Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

A Spartacus-GSC fúzió margójára Egyetemek, intézetek szövetsége Agrár Universitas A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megalakult az Agráregyetemek és Kutatóintézetek Szövetsége: az Ag­rár Universitas, amelynek tagjai a Gödöllőn és Buda­pesten működő agrártudományi egyetemek, valamint a vonzáskörzetükben működő agrár-felsőoktatási és tudo­mányos kutatóintézetek. Az Agrár Universitast alkotó intézmények — adja közre a GATE lapja, a Szé­nanátha — a meglévő együttműködési formák ki- szélesítésével összehangol­ják a felsőoktatási, tudo­mányos képzési, kutatási és egyéb szakmai tevékenysé­geiket, széles körű lehető­séget kívánnak biztosítani az egyetemek és karok közti átoktatásra, áthallga­tásra, az oktatás és kuta­tás eszközrendszerének kö­zös használatára. Az együttműködés kiter­jed a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására, a mezőgazdasági szakta­nácsadási tevékenység és technológiai transzfer elő­segítésére, a szakmai-tudo­mányos információs tevé­kenység és nemzetközi kapcsolatok szervezésére, valamint a tudományos ki­adványok közös szerkeszté­sére, kiadására, terjesztésé­re. A szövetségben részt ve­vő intézmények, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem, a Kertészeti és Élel­miszer-ipari Egyetem, az MTA Mezőgazdasági Kuta­tóintézete (Martonvásár), az MTA Talajtani és Agro­kémiai Kutatóintézete (Bu­dapest), az MTA Növény­védelmi Kutatóintézete (Budapest). A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szellemi bázisának bővítése, az egyetemi graduális, poszt­graduális és tudományos képzés, a tudományos kuta­tás, a mezőgazdasági szak- tanácsadás személyi és tár­gyi feltételeinek javítása érdekében kihelyezett tan­székeket hózott létre az MTA Mezőgazdasági Kuta­tóintézetében, az MTA Ta­lajtani és Agrokémiai Ku­tatóintézetében, az MTA Növényvédelmi Kutatóin­tézetében. a Központi Élel­miszer-ipari Kutatóintézet­ben, Budapesten, az Állat­tenyésztési és Takarmányo­zási Kutatóközpontban Herceghalmon, az Agrár- gazdasági Kutatóintézetben, Budapesten és az FM Mű­szaki Intézetében, Gödöl­lőn. Avagy szép asszonyok a gazdag házba GÖDÖLLŐI xJtíHa XIX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1992. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Amit a királyné nem lát Ki érzi magáénak az Erzsébet parkot? A hatvanhárom vármegyéből küldött kövekből felépített szikla előtt töredezetten vár­ja a pihenőket egy kőpad. Alatta szemét, amit egyedül az ember söpörhet el Az egyik legszebb Erzsébeí- szobrot az ötvenes években vandál kezek bántalmazták, most „csak” a talapzatát csúfítja firka Gödöllő egyik nevézetes­sege az „érthető”, kiránduló felkereste. molt be Mondatai Erzsébet-parlc, hogy a városba ismerősöm is Szomorúan szá- tapaszlalatairól. felkeltették ér­deklődésemet, így hát én is kisétáltam az 1898-ban lé­tesített — ma természetvé­delmi területnek számító — parkba. A bejáratnál még mindig a régi, rossz helyesírással festett tábla fogadott. Örömmel láttam viszont, hogy a néhány éve a kettős fasor között lencsevégre kapott szemétgyűjtő konté­ner már nincsen ott, nem néz farkasszemet Róna Jó­zsef 1901-ben felállított Er­zsébet királyné-szobrával■ A padokon nemrég festett deszkalapok várják az ár­nyak alatt pihenni vágyó­kat. Egyébként pedig — mondhatni — a megszo­kott kép fogadott. Aztán, amikor már igazán a park­ban éreztem magam, kinyílt a szemem. Néhány szemét- gyűjtőt valaki(k) kifordí­tottak. Az egyiket eldobták vagy tíz méterre. A szobor talapzatán — az Erzsébet királyné fel­irat alatt — évek óta csú- folkodik egy felfestett jel. Balra — úgy tizenöt mé­terre — „megtaláltam” a konténert, jó rozsdás. Igaz, kiesik a királyné látószögé­ből, az ő tekintete a faso­ron nyugszik. A háta mögött — ott már senki se látja? — a mű­szikla emlékmű környé­kén papírlapok, félig szét­tépett tankönyv, eldobott használati tárgyak. És be­lebotolhatunk egy nagy lyukba is, amiből vascső kandikál ki, mint egy pe­riszkóp. A szikla gyomra — szeméttelep. A pihenő­pad kicsorbulva, alatta tö­redezett lépcső. Csoda-e, ha nem tudtam meggyőzni három szép lányt: hadd fényképezzem le őket. — Ilyen helyen? — kérdeztek vissza. Végül is igazat adtam nekik. Hiszen lehet, hogy az Erzsébet-park gödöllői, vagy magyarországi vi­szonylatban nem kirívóan csúnya, ápolatlan, de ne ez legyen a mérce! Különös a mi városunk. Sokan fáradoznak azért, hogy lakhatóbb, vonzóbb legyen. Hatalmas vállalko­zásokon törjük a fejünket, csak gyakran a legkisebb gondokkal ' sem tudunk megbirkózni Ki érzi ma­gáénak az Erzsébet parkot? A fasor alatt a legna­gyobb melegben is hűsölni lehet. Az hiányzik, amit az embernek kellene ehhez hozzátennie. Gödöllőn, ahol számos alapítvány műkő dik, vagy szerveződik, nem lehetne olyan embert al­kalmazni, aki minden nap rendben tartja, őrzi a par­kot, ha már a látogatók egyike-másika képtelen rá? Az eisenstadti Osztrák Kultúra Múzeumában ta­valy megrendezett Erzsébet a magyarok királynéja cí­mű kiállítás katalógusában a gödöllői Erzsébet-parkró! írva romantikus hatású műsziklára hívják fel a fi­gyelmet. Lehet, hogy isme­rősöm is ennek nyomán ke­reste fel a nekünk másod­lagosnak tűnő látványos­ságunkat? B. G. A világhírű regény címé­nek szabad plagizálása an­nak kapcsán kerül az iro­mányom fölé, hogy szur­kolók sokasága megkérdő­jelezi a döntés helyességét a Bp. Spartacus—GSC fú­ziója ügyében. Kezdjük a kályhánál: 1975-től, a városi sportkör létesítésétől működik GSC néven gödöllői női kézilab­dacsapat. Volt megyei I. és II. osztályú a gárda és az már sikernek számított, ha visszakerült az első osztály­ba; de utánpótlásán kívül, ami a ’80-as évek második felében kezdett erősödni, nem nagyon vétette észre magát a gyengébb nem együttese még megyei vi­szonylatban sem. Azután jött a nagy for­dulat '1988-ban. A volt III. kerületi TTVE kitűnően menedzselt és kivételesen összeválogatott csapata — ne firtassuk, milyen okok­ból és körülmények között — fuzionált a GSC-vel az NB I/B-ben. Jött az ipari melléküzemág, lett pénz pocsékolásig, ment a sze­kér. ujjé NB I! Először pukkadt ki a léggömb. Szinte egyik nap­ról a másikra elszállt a varázslat, 1989 telén el­menekítették a pénzmagot, megroggyant a csapat is. Az őszi bajnokaspiráns ta­vasszal egy pontot szerzett, de olyan sok volt az előző szezonban a begyűjtött pontok száma, hogy kiesési gond nem lehetett. Második dilemma: ma­radjon a csapat szerényebb keretek között, vagy ad­junk túl rajta? „Bölcs” döntés születék: legyen Gö­döllőnek NB I/B-s női gár­dája, ha már a férfiak is előreléptek az NB II-be. Németh András kvalitású edző azonban se égen, se földön, de valakinek edze- nie kell a gárdát. Az „egy­pontos edző” bizonyított, most legyen „öt pontos” egy szezonra. Hűha! Így kiesik a GSC, vissza a si­keredzőt. És lön csoda: 1991 tavaszán szezonba j nők a Németh-csapat, a közép­mezőnyben végeznek. ,A működési költségekhez szükséges anyagiak.— szű­kösen, de — a föld alól előteremtődtek. (Ügyvezetőt dicsérik!) Harmadik dilemma: ugyanaz, mint a második! És van Isten, a Miller sze­mélyében: fű, fa, virág, rét, mi szem-szájnak in­gere: cipő, zokni, bugyi, nadrág, mez, törülköző, fog­kefe — minden Miller már­ka lesz. Felcicomázva az egyetemi csarnok, reklám, propaganda. Szünetekben bemutató; Miller sör in­gyen (de csak a büféig!). Nem egészen egy év: ki­pukkad a második lufi. 1992 tavaszán a Miller an­golosan távozik: SORRY (szomorú). Lesz szpon­zor??? Ígéret most Is van jó adag, tett kevesebb. Baj­nok legyen a GSC? Igen, mert többet ér ... Bajnok lett, irány(?) az NB I. Mennyibe is kerülhet az? Hatmillió, nyolcmillió, tíz­millió? Ennyi pénz nincs a sziklába helyezett emléktábla is megérdemelné a tö­rődést (A szerző felvételei) földön. Ja és a foci, „fű alatt” feljut az NB II-be, az ifi és a serdülő is arany­érmes! Hát az legalább ugyanannyi. Miből? Az egykor gyönyörű na­pokat átélt Bp. Spari eb­ben a bajnokságban ki­árusította jobbjait, né­hány fordulóval a vég előtt — itt a vég. Ki kell rúgni az edzőt! Megtörté­nik - (szerencsénkre!). A Kőér utcaiak mégis ki- botla(ná)nak az első osz­tályból. Pénz meg annyi, mint a pelyva (de csak az NB I-re!). Gödöllőn meg egy kanyi sem, még ar­ra sem, hogy a csapat és vezetői valami aprócskát kapjanak a bajnoki cí­mért. A Spari első osztályú akar maradni, a GSC nem „bír” az lenni. Kézenfek­vő a fúzió? A GSC hozzá- jut(hat) egy kis apanázs­hoz (konkrét összegről nincs tudomásom, hiszen üzleti titok is létezik!), a játékosokat is átveszik (Németh András nem oda, a Fradihoz megy), leg­alábbis szerződés szerint minimum egy fél évig. ígéret van árra, hogy a Spartacus-GSC hazai mér­kőzéseinek egy részét Gö­döllőn játssza (vagy az összes kupameccset). Felte­hetően többszörös érdeklő­dés lenne az agrárcsarnok­ban egy NB I-es női rang­adón (férfiakkal csatol­tan), mint a Kőér utcában a családtagok „szurkolóha­da'’ ... így kerüllek a szép asz- szonyok, lányok, a gazdag házba, így kapcsolódik a lehetőség az adottsághoz! Markó Gábor Mozi Városi filmszínház: Szombat esti frász. Szí­nes , szinkronizált amerikai bűnügyi vígjáték. 18 és 20 órakor. Aszód, autósmozi: Törvényre törve. Színes, szinkronizált amerikai ak- ciófilm. Este fél tízkor. KÖZLEMÉNY Pest megyeiek, figyelem! Bú­torboltunk megnyílt Veresegy­házán. Nálunk fél- és negyed­áron vásárolhat és mindent megtalál. Nyitva: 9—18-ig, hét­gén is! Veresegyház, Cso- mádi út 18/A. (112 039/4K) GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. $ A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. $ Munkatárs: Pillér Éva. $ Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. Q) Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. £ Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents