Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-26 / 150. szám

A íeiiisSáió is k&eemf Túladni a készleteken Mágneses immunterápia A közelmúltban gazdára talált a Buda-Flax egyik üzeme, amely Budakalászon már egy esztendeje üresen tátongott, a szövőgyár tönk­rement részvénytársaságá­nak felszámolása, illetve összevonása óta. Kovács Ádám pilisborosjenői vál­lalkozó, a Celladam felta­lálója vásárolta meg az in­gatlant, hogy ott olyan vállalkozói centrumot hoz­zon ' létre, amelyben nem­csak gyógyszeripari kutatá­sokat folytathatnak, hanem a gazdaság más ágazatát is megcélozhatják üzleti el­képzeléseikkel. Inkubátor- házban gondolkodnak Ko­vács Ádám és munkatársai. Ez a fogalom csak nálunk újdonság, ám a tengeren­túlon már jól bevált gya­korlat a vállalkozói képes­ségek fejlesztésére. Jelen­tőségét ma még senki sem érzi át igazán. A Celladam gyógyászati termékben egy évtizednyi munka van, a feltaláló szá­mításai szerint majdnem százmillió forintot emész­tett fel. Kezdi elismerni a tudományos szakma is, mi­vel bebizonyosodott: mi­közben az immunrendszert aktivizálja a szer, a meg­előzésben hatékony segít­séget nyújt az emberi szer­vezetnek. Csökkentheti az infarktusveszélyt, mivel le­oldja a lerakodott mészt az érfalról. A sejtmembránra pedig oly módon fejti ki a hatását, hogy meggátolja a kóros, rákos sejtburjánzást. A pilisborosjenői vállal­kozó legújabb tervei között a német nyelvterületű piac meghódítása szerepel. Ko­moly érdeklődés mutatko­zik a Benelux-államokból, Németországból, Ausztriá­ból, Svájcból, hogy megve­gyék a Celladamot, igaz, más fantázianéven forgal­maznák. Kovács Ádám joggal in­dulatos, hiszen az elmúlt évtizedben nagy harcot kellett vívnia, hogy a gyógyhatású termékét gyógyszerként is hasznosí­tani lehessen. Nem terem­tődtek meg a piacgazdaság kellő feltételei, így a vállal­kozó jóformán magára ma­rad a gondjaival-bajaival. A pénzintézetek még mindig bizalmatlanok, s be kell vallania, az adósságot ő sem tudta elkerülni. Ma­rad az üzleti életbe vetett hit, amely erőt ad a továb­bi munkához. Vajon Ko­vács Ádám saját maga megkóstolta már a készít­ményét? Nem először, s nem utoljára, hiszen gyak­ran — a betegeknek bizo­nyítandó — a feltalálónak is koccintania kell, hogy ár­talmatlan, nem toxikus szert kínál. Hogy merre tovább? Nos, tovább folytatják az újdon­ságok bevezetését. Mágne­ses immunterápiának ne­vezték el az új kísérletü­ket, melyet saját, Budaka­lászon létesítendő laborató­riumukban folytatnak, be­tegség esetén ez a szervezet biológiai tartalékait moz­gósítaná — gyógyszerek nélkül. Budakalászi tele­pük kétezer embernek ad majd folyamatos elfoglalt­ságot. I. M. — A fejlett Nyugat orszá­gaiban, ahol a jóléti társa­dalom biztos gyökerekből táplálkozik, az utóbbi öt- tíz évben — az élelmiszer­termelés fejlődése követ­keztében — tejpor- és vaj­hegyek okoznak mind na­gyobb problémákat. Még akkor is, iia különböző se­gélyakciók révén valame­lyest enyhültek a tárolási nehézségek. Nemrég egy München­ben megjelenő tudományos folyóirat érdekes megálla­pítást tett: eszerint az or­szágegyesítés változást ho­zott a keletnémetek táplál­kozási szokásaiban. A vajfogyasztás Német- ország-szerte jelentősen visszaesett az egészségesebb margarin javára, ugyanak­kor csökkent a kereslet a hús iránt is — kivéve a ba­romfit —, megnőtt a kon- zervek, a kakaó fogyasztá­sa, s a termelők, az állat­tartók örömére a különbö­ző sajtféleségek iránti ke­reslet! Hazánkban ugyan nin­csenek tejpor- és vajhe­gyek, de tény, a szarvas­marha-állomány' drasztikus megritkulásának hatására már az esztendő első felé­ben közel 60 millió literrel esett vissza a tejtermelés. A Földművelésügyi Minisz­térium javaslatára, a szo­ciális tejakció 200 millió forintos támogatást kapott, amelynek egyik célja a tej és tejtermékfogyasztás csök­kenésének mérséklése volt, s ezáltal a tejtermelés mi­nőségi támogatása. Ugyan az esztendő első öt hónapjában 2,2 milliárd liter tejet és közel hétezer tonnányi tejterméket sike­rült exportálniuk a terme­lőknek, mégis a kivitel az előző évihez képest veszte­séges tevékenység volt. A termelőknek nyújtott támo­gatás 470 millió forinttal terhelte a költségvetést, a támogatott export további növelése lehetetlen. A tej­ipari cégek — köztük a Közép-Magyarországi Tej­ipari Vállalat is —, vala­mennyi termelővel megkö­tötték a tej értékesítési szer­ződést, garantált árat azon­ban csak szigorú mennyisé­gi szabályozással lehet ér­vényesíteni. Nem is olyan régen, ép­pen a Szarvasmarha-te­nyésztők Választmányának ülésén hangzott el, hogy bár tejet csak szigorú meg­kötések mellett lehet im­portálni hazánkba, mégis a francia tej, amely a Candia néven ismert, akadálytala­nul, mi több, szinte ellen­őrizetlenül ömlik az ország­ba, alacsony, 30 százalékos vámmal! Értesülésünk szerint az FM megtette a szükséges lépéseket ez utóbbi ügy­ben. Vizsgálatot kezdemé­nyezett és ezzel a témával foglalkozik a versenyhiva­tal és számos minősítéssel foglalkozó intézet is. Ez utóbbi példa is jelzi, hogy a nyugati országok kereskedői maximális erő­bedobással próbálnak* túl­adni a tejtermékkészlete­ken. (gyócsi) Irdélyi segítők Már több éve jól bevált szokás, hogy erdélyi kom- bájnosok érkeznek Pest megyébe a nyári aratási munkák segítésére. Az FM Megyei Földművelésügyi Hivatalától kapott tájékoz­tatás szerint előreláthatóan hat-nyolc jól felkészült kombájnosra számíthatnak azokban a szövetkezetek­ben, ahol a gépek kezelé­séhez nincs elegendő szak­ember. Vizsgáztak a vállalkozók A Földművelésügyi Mi­nisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalá­nak szervezésében a napok­ban huszonnégyen tettek sikeres higiéniai vizsgát azok a vállalkozók, akik a kereskedelemben, vagy az élelmiszergazdaságban dol­goznak. Az FM-ből, a Me­gyei Földművelésügyi Hi­vataltól és a Megyei Tisz­tiorvosi Szolgálattól érke­zett szakemberek előtt bi­zonyították felkészültsé­güket az érintettek. A vizsgát követően el­hangzott, miszerint meg­kezdődött a Földművelés- ügyi Minisztériumban az úgynevezett Országos Szak- tanácsadó Szolgálat szerve­zésével és a hálózat kiala­kításával kapcsolatos teen­dők szervezése. Célja az agrárágazat, és ezen belül is a magángazdaságok gaz­dasági, szakmai segítése. Ma: agrárfórum Szakmai szópárbaj Vasárnap, június 28-án kerül sor a Fejér megyei Ráckereszt úron a helyi ön- kormányzat szervezésében arra az izgalmasnak ígér­kező szakmai szópárbajra, amelyen dr. Gergátz Ele­mér, földművelésügyi mi­niszter és Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke fejti ki észrevételeit, meglátásait a magyar mezőgazdaságot érintő kérdésekről. Az ese­ményről a Magyar Televí­zió felvételt készít. Ma, azaz június 26-án agrárfórum színhelye lesz az élelmiszer-ipari dolgo­zók országos szövetségének a székháza. A rendezvény fővédnökéül Göncz Árpád köztársasági elnököt kérték fel. Az eseményen ott lesz­nek a MOSZ, az ÉDOSZ, valamint a megyei Teszöv vezető képviselői, köztük az ügyvezető elnökség tag­jai is. Érvényben! 1992. június 25. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146.80 149,60 Ausztrál dollár 58,70 59,94 Belga frank (100) 244,78 249,44 Dán korona 13.10 13,36 Finn márka 18,48 18,88 Francia frank 14,96 15,24 Görög drachma (100) 41.26 42,10 Holland forint 44,71 45,57 ír font 134.61 137,21 Japán jen (100) 61,70 62,90 Kanadai dollár 65,34 66,74 Kuvaiti dinár 269,49 274,99 Német márka 50.35 51,31 Norvég korona 12,88 13,12 Olasz líra (1000) 66.53 67,81 Osztrák schilling (100) 715,84 729,44 Portugál escudo (100) 60,68 61,78 Spanyol peseta (100) 79.91 81,43 Svájci frank 55,78 56,86 Svéd korona 13,95 14,21 USA-dollár 78,06 79,62 ECU (Közös Piac) 103,25 105,21 Visszaszorulóban a málnamaffia A feketelovagok jöttek és győztek ■X#íc>, A ládákba rendezett málna hűtőházakban vár további sorsára (Folytatás az 1. oldalról.) bertirsai hűtőházak, s az ÁFÉSZ is kénytelen meg­adni ugyanazt az árat. Nagy Jánosné a dunake­szi hűtőház gyűjtőhelyén várja a szedőket: kész­pénzzel fizet, s délelőtt még három forint felárat is rá­tesz a kilónkénti nyolcvan forintra. A másodosztályú málna csak hetvenötöt ér, s persze csak ezen a napon, holnapra változhatnak az árak. Jelenleg inkább fel­felé kúsznak. Hatalmasat nyertek — El sem hisszük, hogy ez igaz — kászálódik ki a sorok közül egy magát megnevezni nem kívánó váci lakos — most elfogad­ható pénzt kapunk. Így futja napszámosra is, ami tavaly nem ment. Megle­pően sokan gyűjtenek, mi pedig oda visszük, ahol töb­bet fizetnek. Így vélekedik Szilágyi Sándor is. Most jobban megéri a málna. Ő tizenkét éve csinálja, tavaly mégis otthagyott két holdat. De nem is csoda — húsz fo­rinttal szúrták ki a szemét. Nyilván a kivágások okán, s mert az idén általában is kevesebb a termés, fel­ugrottak az árak, de sokat számítanak az idegen fel­vásárlók is, akik konkuren­ciát jelentenek az eddig monopolhelyzetből diktá- lóknak. Bagót fizettek 3 kisembernek, egyesek pe­dig hatalmasat nyertek az üzleten. — Ezek az urak semmi­től sem riadtak vissza — mondja keseredetten Zom- borka Mihály — felosztot­ták egymás között a tere­pet, megállapodtak az árakban, s így manipuláltak a saját zsebükre. Szépen összefonódott a maffia, a mi kárunkra. Most látszik, milyen nagy üzlet a málna, szó nélkül fizetnek a „na­gyok” is, mert még így is megéri nekik. Pedig szezon előtt igen előnytelen szerződéseket akartak az emberekre rá­kényszeríteni. Már télen nyilatkozni kellett, amikor azt sem tudták, milyen lesz a termés. Sőt, a rekeszeket is visszatartották, a cirku­szok már akkor kezdődtek. Inkább rémhír — Érdekképviselet? — legyint keserűen Szilágyi Sándorné — tavaly kör­vonalazódott ugyan egy gazdakör, amely eljárt a mi védelmünkben, de szü­letésekor elhamvadt. Igaz, a hatszáz forintokat beszed­ték tőlünk, hogy külföldön piacot keressenek. Gondo­lom jót nyaralt, aki el­ment ... A Vác és Vidéke ÁFÉSZ mezőgazdasági osztályveze­tője, Kolozsi Géza szerint a málna ára a nyugati pia­con is magas ebben a sze­zonban: négy márka fölött van. Igen nagy a kereslet iránta, ugyanakkor rossz a termés. Az azonban inkább rémhír, hogy a jugoszláv események miatt nagy a ki­esés, hiszen elsősorban a ma is nyugodt Szlovéniá­ban és Horvátországban foglalkoznak málnával. Tény azonban, nyitott a piac — megjelentek a leg­különbözőbb kft.-ék, ame­lyek reggel gyűjtik, s vi­szik Bécsbe eladni. Ezek azonban valószínű nem vá­sárolnak fel végig a szezon alatt, ha a nyugati piac le­áll, azonnal visszavonulót fújnak. Az ÁFÉSZ viszont kitart, mégpedig végig. Igazodik az árakhoz, de fel nem veri. Jelenleg ötven­nyolcat adnak a lémálnáért és hetvennégyet az extrá­ért, s persze azonnal és készpénzt. A mai képlet — Nikoletta rakja, Nagy Já­nosné méri a gyümölcsöt. A termelő készpénzben kapja a forintokat (Erdősi Ágnes felvételei) kevés málna, sok felvásár­ló — kedvez a termelőnek, garancia azonban nincs a következő szezonra. Az ideális az lenne, ha a ter­melő több lábon állna, ha az egyik növényen képző­dött veszteséget pótolhatná a másikból származó ha­szonnal. Ellenük tettek A Dunakeszi Hűtőipari Vállalat igazgatója, Rudolf János egyelőre nem kíván­ja értékelni a szezont. Majd a végén. A cég mindeneset­re hozzá nem értő feketelo­vagoknak tartja a magán­felvásárlókat, akik megza­varják a piacot, s felhajt­ják az árakat. Ami pedig a termelők magatartását ille­ti, ők a szerződésszegők. A málnatermesztőket a legkevésbé sem érdekli, mit gondol róluk a ver­senyhelyzetbe kényszerűen felvevő. Ök a saját érdekü­ket nézik — hiszen mások éppen eleget tettek ellenük. Vasvári Éva Hívatlanul jön a Candia

Next

/
Thumbnails
Contents