Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

Megnyílt a ríói konferencia Európai idő szerint szer­dán délután megnyílt a vi­lág legnagyobb környezet- védelmi konferenciája a brazíliai Rio de Janeiróban — jelentette a Reuter. Az ülést Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár kalapácsütése nyi­totta meg. A 12 napos csúcstalálkozó témák széles sorát hivatott megtárgyal­ni, a szegénységtől a kör­nyezetszennyezésig, illetve a mezőgazdaság kérdéseitől az atmoszféra problémáiig. Nyolc műhold egy napon Nyolc műholdat bocsá­tottak fel szerdán a ple- szecki űrállomásról. Az eseményről beszámoló 1TAR—TASZSZ jelentése szerint egyetlen „Kozmosz” típusú rakétahordozóról ál­lították pályára az összes mesterséges holdat. A tervek szerint a Föld­től mintegy 1500 kilométer­re eltávolodó műholdak tu­dományos berendezéseivel a kozmikus tér kutatását folytatják. Emberek tízezreit mészárolják le A halottak nem tudják eltemetni Bosznia-Hercegovina so­kat szenvedett polgári la­kosságának az ENSZ-szank- ciók semmiféle javulást nem hoztak — mondotta Haris Silajdzic boszniai külügyminiszter az osztrák televízió kedd esti adásá­ban. Szavai szerint Szaraje­vó élelmiszerkészletei alig két napig tartanak ki, az orvosi ellátás katasztrofá­lis, a halottakat nem tudják eltemetni. Nincs már időnk — mondta drámai hangvé­telű nyilatkozatában a mi­niszter. Segíteni kell. az embereken! A boszniai külügyminisz­ter szerint csakis nemzet­közi katonai akciótól vár­ható ez a segítség. Katonai kíséretre lenne szükség ah­hoz, hogy a segélyszállít­mányok eljussanak rendel­tetési helyükre. Bosznia- Hercegovina légterét is vé­Külföidi eieisiényelK egy monda them FÜR LAJOS honvédelmi miniszter szerdán háromna­pos franciaországi látogatásra Párizsba érkezett Pierre Joxe védelmi miniszter meghívására. MAGYARORSZÄG, Lengyelország és Csehszlovákia tel­jes mértékben ragaszkodik a demokrácia elveihez és a piacgazdasághoz — jelentette ki John Major brit mi­niszterelnök egy keddi parlamenti felszólalásában. A SZOVJETUNIÓ széthullása után egy új NATO-ra lenne szükség — jelentette ki szerdán John R. Galvin, aki az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők főparancsnoka, valamint NATO-főparancsnok. GIORGIO NAPOLITANO, a Baloldali Demokrata Párt egyik vezető politikusa lett az olasz képviselőház új elnöke. A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA kü­szöbén fogadott el új, jelentős környezetvédelmi tör­vényt a francia nemzetgyűlés a hulladékok elhelyezésé­ről, részleges gyűjtéséről és hasznosításáról. NÉPSZAVAZÁST írt ki Francois Mitterrand köztársa­sági elnök az Európai Unióról megkötött maastriehti szerződés ratifikálása ügyében. DAMASZKUSZBA érkezett szerdán Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, hogy Háfez Asszad szíriai államfővel a közel-keleti békefolyamatról, Izrael Dél-Libanon el­leni támadásairól, a líbiai—nyugati válságról és az arabközi kapcsolatokról tárgyaljon egynaposra terve­zett látogatásán. TÖBB MINT FÉLMILLlARD dollárt sikerült összegyűj­teni eddig az aszály sújtotta dél-afrikai lakosság meg­segítésére — jelentette be az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkárhelyettese Genfben. deni kellene a sorozatos jugoszláv támadásoktól, ezenkívül sürgősen meg kell állítani a boszniai vá­rosok elleni tüzérségi ak­ciókat, fel kell számolni az utcai barikádokait, másként nem lehet a polgári lakos­ság számára a legminimá­lisabb létfeltételeket sem biztosítani. A boszniai kül­ügyminiszter a bécsi tele­vízió késő esti híradójában felszólította Európát, ne nézze tovább tétlenül amint emberek tízezreit lemészá­rolják, mások pedig éhen- halnak. Szarajevóban szerdán is erős robbanások hallat­szottak. A vasútállomás kö­zelében 15 gránát csapódott be. A szarajevói rádió fi­gyelmezteti a főváros lako­sait, hogy a mesterlövészek miatt kerüljék a forgalmas útkereszteződéseket, és egyébként is csak kivételes esetben hagyják el ottho­naikat. Szerb fegyveresek rálőt­tek egy egészségügyi dol­gozókat szállító autóbuszra. Egy személy súlyosan meg­sebesült. A szerb légierő gépei bombáztak egy Sza­rajevó közeli települést, Srebrenicát. A muzulmán erőknek sikerült lelőni egy repülőgépet. Az ENSZ-erők két magas rangú tisztje Szarajevóban tárgyal a repülőtér blokád­jának feloldásáról. Egyút­tal bejelentették, hogy csü­törtökön többnapos huzavo­na után a szövetségi erők kiürítik a szarajevói Tito marsall laktanyát. Jajce központjában több gránát csapódott be, a töb­bi között, találat érte a pos­ta, a kórház és a polgár- mesteri hivatal épületét is. A város védői közül ket­ten vesztették életüket, hor- vát források szerint a szerb szabadcsapatok vesztesége több mint harminc fő. Tovább tart a horvát had­sereg előrenyomulása a dubrovniki körzetben. Szer­dán megsemmisítettek több ellenséges lövészállást Ivan- jicán, ahonnan napokon át lőtték a műemlékvárost. A szerb ellenőrzés alatt álló Trebinjéből folytatódott a Dubrovnik elleni támadás. Több tucat gránát lakóépü­letre hullott. A városba lá­togatott a horvát honvé­delmi miniszter, aki gra­tulált Dubrovnik védőinek harci sikereikért. Slavonski Brodban szer­dán délelőtt általános és légiriadót fújtak. A leg­újabb támadás következté­ben egy személy életét vesztette, egy pedig súlyo­san megsebesült. Kelet- Szlavóniában nem került sor fegyveres incidensre, de a zágrábi rádió szerint a visszavonuló szerb szabad- csapatok horvát falvakban gyújtogatnak. Buchanan heismerte vereségét Legközelebb ismét ríngbe lép Bush elnök republikánus párti riválisa, Pat Bucha­nan kedden este lényegében elismerte, nem sikerült Busht megakadályoznia ab­ban. hogy megszerezze pártjának elnökjelöltségét. Buchanan erről abban az államban beszélt, ahol meg­lehetősen jól szerepelt az elnökválasztáson az elnök­kel szemben, New Hamp- shire-ben, és az elnökvá­lasztások korai szakaszá­ban több más államban is sok szavazatot hódított el Bushtól a volt tévékom­mentátor. Kedd esti beszé­dében Buchanan ismét tá­madta Busht. Buchanan, aki korábban a CNN hírtelevízió egyik vi­taműsorának vezetője volt, újságíróknak elmondta, egyelőre nincs elképzelése a konvenció utáni időszak­ra. Ezzel egyidejűleg beje­lentette, hogy 1996-ban is­mét indulni fog az elnök- választáson. TIZENKILENC ESZ­TENDEJE, amikor azért szólították a dán választó- polgárokat az urnákhoz, hogy eldöntsék, csatlakoz­zék-e vagy se ez a ma­gát mindig büszkén „észa­kinak”, vagy „skandiná­vokhoz tartozónak” valló ötmillió lakosú ország, az eredmény ugyancsak szo­ros volt, az igen szavaza­tok aránya kevéssel múlta felül a nemekét. Azóta Koppenhágában nem bán­ták meg ezt a kis több­séggel hozott elhatározást, hiszen Dánia az EK elő­nyeit kihasználva több mint 25 ezer dolláros egy főre jutó évi termelésével a világ leggazdagabb álla­mai közé emelkedhetett. Persze, ehhez kemény munka kellett, de meg is lett a foganatja. amit ma az életszínvonal, az egészségügyi ellátás, az ok­tatás magas fokában és a gondosan kiépített, világ­szerte irigyelt szociális rendszerben is mérhetnek. Kedden ismét népszava­zásra szólították a dán választópolgárokat az Európai Közösség ügyében. Ezúttal arra kellett igen­2 '£Mim \ HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ MM HIDEG ZUHANY DÁNIÁBÓL nel vagy nemmel voksol­niuk, hogy elfogadják-e a tavaly a hollandiai Maast- richtban aláírt szerződést, amely az ezredfordulóig közös pénz- és politikai unió megteremtését irá­nyozza elő, vagyis közös lesz a külpolitika és a vé­delem, s különleges jogkö­rűvé válik az EK parla­mentje a tizenkettekre ki­terjedő európai térségben. A tavaly decemberi maast- richti tanácskozáson Poul Schlüter, immár tíz éve hivatalban levő dán kor­mányfőnek sikerült érvé­nyesítenie Koppenhága több követelését, s az unió­ról szóló alapokmány en­nek megfelelően módosult az akkori ünnepélyes alá­írás előtt. Mégis amiatt, hogy Dániában sokan fe­jezték ki aggodalmukat, hogy a majdani unió meg­teremtése veszélyeztetheti vívmányaik-egy részét, ahe­lyett, hogy egyszerűen a törvényhozás ratifikációs eljárására bízták volna az ügyet, népszavazást írtak ki. Az EK római szerző­dése szerint ugyanis a maastriehti megállapodás is csak akkor léphet ér­vénybe, ha mind a 12 EK- állam parlamentje jóvá­hagyta azt. A dániai népszavazást megelőző közvéleményku­tatások azt jelezték, hogy az igen hívei kerültek többségbe. Mégis bekövet­kezett a meglepetés: a vá­lasztópolgárok csaknem öt­venegy százaléka utasította el a maastriehti egyez­ményt. Ez valóságos hideg zuhanyként hatott az EK többi országában, ahol szintén nagyszabású, nem minden nehézség nélküli kampány zajlik azért,, hogy elfogadtassák a Közös Piac szorosabb együttmű­ködéséről és politikai in­tegrációjáról szóló tavalyi megállapodást. Franciaor­szágban például a ratifiká­láshoz alkotmánymódosí­tásra van szükség. Ezt Mit­terrand elnöknek sikerült átverekednie a képviselő­házon, de a szenátusban, ahol a konzervatívoké a kétharmados többség, nagy harcra van kilátás. S a dán negatív népszavazás bizo­nyára a politikai unió el­lenfeleit erősíti Párizsban is. Ugyanígy Németország­ban, ahol az egyesülés pénzügyi terheiről mind több szó esik, és ahol a vi­lágon előkelő. helyet elfog­laló márkáról kell lemon­dani az EK új közös pén­ze végett, teret nyernek a maastriehti szerződés el­lenfelei. Vajon egy ötmilliós or­szág döntése megakadá­lyozhatná azt, hogy 2,4 mil­lió négyzetkilométernyi te­rületen 340 millió ember szoros politikai közösségbe tömörüljön? Aligha való­színű, hiszen az EK-orszá- gokban az egységre való törekvés irányzata alap­vetően változatlan. TÖBB KIÚT is kínálko­zik a dán népszavazás utá­ni helyzetből. Az északi tagállam számára különle­ges státust biztosíthatnak például, s a tizenegyek közben folytathatják a maastriehti szerződés ra­tifikálási eljárását. Másik lehetőség, hogy újratár­gyalják a dokumentumot, de ez felboríthatja az ütemtervet. Pillanatnyilag azonban csak az EK rend­kívüli tanácskozása van napirenden. Arkus István Koalíciós Magyarországon nem be­szélhetünk politikai vagy alkotmányos válságról — szögezte le a koalíciós pár­tok szerdai nemzetközi saj­tótájékoztatóján Kónya Im­re, az MDF frakcióvezetője a köztársasági elnök' alkot­mányos jogkörének értelme­zése körül kialakult vitát ér­tékelve. Kónya Imre hozzá­tette: a két közjogi méltó­ság — az államfő és a mi­niszterelnök — között nem vélemény hatalmi vita vagy politikai harc zajlik, hiszen a kor­mánypártok megítélése sze­rint a vitatott probléma ki­fejezetten alkotmányjogi. Az MDF vezető politikusa ugyanakkor veszedelmes precedenst látott a rádió­elnök felmentésének megta­gadásában, mert — mint rámutatott — mindez- elő­idézheti, hogy a parlamenti demokrácia elmozdul az el­nöki rendszer felé. A KDNP a gazdaságról A jelenlegi iparpolitikai gyakorlat megváltoztatását szükségesnek tartja és ja­vasolta a Kereszténydemok­rata Néppárt — hangzott el a párt szerdai sajtótájé­koztatóján, amelyet a gaz­dasági élénkülés problémái témakörében tartottak. A párt közgazdasági bi­zottsága elkészítette a té­mában a KDNP gazdasági téziseire épített álláspont­ját, amelyben megfogal­mazza: nem hiszik, hogy a nemzetgazdaság felemelke­dése a termelés visszafej­lesztésének útján valósul­hat meg. Aszály és pénzhiány Szigorodó ellenőrzés Az országban mintegy 330 ezer hektár szántóföld maradt bevetetlenül, szem­ben azokkal a hírekkel, amelyek szerint mintegy félmillió hektár maradt parlagon — mondta Lánsz- Jci Imre, a Földművelés- ügyi Minisztérium agrár­környezet-gazdálkodási és környezetvédelmi főosztá­lyának vezetője. A búza vetésterülete je­lenleg 840 ezer hektár, s ez mintegy 300 ezer hek­tárral kevesebb, mint ta­valy. A terméskilátások vetéskultúránként változ­nak, ám az aszály minden területen érezteti hatását. Az ország keleti részében sok helyen a 100-130 mil­limétert is eléri a csapa­dékhiány, és a pénzhiány miatt még ott sem tudnak öntözni, ahol lehetőség len­ne rá. Kukoricából a ter­vezettnek megfelelően ala­kultak a vetések. A Dunán­túlon az aszály kevesebb kárt okozott, mint Kelet- Magyarországon. A növényvédelemről a főosztályvezető elmondta: kevesebb vegyszert hasz­nálnak a gazdaságok a növényvédelemhez, mint amennyi szükséges lenne. A műtrágyával ugyanez a helyzet. Rendkívüli mér­tékben visszaesett a fel­használás. Rámutatott: a Keletről importált külön­böző növényi eredetű áruk rendkívül fertőzöttek le­hetnek, ezért megszigorít­ják a növényegészségügy i ellenőrzést. Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára fenn­tartja a Magyar Hírlap keddi számában megjelent — a szakszervezetekkel kapcsolatos — álláspontját. Az MTI érdeklődésére el­mondta: — politikai állam­titkárként — nem hagyhat­ja figyelmen kívül egy je­lentős képviselőcsoport, a Monopoly véleményét. To­vábbra is fontosnak ítéli meg tehát, hogy ne csak a tényleges szakszervezeti ta­gok szavazzanak a szak- szervezeti vagyonról, hanem valamennyi munkavállaló, munkanélküli, nyugdíjas döntsön erről a kérdésről. A munkavállalók többsége — több millió dolgozó — egyik szakszervezetnek sem tagja. Joguk van ezeknek a munkavállalóknak úgy ha­tározni, hogy a szakszerve­zeti vagyon egy részét az általuk meghatározott célú alapítványokba utalják, szo­ciális, szakképzési célokat, új munkahelyek létrehozá­sát szolgálva. Nyomozás vasutasok ellen A sztrájk miatt Közérdekű üzem műkö­désének jelentős mértékű megzavarása miatt nyomo­zást folytatnak Z. György László 50, B. László 39, P. Gábor 25 éves budapesti és T. István 35 éves tatabá­nyai lakosok, a MÁV-dol- gozói ellen — közölte az MTI érdeklődésére szerdán a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati főosztá­lyának illetékese. Mint emlékezetes, a Vas­utasok Független Szakszer­vezeti Szövetsége (VFSZSZ) május 22-én 7 és 9 óra kö­zött részleges sztrájkot hir­detett. A bűnügy adatai szerint a büntetőeljárás a!á vont négy személy a sztrájk alkalmával Budapesten, a Keleti pályaudvaron a 7 óra 5 perckor induló Lővér Expressz mozdonya elé áll­tak, s megakadályozták a vonat indulását. Szakszervezeti vagyon Szavazzanak mindannyian

Next

/
Thumbnails
Contents