Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
DABäSON A Nemzeti Színház Erdélyben PILISSZÁNTÓ SZOBRÁSZA’ Nyári táborok A dabasi művelődési ház nyári táborokat szervez a fiatalok részére. Az egyik, július 6—17-ig a színpadi művészet rejtelmeibe vezeti be a tizenéveseket. A bábozással, táncelőadásokkal is megismerkedhetnek a foglalkozásokon. A másik, július 27-e és augusztus 7-e között komplex készségfejlesztő tábor lesz, s Kerekes László grafikus a szakmai irányítója. A képzőművészet, honismeret, egészséges életmód, helytörténet és sok más, érdekesség lesz az egyes napok témája. Kirándulásokon is részt vehetnek majd a táborozok, és közösen, tábortűz mellett mesélhetnek élményeikről. Jubilált az Advent a Hargitán A Nemzeti Színház hazaérkezett kil énen após erdélyi turnéjáról. A társulat 160 tagja Csíkszeredán, Kolozsvár ott, Sepsiszent- györgyben és Marosvásárhelyen vendégszerepelt — tájékoztatta az MTI-t a színház képviselője. A Csiksomlyói passiót tízszer játszotta a társulat, összesen több mint hétezer néző előtt, míg az Advent a Hargitán című dráma hét előadását hatezren tekintették meg. A május 28-i marosvásárhelyi vendégjáték egyben a Sütő-darab jubileumi, 223. előadása volt. Göncz Árpád Kő a kövön című darabjának őt előadásán kétszer több néző jelent meg. mint amennyi hely a stúdióteremben volt. Az erdélyi vendégszereplés a Nemzeti Színház eddigi legnagyobb turnéja volt. A társulat ellátogatott a házsongárdi, majd a marosvásárhelyi temetőbe, ahol Harág György emléke előtt tisztelegtek. A turné részvevői a csíksom- lyói könyvtárban megtekintették a passió eredeti kéziratát is. A tervek szerint a Ma- rdsv&isárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata idén novemberben, a román társulat pedig jövőre látogat Budapestre, Objektek - Mobilok A mozgás, a mozgás és a színek kombinációja, a játékosság az alapgondolata az Objektek — Mobilok címmel a Petőfi Csarnokban megnyílt kiállításnak. A bemutatóra a felhasznált anyagok sokfélesége jellemző. A textil, a nád, a papír és a fa művészi tárggyá formálása mellett láthatók üvegből, műanyagból, fémből, konstruktív elemekből komponált alkotások. A legmodernebb technikai eszközök művészi felhasználására is van példa: a lézer és a video kü- nyek — munkanélküliek — náló fénykalligráfiára. A különleges bemutatón negyven — köztük német, chilei és spanyol — művész hatvan alkotása tekinthető meg, néhány iparművé-' (Hancsovszki János felvételei) Érd — városi könyvtár Kondor Béla irodalmi est Kondor Bélára, a korán elhunyt költőre és festőművészre emlékeznek június 1-jén Érden a Csuka Zoltán Városi Könyvtár0 ban. Az este 6 órakor kezdődő rendezvény során Havas Judit előadóművésznek a költő írásai alapján összeállított Angyal a város felett című műsorát hallgathatják meg az érdeklődők, ezt követően pedig megtekinthetik a Kondor Béla grafikusi munkásságát, felvázoló kiállítást. szeti főiskolás munkájával együtt. Az ART-MA Alapítvány szervezésében és rendezésében lérejött kiállítás a nyár végéig tekinthető meg a Petőfi Csarnokban. A matematikától az avantgárdig Munka közben A művészet olyan önmagában létező energia — ahogy Kassák Lajos meghatározta —, mely nincs tekintettel társadalom-kreál- ta jogosítványokra és csatornákra. ott tör fel sokszor, ahol a legkevésbé várnánk. ÚJ LÁTÁSMÓD Agócs Attila például főiskolás koráig nem rajzolt, nem kísérletezett többet, mint bárki más kortársai közül. Volt ugyan egy kiváló tanára a nagykanizsai gimnáziumban, Alaxa Ambrus — aki megismertette az avantgárd művészetekkel — s akinek hatására — félig-meddig játékból — osztálytársaival kö- - zősen kialakított egy új avantgárd irányzatot, a tré-bulizmust, de ennél tovább nem lépett. Gimnázium után próbálkozott a jogi egyetemmel, majd gépészmérnök szeretett volna lenni, végül a pécsi tanárképző főiskolán kötött ki, ahol matematika, fizika és technikai ismeretek szakon Gigán ykönyveh Eljutnak-e az olvasókhoz? Barna bőrű," fiatal legények — munkanélküliek —, támasztják a falat a kis falu kocsmája mellett. — A cigányok történetéről? Arról jelent meg egy könyv? Nem is hallottunk róla! Nincs is itt könyvesbolt! Talán Érden lehet kapni, majd megnézzük — válaszolják érdeklődésemre biztatóan. — Én cigányul sem tudok, apám magyar volt: orvos! — mondja egy kis dicsekvéssel a hangjában egy vörös, hajú lány. — Nem, nem láttam még ci- gány—magyar szótárt! Abban a néhány könyvesboltban, ahol megfordultam, csak a szótárral találkoztak az eladók, a többi nemrég megjelent cigánytémájú könyvvel még nem. — A szótárt sem ám a cigányok vitték — világosítanak fel. Ügy tűnik, a könyvek és a potenciális olvasók között egyelőre nem jött létre a találkozás. Nagy kár, hiszen éppen ezek a művek segítenék a romákat önmagukra találni. Arra hivatottak, hogy cigányságukat vállalva, tudják képviselni saját jogos érdekeiket. Rostás Farkas György költő, újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke sorban rakja elém a tavaly, s idén megjelent köteteket. Borítójuk kék-zöld színű, középütt piros indiai napkerékkel. Ősi cigánymesterségek és foglalkozások, gyerekeknek szóló cigány—magvar képes olvasókönyv (2. kiadás), cigány—magyar, magyar—cigány, szótár. Megváltásért (versek). Cigányságom vállalom — olvasom a címeket. A két szerző Rostás Farkas György és Karsai Ervin. Nemrég jeleni meg a legújabb könyv, a cigányság története, s még jó néhány vár kiadásra. Nyomdában van a Cigányok hiedelem- világa, lektorálás alatt a Cigány mese- és mondavilág, előkészületben a Szólások és közmondások. Rostás Farkas György nemrég fogott, a cigány szakácskönyv írásába, az első harminc oldallal már el is készült, Talán a terjesztés is megoldódik — nemrég jelentkezett egy vállalkozó —. az árak azonban valószínűleg erősen szelektálják a vevőkört, épp azokhoz nem fognak eljutni a könyvek, akikhez kéne. Rostás Farkas György szerint az ön- kormányzatoknak kellene ebben segíteniük! P. E. végzett, S hogy még bonyolultabb legyen a képlet, diplomamunkáját filozófiából írta. A művészettel való találkozásról pilisszántói torná- cos háza udvarán, egy kőasztal mellett, bokrok' árnyékában beszélgetünk. Idehúzódik a tűző napfény elől a család egyik kutyája és „házi”-kacsája is, „aki” három éve került hozzájuk, mint húsvéti ajándék, s két társával ellentétben túlélte a kutyák heves játékait. (A másik kutyát, talán mert vadabb, láncon tartják.) A bokrok tövében mást is felfedeztek. Egy kö hever a lóidon, melynek egyik fele markáns férfiarccá formálódott. Az udvar közepén fehér, gömbölyű formákból összeállított kompozíció áll. — A közhiedelem szerint a racionális és a művészi (emocionális) gondolkodás- mód nem fér össze. On hogy vált matematika-fizika tanárból szobrásszá? Le kellett mondania a „hideg fejről”? — A matematika, a fizika — és a filozófia — olyanfajta gondolkodási struktúrára nyitott kaput, olyan látásmódra tehettem szert, amire más területen nem lett volna módom. A zseniális műalkotás és a zseniális tudomány között nincs különbség. Egy komolyabb matematikai levezetés eleganciája már-már esztétikum. E tanulmányok hatására mertem úgy nyúlni a művészetekhez, ahogy nyúltam — hozzáteszem, hogy nem konstruktívak a szobraim. Persze nem ment olyan könnyen az elhatározás, egyéves belső küzdelem után bizonyosodtam meg arról, hogy ebben a kifejezési formában tudok megjelenni. stúdió születik — Az első kiállításom Sellyén volt, ahol egy tizen- kétosztályos iskolában tanítottam. Négy-öt évig lemez- domborítással foglalkoztam elsősorban. Szlávics László lett a mesterem (az ő hatására kezdtem foglalkozni a lemezzel), aki minden — számomra fontos — technikába beavatott. — Nagykanizsán született, Pécsett járt főiskolára, Sellyén tanított, hogyan került Pilisszántóra? — Szlávics László javasolta, hogy a továbbképzésem miatt költözzünk közelebb Budapesthez. Azért a többes szám, mert időközben megnősültem. Így esett a választás Pilisszántóra, 1065 óta itt lakunk. Innen jártam aztán Pestre, esti képzőművészeti szakkörökbe. — Nehéz lehetett a családja mellett, hisz a tanári állását sem adta fel, sőt maga lett a művelődési ház vezetője is ... — Megesett, hogy abbahagytam a tanítást, évekig szabadúszó voltam. — ön a híres Vajda Lajos Stúdió egyik alapító tagja. Hogyan került kapcsolatba a szentendrei művészekkel? — Gyakran jártam át Szentendrére, mert jobbnál- jobb kiállítások voltak, de egyszer egy akkor még nevenincs csoport mutatkozott be és ők egészen fantasztikus dolgokat produkáltak. Csak néhány nevet mondok a résztvevők közül: Zámbó öcsi, Matyófalvi Gábor. Azonnal megkerestem őket. Tudtak rólam, mert korábban én is kiállítottam Szentendrén két évfolyam - társammal együtt. Attól kezdve rendszeresen találkoztunk, beszélgettünk, csoportos kiállításokat rendeztünk. 1971-ben alakítottuk meg a Vajda Lajos stúdiót. ÉLETTŐL TERHES — Ügy tudom, volt egy másik csoportja is, velük művésztelepet hozott létre. — Ez a csoport azokból a művészekből állt, akikkel egy szakkörbe jártam. Nagyvázsony mellett, egy kis faluban, Pulán felfedeztünk egy régi házat, amelyet szállásként, a nyári táborok idejére megkaptunk. Sokat dolgoztam ott, Nagy- vázsonyban van például a legnagyobb szobrom, jó három méter magas, igaz három darabra szétszedve. Egy korábbi ígérettel ellentétben nem állították fel a faluban. Szobrok a kertben, a műteremben, az utcán (a bejárattól nem messze egy - lámpaoszlopnak támasztva). Legtöbbjük gömbölyded, élettől duzzadó forma, kőbe, fába, márványba mintázva. A grafikák lágy vonalhálók. Agócs Attila alkotói hitvallása rövid, de lényegre törő, minden művére illik: •— A „születés” és „keletkezés” kategóriák lényegesek számomra. Ezek jelennek meg minden szobromban! Pachner Edit Alkotott és teremtett világ — csendélet a kertben
