Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

ü ET RÓ HELYETT GYORSVASÚTFEJLESZTEST! fa Expo és a közlekedés A szakmai kamarák be kívánnak kapcsolódni az Expo előkészítését és szer­vezését érintő bizottsági és egyéb munkálatokba — hangoztatta Pál József, az Építési Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének elnöke pénteken egy dunai hajó­út tál egybekötött szakmai fórumon. . A kamarák képviselői ál­tal igényelt együttműkö­désre készségét fejezte ki mind Siklós Csaba közle­kedési, vízügyi és hírköz­lési miniszter, a rendezvény fővédnöke, mind Barsiné Pataky Etelka, a Világki­állítási Programiroda kor­mánybiztosa, aki Budapest közlekedésének fejlesztési koncepciójával kapcsolat­ban elmondta: javasolta a közgyűlésnek, hogy az igen drága metrófejlesztés he­lyett inkább hosszabbítsák meg és újítsák fel a csepe­li gyorsvasutat. A világki­állítás előmunkálatai jól haladnak. Február óta rög­zítették a helyszínt, van már jóváhagyott terve az Expo ’96-nak, teljeskörűen beindultak a jogi munká­latok, sorhan veszik át az ingatlanok kezelői jogát, és elkészült egy tájékoztató a befektetők, számára. Legyetek mindig jók! Tíz nap az anyaországban (Folytatás az 1. oldalról.) ki az útitársak, akiknek a költségeihez a bányaüzem majdnem teljesen román összetételű szakszervezeti bizottsága egyetlen Szóra, szívesen hozzájárult. Mert mint Bede Judit bizonygat­ja: „A pórnép között soha nincs ellentét és megkü­lönböztetés." Az ilyesmit a politikusok csináljak. Molnár Sándorné, a du­nakeszi , Vöröskereszt-szer­vezet titkára a gyerekek félkörben álló karéjában sorolta fel, hogy kik támo­gatták az országos vezető­ség ezen kezdeményezését. A gödi önkormányzat 19 képviselője lemondott költ­ségtérítésének egy részéről, s ez fedezi a táborozás ki­adásait. A polgármester szerint a gesztust minden évben szeretnék megismé­(Folytatás az 1. oldalról.) lami szerepvállalásra, a fi­zetőképesség és a hitelké­pesség megőrzésére, vala­mint a hazai termékek ver­senyképességének növelé­sére. Vállalják a mezőgaz­daság válságkezelő prog­ramjának kidolgozását, az élelmiszergazdaság érde­keinek érvényesítését és az ágazat túlpolitizáltságának megszüntetését. Így meg­szűnhet az a gyakorlat, hogy a törvényhozásban a mezőgazdasági termelőkről megkérdezésük nélkül döntsenek. Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisz­térium helyettes államtit­kára arról tájékoztatott, hogy a várva várt agrár­piaci rendtartás törvény- tervezete szeptemberben a parlament elé kerül. Bár a minisztérium távlati el­képzelései között a támo­gatások teljes lebontása szerepel, a közeljövőben mégis ezek növelésére len­ne szükség az élelmiszer- gazdaság életképességéhez. Az ágazat helyzetéről el­mondta: óriási a forgóalap­hiány, tavaly 3 ezer mező- gazdasági vállalkozó fele veszteséggel zárta az évet. A ki nem egyenlített tarto­zások mértéke eléri az 50 milliárd forintot, és 430 a csődbejelentések száma. telni. Hozzájárult az ellá­táshoz a Dunakeszi Kon­zervgyár, Horváth Imre, a dunakeszi eukorkagyáros, a Húsz-Mix áruház, az Alagi Tangazdaság. A Huzella Tibor Általános Iskola ren­delkezésre bocsátotta ter­mett, eszközeit. Mindennap kilátogat ide dr. Pruzsinsz- ky Ibolya orvos. A kirán­dulásokhoz autóbuszt ad a Dunamenti Mgtsz. Fehér Tibor táborvezető tanár segítségével strandra járnak, Budapesttel ismer­kednek, a Dunakanyarba kirándulnak a vendégek, de még ruhaakciót is szer­vezett nekik a Vöröskereszt, s méretre próbálhatják fel az ajándékot. — Sokat számít ez a 10 nap — mondják a határon túlról jött magyar tanárok. A legjobb hidat gyerekek építhelik a népek között. Sok ilyen tábort kellene nekik szervezni. Egyesült Európáról, a Duna menti népek óhajtott igazi barátságáról beszé­lünk, s bízunk benne, hogy ezt is meghozza maid az idő. K. T. I. Budapesten ülésezik az Európa Tanács (Folytatás az 1. oldalon.) kát most új alapokra he­lyezik a rendszeresen mű­ködő közgyűlés létrehozá­sával. Sárái Péter, az Ország- gyűlés külügyi főosztályá­nak vezetője elmondta: a pénteki plenáris ülésen An­MAGYAR KITÜNTETÉS HANS-DIETRICH GENSCHERNEK ! A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — Hans- Dietrich Genschernek a Német Szövetségi Köztár­saság alkancellárjaként, külügyminisztereként ' a magyar—német kapcsola­tok fejlesztésében, az Euró­pai Közösség és Magyaror­szág közötti társulási szer­ződés, valamint az Európai Közösséggel kapcsolatos magyar külpolitikai törek­vések támogatása terén ki­fejtett kimagasló tevékeny­sége elismeréseként, a Ma­gyar Köztársasági Érdem­rend Nagykeresztje kitün­tetést adományozta. A ki­tüntetést pépteken Göncz 'Árpid i Parlament Mun- kácsy-ferrasben adta át. Jelen vett Antall József miniszterelnök, a parla­menti pártok országgyűlé­si frakcióinak vezetői, il­letve képviselői, továbbá Alexander Arnot, a Né­met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. L Göncz Árpád beszédében hangsúlyozta, hogy Geri^ scher személyében olyan meghatározó jelentőségű politikust tisztelnek és be­csülnek Magyarországon, akinek tevékenysége ma­radandó Európa szempont­jából, és kitörölhetetlen nyomot hagyott Németor­szág történetében. Ezt követően Antall Jó­zsef miniszterelnök, Szabad György házél.nök és . Je­szenszky Géza külügymi­niszter fogadta Hans-Diet- rich Genschert. A minisz­terelnöknél a két politikus, korábbi találkozásaikat fel­idézve, eszmecserét folyta­tott Magyarország és Né­metország kapcsolatairól, Európa helyzetéről, külö­nösen a közép-kelet-euró- pai térség fejleményeiről. Genscher elismeréssel szólt Magyarország politikai át­alakulásáról, stabilitásáról, a demokrácia megerősödé­séről és a piacgazdaság ki­építésében elért eddigi eredményeiről. tall József mond megnyitó beszédet. A rendezvényen egyébként 12 parlamenti el­nök és mind a négy nagy európai parlamenti szerve­zet vezetője részt vesz. Az USA delegációját a kül­ügyi bizottság elnöke ve­zeti. Mivel nem sokkal a budapesti ülést követően kerül sor Helsinkiben az EBEÉ csúcstalálkozójára, különös fontosságú, hogy a tanácskozás végén milyen záródokumentumot fogad­nak el a résztvevők. PEST MEGYEI KÉPVISELŐK A PARLAMENTI MUNKÁRÓL Eredményes volt az első félidő Tegnap délelőtt a Parla­mentben Szabad György házelnök a sajtó képviselői előtt értékelte az Ország- gyűlés ez. évi eddigi mun­káját. Rendkívül tartal­masnak ítélte az eltelt idő­szakot, amelyben a tör­vényalkotó munka súly­pontja a gazdaságig társa­dalmi szférára tevődött át. Ezt bizonyítja a szövetke­zetek átalakulásáról, a ma­gyar agráfstruktúra egé­szét érintő kárpótlás kér­désköréről rendelkező, va­lamint a privatizációval kapcsolatos törvénycsomag. A devizagazdálkodás és a vámjog szabályozása is a gazdasági folyamatokat be­folyásolja. Üj elemekkel bővült a kárpótlási tör­vénysorozat, és meggyor­sulhat a termőföld átadá­sa azoknak, akiket az a tör­vény szerint megillet. Az új munka törvény- könyv megalkotása jelzi, hogy az Országgyűlés meg­próbál a generális szabá­lyozás terén is előbbre lép­ni. A szociális kérdések te­rén és a társadalombiztosí­tás körében, a Magyar Nem­zeti Üdülési Alap létreho­zásában és a nemzeti gon­dozás megoldásában egy­aránt fontos döntések szü­lettek. A jogállam szabályozó rendszerének erősítése foly­tatódik. A nyári szünet után a T. Ház elé kerül az ag­rárpiaci rendtartás, a laká­sok és helyiségek bérlete, folytatódik a rádióval és a televízióval kapcsolatos jog­szabályalkotás, és több más, fontos téma. — Az Országgyűlés pro­dukciója tekintélyes. Jelzi, hogy nem tér ki a nehéz, eddig megoldatlan kérdé­sek elöl. Nem csupán a na­pi politika szolgálatában áll, munkájában összhan­got keres a hosszú távú fel­adatok megoldására is. Ez a parlament a magyar al­kotóélet középpontja, vi­táival, összekoccanásaival is, egész — bevégzett és megkezdett — tevékenysé­gével az átalakulást szol­gálja — mondotta Szabad György. Megkérdeztük a parla­menti pártok képviselő- csoportjait, ők hogyan ér­tékelik a T. Ház idei mun­káját. (A rendkívül elfog­lalt és többszöri próbálko­zásunkra sem tatáit fide- szeseken kívül, álljanak itt a többiek rövid nyilatko­zatai.) Csépe Béla, a KDNP újonnan megválasztott frakcióvezetője: — A KDNP frakciója az idei első félévi törvényho­zói munkában aktívabban vett -részt, mint korábban. Ez elsősorban a gazdasági jellegű törvényekkel kap­csolatban mutatkozott meg. Például a társadalombizto­sítással. foglalkozó törvényt mi kezdeményezt ük. A sze­mélyi jövedelemadó-tör­vény módosítását javasla­taink alapján véglegesítet­ték. Az államháztartási tör­vény egyes cikkelyeinél el­fogadott módosító indítvá­nyok is tőlünk származtak. — A frakció munkájá­nak szakmai színvonala to­vább emelkedett. Szakér­tők bevonásával, elmélyül- ten tanulmányozzuk a sző­nyegen levő témákat. A közvélemény is tapasztal­hatja, hogy karakteresebb lett pártunk politikája, és ez a frakcióban is tükrö­ződik. I)r. Kiss Róbert (SZDSZ), a Pest megyei 3. választó- kerület képviselője: — Az ideiglenesen és vég­legesen állami tulajdonban maradó vagyonnal kapcso­latban hozott törvényeknek különös jelentőséget tulaj­donítok. Ugyanakkor saj­nálatosnak tartom, hogy a környezeti felelősséggel kapcsolatban általam be­nyújtott törvényjavaslatot nem tűzték napirendre. Ezt átdolgozom, és ősszel is­mét kísérletet teszek elfo­gadtatására. — A Ház munkarendjét illetően nem biztos, hogy hetenként két napon kel­lene üléseznünk, talán in­kább ritkábban, de hosszabb ideig lehetne tartani ple­náris üléseket. Most egy­szerre akár tucatnyi téma szerepel napirenden. A bi­zottságokra nagy teher há­rul, alig jut idő és energia a javaslatok megtárgyalá­sára. Mindazonáltal az Or­szággyűlés nagy munkát végzett, több törvényt fo­gadott el, mint a régi négy év alatt. Prcpcliczay István (FKGP „harmincötök”), Pest me­gyei listán választott kép­viselő: — Kezdettől fogva túl lassúnak találtam az MDF- nek a változtatások üte­mére vonatkozó tervét. Sajnos, beigazolódott az ag­gályom. A gazdasági tör­vények késői beterjesztése komoly vagyon ki- és át­mentésre adott lehetőséget. Kegyetlen, kizsigerelő tör­vénykezési munka alakult Jegyzet FEJRE ÁLLT A GYÜMÖLCSVILÁG? A magamfajta, ötvenhez közeledő tinédzser év­tizedeken keresztül ahhoz szokott, hogy szezonjában az epret 30 forintért, a szil­vát 5-ért, a görögdinnyét 3 forintért adják. A narancs meg ennek a többszöröse, karácsony táján 50-60 fo­rint, nyáron meg látni sem lehet. Ugyanez a helyzet, a banánnal. Ebben nőttünk fel. ezt kellett szeretni. No de mi van ma? Na­ponta elsétálok néhány gyümölcsösstand előtt, és a következő árakat olvasom: narancss 50 forint, paradi­csom GO. Banán 59 forint, sárgabarack 80. Meggy 72, cseresznye 65. Mi történt? Fejreállt volna a gyümölcs- világ? Milyen haszna szár­mazik az importőrnek ab­ból, ha a Kolumbiában ter­mett banánt 21 forinttal adja olcsóbban, mint az Izsákon leszüretelt sárga­barackot, vagy 15 forinttal adja drágábban a Nagy­körűben termett cseresz­nyét, mint a portugál na­rancsot? Lehetséges, hogy a ko­lumbiai termelői árba nem épül be az útadó, az állam- ■ háztartási hiány. De kö­nyörgöm! Hogyan lehet ol­csóbb az óceánon átfuvaro- zolt banán, mint a 25 kilo­métert VHüátatott meggy? Nem tudom elképzelni, hogy a Furo-fok környéké­ről ideszállított narancsot — reálisan — olcsóbban le­het adni, mint a csomádi kertekben szüretelt cseresz­nyét. Ügy érzem, hogy itt valami kíméletlen háború folyik a pénztárcánk ellen, egy olyanfajta háború, amelynek a vezérkari fő­nökeinek és egyéb alacso­nyabb rangú parancsnok­iéinak nincs ugyan egyen­ruhája, de van egy közös ismertetőjele: a degeszre tömött, be nem kapcsolható pénztárca. Ezzel alakítják, formálják az árakat, ezzel teremtenek számunkra olyan helyzetet, hogy a gyermekünk egye a leve- veszílett narancsot, s nyá­lát csurgatva nézzen az órákkal ezelőtt leszedett meggyre. Ö rülök neki, hogy a kor­mányzat többé ha­zánkban nem avatkozik be a gazdaságba. De kérde­zem: vajv-e valamifajta be­folyásoló eszliöze á kor­mánynak arra, hogy rn!~íí kevesebb legyen a fent le­írt kellemetlen piaci jelen­ség? Ez ugyanis nemcsak kellemetlen, hanem a tö­meghangulatot is erősen befolyásolja. Nem egészen abba az irányba, ahogy a kormány szeretné. II. 7­ki, és ez az emberfeletti feladat felkészületlenül ért bennünket. A rendszervál­toztatással jár például a piacgazdaságra való átté­rés. Nagyon fontos lett vol­na azokat a törvényeket előre venni, amelyek segí­tenek kereskedni a világ­gal. Késik az oktatási tör­vény, a rádióról és a tévé­ről szóló törvény. Ki kel­lett volna már dolgozni as •agrárágazat anyagi támo­gatási rendszerét és a hi­telfeltételeket. Nem ülünk elégedetten a helyünkön, sok hiányérzetünk van. Körösfői László (MSZP), Pest megyei listán megvá­lasztott képviselő: — Rendkívül feszített, folyamatos terhekkel járó ülésszak áll mögöttünk* amely összességében ered­ményes volt. Ugyanakkor több olyan törvényterveze­tet heteken át tárgyaltunk* amelyek politikailag ha­tástalanok, mint például a III/III-as ügynökök ügye. Kilenc törvény több pont­jában alkotmányellenesnek bizonyult. Sajnálatos, hogy a parlament kettészakadt, és szinte teljesen megszűnt az alkalmankénti konszen­zuskeresés. A kormány — csökkenő népszerűsége, ku­darcai miatt — ahelyett, hogy önvizsgálatot tartana, a parlamentben próbál lép­ni. A koalíció a kormány­zati hibák bírálatát túl el­lenségesen fogadja. Ugyan­akkor a szocialista párt,és a frakció népszerűsége nő. Ennek akár örülhetnék, de a másképp gondolkodókkal szembeni gyűlöletkeltést veszélyesnek tartom. Ehe­lyett az elszegényedéssel, a munkanélküliséggel kelle­ne többet foglalkozni. Dr. Kónya Imre, Pest megyei listán megválasz­tott képviselő, az MDF par­lamenti frakciójának veze­tője: — Megfeszített munka folyt a parlamentben, és a megalkotott törvények ma­gas száma egyedülálló tel­jesítmény. Ez idő alatt vál­tozott az egész társadalmi, politikai, gazdasági beren­dezkedés, és ezek a törvé­nyek az átalakulást szol­gálták. Ilyen példátlan méretű munka természete­sen nem lehet hibátlan. Alapvető cél, hogy javul­jon a jogszabályok minő­sége. Az Igazságügyi Mi­nisztérium kis létszámú jogászgárdájára túl nagy teher, hárul. Azt is elképzel­hetőnek tartom, hogy az előkészületek keretében egy-egy kérdéskörrel kap­csolatban a jogtudomány képviselői tudomßiyox fim- ferenciakat rendeznének. Némely törvényjavaslatok kidolgozására jogtudóso­kat lehelne felkérni. — Az egész jogrendszer átalakításán dolgozik a tör­vényhozás. Körültekintő gondosságra van szükség ahhoz, hogy az örökölt rendszert megváltoztassuk. Sajnos, még nem születtek meg fontos törvények. — Ne felejtsük el, ami­kor a választás .után . bevo- ruiltunk a Parlamentbe, "« semmiből kellett megte­remteni a többpárti poli­tizálás kereteit. Talán a képviselők voltak az át­alakulás szereplői közül a legnehezebb helyzetben, és a végzett munkáért nem Jcé“- “zéíQ-enXeznünk. Saj­nálatosnak es »fijzsagta- lannak tartom ugvam?klsor, hogy mindezek ellenére ä képviselők lejáratása fo- lyik. Remélem, hogy a vá­lasztópolgárok ettől a oro- pagandától függetleníteni tudják megítélésünket. T. T. Válságkezelő program a mezőgazdaságnak

Next

/
Thumbnails
Contents