Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

Így ittagymcaima hasznos tanácsai Ahogyan én csinálom. Meggyőződésem, hogy a háziasszonyt leginkább a kony­hája minősíti; úgy is mondhatnám, a konyha a névjegye. A konyha külleme, tisztasága, felszereltsége, meg az is, ahogyan a ház asszonya mozog, dolgozik benne. Jól fel­szerelt, tiszta konyha — és sok bevált fogás, ügyes házi­asszonyi praktika: én erre szavazok. E praktikákból nyúj­tok most át egy kis csokorra valót, ahogy eszembe jut, s ahogyan én csiuálom. Mit tegyünk, hogy megkapjuk? Több év az életre Fűszerezés hozásból Sosem dobom ki például a megmaradt péksüte­ményt, fehér kenyeret. A száraz kifliből reszelt préz- li sokkal finomabb, mint a bolti mostohatestvére. A fe­hér kenyérből vágott apró kockákat megszárítom, 5-10 dekás adagokban nejlon- zacskóba töltöm, a zacskó száját vasalóval „meghe­gesztem”, s a pirított koc­kának való a spájzban vár­ja, hogy mikor lesz rá szük­ség a zellerkrém-, a borsó- püré-, a tejfölös-kapros sa­láta, a gombakrém- vagy a rántottleveshez. . Külföldi utazásaimról azelőtt sosem tértem haza egzotikus fűszerek, pikáns grill- vagy salátakeverékek nélkül. De nincs az a capri- bogyó, cayennei bors, ta- bascokivonat. Worcester- szósz, fokhagymaolaj, ami ki ne fogyna egyszer! És mert az ember nem szalad­gálhat minden negyedév­ben ginzenggyökérért Bécs- be. elkezdtem körülnézni a hazai piacokon. így fedez­tem fel mindazt, amit déd­anyáink már jól ismertek, de mi elfelejtettünk: hogy az őrölt majoránna, a bor- sikafű. a citromfű, a bors­menta, a turbolya és társai milyen meglepő sikerrel pótolják a trópusi fűszerek ízét. nyékhez, köretekhez, salá­tákhoz, süllestálakhoz. A beáztatott száraz ba­bot, feles borsót, lencsét másnap annyi hideg vízl>e tegyük fel főzni, amennyi ellepi. Felforrás után ezt a levet öntsük le. a hüvelyest öblítsük át folyóvízben, s úgy tegyük fel ismét főni. Meglátják, mennyivel ke­vésbé okoz felfúvódást, mint egyébként! K&wnpliügyek ecetesei Néhány jó tanács burgo­nyaügyben: megesik, hogy a krumpli — ha kell. ha nem — szétfő. De csak ak­kor, ha a háziasszony elfe­lejt a hámozott burgonya levébe pár csepp ecetet, a héjas burgonyáéba egy evő­kanál sót tenni. A rakott krumpli, a burgonyasaláta akkor gusztusos, ha a kari­kák épek maradnak. Szét­főtt, repedt burgonyából az étel lehet jó ízű, de szép nem! Hogyan lehet meg­előzni a szétfővést? Ügy, hogy a héjas burgonyát csak félpuhára főzzük, majd levéve a tűzről, saját gőzében hagyjuk fedő alatt megpuhulni. Gyakori panasz, hogy a héjában főtt burgonya ka­rikái összetapadnak, sőt — hála a vegyszeres gyomir­tásnak — tisztítás után megfeketednek. Mindket­tőt megelőzhetjük, ha a forrón meghámozott, felka- rikázott burgonyát gyengén ecetes-sós vízben hagyjuk kihűlni. Utána leszűrjük, s jöhet rá a majonéz. Besűrítés önmagával A magyaros krumplile­vest — a paprikás-hagymás rántás mellett, esetleg he­lyett — önmagával sűrít­sük: a befejezés előtt ve­gyünk ki a levesből egy-két merőkanál burgonyát, tör­jük át. és keverjük vissza a levesbe. Zsírzsegény diétá­zóknak, fogyókúrázóknak melegen ajánlom. Nem tudhatjuk, mit hoz a múlt! — A kelet-európai rendszerváltás ezzel a tér­től és az átalakulás pilla­natnyi állapotától függetle­nül érvényesülő helyzetér­tékeléssel ajándékozta meg a világot. Itt minden lehet­séges, és annak az ellenke­zője is. Moszkvai tudósítás szerint a cári rendszer visz- szaállításának nosztalgiázói mellett — és főleg ezeknél komolyabban — hallatja hangját az ortodox egyház: megindították az utolsó cár Három gyerek Jelenleg a világ lakossá­ga 5,3 milliárd ember, má­sodpercenként három, azaz naponta negyedmillió gye­rek születik. A legnagyobb népességnövekedés Dél- Ázsiában és Afrikában ta­pasztalható. A Földön 1985- ben 293 millió gyereknek nem adatott meg az iskolá­ba járás lehetősége, számuk az ezredfordulóra várha­tóan 315 millióra fog növe­kedni. Az írástudatlanok száma 1985-ben 889 millió volt. Az elemi higiéniai fel­tételek nélkül élők száma 1.75 milliárd, 1988-ban 215 millió háztatásban nem volt víz. és családja szentté avatásá­nak eljárását. Miután a la­kosság mind többet ismer­hetett meg II. Miklós, a cárné és öt gyermekük ki­végzésének részleteiből — 1918-ban történt Jekatyerin- burgban — a nép a kiszíne­zett történet alapján máris szentként tiszteli az atyus- kát és a családot. A legfia­talabb, a kivégzéskor öt esztendő« Alekszej cárevics kultusza még ebből a kései szeretethullámból is kima­gaslik. A történészek sze­A huszadik évszázad je­lentős eredményei közé so­rolható, hogy növekszik a várható átlagéletkor. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit tehetünk annak érde­kében, hogy idős korban is egészségesek, mozgékonyak maradjunk. ^ Idős korban csökken a szervezet energiaszükségle­te. viszont az izomzat gyen­gébb lesz, ezért fizikai meg­terhelésnél a szervezet több energiát használ fel, mint fiatalabb korban. Aki nyug­díjas korban rendszeresen kerékpározik, sétál, úszik rint e szentkultuszban sze­repet játszik az a tény, hogy a bolsevik kivégzések kezdetén a cári család lik­vidálása volt a legrango­sabb, s hogy viszonylag ha­mar végzett velük az új re­zsim. II. Miklós és család­jának sorsa a nép kegyele- tes emlékezete szerint egy boldog Oroszország korsza­kának véres lezárása volt. A moszkvai patriarchátus ötnapos tanácskozás után döntött úgy, hogy oltárra emeli a bolsevik uralom e szentjeit és mártírjait. Mi­vel a szentté avatás az orto­dox egyházban lényegesen egyszerűbb mint a Vati­kánban. nem lehet kétsé­ges, hogy II. Miklós szent­ként vonul be az orosz tör­ténelembe. vagy kerti munkát végez, több energiát használ fel (kb. 2500 kalóriát naponta), mint a hasonló korú, de otthon ülő kortársai. A ka­lóriát pótolni kell. Az étkezés idős korban változatos legyen: minden­ből egy keveset. A tej és tejtermékek Igen fontosak idős korban is. mert kalciumot tartal­maznak, és a csontokat erő­sítik. Fogyasszon az idős ember tejet, joghurtot, saj­tot. Fontos a szervezet ellá­tása rostanyagokkal, mert ezek a táplálékok segítik a bélműködést. Só helyett különböző fű­szerekkel ízesítsük az idős emberek ételeit, mert a só sok esetben rossz irányba befolyásolja a vérnyomást. Zsír helyett olajjal ké­szüljenek az ételek, és mar­garint adjunk vaj helyett, ezeknek kedvezőbb a hatá­suk a szívre és a vérkerin­gésre. Idős emberek általában nem éreznek szomjúságot. Mégis fontos, hogy naponta rendszeresen igyanak leg­alább nyolc csészényi folya­dékot. de nem szeszt. A legjobb recept az. értel­mes. okos életvitel, mely­ben az élvezetek is megfe­lelő helyet kapnak. Ny. É. Múlt hozta jövő Atyuska szent lesz TÖRTÉNELMI EMLÉKIDÉZŐ £ v Honvédek a háborúban — —»—■ A Bernben élő magyar hadtörtenész, Gosztonyl Péter hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború ál­dozatainak emlékére, a 2. m,agyar hadsereg hadba indu­lásának 50. évfordulóján.” Az Európa Kiadónál megje­lent könyvből közöljük e részletet. Salátákba, körözöttekbe, szendvicskrémekbe, pásté­tomokba, töltött tojáshoz kitűnő például az apróra vágott snidling. Apropó, snidling! Sokat bosszankod­tam amiatt, hogy ha egy- szer-kétszer lecsupáltam zöld szálacskáit, napok alatt elszáradt, s dobhattam a szemétbe. Ma már — Bá­lint gazda műsorából — megtanultam, hogy a snid- linget sosem szabad lefejez­ni, mindig a tövénél kell levagdalni. Ha utána na­ponta egy-két órára kevés vízbe állítjuk az alul kilyu­kasztott tejfölöspohárban, hónapokig újra meg újra kinő. Erkélykertészet homokban Erkélykertészetem egyik sztárja manapság: a zsá­zsa. (Nem zsálya — zsázsa!) Vegyes vitamintálak, ola­jos-ecetes saláták elmarad­hatatlan fűszernövénye volt régen nálunk, s ma is az Nyugaton. Amikor vető­magját véletlenül felfedez­tem hazai vetőmagbolt­jainkban, rögtön rácsaptam. : Homokot tettem egy öb­lös cseréptálba, s egy csa­pott evőkanálnyit — seké­lyen — elvetettem a zsá­zsamagból. Kevés vízzel lo- csolgatva — ha száraz a földje — egy hét múlva már kaszálhatjuk is a 6-7 centire nőtt, aprócska leve­lű, csípős ízű fűszernövény­két. Másik erkélytermésem az ugyancsak magról ve­tett menta. A Lajtától nyu­gatra a fagylaltkehely, a hideg gyümölcsleves, a tej­színhabos eper vagy a diny- nyesaláta elképzelhetetlen a díszítő és ízesítő friss mentaleveleb nélkül. A harrhadik sztár a magról vetett petrezselyem — le­hetőleg a fodros fajtájú —, ami kitűnően felhasználha­tó hidegkonyhai készítmé­Július végére mindhá­rom magyar hadtest meg­érkezett a Donhoz, és az előzetes megállapodások szerint felváltották azokat a német csapatokat, ame­lyekre a B hadseregcsoport parancsnokságának a Sztá­lingrád felé irányuló tá­madáshoz volt szüksége. A 2. magyar hadsereg részére új hadműveleti időszak kezdődött: csaknem fél évig tartó védelem a Don nyugati partján. A magyar hadsereg védelmi sávja, a német csapatok fokozatos kivonása után 200 kilomé­ter szélességben Voronyezs- től Pavlovszkig terjedt. Magát Voronyezst a 2. né­met hadsereg tartotta meg­szállva. A magyaroktól dél­re a 8. olasz hadsereg ment állásba, mivel a legfelsőbb német hadvezetőség kí­nosan ügyelt arra, hogy a magyar csapatokat a románokkal ne hozza érintkezésbe. Berliniben is­meretes volt a szinte ál­landóan feszült magyar— román viszony, amely még 1942-ben is könnyen hábo­rúvá fajulhatott volna. A magyar—olasz viszony problémamentessége vi­szont megadta a lehetősé­get. hogy a 2. magyar had­sereg déli szárnyára az Italo Garibaldi vezérezre­des vezette 8. olasz hadse­reget tegyék. Az már más lapra tartozik, hogy a né­metek nem kívántak a fronton nagyobb magyar— olasz barátságot. Ezért sem a 8. olasz hadsereg, sem a 2. magyar hadsereg pa­rancsnokságán nem volt rendszeresítve magyar, il­letve olasz összekötő törzs, jóllehet erre, mivel szom­szédos hadseregekről volt szó, szükség lett volna. A két hadsereg összekötteté­sét a mindkét szövetséges parancsnokságán jelen lévő német Összekötő törzzsel bonyolították le. A Don folyó magyar vé­delmi szakaszán három hídfő: Scsucsje, Korotojak és Uriv képezte július vé­gétől a kritikus pontokat. Ezek a hídfők a Don ka­nyarulataiban, a folyó nyu­gati partján maradtak visz- sza; szívós szovjet ellenál­lás akadályozta meg lero- hanásukat. A hídfők szár­nyait és hátukat a Don fo­lyó mint természetes aka­dály kitűnően biztosította. A 30 km2-estől az 50 km2- es területig terjedő hídfő­ket hadosztály erejű szov­jet csapatok védték. E tá­maszpontoknak — mint ki­indulási bázisoknak — ké­sőbbi szovjet támadás ese­tén rendkívüli jelentőségük volt, s ezt a német és magyar hadvezetőség is felismerte. Ezért július végétől kezdve többször is nagy erőfeszí­tést tett e hídfők felszá­molására. Az első nagyszabású tá­madás az urivi szovjet hídfő ellen 1942. július 18-án kezdődött. Részt vett benne a 7. könnyű hadosz­tály, valamint az úgyneve­zett Zádor-csoport, azaz a 30. harckocsiezred, az 51. páncél-vadászzáSzlóalj. az 1. gépkocsizó lövészzászlóalj és az 1. gépvontatású tü­zérosztály. A honvédek a hídfőt jórészt megtisztítot­ták az ellenségtől. „Hu­szonegy kilőtt orosz harc­kocsi jelezte a győzelem nagyságát a saját egy harc­kocsiveszteséggel szemben" — írja erről a csatáról Veress Lajos altábornagy. Másnap azonban újra fellángoltak e körzetben a harcok. A 7. könnyű had­osztály egymagában nem volt képes az éjszaka fo­lyamán erősítéshez jutott szovjet csapatokat teljesen felszámolni. Harckocsi-tá­mogatást igényelt. Jány útnak is indította az idő­közben tartalékba helye­zett 1. páncéloshadosztályt, amikor híre jött, hogy a doni védelem középső sza­kaszán, a IV. hadtest védő­körletében, Korotojak híd­főjében a szovjetek várat­lanul támadást indítottak. Ekkor itt még csak a 10. könnyű hadosztály tartóz­kodott, amelyet a támadók augusztus 5-én részben ki­vetettek állásaiból. Veress altábornagy a 7. könnyű hadosztály támogatására egy harckocsiszázadot és egy üteget hagyott hátra, csapataink zömét azonban Korotojak körzetébe cso­portosította át. Az ellentá­madáshoz gyalogsági tá­mogatásként a 12. könnyű hadosztály volt kijelölve, amelynek első egységei augusztus 6-ra virradó éjjel egy órakor, égő házak kö­zött vonultak be Korotojak harci zónájába. E hadosz­tály mögött ezer kilométe­res gyalogmenet volt. Pa­rancsnoka, Illésházy Gá­bor vezérőrnagy nem vál­lalta, hogy katonáit fárad­tan, ismeretlen területen, beérkezési sorrendben, zászlóaljanként, minden pihenés nélkül, azonnal harcba vesse. A támadást ellenőrizni jövő Jány ve­zérezredes az akadékoskodó vezérőrnagyot idegkime­rültség címén a helyszínen leváltotta, és ideiglenesen Sáska Elemér vezérkari ezredesre bízta a parancs­nokságot. Az eredmény so­vány volt. A következő huszonnégy órában sikerült ugyan a szovjet csapatokat Koroto­jak községből kiszorítani, de az oroszok a hídfőt nem adták fel. A harchoz nem szokott, kifáradt 12. köny- nyű hadosztály viszont ér­zékeny veszteséget szenve­dett: két nap alatt személyi állományának több mint harminc százalékát vesztet­te el. A korotojaki hídfő mielőbbi megtisztítását a német hadvezetőség külö­nösen erőltette, mivel a szovjet állások veszélyez­tethették az Osztrogozs-szk városán keresztülfutó vas­úti szállítási vonalat. Ezért e körzetben szinte egész augusztus hónapban foly­tak a harcok. A 10. és 13. könnyű magyar hadosztály, az erősítésül érkezett 386. német gyalogezred, vala­mint egy harccsoport az 1. magyar páncéloshadosz­tályból Vastagh György ez­redes parancsnoksága alatt végül is szeptember 3-ra birtokába vehette a koroto­jaki hídfőt. A 12. könnyű hadosztályt augusztus 20-a után nagy veszteségei miatt ki kellett vonni e harci körzetből. Az 1. páncéloshadosztály eközben újra a tűzoltó sze­repét játszotta. Augusztus 10-én ugyanis Jány a hon­védek támogatására Koro- tojak alól Urivhoz irányí­totta a magyar páncéloso­kat. Az e körzetben lévő 7. és 20. könnyű hadosz­tály ideiglenes jelleggel Veress Lajos altábornagy, a páncélöshadosztály pa­rancsnoka alárendeltségébe került. Parancsnoki szinten itt is nézeteltérés támadt: Kovács Károly vezérőr­nagy. a 20. könnyű hadosz­tály parancsnoka, miután a támadással kapcsolatos el­lenvéleménye nem talált meghallgatásra! megg\ en- gült egészségi állapotára hivatkozva, lemondott a hadosztály vezetéséről. Ha­zatérése után nyugállo­mányba helyezték. Ez a csata is kudarccal végződött. A harcba vetett egységek több helyen saját tüzérségi tűzbe kerültek. Sok gyakorlatlan parancs­nok képtelen volt a harci feladatokkal megbirkózni. A csata után napokig tar­tott, míg a 'szétszórt kötelé­keket rendezni lehetett. A veszteségek nasvok voltak, egyedül a 13 500 íős 20. könnyű hadosztály 1400 embert vesztett az augusz­tus 10-1 harcokban. Akadt olyan ezred is, amelynek minden zászlóaljparancs- noka elesett vagy megsebe­sült, és század, ahol sem század-, sem szakaszpa­rancsnok nem maradt. A magy,ar katona 1918 óta először került szembe igazi ellenféllel, és orosz földön, véráldozatok árán tapasztalhatta meg, mit je­lent az, ha valaki a hazáját védi idegen betolakodók el­len. Ezért nem fogadható el Veress altábornagynak az a háború után megfogalma­zott vélekedése, hogy az orosz katonát csak a saját „csapatcsendőrsége” (értsd: az NKVD) és a tüzérsége kényszerítette kitartásra.

Next

/
Thumbnails
Contents