Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

Megkülönböztetett Antall József miniszterel­nök kedden fogadta Horst Köhler német pénzügyi ál­lamtitkárt, aki Helmut Kohl kancellár személyes meg­bízottjaként tesz körutat a visegrádi hármak vezetői­nél a gazdaságilag legerő­sebb hét ország közelgő müncheni csúcsértekezle­tének előkészítése jegyében — közölte a Kormányszó­vivői Iroda. Köhler elmondta, hogy a müncheni, csúcson a német kormány a világgazdaság elemzését, a növekedés elő­mozdítását. a FÁK álla­maiban és a közép-kelet­európai térségben zajló fejleményeket, a fejlődő világ gondjait és mindezek­kel kapcsolatban a nyuga­ti hatalmak politikájának összehangolását igyekszik a megbeszélések előterébe állítani. Kohl kancellár ed­dig is nagyra becsülte a térség helyzetével kapcso­latban Antall Józseftől ka­pott értékeléseket, s most is szeretné megismerni a magyar, a csehszlovák és lengyel álláspontot a csúcs témáival kapcsolatban. Antall József részletesen kifejtette a magyar kor­mány felfogását a felvetett kérdésekről. Aláhúzta, hogy kezelést! a három visegrádi ország gazdasági fejlettségi foka, kulturális, földrajzi hely­zete, életszínvonala . foly­tán magkülönböztetett ke­zelést tesz szükségessé. Az átállás a piacgazdaságra súlyos áldozatokat köyetel a lakosságtól, és egyik or-. szág sem képes, saját erejé­ből sikeresen megoldani e feladatot összehangolt, ha­tékony külső segítség nél­kül. A magyar kormány a müncheni csúcsértekezletig még további érintkezésben marad a részt vevő orszá­gokkal álláspontja megvi­lágítására. Évzáró a Közép-európai Egyetemen Az igazság igénye összekötő kapocs Befejeződött a Soros-ala­pítvány által létrehozott Közép-európai Egyetem el­ső történelemkurzusa Buda­pesten. A posztgraduális tanfolyam tapasztalatairól Hanák Péter történész, az ELTE tanszékvezető pro­fesszora tartott kedden saj­tótájékoztatót. A most záruló első évfo­lyamon 16 fiatal tudós és tanár vett részt a régió tíz országából, a. tanárokat amerikai és európai szak­emberek közül toborozták. A kurzus témái között olyan történeti kérdések szerepel­tek. mint az 1848-as közép­európai , forradalmak, az 1918 utáni újjárendezés, a kis utódállamok Közép- Európájának súlyos zavarai a fasizmusok, a kommunis­ta uralom négy évtizedé­nek problémái, valamint a mostani demokratikus át­alakulás kritikus pontjai. Hanák Péter elmondta: reméli, hogy a tanfolyam hozzájárult a régió megbé­kéléséhez és az európai in­tegrációhoz, amely nem jö­het létre nemzetek közötti konfliktusok közepette. Be­bizonyosodott, hogy a fiata­lokban az igazság iránti érdeklődési igény sokkal erősebb, mint a nemzeti el­lentétek szétválasztó ereje. A Közép-európai Egyetem jövőre 35, negyedévet vég­zett diák számára indít mesterkurzust. Terveik kö­zött egy közösen kidolgo­zott „közép-európai” közép­iskolai történeíemtankönyv megalkotása is szerepel. A szervezők nagyon remélik, hogy az új egyetem érdem­legesen hozzájárul egy nagy tudású, európai látó­körű, a megbékélést vállaló és képviselő értelmiség képzéséhez. A növényfajta-kísérletezés centenáriumán — A magyar gazdatársa- dalom jelentős évfordulót ünnepel. 1892-ben Moson- magyaróvárott az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár kezdeményezésére állítot­ták be az első növényfajta­' Április végéig majdnem 100 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforga­lomban — közölték kedden az MTI érdeklődésére, a Magyar Nemzeti Bankban. A bevétel ez idő alatt 226,6 millió dollár volt, míg a kiadás 130,4 millió dollár, az aktívum tehát 96,2 mil­lió dollár. Csak áprilisban 65,7 millió dollár volt a be­vétel, míg tavaly ugyaneb­ben a hónapban 58,9 mil­lió dollár. Tavaly az első négy hónapban 84,1 millió dolláros bevételi többlet keletkezett. Kényelmes állapot? kísérleteket. Ezzel a lépés­sel kezdődött Magyarorszá­gon a hivatalos fajtakísér­letezés, majd az itt elért eredmények és tapasztala­tok birtokában az állami fajtaminősítés — emlékez­tetett Göncz Árpád köz- társasági elnök kedden a magyar növény fajtakísér- letezés centenáriuma alkal­mából, kezdődött jubileumi ülésszakon az MTA várbe­li kongresszusi termében. A jubileumi ülésszakon áttekintették a magyar nö­vényfajta-kísérletezés 109 esztendejének fontosabb állomásait, az agrárkutatás és rpűszaki fejlesztés kap­csolatát, valamint a Mező- gazdasági Minősítő Intézet feladatait az európai integ­rációban. Ezt követően a fajtakísérletezésben kitűnt szakembereknek emlékér­met, illetve emlékplaket­teket nyújtottak át. A méltán népszerű heti televíziós folyóiratban nyilatkozik a munkaügyi miniszter." Elmondja, itt az ideje, hogy megszigorítsák a munkahelyüket elveszí­tők ellenőrzését. Erre nem­csak azért van szükség, mert kiapadóban a szolida­ritási alap, hanem azért is, mert nem minden munka- nélküli -— munkanélküli. A miniszter példával ;s szol­gál — a minap ellenőrzött kft. 41 dolgozója közül 22 munkanélküli-segélyen vo.t. közöttük á két vezető. Má­sik példa megyénkből: a gödöllői munkaközvetítő­ben mostanában már az is előfordult, hogy az égjük munkanélküli a szomszéd­jával küldte be az igazoló lapját lepecsételletni, mi­szerint ő még mindig nem tudott elhelyezkedni. Munkanélküliség valóban létezik ma ebben a hazá­ban. ez az egyik legna­gyobb gondja a kormány­zatnak. Ez egy nagy igaz­ság — mint ahogy igaz az is, nem talált még fel a történelem olyan kormányt, amely egy ekkora ügyet a fegyelmezett állampolgárok nélkül meg tudott volna oldani. Kezdődik a dolog ott, hogy a vállalatok, vállalko­zók nem jelentik be, mikor, hány embert tettek az ut­cára. Tehát még naprakész statisztika sem készíthető, a munka nélkül maradt do>- gozó fel sem kerülhet a se­gélyezési listára. Aztán fölkerül a listára — s el­megy feketemunkára. Napi 1000-1200 forint. — Min­denki jól. jár, a vállalkozó, mert a munkanélküli után nem kell társadalombizto­sítást fizetni, a munkát vál­laló, mert nem kell adózni, s van segély melletti jöve­delme. Ö rdögi kör ez. rengeteg látható és láthatatlan szállal megrajzolva. A szá­lak ritkítása, újraszövése ismét csak a kormányra marad, s lesz majd kit-mit szidni a megszigorított el­lenőrzések, lebukások miatt. Végezetül egy tavalyi adat: Németországban a feketemunkát végeztetők egyszeri büntetése 10 ezer márkára emelkedett. Fizet­ni helyben, az ellenőrzés­kor kell, fellebbezés nincs. Ez a megoldás kell nekünk is? ^ h. z. Szauter Rudolf (MDF), Pilisvörösvár és környéke országgyűlési képviselője nemrég jött haza a Német Szövetségi Köztársaságból, ahol az Országgyűlés em­beri jogi bizottságának tag­jaként vett részt egy kisebbségekről és a mene- küllügyről szóló konferen­cián. Azon dohog, hogy Bonnban Magyarország kisebbségi politikáját e.gy felszólaló Ceausescu nem­zetiségi politikájánál rosz- szabbnak minősítette, elő­adásában többször hivat­kozva Hambuch Gézára, a Magyarországi Németek Szövetségének elnökére. Maga a román delegátus kérte ki, hogy Ceausescut pozitív színben tüntessék fel. Az előzmény a hazai saj­tóból jól ismert. Hambuch Géza a Schwäbische Zei­tungban megjelent interjú­ban rendkívül éles bírá­lattal illette a magyar kor­mány kisebbségi politiká­ját. Ebben azt állította, hogy hátrányos megkülön­böztetés sújtja a magyar- országi német kisebbséget, nincsenek óvodáik, általá­nos és középiskoláik — és nincs parlamenti képvise­Kedden az Országgyűlés elfogadta a kisgazda „har­mincötök” frakciójába tar­tozó két képviselő által a szövetkezeti átmeneti tör­vény módosítására benyúj­tott javaslatot. Ezentúl vé­teli jog illeti meg a szövet­kezeti földekre azokat, akik szövetkezeti szakcsoport tagjaiként vagy haszon­bérlőként legalább öt éve használnak egy adott föl­det, valamint a szövetke­zeti tagokat megváltott földjükre, ha azt a meg­váltás óta megszakítás nélkül használják. A kár­pótlásra jogosullak a vé­telárat kárpótlási jeggyel is kiegyenlíthetik. További módosítás, hogy a kárpót­lásra jogosultak átadhatják kárpótlási jegyüket a szö­vetkezeinek, melynek elle­nében a gazdaság a megfe­lelő aranykorona-értékben termőföldet ad nekik rész­aránytulajdonban. Ha a tulajdonosok többféle jog­címen és földalapból jut­nak részaránjtulajdonhoz, a földhivatalnak a tulajdo­nos kérésére össze kell vonni a kérelmező ilyen földtulajdonát. A parlament nagy több­séggel elfogadta a nemzeti gondozásról szóló törvényt, amely szerint azok része­sülhetnek nemzeti gondo­zási díjban, akik 1944. már­cius 19-e és 1989. október 23-a között jogtalanságok következtében vagy az el­lenállási mozgalommal, il­letőleg az 1956-os forrada­lommal összefüggésben szenvedtek maradandó fo­gyatékosságot, súlyos egész­ségkárosodást. Tegnap a T. Ház lezárta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványról szóló tör­vényjavaslat részletes vitá­ját. A képviselők ugyan­csak tüzetesen megtárgyal­ták a gazdasági bizottság által a kárpótlási jegyek termőföldre váltásának szabályairól benyújtott tör­vényjavaslatot. A kisgazda „harmincötök” frakciójá­ban lévő Szabó Lajos el­mondotta, a frakciónak si­került megállapodni a kor­mányzat képviselőivel, hogy a törvénybe bekerül­jön az árveréseket megke­rülő megegyezés lehetősé­ge. Lakos László (MSZP) Pest megyei képviselő sze­rint a módosításokkal az eredeti tervezet sokat rom­lana. Ezzel a témával foglalko­zott Kánya Gábor (MDF), Vincze Kálmán („harminc­ötök") és Glattfelder Béla (Fidesz) sajtótájékoztatója, amelyen hangsúlyozták, a hat párt megegyezésén ala­puló törvényjavaslat hiányt pótol, melynek alapján könnyebben termőföldhöz juthatnak mindazok, akik gazdálkodni szeretnének. A nyári szünet előtt utolsó alkalommal inter­pelláltak a képviselők, majd mentelmi ügyekben hoztak döntéseket, felfüg­gesztve Balás István (MDF), Eörsi Mátyás- (SZDSZ) és Totgyán József (FKGP) mentelmi jogát. A képviselőház elfogadta az ideiglenesen állami tu­lajdonban lévő vagyon ér­tékesítéséről, hasznosításá­ról és védelméről szóld törvényt, amely az úgyne­vezett privatizációs tör­vénycsomag második jog­szabálya. A Ház ezzel be­fejezte a nyári szünet előtti munkáját. Az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszaka augusztus 29-én folytató­dik. Csápé vagy Rótt A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti cso­portja az Országgyűlés nyá­ri rendkívüli ülésszaká­nak végén választja meg új vezetőjét — tudta meg az MTI munkatársa ked­den, a képviselőcsoport éj­szakába nyúló ülése után. A Füzessy Tibor miniszte­ri kinevezése miatt meg­üresedett posztért már csak két jelölt, Csépe Béla — a társadalmi szervezetek támogatásáról döntő bizott­ság elnöke — és Rótt Nán­dor — az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságá­nak elnöke — van verseny­ben. Elkülönített / milliárd Hitel a vállalkozóknak A magyar hitelezési gya­korlatban általánosan ta­pasztalható „elvi segítség” helyett gyakorlati segítsé­get nyújthat a vállalkozá­soknak az az egymilliárd forint értékű elkülönített hitelkeret, amely július 1- jétől vehető igénybe az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara és a Budapest Bank megállapodása alap­ján — tájékoztatta az MTI-t kedden az IPOSZ Magyar Kézműves Kama­ra. A hiteleket 60-nál keve­sebb alkalmazottat foglal­koztató egyéni vállalkozók és azok az 50 százalék fe­letti magántulajdoni há­nyaddal rendelkező társas vállalkozások vehetik igénybe, amelyek tagjai az IPOSZ-hoz tartozó ipartes­tületeknek. Egy vállalkozó 100—400 ezer forint hitelt igényelhet legfeljebb 9 hónapos lejárattal és a mindenkor érvényben lévő rövid lejáratú hitelkama­tokkal. A bank a hitel- nyújtáshoz 150 százalékos fedezeti követelményt tá­maszt. Biztosítéknak szá­mít az ország több terüle­tén, az ipartestületek mel­lett már működő, Bizalom Garancia Egyesületek kész­fizető kezességvállalása is. A tavalyi gyakorlattal el­lentétben, idén csak azok az ipartestületek rendel­keznek javaslattételi joggal a hitelkérelmek banki be­fogadására, ha az általuk korábban javasolt körben nincs jelentős lejárt hitel- állomány. A hitelképessé­get a bank vizsgálja, és egyszerűsített ügymenet­ben hozza meg a hiteldön­tést. Megkérdeztük a képviselőt Igaztalan vádaskodás lőjük. Még azt sem zárta ki, hogy megnőhet a Né­metországba visszatelepülő németek száma,. ha nem látnak lehetőséget nemzeti identitásuk megőrzésére. A parlamentben lévő nyolc, német nemzetiségét vállaló. képviselő közül öten nyílt levélben vála­szoltak Hambuch Gézának. Az aláírók egyi.ke volt Szauter Rudolf is, aki az ott közöltek szellemében nyilatkozott lapunknak. A képviselő maga sem tagadta, hogy nehéz hely­zetben vannak a hazánk­ban élő nemzetiségek mind az azonosságtudat, mind az anyanyelv tekintetében. Valóban hiányzik a megfe­lelő iskolai rendszer. Ezen még az új, pozitív diszkri­minatív kisebbségi politi­ka sem tudott két év alatt túl sokat javítani. Hiá­nyoznak a németül jól be­szélő, szaktárgyaikat is így tanító pedagógusok. Ezért is érthetetlen bizonyos kö­rök türelmetlensége. A német parlamenti de­legáció sajtótájékoztatóra kiadott nyilatkozata pont­ról'pontra cáfolta Hambuch Géza állításait. Ök példa nélkülinek ítélik, hogy Ma­gyarország nemcsak a na- zai németséget kárpótolja — minden más állampol­gárhoz hasonló mértékben —, hanem még a csopor­tosan elűzött németséget is bevonja a kárpótlásba. A szövetségi tanácsban és a szövetségi parlamentben is beszéd hangzott el, amely példaképül állította a ma­gyar eljárást. A képviselő különösen károsnak ítélte - Hambuch kijelentéseit, hiszen abban az időszakban voltak a felvidéki választások, Ro­mániában az ősszel lesz­nek, és az ott élő magyar­ságnak sokat árthat az ilyen megnyilatkozás. A magyar állam — anyagi erejéhez mérten — jelen­tős összeggel támogatja a nemzetiségi szervezeteket, költ kiadványaik megje­lentetésére, az iskolaügy­re, kulturális csoportjaik pályázatokat nyerhetnek. Lényegesen több ez a le­hetőség, mint amit eddig bármikor kaptak a kisebb­ségek. Az új parlament két év alatt hatpárti konszenzus­sal foglalkozott a nemzeti­ségekkel.. Ebből a nehéz helyzetből úgy lehet kilá­balni, ha a mindenkori kormányzat aktív kisebb­ségvédelmi politikát foly­tat, és továbbra Is kom­penzálja hátrányukat. Szauter Rudolf ismétel­ten hangsúlyozta, hogy határozottan ártott az or­szág tekintélyének és a ha­tárainkon túli magyarság­nak ez a nyilatkozat. A Magyarországi Németek Szövetségének inkább azt kellene ellenőriznie, hogy a megszavazott pénzek' jó helyre kerülnek-e. (t. t.) Idegenforgalmi aktívum Fimshen a törvényhozók Kik lehetnek a nemzet gondozottjai?

Next

/
Thumbnails
Contents