Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

CEGLÉpi Kz/ttöa XXXVL ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1992. JtJNIUS 3., SZERDA Holtversenybe n Ki temet a végén ? Történetek keringenek a megbízásért minden prakti­kára képes temetkezési cé­gek különféle húzásairól, de olyanok ám, hogy attól borzong a hát. Előfordult már szándékos halottcsere is, hogy A. vál­lalkozó lejárassa és kiüsse a nyeregből B. vállalkozót. Ezzel szemben C. vállalkozó irtózik a botránytól, helyet­te esetenként 5-6 ezer fo­rinttal jutalmazza a kórház kórbonctani részlegének va­lamelyik dolgozóját, ha el­intézi, hogy neki (tehát C. vállalkozónak) jusson a te­metés. Az iparszerű kun­csaftszerzés közben persze szó sincs semmiféle ver­senyről, még kevésbé a fáj­dalomenyhítő szolgáltatások megméretéséről. De legke­vésbé az elhunyt vagy az ő hozzátartozójának érdekei­ről. Dőreség volna azt gondol­ni, hogy a gyermeteg nalott- csere következményeit nem a gyászoló rokonság szenve­di meg, vagy hogy a tetem kiközvetítéséért lejattolt 5-6 ezreket a temetési meg­bízást elnyerő cég nem ve­zeti rá a végszámlára. A kegyeleti szolgáltatók egy­mást kiszorító erőlködése ezért nem fogható föl ma­gánügyként. Meg azért sem, mert elkerülhetetlen, hogy ennek a morbid versengés­nek a sarából jókora adag fröccsenjen a kórházakra is. Botrány nélkül Cegléden a nyílt színi botrányt sikerült elkerülni. Semmi baj se lett volna, ha a Pest Megyei Temetke­zési Vállalat évtizedek alatt kiépített állásait nem kezdi el piszkálgatni a nemrégi­ben létrejött és ugyanarra a tevékenységi körre sza­kosodott őszirózsa Kft. An­nak előtte a mérvéi válla­lat vetélytárs híján maga vette gondozásba és földel­te el a kórházi holtak há­zának havi 100-120 elhunyt­ját. Az imént rögzített nagy számok miatt kulcskérdés, üzleti szempontból pedig létfontosságú, hogy a kór­házi terepen melyik temet­kező társaság tud megje­lenni nagyobb súllyal. Aki itt a másikkal szemben elő­nyös helyzetbe kerül, az KÖZLEMÉNY A Magyar Gazdasági Cégmu­tató szerkesztősége felvesz a megye területén önállóan dol­gozni tudó hirdetésszervezőket. Magas kereseti lehetőség, juta­lékos rendszerben. Jelentkezni levélben: PMS Kft., Budapest, Pf.: 248. 1519. Személyesen: Bp. III.. Kaszásdűlő u. 1—3. Tel.: 180-5565, 180-5180. (102 899/21H) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkeszti» ség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs : Tamasi Tamás. # Posta­cím: Cegléd. Pf I». 3701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-«r,3. # Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál­lalat Közeim ség szolgálata. Cegléd. Teleld u. 30.: kedd. csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda to—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-7GJ, gazdaságilag megalapozott­nak tekintheti saját vállal­kozását. Az újsütetű őszi­rózsa szinte a nulláról in­dult, s így kellett volna el­érnie, hogy a kórházbeli el­hunytak közül jó néhányat ő temethessen el. Ez persze ellenkezik a Pest Megyei Temetkezési Vállalat érde­keivel, ráadásul az utóbbi­nak esze ágában sincs fel­adatot átengedni az ajtón kopogtató konkurenciának. Viszont az Őszirózsa csak­is akkor boldogul, ha ala­csonyabb árakat alkalmaz­va a megyei vállalat elől megkaparintja, tőle elveszi a megbízásokat. És ennek az érdekösszecsapásnak a terepe óhatatlanul is a kór­ház. Ez csapda Azt nyilván nem lehet kijelenteni, hogy számítóan, előre megfontolt szándék­kal tette, de tény, hogy a Pest Megyei Temetkezési Vállalat tavaly több száz­ezer forintos támogatást utalt át a ceglédi kórház műszerbeszerzési alapjára, és szerződésben ígérte, hogy idén is ezt teszi. Szamár­ság volna azt állítani, hogy ezzél egyúttal megvásárol­ta magának a kórházbeli előnyös pozíciót a majdani üzleti ellenfelekkel szem­ben. De az is igaz, hogy az adománnyal megszilárdítot­ta, rögzítette addigi mono­polhelyzetét, vagyis akar­ta vagy sem, lekötelezte a kórházat. A pénzsegélynek ezt a lehetséges folyomá­nyát a vállalat ceglédi ki- rendeltségének vezetője is elismeri, amikor arról be­szél, hogy ha az Őszirózsa Kft. is több százezer forin­tos támogatásban részesí­tené az ispotályt, akkor a két temetkezési cég egyenlő eséllyel indulhatíia. Ez a látszólag sportszerű elkép­zelés nagyon is veszélyes, hiszen azt sugaüja, hogy versenyhelyzetbe nem a szolgáltatások színvonalá­nak emelésével, hanem az esélyegyenlőség megvásár­lásával lehet kerülni. A te­tejébe azt az illúziót kelti, mintha az egyazon startvo­nalról való elrugaszkodás jogának kiárusítása a kór­ház privilégiuma Jenne. Mintha a kórház megfizet­hető szereplője volna ennek a gazdasági játszmának. Ez csapda. A kórház, hogy a kelepcét elkerülje, gyor­san visszamondta a Pest Megyei Temetkezési Válla­lattal kötött szerződést, az­az a továbbiakban nem fo­gad el műszerbeszerzési pénzt. Egy vezetői határo­zat szerint pedig a patoló­giai osztályon dolgozó boncmesterek és adminiszt­rátorok sem az egyik, sem a másik temetkezési céget nem részesíthetik előnyben. Ha ez azt jelenti, hogy a kórház kivonta magát a kettős szorításból, és immá­ron jó hírnevén folt nem eshet, akkor minden oké. De sajnos azt is jelenti, hogy pénzszűkében súlyos százezreket kényszerül föl­áldozni a versenysemleges­ség oltárán. Ráadásul a Pest Megyei Temetkezési Vállalat és az őszirózsa Kft. összeütközésének helyszíne továbbra is a kórház marad. Közös megoldást Közelebb vezetne a meg­oldáshoz, ha a két kegyele­ti tusakodó afféle közös brókerirodát nyitna, ame­lyik részrehajlás nélkül szolgálhatná mindkét felet, és képviselné a gyászolók érdekeit. Csakhogy a ceglé­di temetkezési cégek kutya­macska barátságát látva, ez hamvába holt ötlet. V. S. A merné etalon Csökkent a felvásárlási láz A gyapjú felvásárlási ára az elmúlt évekhez képest negyedére csökken. A Gyapjúforgalmi Vállalat megyei kirendeltségének vezetőjével, Koncz János­sal beszélgettünk. — Minden gazdától át­veszik a gyapjút? — Igen. És helyben, azon­nal kifizetjük az ellenérté­két. Cegléden a Dorottya utcai ÁFÉSZ szerződéses te­lepén lesz legközelebb átvé­tel. — Mennyit adnak érte? — A sokéves átlag alá esett a gyapjú ára. Alig több, mint negyven forin­tot fizethetünk kilónként. Már tavaly is irreális áron vettük át a termelőktől, mi­vel a meglévő készleteket kellett előbb értékesíteni. Az állami támogatás két esztendeje megszűnt. A vi­lágpiaci túlkínálatban pe­dig a finom gyapjúval szem­ben a magyarországi nem képes versenyezni. — Milyen fajta számít finom gyapjúnak? — A merinó. Finomságát, tisztaságát igényli a szövő­ipar. Egyébként ez az euró, pai szabvány. Sőt: a világ­hírű új-zélandi, ausztrál gyapjú is ... — A hazai juhászok tud­nak ilyet szállítani? — Nem minden állo­mányban van merinó. A durva gyapjú más elbírálás alá kerül. A minősítésnél fölvágjuk a zsákokat, öt- ven-hatvan kiló fér egy­be... Elég nagy munka fajtánként szétválogatni. — Kinek a feladata ez a tevékenység? — A vállalatunk kiskun­félegyházi üzemegységé­ben végzik a mosást, válo­gatást. Az ott raktározott, bálázott gyapjú kerül ké­sőbb a hazai textiliparba, illetve exportra. — Van jövője a gyapjú­nak? — A hazai állattenyésztés válságban van. Jobban oda kell figyelni a törzstenyé­szetekre. Igen kegy-vesztett lett a juh, noha kilencven- hét százaléka exportképes. Olaszország a legfőbb meg­rendelőnk. Annak ellenére, hogy megszűnt az állami dotáció, én hiszem; a jó minőségű exportbárányé és merinógyapjúé a jövő. T. Á. Színjátszók, bábosok szerepeltek Vendégségben Nyiladozó lelkű, értelmű apró emberpalánták, jár­tak vendégségben vasár­nap délután a kalocsai is­kolanővérek ceglédi zálrda- épületében. Gyermeknapi műsor, tombola, megven- dégelés fogadta őket. Főleg a nagyszülők, az idősebb hívek kísérték őket. Tudo­másul kell venni ugyanis, hogy a mai szülők korosz­tálya nagy.részlt kimaradt a vallásos nevelésből. Ők most gyermekeik nevelé­sében pótolhatják, amit ön­hibájukon kívül mulasz­tani kényszerültek. A zsúfolásig telt nagy­teremben Gór Nagy Mag­dolna nővér -köszöntötte a vendégsereget. Részlete­ket mutattak be a fiatalok Don Bosco Szent Jánosé lé­téből. Ezek az. epizódok segítettek belevésni a zsen­ge gyermekiélekbe, hogy csak tanulással, a katekiz­mus megismerésével lehet közelebb kerülni az egy­házhoz, és keresztény fia­talhoz méltó életet kell élni. Vidám bábjelenettel foly­tatódott az előadás, ame­lyet az udvaron olyan tombola követett, ahol mindenki nyert valamit. Előkerültek a finomabbnál finomabb süteménnyel megrakott tállcák, és az egész vendégsereget meg­vendégelték. Közben meg­szólalt a gitár, és zenével, dallal fejeződött be a jól sikerült összejövetel, mely­nek emléke minden bi­zonnyal hosszan elkíséri majd a részvevőket. (tamasi) NYÁRI AJÁNLAT Nyelv­tanfolyamok Többféle nyelven szólni csodálatos dolog. De él­mény, ha az egyik ember legalább megérti . a mási­kat. A külföldieknek az a véleményük rólunk, hogy Magyarországon csak ke­vesen beszélnek jól ide­gen nyelveket. Különösképp nyár elején nagy divat az intenzív tanfolyam. Ilyenkor min­denki elhatározza, hogy no most aztán nekiveselke­dik, és pillanatok (esetleg hetek) alatt megtanul an­golul, németül vagy ola­szul. A jó szándék többnyi­re kevés. Kitartás és szor­galom is szükségeltetik! hozzá. Cegléden az Amsterdam, illetve a Katedra nyelvis­kola kínálja nyári ajánla­tait. Az előbbi a felnőt­teknek szervezett újrakez­dő, haladó és társalgó cso­portok mellett gyermekeik­nek is nyújt nyelvgyakor­lási lehetőséget. Méghoz­zá táborozás keretében. Ha igény lesz rá, a francia és orosz tanfolyamokról sem feledkeznek meg. Jelent­kezni a Széchenyi útt 45. szám alatt lehet péntek délutánonként. A Katedra nyelviskola a Kossuth Művelődési Köz­pontban várja az érdeklő­dőket. Június ötödikén délután lesz a szintfelmé­rés és a beiratkozás. Képviselői fogadóórák Június 8-án, hétfőn, dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az l-es szobájában, a 7-es válasz­tókörzetnek dr. Kónya Mi­hály, a 8-as választókörzet polgárai részére Faragó Gyula képviselő tart foga­dóórát. Június 9-én, kedden dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az 1-es szobájában, a 6-os válasz­tókörzetben élők részére E cseri Károly képviselő tart fogadóórát. Tessék választani! Anakronizmus? Eladó szekér, Trabant és MTZ géptelepén Révész Sándor használtautó- és (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vízilabda Sikerült visszavágni A vízilabda OB I/B-ben már az őszi idényt játsz- szák a csapatok. Az élen álló Ceglédi VSE jól vette az első két akadályt, ide­genben és itthon is győ­zelmet aratott. Eger—Ceglédi VSE 9-12 (4-2, 0-3, 3-2, 2-5). Volt miért visszavágniuk a ceglédieknek, hiszen a tavaszi idénykezdetkor az egriek pontot szereztek Cegléden. S jól kezdtek most is, hiszen az első ne­gyedben kétgólos előnyt szereztek. A második já­tékrész a CVSE szempont­jából jól sikerült: jól vé­dekeztek, s ekkor még gólt sem kaptak, a támadások végén pedig nem csak hogy egyenlítettek, hanem a ve­zetést is megszerezték. A következő negyedben újabb fordulat következett. Ekkor az Eger lépést tudott tartani a vendégcsapattal, s kiegyenlített. Végül az utolsó játékrész döntött. Szerencsére ceglé­di percek következtek. A gárda újra magához ragad­ta a kezdeményezést, meg­szerezte a vezetést, s elő­nyét a játékidő végére há­rom gólra növelte. Érté­kes két pontot szerzett a Cegléd. Góllövők; Hasznos (5), Tóth (3), Németh (2), La­katos (2). Ceglédi VSE—Hódmező­vásárhely 15-9 (4-0, 5-3, 3-4, 3-2). Cegléd; Pintér — Laka­tos (6), Kiss (3), Németh (3), Bóbis (I), Hasznos (1), ■Tóth. Csere: Domány, Ve­res, Szenes (1), Hovanecz, Csendes, Opra. A kijelölt játékvezetők nem érkeztek meg, így a két csapat megegyezésével a ceglédiek egykori játé­kosedzője, Czigány Károly vezette az összecsapást — közmegelégedésre. Jól kez­dett a Vasutas, hiszen a vendégek csak 6-0-nál dobták első góljukat, s a második negyed ötödik percében már 9-2 volt az állás. Ezután a Hódmező­vásárhely ügyesen kihasz­nálta, hogy a CVSE rutin- talan cserejátékosait sze­repeltette, s 10-7-re felzár­kózott. Ekkor visszajöttek a kezdő játékosok, s ígv már nem volt kétséges a győztes kiléte. Újra nőtt az előny, s ismét tekintélyes távolságra került egymás­tól a két csapat. U. L. <JííHan 1

Next

/
Thumbnails
Contents