Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20 / 145. szám

BÖKÖK (Foci-EB) A képernyőre bámu­lunk estig, pedig hittük (bácsik, nénik): már az elején ráununk, hiszen a fiúk is itthon nézik..; ★ (Nyaralás) Hol lehet olcsón, és mégis szépen? Maradjunk itthon, kísérletképpen? De hisz’ a gyerek mindenhol éhes, s kinőtt cipője sem exportképes. ★ (Szerepálom) „Kizökkent az idő, — ó, kárhozat!’’ Párdon!... Miért én legyek áldozat? Az időt tolja helyre majd a dán — ám a taps enyém, úgy, mint hajdanán ... ★ (Húsbavágó) A hentes valami fülest hallott, belepirult, s menten bél-színt-vallott. Azóta hiszi, hogy legjobb a szója, és igy lett annak buzgó szószólója. ★ (Mai mese) Az öreg halász elsőre a kis haltól nyugati kocsit kért, majd egy házat, csodást. mely dombon áll, távol a városi zajtól... Harmadszorra: jövedelemigazolást. Waller Béla MONOPÓLIUM IGAZSÁG ÉS ÉRTELEM VÍZSZINTES: 1. Csokonai Vi­téz Mihály megállapításának első része (zárt hetük: A, Z, R, L. O). 14. Fütyülő. 15. Futva elküld. 16. Mely időtől fogva? 18. Olaj zöld színárnyalat. 19. A germanium vegyjele. 20. Bor­sod- Abaúj-Zemplén megyei község. 21. Esőh álló. 23. Lavór­ban van! 25. ... -Lussac: fran­cia fizikus, kémikus. 26. Sport- öltözet. 28. Főrangú költő a 18. században (László). 31. Művel- lető igeképző. 33. Ósdi. 35. Áb­ránd. 36. Csodálkozás. 38. Ko­csikísérő. 40. Szalámiszelet! 42. Kortárs azeri író. 43. Mohón evő. 44. A csók vége! 45. Szó szerint kiemelt szövegrész. 47. Egyedüllét. 48. A mák termé­se. 49. Városi közlekedési Gázá­hoz. 51. Néma busa! 52. Le­kaszált gabona sora, névelővel. 54. Ragadozó hal. 55. Friss kel­tezésű. 56. Messzire. 53. Lírai vers. 59. Meredek folyószegély. 60. Súlyarány röv. 62. Női név rövid alakja. 64. Hű társ a baj­ban. 66. Ravasz labdatovábbí­tás a teniszben. 69. Szoknya é3 káposzta is van ilyen. FÜGGŐLEGES: 2. Versenyt meghirdetett. 3. Északi határ­folyónk. 4. Sportfogadási szel­Kicsiknek, - nagyoknak Pepita, a táncosnő, mint szövetminta A ma már közkeletű pe­pita elnevezés kockás min­tát jelent, amelyen sötét és világos, kiváltképpen feke­te és fehér kockák válta­koznak sakktáblaszerűen. Főképp szövetmintát jelent, de van pepita (fedelű) fü­zet is. A szót először Füredi Ig­nác Közhasznú idegen sza­vak szótára, a szószármazás és kiejtés megjelölésével (Bp. 1892.) szótározta .koc­kázott, karírozott’ jelentés­ben, majd Radó Antal Ide­gen szavak szótára 1903- ,apró kockás keimé’-nek értelmezte. Jókainál már előfordul Az új földesúrban: „Csak ismerem tán ... azt a pepi­tarokolyát azzal a zöld bár­sony tükörrel elől ■..” A szó Pepita de Olíva spanyol táncosnő kereszt­nevének köznévvé vált alakja. A művésznő 1853, augusztus 26-án érkezett Pestre, jövetelét azonban megelőzte híre. Annak az évnek a tavaszán Berlinben csak Pepitáról volt szó, jú­niusban pedig már Bécset fogta el a Pepita-mámor. V ... y a Délibáb hasáb­jain július 22-i kelettel így harangozza be a pestieknek művésznőt: „... van Becsben egy újság, amely­nek látására a boltossegéd félre dobja rőfjét, a mes- terlegény kaptafáját, varró­nő tűjét, a borbély beretvá- ját,... az egész bécsi világ a Károly-színház felé ro­han látni, bámulni, dicsőí­teni a Madridi Királyi Színház első táncosnőjét, Senora Pepita de Olivát. Fellépésére ezrek gyűlnek a Károly-színigazgató éhes zsebeibe,... dicsőített ne­vére az egész Bécs mű- és díszraktáraiba^ díszelegnek az Oliva-csipkélt, a Pepita­vény. 5. Becézett Ilona. 6. Étel­ízesítő. 7. Tonnasúly, rüv. 8. Sokáig vízben maradó. 9. _ A Balatonba ömlő folyó. 10. Ét­olaj. li. A tantál és a vana­dium vegyjele. 12. Páratlan tu­sa! 13. Összegubancolódott géz! 14. A költő megállapításainak befejező része (zárt betűk: A, Z, G, I.). 17. Trafikáru. 21. Az értékénél olcsóbban. 22. Kita­nít. 24. Iíortárs színész, író (Flórián). 27. Drótdarab! 29. Az ópium régi neve. 30. Kihalt nagy testű galambfáj. 32. Har­cias nő. 34. Drámai szerepeket alakító színésznő. 37. Az urán és a neon vegyjele. 39. Annál mélyebbre. 41. Az egyik ke­mény hangnem. 43. 18. századi költő, író (Ferenc). 46. Értékes trópusi fafajta. 47. Vízben meg­tisztító. 50. Fél perc! 51. Kéz­fogás jelzője lehet. 53. Mágnes.- ség. 55. Makó folyója. 57. Blau; monodráma címe. 59. Hagymájáról híres alföldi vá­ros. 61. Az asztácium és a nit­rogén vegyjele. 62. Import, rö­viden. 63. Megkülönböztető jegy. 04. Pest megyei község. 65. Fiataloknak szóló tévémű­sor volt, röv. 67. Előadó. 68. Mértékegységrendszer. 69. Fo- léje. A június G-i rejtvény helyes megfejtése: Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, Vannak-e értékei, hanem az is, vannak-e értékeinek megbecsülni. A beküldött megfejtéseket csak nyílt levelezőlapon fo­gadjuk el. 200 forintos vásárlási utal­ványt nyertek: özv. Tímár Jó- zsefné, Vác, Zrínyi u. 2., Tresz- kai Barna, Cegléd, Sajtó u. 12., Bárdos Ervin, Gödöllő, Béke u. 7., Nagy Lajos, Nagykőrös, VIII., Katona u. 10., Benkéné Beck Mária, Albertirsa, Baj- csy-Zs. u. 3., Szabó .Jánosné, Dunakeszi, Király u. 18., Bo­ros László, Tábortálva, Tartsay V. út 15/3., Sebestyén Balázsné, Hcrnád, Vácadi űt 80., Volen- tics I.ászióné, Sződliget, Szent István u. 2., Benedek István- né, örbottyán I., Arany 5«. kalapok, az Oliva-koszorúk, a Pepita-fodrok.” Táncáról imigyen árado­zik: .,... a szín közepén fe­jét kissé félrehajtva művé­szi állásba helyezé magát, aztán két karjait felemel­ve, zenetaetra csörgetve hátra, jobbra, balra és elő­re lejtett. aztán megállva jobbra és balra lifoegteté kezével fehér fodrú ruháit.” Július 29-i záró fel­léptének záróaktusáról ugyanott ezt olvashatjuk: „ ... a vidor kinézésű, báj­teli Pepita hajlong a kö­zönség felé; ekkor oly babyloni lármái, ujjongást, kézzsibbadásig való tapsot és koszorú hullásokat lehe- te látni és hallani, minőre Bécs városa alig emlékezik. Pepita szokatlan jelenet a színpadon. ... a szó teljes értelmében elragadja a leg­szigorúbb ítészt is.” Ilyen előzmények után kezdte meg Pepita de Oliva szereplését a pesti német'színházban. Tíz elő­adásra szerződött, estén­ként 300 forint fellépti díj­jal. Ennek leteltével a né­met színház igazgatója meg akarta újítani a szerződést, ezt azonban a magyar la­pok szenvedélyes agitációia meghiúsította. Jókai Mór, Tóth. Kálmán, a költő és mások biztatására azzal ér­veltek, hogy szereplése alatt a német színházat magyar közönség töltötte meg, s ezért Pepitának a Nemzeti Színházban a he­lye. Pepitára nem maradt hatás nélkül újságjaink szenvedélyes állásfoglalása, s kijelentette a Nemzeti Színházban kíván fellépni. Ezt az elhatározását az ön­kényuralom körülményei közepette mind a lapok, mind a közönség politikai demonstrációnak tekintet­ték. A Nemzeti Színház 400 forint fellépti díjat ajánlott neki esténként, ö ezt azzal a feltétellel fogad­ta el, ha két első előadásá­nak jövedelmét jótékony célra: a pesti szegények­nek és a színházi nyugdíj- intézetnek felajánlhatja. Ezzel aztán el is lett vetve a Pepita-láz magva, meg­kezdődtek a Pepita-előadá­ov/rv, i J. i.y ve tv k/iy íui i. untétól keltettek, hogy már az első két nap elkapkodták mind a tíz előadásra a jegyeket. A Délibáb 1853. szeptem­ber 11-i számában B. A. számol be Pepita pesti sze­repléséről: Néhány jellem ző részlet a műbírálatból. „Az egész város tele van a névvel, sok más fontosabb érdek háttérbe szorul ez elöl... Pepita szokatlan diadalokat arat, s rendkí­vüli vonzerővel bír ... Pe­pita a kíváncsiság és a Iát- élvezet minden igényének megfelel, kielégíti a gyö- györsóvárgó szem leső pil­lanatát úgy, mint a színhá­zi látványszomjat. Szenve­délyt, ábrándot, költőiséget támaszt a néző kebelé­ben ... Érzelmei frissek, vidorak, tartózkodás nélkül nyilatkoznak ...” „Ehhez járul az arány­teljes alak delisége. erőtel­jes kelleme, szemének vil- lámtüze, mozdulatai ele­vensége.” És záporoznak, áradnak tovább az elraga­dott szólamok. A Vasárnapi Üjság 1911. évi első számában csaknem hat évtizeddel később így emlékezik Pepita de Olivia pesti szereplésére az egy­kori szemtanú: „Táncának oly nagy hatása volt, hogy a páholyokból fehér galam­bokat repítettek hozzá a színpadra, a karzatról pe­dig versek özönét szórták alá. melyeket Tóth Kálmán és Lisznyai Kálmán intéz­tek hozzája. Jutalom.játéka alkalmával a Hölgyfutár szerint 10 000 forint árú vi­rágot adtak fel a színpad­ra tisztelői, s a tomboló tapsvihar és éljenrivalgás miatt csak félórás késéssel lehetett az előadást folytat­ni. Az előadás után minden este kifogták a lovakat, úgy vitték a Magyar Kirá­lyi Szállóban lévő lakásá­ra.” Egyhavi tartózkodás után, szeptember 21-én utazott el Pestről, élete legnagyobb sikereinek színhelyéről Pe­pita de Oliva. Nemsokára Sackeville lord felesége lett, és végleg búcsút mon­dott a művészi pályának. Gyermekbejtvemy m 1 2. b 5 <o 3 fc 40 44 •11 o 4M i5 (6 *e> 13 10 14 n 3M 13 2jé* ** 18 34 Gyerekek! Meuniuer (Cons­tantin — 1831—1905) kiváló bel­ga szobrász, a 19. sz. legna­gyobb szobrász egyénisége volt. Munkája középpontjában a munkásemberek álltak. Ezek közül két kimagasló szobra található mai rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Szálas növényt a tövénél levágó. 8. Tinta, toll, ceruza stb. gyűjtőneve. 9. Sajtból egy darab. 10. Kisalföldi hegy. 11. Duplán: sportfogadás. 12. Ma­gyar Nemzeti Bank rövid ne­ve. 14. Kálium vegyjele. 15. Ku­kucskál. 16. Ez a szobra egy fémmunkást ábrázol. 17. A rajz egyik fele. 18. Epületmarad­vány. 19. Zloty rövidítése. 20. Arra a másik helyre. 2. Reau­mur betűjele. 23. Nála len- tebbre. 25. Ehhez a sportág­hoz hóra van szükség. 26. Ró­mai 1600-as. 28. A bálna belső része. 29. Ez az úr Petőfi ver­se. FÜGGŐLEGES : 1. Pest megyei helység, mely 1974-ben Verőcével egyesült, s lett belőle Verőcemaros. 2. Élősködő növény, egyben leánynév is. 3. A tenger vizé­re jellemző jelző. 4. Nehéz munkát végző ember szobra. 5. Gaz keverve. 6. A földre he­lyez. 7. Hatalmas testű raga­dozó állat nálunk csak az ál­latkertben láthatjuk. 13. A Földközi-tenger partján ural­kodó hideg, száraz szél. 15. A teve dél-amerikai rokona. 21. Vetíthető állókép. 24. Vissza­áll! 26. Párosán ámít. 282. A csap két vége. Gyerekek! A szobrok meg­fejtett nevét, a többi júniusi megfejtéssel együtt — egy le­velezőlapon — július 10-ig küldjétek be a szerkesztőség­hez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! Az 1992. áprilisi gyermek­rejtvények helyes megfejtői kö­zül 200 forintos vásárlási utal­ványt nyertek: Babinszki Ad­rienn és Dávid, Monor, Jósika u. 60., Boldizsár Ágota, Abony, Szolnoki út 61., Bonnerot Má­ria, Nagykáta, Lovas u. 9/A, Budai Zsuzsanna, Aszód, Kon­doros lér 44., Farkas Csaba, I udtad-e?... ... hogy egy angol állat• kert csimpánzai telente, amikor nemigen jöttek a látogatók szórakoztatni őket, unalmukban búsko­morságba estek. Ezért az igazgatóság egy színestele- vízió-késziilékkel ajándé­kozta meg őket, s azóta a majmok vígan végigtévé­zik a hideg napokat. Egyébként a majmok a mi­nél mozgalmasabb dolgo­kat, azaz a sportközvetíté­seket, a táncos összeállítá­sokat és a piff-puffos ka­landfilmeket kedvelik a legjobban. (A művészfil­mek viszont nem aratnak sikert náluk.) ... hogy egyes nyelvé­szek szerint a Yucatán- félsziget úgy kapta a ne­vét, hogy spanyol hajósok megkérdezték az indiánok­tól, hogyan is hívják azt a helyet, ahol állnak. Azok pedig — nem tudván spa­nyolul — visszakérdeztek: Yu catán? (Mit mondasz?) Mire a felfedezők, megelé­gedve a kapott informá­cióval, beírták a nevet a térképükbe. A Yucatán- félsziget egyébként Mexi­kóban fekszik. ... hogy a sejtek osztó­dás útján szaporodnak. Egyetlen sejtből 24 óra alatt tizenhétmillió kelet­kezhet. ... hogy sok afrikai törzs tagjai fahamuban alsza­nak, mert így védekeznek a rovarok ellen. ... hogy mielőtt az em­ber felrepült volna a világ­űrbe, előfutárokat küldött. Állatokon: kutyán, maj­mon, teknősbékán tanul­mányozták a biológiai ha­tásokat. Ez a módszer nem új keletű. 1783. szeptember 12-én a Montgolfier-tcstvé- rek felbocsátottak lég­gömbjük kosarában egy kacsát, egy tyúkot és egy birkát, hogy lássák, ho­gyan viselik el a repülést. A három közül csak a tyúk sínylette meg a légi utat, ugyanis eltörötí az egyik szárnya, mert a bir­ka rálépett. ... hogy mióta naptárt használnak, szokás a szüle­tésnap számon tartása. Már az ókori görögök is meg­ünnepelték a szabad embe­rek születésnapját, de csak a férfiakét, a nőkét és a gyermekekét nem. ... hogy a sebészet görög eredetű neve chirurgia. Szó szerinti jelentése: kézzel való dolgozás. ... hogy a régi írásokban sűrűn szereplő mirha egyes észak-afrikai fák illatos váladéka, amely gumit, gyantát és különböző illó­olajokat tartalmaz. Vác, Sirály u. 5. III. 9/A, Gorá­ba Zoltán, Sződliget, Vörös­marty u. 7. Horváth János, Nagykőrös, Báthory u. 1., Ir- malás Anita, Tóalmás, Kókai u. 6., Leczkö Gábor, Üllő, Mag- lódi út 11., László Ildikó, Mo­nor, Bem u. 14., Lvomszki Ta­más, Cegléd, Külső-Budai út 16., ifj. Magony Péter, Vácrá- tót, Ady Endre út 1., Melich Norbert, Pilis, Attila u. 13., Né­meth András, Budapest, Maláta u. 21., fszt. 6., Rétfalvi Zsuzsa, Gödöllő, városmajor u. 6. Az 1992. májusi gyermek- rejtvények helyes megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Bódi Lajos, Monor, Kossuth Lajos u. 218., Fülöp Szilvia, Pilis, Vásár u. 28., Kanéz Te­réz, Budapest, XVIII., Igló út 21., Kisanyik Balázs, Bartók Béla út 4 A, Kiss Tamás, Cse- mő, Posta u. 7., Koncz Mária, Nagykáta, Lovas u. 9/A, Kor­mos Tünde, Gödöllő, Béke u. 7., Kovács Tünde, Nagykörös, Ceglédi ti. 18., Kozma Nóra, Vác, MÁV-telep 28., Mester Dó­ra, Cegléd, Külső Budai út 19 A, Morvái Szilárd, Túra, Széchenyi út 21., Solymosi Er­zsiké, Vecsés, Toldy ti. 24., Sza­bó Sándor, Cegléd, IX., Mikes K. u. 28., Tőrincsi Mercédesz, Sóskút, Petőfi S. u. 68., Vígli Veronika, Farmos, Nagykátai u. II.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents