Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-23 / 147. szám
GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1992. JÜNIUS 23., KEDD Fórum az abortuszról Az egészet kell szabályozni Az élve születések és a halálozások kedvezőtlen aránya miatt évente félszázezerrel kevesebben tekinthetünk egy boldogabbnak remélt új esztendő elébe. Körülbelül kilencvenezer magzat különböző okoknál fogva esélyt sem kap arra, hogy belekóstolhasson hétköznapjainkba. Az MSZP isaszegi szervezetének fórumán az abortuszkérdésről, a népesedéspolitika és a családtervezés problémáiról és lehetőségeiről volt szó. Körösfői László ország- gyűlési képviselő bevezető szavai után bemutatta a fórum vendégeit: dr. Czeizel Endre genetikust, dr. Kovács Pál országgyűlési képviselőt, a parlament egészségügyi, szociális és család- védelmi bizottságának titkárát, valamint dr. Kökény Mihályt, a Kardiológiai Intézet igazgatóját, a Szocialista Párt szociális és egészségügyi ügyvivőjét, aki a szakmai vitát vezette. NEM AKTUÁLIS Dr. Kökény Mihály három kérdést tett fel a vendégeknek, melyekre az orvos, illetve a politikus állásfoglalását várta. A kérdések a következők voltak: — Miért aktuális kérdés Magyarországon az abortuszé; egyáltalán jó-e, hogy aktuális? — Milyen szabályozást tartanak szükségesnek? — A tudomány, a politika és a társadalom folyamatai fejlődésének tükrében mi várható öt, illetve huszonöt év múlva e kérdésben? Dr. Czeizel Endre szerint az abortuszkérdés aktualitására nemet kell mondani, mert egy társadalomnak akkor van joga törvényt hozni a nemkívánt terhességekről, ha előzetesen megteremtette a körülményeket azok elkerüléséhez. Egészségkultúránk még nem tart ott, hogy a védekezés lehetőségeit mindenkivel megismertethesse, pedig a törvény csak a teljeskörű ismeretterjesztés eredményességét követően, aktuális. A genetikus-professzor elfogadja az egyház és a feministák álláspontját; az emberek felvilágosításában szerepet tulajdonít nekik. Az abortuszok magas szármának mintegy tizedrésze orvosi okokból végzett beavatkozás (az anya veszélyeztetettsége vagy a magzat károsodása miatt kell GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 1». • A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. 9 Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 21M. Telefax és telefon: (28) 20-796. G Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. 10 elvégezni), hiszen az anyának joga van egészségesen szülni, a gyermeknek egészségesen születni. Véleménye szerint minden szigorítás a nők jogai ellen szólna, ezért a jelenlegi gyakorlat törvényerőre emelését tartja célszerűnek. Az abortuszt betiltani nagy bűn lenne, hiszen a gazdagok Bécsbe, a szegények pedig a kuruzslókhoz mennének, ami — az utóbbiak nagyobb számából következően — a romániai helyzethez vezetne, ahol ugrásszerűen megnőtt a fiatal nők halálozási aránya, miután megtiltották a terhességmegszakítást. A jövőről az orvos csak optimistán nyilatkozhat, derült ki Czeizel doktor szavaiból. öt év múlva mindenképpen kevesebb abortuszra számít, s talán lehetőség nyílik olyan gyógyszerek alkalmazására, melyek a nemkívánt magzat felszívódását eredményezik. Előnye, hogy veszélytelenebb a műtétnél — inkább morális hátránnyal bír, hiszen a védekezést sokan félvállról fogják venni, holott a tabletták nem helyettesítik azt. JOG AZ ELETHEZ Hosszabb távon a családsegítő központoké a jövő, jelentette ki a genetikus. Nem szabad elhanyagolni az oktatást sem, ezért az orvosok, a pedagógusok és az egyház összefogásának jelentőségét emelte ki. Bár futurisztikusnak tűnik, nem tartja lehetetlennek az amerikaiak 2010-re tervezett lombikbébi-programjá- nak majdan haza; bevezetését: e megtermékenyítési móddal minden betegség és torzulás kiküszöbölhető. Dr. Kökény Mihály hozzátette: vigyázni kell a magzat jogi státusának megítélésénél, hiszen nem mindegy, hogy a fogantatástól vagy az azt követő 72. órától számítják-e az embrió élethez való jogát. Dr. Kovács Pál leszögezte: az élve született magzat a fogantatásig visszamenőleg jogképes, így az érvényben lévő miniszteri szintű szabályozás felülvizsgálata szükségessé vált; ez ügyben bizottsága az Alkotmánybírósághoz fordult. Az utóbbi évtizedekben harmincöt ország dolgozta át a terhességmegszakítást szabályozó paragrafusokat, ezek általában liberálisabb törvények voltak. Minden ilyen esetben felmerül az állam beavatkozási jogának kérdése. A képviselő szerint ezt a jogot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az anya megtelelő lehetőségek közül választhat. Minimális programként a jelenlegi állapot törvényerőre emelését jelölte meg^ de ennél többre van szükség: a családtervezés egészét kell szabályozni, jelentette ki dr. Kovács Pál. A kormány októberben, az új egészségügyi törvénytervezet részeként kívánja tárgyalni az ügyet — a képviselő szerint ez rossz megoldás lenne, az abortusz- törvényt önálló egységként kellene kezelni. SíETSEG NÉLKÜL A jövő távlatait dr. Czeizel Endréhez hasonlóan az idén megalkotásra kerülő törvény tartósságával, valamint a családi életre nevelés iskolai oktatásával és a tanácsadói hálózat ki- szélesítésével jellemezte. Dr. Kökény Mihály hangsúlyozta: bár az MSZP nem készített olyan részletes tervet, mint az SZDSZ, pártja felelősséggel liberális nézeteket vall az abortusz kérdésében. Nem szeretnék, ha a tervezet tárgyalásakor az idei költségvetés elfogadásához hasonlóan kicsúsznának az időből, ami elhamarkodott törvényalkotáshoz vezetne. A fórum befejező részé- ben'a vendégek a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Dr. Kovács Pál az egyik kérdésre válaszolva megjegyezte: sajnálatos, hogy a parlament padsoraiban kevés képviselőnőt találni, de a férfi képviselők igyekeznek minden nő számára megnyugtató törvényt alkotni. Hídi Szilveszter A TÚRÁI OVODABAN Vácegresi gondok Gyermeklakodalom Amikor arra kértem Erdélyi Sándornét, a túrái II-es számú óvoda vezetőjét, hogy a minap megrendezett óvodás gyermeklag- ziról beszélgessünk, egy fénymásolt papírlapot terített elém, és magyarázatul hozzáfűzte: — A gyermeklagzi szerves része annak az egész éves hagyományápoló programnak, amelyet immáron közel egy évtizede alkalmazunk munkatársaimmal. Március idusán nagyszabású huszárjátékot adunk elő, amely a toborzóval veszi kezdetét. A kisgyermekek korhű jelmezekben vonulnak a ’48-as emlékműhöz, ahol elhelyezik virágcsokraikat. Ezután a húsvéti népszokásokkal ismerkedünk. A tojásfestéstől a locsolóversek megtanulásáig sok minden szerepel programunkban. Nem feledkezünk meg a májusfa- állításról sem, valamint a tél búcsúztatásáról is tervezünk hangulatos foglalkozást. A nyári terveink között szerepel a gyermeklakodalom, de ilyenkor teszünk látogatást a falumúzeumban, sor kerül a rongybabakészítésre is. Ősszel a nád- és szárkunyhó építése teszi hangulatossá mindennapjainkat, a szüret környékén megrendezzük hagyományos szüreti felvonulásunkat és bálunkat is. Nagy izgalom kíséri a töklámpa készítését és annak „beüzemelését”. Az ősz a nagy vásárok időszaka is, ez sem marad ki programunkból. Téli rendezvényeink középpontjában természetesen a Mikulás-várás és a karácsony bensőséges előkészítése áll. — A gyermeklagzi napján Túrán sokan kémlelték a reggeli órákban aggódva az eget. A szántóvetők és kertészek kiadós, egész napos esőt reméltek, míg a mi kisgyermekeink szerették volna, ha a napocska mutogatná magát, mivel a lakodalomhoz kell a jó idő is — emlékezett az óvodavezető. — Végül is mind a a két kívánság teljesült, mert bár borús volt az idő egész nap, és néha esege- tett is kissé az eső, de a lakodalomnak ez nem jelentett akadályt. Csorba Krisztián, a vöEskiivőrc megyünk most! (A szerző felvétele) fély vette át az esküvőre induló násznép irányítását, miután a jól ismert rigmusokkal elbúcsúztatta a menyasszonyokat és vőlegényeket, szüleiktől, testvéreiktől, rokonaiktól és az ismerősöktől. A lakodalom két összeházasulandó ifjú párral büszkélkedhetett Megyeri Ricsi és Kókai Laci határozta el, hogy „oltár elé vezeti” e napon Pásztor Erzsikét és Boda Bettit. A „pap”, Svehla Norbert nagycsoportos már várta az ifjakat a diófa alatt, ahol évek óta zajlanak az esküvői szertartások. Nagyon izgalmas volt a gyűrűváltás, majd „átvette a szót” a muzsika, mindenki táncra perdült. Ezután került sor a lakodalmas ebédre. — A sok-sok népi ruha honnan került elő? — Általában a gyermekek zömének o szülők megvarrják a ruhákat, hiszen többször is szükség van annak használatára. A falumúzeum is segít rajtunk: az egyik menyasszonyi ruhát onnan kölcsönöztük. A felöltöztetésnél is segítenek a szülők, és természetesen a kolléganők is. Szinte valamennyien tu- raiak, jól ismerik a népszokásokat. Maguk is rendelkeznek népi ruhákkal, és be is öltöztek a lakodalomra. A nagymamák pótolhatatlanok voltak a menyasszonyok szakszerű felöltöztetésében, az utolsó ránc elsimításáig. Takács Pál Június 23-án: Városi filmszínház: Sznperman I. Színes, szinkronizált amerikai sci- fi. 18 és 20 órakor. Aszód, autósmozi: Kipurcant a bébicsősz. Színes, szinkronizált amerikai vígjáték. Este fél tízkor. Ugye lesz segítség? Nemrégiben Vácegresen jártam. A falu italboltja előtti téren nyúlfelvá- sárlás miatt sorakoztak a tenyésztők. — Kell a mellékes, és a nyúlnak jó ára van. Nálunk nem válogathat senki a munkában, hiszen a világ végén élünk! — mondták az asszonyok. Benyitottam a kocsmába. Meglepett az üzlet rendje. Kávét kértem, és mint mindig mindenütt, itt is beszélgetést kezdeményeztem a reggeli után kávézó, söröző polgárokkal. Pilcács János vitte a szót. A keménykötésű, hangos férfi szavainak igazát felesége és hallgatói bizonygatták. Arra biztattak, jegyezzem, amit hallok, aztán írjam meg az újságban, mert a szavaikat nem értik, vagy nem akarják érteni az illetékesek. Talán ha olvassák, a panaszt, orvosolják a bajt. Szaporán jegyeztem Pi- kács János szavait. — Nyolc hónapja családi okok miatt Versegről költöztünk Vácegresre. Verseg sem nagy falu, de ott az üzletben mindent kaptunk. Jó volt az ellátás, gazdag a választék. És mit találtunk Vácegresen? Egyetlen üzletet, ahol minden drágább, mint más falvakban. Á kereskedő megteheti. Ma már szabadáras minden termék. Konkurencia nincs, ezért könynyen hozzánk vágja a szót: — Menjetek máshová! Keressetek másik boltot! Megfogadnánk a tanácsot, mennénk, de hát hová? Hétfőn rákényszerülünk az utazásra, mert ez az egyetlen üzlet sem nyit ki. Bizony, lehúzzák a redőnyt szombat délben, és csak kedden nyitnak. Iiyenkor aztán nincs kenyér, nincs tej. Mehet az asszony,, vagy mehetek én Galgamácsára vagy Erdőkertesre, esetleg Veresegyházra. Az autóbusz oda- vissza 52 forint. Ha egy hónapban csak négyszer — ennyi hétfő van! — kényszerülök buszra ülni, 208 forintot fizettem ki fölöslegesen. Pedig nálunk négy gyerek meg öt unoka ellátásáról kell gondoskodni. Minden fillérbe kapaszkodunk, hogy tisztességgel megéljünk, ne szoruljunk segélyre. Azt mondják, vegyem meg a tejet szombaton. Ilyen időben — ha hűtőbe rakom, akkor is — meg- savanyodik, összemegy. Es a kenyér? A szombati friss, ropogós héjú kenyér hétfőre beszárad, morzsálődik. Nyolcszázan élünk Vácegresen. Az itt lakók közül senki nem akar másodrendű állampolgár lenni. Miért büntetnek minket? Nincs üzletünk. Nincs iskolánk se. Nincs rendszeres húsellátása a falunak. Különben nekem mindegy. Már árulom a házam, s megyek tovább. Mit tehetnék? És a társaim mit tehetnek ? Reménykedünk a megoldásban. Bizakodva néznek felém. A tekintetük kérdezi: — Ugye lesz segítség? Fcrcsik Mihály
