Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

INDULÓTŐKE Hétről hétre sorvad A kemény és szigorú pénzügyi intézkedések miatt megfogyatkozott a megyében a magánkisipa­rosok száma. Igaz ugyan, hogy az országos átlaghoz képest a megye területén (más régiókhoz viszonyít­va) még mindig több ipar- testületi taggal találkozha­tunk. Mivel nem kötelező az érdekképviseleti szerve­zethez csatlakozni, ez gyak­ran megnehezíti a számsze­rű, pontos becslést. CSAK ÜGYES KEZŰ? A panaszok egyre gyako­ribbak, mondván, nem éri meg-Semmit egyénileg csi­nálni. Az elmúlt negyven évben sem 'volt a társada­lom elismert tagja a me­gyei vállalkozó, csak „affé­le ügyes kezű embereknek” tekintették a gyakran mes­tervizsgával rendelkezőket. A nyolcvanas évek máso­dik felében a megyében 50 ezer kis- és középvállalko­zó iparost tartottak nyil­ván. Mivel sem a megyei önkormányzatnak, sem az érdekvédelmi szervezetnek nincs pontos összesítésük, csak becsülni lehet a szá­mukat. Az mindenesetre tény, a megyei falvak ön- kormányzataihoz egyre gyakrabban fordulnak az emberek vállalkozói igazol­ványért — a munkanélkü­liség elől menekülve. Ta­pasztalataink szerint első­sorban azokban a közsé­gekben növekszik ez a szám, ahol mezőgazdasági termelést műveltek. Az át­alakuló termelőszövetkeze­tekben gyakran egyáltalán nem tudnak munkát adni, akik tehát megpróbálnak saját lábukra állni, kellő indulótőke híján hosszabb ideig nem bírják sokáig a harcot.-Óriási a fluktuáció. A statisztikusok megyei adatai szerint a kiváltott iparigazolványok 35 száza­lékát az első 3 évben visz- szaadják, az első öt évet további 15 százalék sem éri meg. A vállalkozóknak két ok miatt nagyon szorongatott a helyzete: megörököltünk egy rosszul végrehajtott tervgazdálkodást, a valódi piacgazdálkodáshoz pedig törvények kellenek és ta­pasztalatok. Ez utóbbi tel­jesen hiányzik, hiszen a világon ezt a gazdasági utat még senki sem járta meg, amellyel most próbál­kozik hazánk. Azt is be kell ismerni, bizonyos tör­vények ellenkező folyama­tokat váltanak ki, s így rosszul szabályozódik a gazdaság. NEM KÖTELEZŐ A megyében a lakosság tíz százaléka létminimum alatt él, részint ez a ma­gyarázata annak, hogy a kisiparosok szolgáltatásait egyre kevesebb ember igényli. A sok kezdő vál­Qlcsó lehetősé ff a piacszerzésre VOSZ-bemutatóterem a Belvárosban (Folytatás az 1. oldalról.) hogy ne csak a szakmai ki­állításokon jelentkezhesse­nek újabb termékeikkel —, legyen egy hely, ahol az ér­deklődő hazai és külföldi üzletfelek bármikor meg­ismerkedhetnek a magán- és társas kisvállalkozások, produktumaival. Május végén döntöttek, s tegnap már át is adták a Struktúra Székház első emeletén ki­alakított termet, melyben bármely VOSZ-tag havi 1500 forint bérleti díj fe­jében bemutatkozhat. A szervezők remélik, hogy később az anyagot akár ha­vonta cserélhetik. Az első bemutatkozóik kö­zött két Pest megyei vállal­kozóval találkoztunk. A Dinasztia ecset- és kefe­üzem cégtulajdonosa, Ba­lázs Attila budaörsi, míg a míves csézákat, homokfu­tókat, hintákat gyártó Roj- csik manufaktúrát Pilisen találhatja meg a lovat, ko­csit szerető pénzes érdek­lődő. A kft. rendszeresen ren­dez üzleti napokat, legkö­zelebb — szeptemberben — Dobogókőn a Nimród Ho­telben, ezúttal vajdasági kis- és középvállalkozók részvételével. Ide elsősor­ban a fémiparban és fém- feldolgozásban, a műanyag- és gumiiparban, az építő­anyag-iparban és kábel­gyártásban, az állattenyész­tésben, takarmányozásban, gyümölcstermesztésben, il­letve vetőmagellátásban érdekelt vállalkozókat várr ják. B. H. Érvényben: 1992. június 23-án VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételt Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 143,93 146,73 Ausztrál dollár 57,91 59,15 Belga frank (100) 239,84 244,50 Dán korona 12,82 13,08 Finn márka 18,09 18,49 Francia frank 14,66 14,94 Görög drachma (100) 40,43 41,26 Holland forint 43,81 44,67 ír font 131,65 134,25 Japán jen (100) 60.72 61,92 Kanadai dollár 64,53 65,93 Kuvaiti dinár 206,05 271,55 Német márka 49,35 50,31 Norvég korona 12,62 12.86 Olasz líra (1000) 65,25 66,53 Osztrák schilling (100) 701,27 714,87 Portugál escudo (100) 59,47 60,57 Spanyol peseta (100) 78,47 79,99 Svájci frank 54,65 55,73 Svéd korona 13,68 13,94 USA-dollár 77,09 78,65 ECU (Közös Piac) 101,23 103,19 lalkozó óriási konkurenciát jelent a régieknek. A Start- hitel világosan kimutatta, hogy gyakran még azzal az elengedhetetlen intelligen­ciával sem rendelkeznek, amelynek segítségével ki tudnának tölteni egy banki kölcsönigénylő lapot. A megyei szakértők vélemé­nye szerint ma nem azok­ból lesz jó vállalkozó, aki t- nek nagyszerű terveik és piacaik vannak. Az érvé­nyesül, aki szerezni tud agy új vagy használt autót, és belevág a kenyérkeresetet biztosító vállalkozásba. Ezt kevés pénzzel is meg lehet csinálni. Az igényesebb te­rületekhez, például az élelmiszerdiszkont nyitásá­hoz már komolyabb tőkére van szükség. Ügy tűnik, a banki szféra elfelejtette észrevenni, hogy a kis- és középvállalkozónak hosszú futamidejű, alacsony ka­matozású hitelre van szük­sége, hogy életben marad­hassanak. Mit lehetnek az érdek- védelmi szervezetek? Gya­korlatilag semmit. A Pest Megyei Iparkamarának je­lenleg csak 80 tagja van; egyéni vállalkozók, de tár­saságok is jelentkeztek. Ez nem öleli fel a teljes ke- resztmelszetet, hiszen, mint említettük, nem kötelező a tagság. Édes Marianna ál­talános titkár véleménye szerint elsősorban ez az oka annak, hogy nem tud az Iparkamara egységes el­vek alapján fellépni a kö­zös érdekekért. NEHÉZ VERSENY Az IPOSZ megyei szer­vezeténél sem jobb a hely­zet. Mivel havonta változik a taglétszám, már nem is tudják követni, voltakép­pen hány tagja van a te­rületi szövetségnek. Sajnos a kormány vállal­kozásbarát politikája a visszájára fordult: az ipa­ros egyre nehezebben tud beilleszkedni a gazdaság vérkeringésébe, mert egyre nehezebb a piaci körülmé­nyekhez való alkalmazko­dás. Egy-két kivételtől el­tekintve, megállapítható a keserű tény: a megyei kis- és középvállalkozók termé­kei Nyugaton nem verseny- képesek. Ügy tűnik, a megye gaz­dasági állatorvosi lova, a magánkisipar, amely ked­vezmények és támogatás híján hétről hétre sorvad. Ilonka Mária FÁRADT OLAJJAL OLCSÓBB Ha elégett is, energia lesz (Folytatás az 1. oldalról.) megdrágult, s literjét 42 fo­rintért mérik — elkezdett számolni. Ezért jött jókor számára a BAMAGA Kft. felkérése, hogy legyen egy­fajta referenciaüzemelce- tés vállalkozója is. A próbaműködés ered­ményei ígéretesnek mutat­koznak, túltesznek legme­részebb elképzelésein is. A fáradtolaj-felhasználás mel­lett minimálisra csökken az energiafelhasználás költsége. Ahhoz azonban, hogy a Shenandoah beren­dezést folyamatosan üze­meltesse, szükség van egy közel 3 millió forintos be­ruházásra, s aztán jöhet a tüzelés. Egy szezon alatt megtérülnek a beruházási, engedélyezési, szállítási és üzembe helyezési kiadások. Mindenesetre a héten vár­hatóak az Energiafal- ügyelet részéről a helyszí­ni mérési vizsgálatok. A környezetvédelem szak­emberei a jövő héten je­lennek meg a Szabó-birto­kon. A helyi önkormány­zat, valamint a Tisztior­vosi Szolgálat megyei hi­vatala már áldását adta a fáradtolaj-égető berende­Korszerű, környezetkímélő, s ami fontos: gazdaságos. Igaz, áldozni kell a beru­házásra, de hosszú távon megtérülnek a költségek. Ritmus A táj gyönyörű, a levegő éles — a német szakembe­rek mégis idegesek. Sok min­dent nem értenek. Azt pé1- dául, hogy magyar kollé­gáik, akik pedig rászorul­nak az általuk közvetített információkra, miért lan­kadnak az első napok fe­szített tempója után, hoz­zászólásaikban miért be­szélnek mellé, amikor pedig lényegre törően, feszes rend­ben is előadhatnák a té­mát, kérdések helyett miért elemeznek, s elemzések he­lyett miért kérdeznek. Es amit végképp nem értenek az idegenek: a tízperces szünet miért lesz húsz perc. Egyikük — miután a kö­zös konzultáció tanulságait összegezte — azt találta mondani a szakmai tanács­kozás szervezőjének: hiába volt a «agy fordulat, a ma­gyarok még nem találtak igazán magukra, még nem vették fel a ritmust. Azt a tempót, amellyel az áhított jobblét felé igyekezhetünk. Van ebben valami. A gyárigazgatótól a munka- nélküliig mintha túlságosan sokat topognánk egy hely­ben ahelyett, hogy magunk­ra kényszerítenénk az új tempót. A cégvezető pa­naszkodik, mert nincs piac. Az elbocsátott sóhajtozik, mert nincs munka. És vár­nak. Felülről várják a cso­dát, holott kereshetnék a megoldásokat. Igaz, ehhez ki kellene lépni a még ké­nyelmetlenségében is ké­nyelmes állóvízből. Amihez — sajnos — igencsak hoz­zászoktattak az elmúlt év­tizedek. Talán a vállalkozó — s most elsősorban inkább magatartásformára, mint foglalkozásra gondolunk — kezdi megérezni a lényeget Igaz, ennek a típusnak nincs se kényelme, se nyu­galma. Sőt. Még a Merciben sem érzi magát biztonság­ban, tudja, bármikor elve­szítheti. Szemben a Tra­bantban „utazó” nyugalmá­val, aki nagyot nem csúsz­hat. Ö nem. Mi valamennyien azonban — igen. Va. É. A régi módon s a gázolajjal nem sokáig viríthatnának a kálák (Erdősi Agnes felvételei) zés működtetésére, hiszen az előbb említett két cég produkálni tudja a biztos eredményeket. Óhatatlanul is felmerült a bemutató során a kérdés, vajon lesz-e elegendő fá­radt olaj. Azt honnan szer­zik be!? Autószervizek, Áfor-telépek a MÁV, a honvédség, hogy csak né­hány példát említsünk, po­tenciális szállítók lehetné­nek, hiszen óvatos becslé­sek szerint is hazánkban évente legalább 10 millió liter fáradt olaj képződik. Literjéért a vevőnek mind­össze 6 forintot kell fizet­nie, s ugye ez — szemben a 42 forintos gázolajtari­fával — már több mint fantasztikus! Ifjú Szabó József elmon­dása szerint évente 150-200 ezer liter fáradt olajra tart igényt, s azt a sikeres ége­tési vizsgálatokat követően minden bizonnyal be is szerzi.' Kazánját már meg is rendelte, amelyet egy jó nevű szolnoki cég ké­szít el. Magyarországon pillanat­nyilag a BAMAGA Kft. jóvoltából három égőfejet telepítettek régi kazánokra. Az Egyesült Államokban pillanatnyilag 80 ezer ilyen berendezés található. Ha­zánkban még megsaccolni sem lehet azoknak az ille­gális égetőknek a számát, amelyek mindenfajta elő­zetes engedélyek nélkül működnek. Mert ezen a mellékterméken nyerni is lehet, 'S nem is keveset. És még valami. Ha nem lesz elegendő fáradt olaja a kiskunlacházi vállalkozó­nak, akkor megteszi a ven­déglősök, pecsenyesütősök által tárolt használt étolaj is. A környék vendéglősei, lángossütői minden bi­zonnyal örömmel gyűjtik az elhasznált és agyonége­tett étolajat, hiszen azt ed­dig többnyire kiöntötték. Most meg pénzt jelent a számukra. Ilyenkor szokták monda­ni: ja kérem, ha egyszer egy üzlet beindul!? Gyócsi László Egyelőre nehéz megjósol­ni, hogyan alakul a ma­gyarországi vállalkozások száma az elkövetkezendő időben, s ezek mekkora szerepet töltenek be az or­szág gazdasági életében — mondotta Csáti György, az Európai Kis- és Közép- vállalkozások Szövetségé­nek (EMSU) alelnöke az MTI-nek adott nyilatkoza­tában. Mint mondotta, a ma működő félmillió vállalko­zó közül mintegy 400 ezer egyszemélyes vagy családi cég. Egyes becslések szerint ezek egy része — elképzel­hető az is, hogy a fele — rövidesen, egy-két éven be­lül tönkremehet. Igaz, köz­ben újak is alakulnak, kü­lönösen, ha megkezdődik a gazdaság várva várt jövő évi fellendülése. Egyelőre azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az új vál­lalkozói csoportok jelenleg a munkanélküliekből ver­buválódnak, akik nagyon nehezen boldogulnak, hi­szen sokszor csak kény­szerből vállalkoznak. Ha bekövetkezik jövőre a gazdasági fellendülés — amiben Csóti György na­gyon reménykedik —, vár­ható, hogy életképes új vállalkozások alakulnak majd, hiszen 800 milliárd forint van a lakosság zse­bében, illetve kezében, s ha bizalmat szavaznak a gazdaság irányítóinak, nyil­ván szívesebben fektetik be pénzüket. Az is szüksé­ges azonban — tette hozzá az alelnök —, hogy a külső körülmények javuljanak, azaz rendeződjenek a vi­szonyok Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Ro­mániában, hiszen még „lángokban álllnak” a ma­gyar határok, a külföldi befektetők meglehetősen és érthetően bizalmatlanok Csóti György végezetül elmondta: az EMSU ma­gyar tagozata rendszeresen tanfolyamokat szervez, amelyeken a magyar vál­lalkozók tájékozódhatnak arról, mi érdekli a külföl­dieket, milyen vállalkozá­sokhoz lehet külföldi part­nert találni. A Magyar Vállalkozói Kamara tagjai egyébként rendszeresen kapnak tájékoztató listákat arról, milyen külföldi cé­gek keresnek magyar együttműködő partnereket, a külföldi társszervezetek­nek pedig folyamatosan küldenek tájékoztatást a magyar kapacitásokról. 5 A vállalkozások fete hamar tönkremehet

Next

/
Thumbnails
Contents