Márton, az FM erdészeti és faipari főosztályának vezetője a bírósági végzést röviden úgy kommentálta, hogy azt elfogadják, s majd a határozat kézhez vétele után döntenek arról, hogy a parkerdőgazdaságnál miként is alakuljon a vezetői poszt betöltése. Dauner hangsúlyozta, hogy a fegyelmivel elbocsátott főigazgató képességeit elismerik, s szeretnék, ha a felkorbácsolt indulatok mindkét oldalon elcsitulnának. Az mindenesetre találgatásokra adhat okot, hogy a közelmúltban a minisztériumban az illetékes vezetők beszélgetést folytattak dr. Berdár Bélával. Mivel a meghozott ítélet jogerős, így a volt főigazgató munkaviszonya lényegében úgy tekinthető, mintha az egy éven át meg sem szűnt volna. Gy. L. kantak is számíthatnak juttatásra, pontosabban 13 százalékra. A legkisebb adható összeg 200 forint lesz. Az emelésből azok is részesülhetnek, akiknek a saját, illetve az özvegyi nyugdíjuk — a módosított ösz- szeggel együtt — sem éri el a 8610 forintot. A júliusi nyugdíj összegét veszik figyelembe a teljes járandóság kiszámításakor, s ezután állapítják meg a teljes korrekciót. Az eme lés mértéke 3, 4, 6, 9, 13, de akár 18 százalék is lehet. Pest megyében megközelítően 200 ezer nyugdíjas várja havonta a postást. A tervezet szerint azonban nem minden embernek emelik fel automatikusan a nyugdíját. Amikor a megyei társadalombiztosítási igazgatóság nyugellátási osztályán érdeklődtünk, pontos számadattal nem tudtak szolgálni arról, hogy májusig hány írásbeli kérelem, módosítási igény érkezett. Pécz Sándorné csoport- vezetőtől tudjuk, hogy az átállás nehézkes. A beérkezett kérelmeket tüzetes vizsgálatnak vetik alá. azonban a kérelmek nagy részéit el kell utasítaniuk. Gyakran maguk a polgárok is hibásak, mivel pontatlan adatokat adnak. A pontos összeg, hogy hány milliárd jut a megyei nyugdíjkorrekcióra, még nem ismeretes. Ezt később állapítják meg a költségvetési szervek. I. M. MEGRENDÜLT A BIZALOM A jég hátán is megélnek Ez a betanulás ideje. Hamarosan azonban „élesben” készülnek a gyapjúszőnyegek — több színben, különböző méretben Lassan végszót kell mondani, eldönteni, hogyan tovább. De akár a régi formát választják, akár társaságként folytatják a munkát, egyetlen ipari szövetkezetben sem köny- nyű a válasz. Nem csoda hát, ha egyelőre még — úgy a gyengébbek, mint a jobbak — várakozó állásponton vannak. — Ez idáig nem érkezett átalakulási kezdeményezés — mondja Potoczki József, a kiskunlacházi Vegyesipari Szövetkezet elnöke —, ami persze nem biztos, hogy végleges. Általában olyan hangok hallatszanak, miszerint célszerű megmaradnunk szövetkezeti formában, lévén az új törvény szellemében kellő garanciák vannak a megújulásra. Természetesen ez az érem egyik oldala, a másik nyomós ok helyi sajátosságainkban keresendő, összesen százhatvanhármán kaptak üzletrészt, többségében azonban a külső tulajdonosok, a volt szövetkezeti tagok. Ebből adódóan, ha átalakulnánk mondjuk részvénytársasággá, a kisebbségnek kellene megtermelni a többség hasznát — amire nincs mód. Nyilván úgy lenne a „bentieknek” gazdaságos, ha visszavásárolnák a külsők részvényeit, erre azonban nincs pénz. Mindenképpen úgy látjuk, meg kell erősödni a szövetkezetnek, s majd akkor — egy későbbi szakaszban — napirendre kerülhet az átalakulás ügye. A megerősödésre szerencsére van esély. Fizetőképes a cég, s ami manapság nagy szó: a jó évindítás után fél évre előre látnak. Pedig azok a nagy cégek, amelyeknek háttéripari termékeket gyártottak, kártya- várszerűen összeomlottak, így új partnereket kellett keresniük. Kísérleteik sikerrel jártak, s úgy alakít— Nemcsak a mi szövetkezetünknek, de az egész ágazatnak rosszul megy mostanában — panaszolja Spengler Ede elnök. — Az építőipari beruházások szinte teljesen leálltak, nincs megrendelés, s a szakipari munkára sincs igény. Ez a — szerintem csupán átmeneti — helyzet érthetően válsághangulatot idézett elő, a tagok úgy érzik, a szövetkezet nem képes megélhetésüket biztosítani. Hogy mi lesz — valóban nem tudjuk. Annyi bizonyos, elsősorban azok az emberek jelezték kiválási szándékukat, akik a legjobbak, akik szakmailag a legerősebbek, akik a jég hátán is megélnek. Mint mindenütt azonban, ők vannak a kevesebben, a többségnek T ombol az elektronikus médiák körüli háború, félő, hogy a jogértelmezés bele vész a politika botrányt előidéző mocsarába. Nézzük akár kormánypárti, akár ellenzéki szemüvegen át, egyáltalán nem biztos, hogy az ország legnagyobb gondja eme aszályos kora nyáron az, hogy ki áll a rádió, illetve a televízió élén, s az éter hullámain keresztül e két média építi-e, avagy éppen mérgezi lelkünket. Több mint négy évtized tudatrombolását egyetlen választási ciklus alatt nem tehetjük meg nem történtté. A némileg lelassult privatizáció manapság a legsúlyosabb gond az országban. A magyar parlamentarizmus történetében két év leforgása alatt még egyetlen országgyűlés sem hozott annyi gazdasági törvényt, mint a legutóbb megválasztott. A nagyszámú törvény között nagyon kevés az, amelyiket a közeljövőben újjal kell majd felváltani. A törvények jók, értelmezhetők, végrehajthatók. Azt mondja a tudós jogász, hogy joghézag nélküli törvény nincsen. Ügy látszik, a Dimag Rt. két volt vezetője megtalálta a joghézagot a sikkasztásokat legjobban megkönnyítő törvényen, s így munkavállalóik érdekeire hivatkozva piacra dobtak kétszer 80 millió forint értékű részvényt, aminek nagy részét maguk vásárolták föl. A két úr most a hűvösön gondolkodik eljárása jogszerűségéről, míg ügyvédeik feltehetően már több méter mélyre ásták magúAKIK CSŐDBE VITTÉK A Dimag ürügyén kát a vadonatúj jogszabályokba, törvényekbe. Az újságíró számára az a riasztó, hogy nem biztos, a két sikkasztó — bocsánat: sikkasztással vádolt! — úr a hűvösön marad. Nem biztos, mert eljárásuk azt mutatja, hogy a törvényen van egy lyuk, és nem kizárt, hogy a végrehajtási utasításon is akad egy-kettő. Kit hibáztat majd a diósgyőri vasas, ha nem nyeri el méltó büntetését a két úr, ha ki tudják magukat magyarázni? Természetesen a kormányt. Azt a kormányt, amelyik beterjesztette, és elfogadtatta az Országgyűléssel azt a törvényt, amelyben a joghézagot megtalálták az említettek. A dolog viszont korántsem ilyen egyszer.ű. Jó negyven éven keresztül az ország gazdaságát több tízezer, íróasztal mellett született szabály, törvény, rendelet, határozat irányította. Ki ne emlékezne még akár csak a tíz évvel ezelőtti időszakra is, amikor a termelőszövetkezetek földjeinek nagy részét szigorú rendelet alapján kellett bevetni, amikor a gyártó nem ott vásárolt nyersanyagot, ahol akart, nem -ott keresett piacot a termékének, ahol neki tetszett. A rendszerváltozás a gazdasági rendszer változását is eredményezte, ma már nem kötik beszerzési, termelési és egyéb rendeletek a gazdálkodókat. De mit tegyünk az örökséggel? Mit tegyünk jelen helyzetben, amikor már működnek a piacgazdaság szabályozórendszerének elemei, de még élnek az önálló kezdeményezést gúzsba kötő határozatok és rendeletek? A Dimagnak 18 milliárd forint körüli adóssága van, a szóban forgó két úr ezt terhelte 70 millióval. Eljárásuk kiváltotta az ottani munkástanács és a dolgozók haragját. Dühösek Kénytelen magára vállalni, mert magára vállalja a dolgozók gondjainak egy részét is. K ultúrállamokban, ahol virágzik a piacgazdaság, a dolgozók nem a csődgondnokot szokták szidni, hanem azt, aki csődbe vitte munkahelyüket. Hegyes Zoltán A nagy cégek tönkrementek ugyan, háttéripari termékekre azonban — ha szerényebb mennyiségben is — de szükség van. Orbán Károlyné, a kiskunlacházi szövetkezetnél a fémtömegcikkgyártásban dolgozik (Erdősi Agnes felvételei) ják e kapcsolataikat, hogy azok hosszú távon megélhetést nyújtsanak. Örkényben már valamivel rosszabb a hangulat. Az Építőipari Kisszövetkezetnek az idén egyre kevesebb munkája akadt, így alaposan megrendült a tagok bizalma. Közülük többen jelezték kiválási szándékukat. Érvényben: 1992. június 3. Tét VALUTAARFOLYAMOK kinevezte a két enyveskezűt. Az anyagi érdekében megsértett munkavállalónak nem jut eszébe — miért is jutna, ő végzi a Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 142,24 145,04 munkáját, nem gondolkoAusztrál dollár 59,47 60,71 dik országban, nagypolitiBelga frank (100) 236,56 241,22 kában —, hogy az adósság Dán korona 12,56 12,82 nem most keletkezett, jó Finn márka 17,83 18,23 húsz esztendeje halmozóFrancia frank 14,45 14,73 dik, a két úr nem most keGörög drachma (100) 40,43 41,27 rült vezető beosztásba, Holland forint 43,12 43,98 hosszú ideje ott vannak. ír font 129,86 132,46 Amikor a Dimag adóssága Japán jen (100) 61,47 62,67 sokasodni kezdett, a maKanadai dollár 65,11 66,51 gyár miniszterelnököt Fock Kuvaiti dinár 268,08 273,58 Jenőnek hívták. Német márka 48,57 49,53 A Dimag a legutóbbi Norvég korona 12,43 12,67 időkig állami tulajdon Olasz líra (1009) 64,43 65,71 volt, előbb csak araszolt, Osztrák schilling (100) 690,16 703,76 majd száguldott a csőd fePortugál escudo (100) 58,65 59,75 lé. Az 1990 tavaszán újjáSpanyol peseta (100) 77,74 79,26 szervezett állam kénytelen Svájci frank 53,30 51,38 a nagyvállalat ügyeiben Svéd korona 13,46 13,72 magára vállalni a csődtöUSA-dollár 78,22 79,78 meggondnok szerepét. ECU (gőzös Piac) 99,70 101,66 — akik maradnak — meg kell mondani, mit tegyenek. Ök irányítást várnak, nem kifejezetten önállóak. Ha tehát a jók elmennek, még kilátástalanabb helyzetbe kerül a szövetkezet. Általában a kiválók egyéni vállalkozókként kezdenek új életet, majd meglátjuk, sikerül-e. Mi azt kívánjuk, járjanak eredménnyel. Persze a szövetkezet is megpróbál megoldást keresni. Ahhoz mindenképpen tartják magukat, hogy szerződéses munkáikat bármi áron befejezzék — most ez a legfontosabb. Ugyanakkor örömmel konstatálják, hogy a régi szőnyegszövő részleg új életre kap, igaz kft. formájában, amelyben a szövetkezetnek csak tíz százalék érdekeltsége van. Mindenesetre a német partnerral összehozott vállalkozás kenyeret ad a valamikor itt dolgozó asszonyoknak, s már ez is valami. Jelenleg az új éoületben tizenhat asszony betanítása történik, ha viszont a „nagyüzem" beindul, várhatóan negyvenre nő a létszám. Ezt nemcsak a szövetkezetben, de a településen is várják. — vasvári — "feífi&SoE. 5
