Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-02 / 129. szám
NAPLEMENTEKOR v< ■ rr .■ . . A KBRTVARÁZSI& Kis örömök kavicsai Levél SzSgetszentmíklósFéS Ez jó a betegnek Gráf Anlalné (balról) a szigetszcntmiklósi idősek klubja vezetőjének, Láncos Pálnénak is megmutatja levelét. Most nem aggódott a kórházban, érezte: jó kezekben van, emberségesen bánnak vele (Erdősi Ágnes felvétele) Egy festő búcsúja Önmaga írta A csináld magad! mozgalomhoz hasonlatosan megírta, kinyomtatta a saját gyászjelentését egy 48 éves firenzei festő. „ Rodolfo Martini szomorúan tudatja magáról, hogy elhunyt’’ — kezdődött a gyászhír, melyet a helyi lap publikált a temetés napján. A szerző hosszasan — és betegen — dolgozott közleményén, többször is újraírta, míg letétbe helyezte. „Ha meg kell halnom, legalább én döntöm el, hogy mi jelenjen meg rólam." A temetés egyébként kívánsága szerint zajlott, úgy, ahogy írta: „A drága halott mindig ellenszenvvel fogadta a virágokat és a látogatókat”. Bori ka, özvegy Lőrincz József né Gyálon tengeti nyugdíjasnapjait, ami tény, de csak részben fedi a valóságot. Mert dehogyis tengeti! Még ugyancsak vidáman él. Én legalábbis sosem láttam másnak, mint vidámnak. Nyilván, mert ez az alaptermészete. Pedig ha úgy vesszük, az ő élete sem volt köny- nyebb mint másé, úrnapi körmenet a legkevésbé. Évtizedekig ingázott Gyál és Pest közt, s a levélhegyek súlyához viszonyítva — amit hivatalsegédként kikézbesített — a nyugdíj meglehetősen vékony, ötezres bankókkal ritkán van gondja. Borika ennek ellenére boldog, örül a kertjének, a kertben nyíló virágnak, de mindenekelőtt a családnak, mely ha nem is vele él, de sűrűn meglátogatja. Az ilyen örömök mellé még maga is hozzátesz valamit. A nyugdíjból összespórolt forintokból utazik. Évente két belföldi és egy külhoni út van beütemezve. Utazni sokféleképpen lehet. Borika a Gyáli Kertbarátok Körének a tagja, s az általuk szervezett utazások részese, melynek két előnye is van. Egyrészt olcsóbb, másrészt nem vadidegen emberekkel utazik, hanem jó ismerősökkel. .(Tavaly Isztambulban sodort össze a véletlen Borival, aki úgy kalauzolta a gyáli asszonyokat a bazár útvesztőjében, mint egy virtigli idegenvezető.) A Gyáli Kertbarátok Köre persze nemcsak utazgat, az utaztatás a jutalom egyik formája. A kör tagjai a község szépítését tűzték ki célul, ami — legyünk őszinték — rá is fér Gyálra. Fát, virágot ültetnek a közterekre, kivált a Szent István út és a katolikus templom körA Der Spiegel című német lap értesülései szerint az egykori NDK területén Európa legnagyobb mérgező szemétlerakatát akarják megvalósítani, minthogy Türingiában és Sachsen- Anhaltban a felhagyott bányagödrökben óriási menynyéke változott sokat az utóbbi időben. A változásokat a lakosság (is), de főként az ön- kormányzat díjazza. Az előbbi elismerő hümmögé- sekkel. az utóbbi némi pénzekkel. Ebből telik az utazásokra, illetve az önkormányzati jutalmak jóvoltából kevesebbe kerül egy- egy út. A tíz évet jubilált kertbarátoknak immár van néhány hagyománya is, ezek egyike, hogy számon tartják egymás név- és születésnapját. A napokban Borikát ünnepelték, aki átlépte a hetedik X-et — ásóval a kezében. Mert a születésnapi jókívánságok ez alkalommal nem a klubban, a szokásos összejövetelen hangzottak el, hanem egy kopár terecskén, melyet ezen a napon varázsoltak kertté a kör tagjai. A frissen elültetett virágpalánták kútvi- zet, a felköszöntők jófajta kisüstit ittak a felköszön- tött egészségére. Hogy miért írtam te mindezt? Mert számomra példaértékű. Példaértékű a közösség melyhez Borika tartozik, s maga az egyén, a mindjg mosolygó portréalany. Általuk nyer igazolást a régi perzsa mondás: kis örömök kavicsaiból áll össze a tartalmas élet. (—matula—) nyiségben fognak veszélyes mérgeket tárolni. A berlini székhelyű szövetségi környezeti hivatal kritikusan reagált a híresztelésekre, minthogy a mérgekkel teli bányákban az esetleges vízbetörések igen súlyos következménnyel járnának. A betegség az amúgy bizakodó embert is elbátortalanítja. Törékennyé válik a létek, elillan a jókedv, kibillen egyensúlyából az egyébként határozott ember. És persze érzékennyé tesz. Más értelmet nyernek a szavak, más jelzést közvetítenek a tettek, más tartalmat hordoznak az addig figyelmet sem érdemlő körülmények. Kifordul sarkából a világ, amit azonban az egészségesek kevéssé tolerálnak. Sajnos még azok sem elég megértők, akiknek ez hivatali dolguk lenne: az orvosok és nővérek. Szerencsére azért vannak kivételek. Megnyugodva hallgattuk például Gráf Antalivá szigetszentmiklósi nyugdíjas asszonyt, aki kórházi kezelése során mindent megkapott, amit beteg ember várhat: emberséget, türelmet és tapintatot. S hogy ezt másokkal is tudassa, az alábbi levéllel kereste fel szerkesztőségünket. •k Tisztelet az orvosoknak és nővéreknek, akiket a főváros II. számú belgyógyászati klinikáján, a Szentkirályi utcában megismertem. Április 22-én kerültem oda, a 109-es szoba 11-es ágyára. Jó benyomást kelt az emberben, ha az orvos bemutatkozik, s az ágya szélére ülve elkezd vele beszélgetni. Az én esetemben ez így történt, s ez már önmagában is egy kis gyógyulást jelent. És ezt nemcsak én, de mindenki megkapta a 109- es szobában. Valamennyiünknek öröm volt ez, hiszen ha az ember kórházba kerül, félelem és izgalom él benne. Vizsgálat vizsgálatot követ, s egyre feszít a kérdés: vajon mit találnak a betegben? De itt nemcsak az orvosok, a nővérek is megértők. Mindig mosolyognak és kedvesek. Ha nem így volna, nem mondanám. Köszönöm ezt nekik. Gráf Antalné Szigetszentmiklós Rákóczi u. 10. A klet tanúsága A Homokról Amerikai paleoantropoló- gusok azonosítottak egy 2,4 millió éves Homo nemzetséghez tartozó koponyadarabot, melyet Ny.-Kenyában találtak. A lelet nagy fontosságú, mert a legkorábbi, 4 millió éves — leletekkel alátámasztott — Australopíthe- cusok és a Homok korai szétválását igazolja. A Homok korai eredetét három okból is feltételezik: először is a legkorábbi Homo-lelet agytérfogata 50 százalékkal nagyobb, mint a legfejletlenebb Australopithecusé. Másodsorban a fejlett szellemi munkára utaló kőeszközök 2,5 millió éve jelentek meg. Harmadsorban ugyancsak 2,5 millió éve jégkorszak volt a Földön — melynek során először jelentek meg a sarki jégsapkák —, ami gyakran vezet új fajok előrelépéséhez, és szintén ebben az időben halt ki a robusztus Australopithecus Boisei is, így előtérbe kerülhettek a Homok. A KAMNBARSSIM ÍRJA Szent Iván hava Június, az év hatodik hónapja, eredetileg a római év negyedik hónapja volt. Nevét Júnó istennőről kapta, a házasélet és a házi béke védőjéről, akit gyakran ábrázoltak pólyássál a karján. A hónap magyar neve Szent Iván hava. névadója Keresztelő Szent János, akinek e hó 24-én van a születésnapja. „A nyár ráklábakon érkezik, és nyúlliáton szalad el” — tartja a mondás, júniusban ugyanis a Rák csillagkép az uralkodó. A népi tapasztalat szerint a hónap időjárása sok veszélyt rejteget, hiába a nyár hírnöke. „A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe” — mondják, hiszen a gabonaérés, az aratás időszakában nemkívánatos az eső. A -Nagyszombati kalendárium tanácsa 1680-ban június, azaz Szent Iván havában így szól: 1. A’ kaszálás mostan légyen első dolgod. Most rajzik a’ méh is, visely reá gondot. 2. Az jó halastóknak nád, s’ káka ártalmas: Sőt halászoknak is igen aggodalmas: Vágd ki a víz alatt, mikor az nap meg-tér Szent Iván nap után; s’ töb gyökeret nem vér. 3. A’mint az Ég forog Orbán s’ Médárd napján: Úgy folynak a’ borok az hordóknak csapján. 4. Ha vízzel keresztel Keresztelő János; Egész aratásson, ne fély mer meg nem mos. ^TÖRTÉNELMI Honvédek a háborúban A Bernben élő magyar hadíörténcsz, Goszfonyi Péter hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, p 2. magyar hadsereg hadba indulásának 50. évfordulóján.” Az Európa Kiadónál megjelent könyvből közöljük a részletet. A Szovjetunió elleni hadjárat első magyar hősi halottai a légierő soraiból kerültek ki. A Husztra kitelepült 1. repülődandár parancsnoksága már 1941. június 27-én távol- és közelfelderítő gépeket, majd röviddel rá bombázógépe- ket küldött a kárpátokon- túli galíciai területre. A cél az ottani szovjet katonai erők kipuhatolása, illetve a stratégiai célpontok elleni támadás volt. A magyar repülők számára nem annyira a szovjet légelhárítás, mint inkább maga a légi út rejtett veszélyt, mivel bevetésük során az oda- és visszaúton át kel- . tett repülniük a Kárpátok fölött, ahol a nyári időszak ellenére is ködös, esős időjárás uralkodott. Különösen a nyitott pilótaülésű vadászgépeket érintették ezek a körülmények. Június 29-én feladata végrehajtása közben Zelo- na térségben így veszett el egy Sólyom közelfelderítő bombázógép. Pilótái, Bányai László főhadnagy és Sallay István zászlós soha nem kerültek elő. Ök a keleti front magyar harcainak első hősi halottai. Június 30-án Szombathelyi Ferenc altábornagy a szűkebb törzsével Husztra érkezett. Ott alakult meg hivatalosan a Kárpát-csoport; ehhez tartozott, az Uzsoki- és a Vereckei-há- gó körzetében aktív tevékenységet kifejtő 8. határ- vadászdandár és a Tatárhágó térségében felvonult I. hegyidandár csapatain kívül a gyorshadtest három dandára is. A gyorshadtest Dálnoki Miklós Béla tábornok parancsnoksága alatt a következő seregtestekből tevődött össze: az 1. lovasdandár Vatiay Antal tábornok parancsnoksága alatt; az 1. gépkocsizó dandár Major Jenő tábornok parancsnoksága alatt; a 2. gépkocsizó dandár Vörös János tábornok parancsnoksága alatt. Ezenkívül hozzá tartoztak a hadtestközvetlen alakulatok, például a híradó-, a kerékpáros zászlóaljak, a légvédelmi tüzérosztályok stb. A Kárpát-csoport nem a németeknek, hanem a honvédvezérkar főnökének volt alárendelve. így Werth Henriktől kapta meg a támadási parancsot is, amelynek értelmében július 1-jén reggel 7 órakor a főerők Kőrösmezőről a Tatár-hágón át megkezdték a Galícia elleni támadásukat. Különböző járőrcsatározások után Viszkov térségében a szovjet határvédetem június 30-án megállította egy magyar zászlóalj támadását. Himer vezérőrnagy naplója szerint itt a magyarok rövid órákon belül húsz embert vesztettek. A Kárpát-csoport hadműveletei július 1-jétől július 7-ig tartottak.' Ezalatt a magyar főerők a Tatárhágón átvonulva s Kolomi- ját elfoglalva a Dnyeszte- rig törtek előre. A folyót a 2. gépkocsizó dandár július 5-én Zalescsiki helységnél érte el. Tőlük északra Ra- kovszky tábornok csoportja, a megerősített 8. ha- tárvadászdandár a Verec- kei- és a Toronyai-hágót maga mögött hagyva, a gyorshadtest egy dandárénak támogatásával Szta- nyiszlav városkát elfoglalva, július 6-án szintén elérte a Dnyesztert. A Kárpát-csoporttól északra a német 17. hadsereg tevékenykedett, a magyaroktól délre pedig a német 11. hadsereg a román csapatokkal együtt nyomult keletnek. A honvédség galíciai hadműveletei ugyan olyan térségben folytak. ahonnan a szovjet hadvezetőség az erők kímélése céljából kivonta csapatait, egyes helységeknél és folyami átkelőhelyeknél veszteségekkel járó utóvédharcokra került sor. Gondot okozott a Kárpát-csoport parancsnokságának a szovjetek által felrobbantott hidak és vasúti alagutak gyors helyreállításának a feladata is, főleg a Kárpátok keleti lejtőinél, Gyel- jatyin-Kolomija térségében. Hiányuk az utánpótlást is veszélyeztette. Például az élen haladó 2. gépkocsizó dandár részére a lőszert repülőgépeken kellett előreszállítani. Ami a galíciai polgári lakosság magatartását illeti, ez a bevonuló honvédekkel szemben nem volt ellenségesnek mondható. Galícia 1918-ig az Osztrák—Magyar Monarchia része volt. Az idősebb korosztály, de a középkorúak sem láttak ellenséget a magyar katonákban, akik — kevés kivételtől eltekintve — hazájukon kívül is fegyelmezetten és tisztességgel viselkedtek. Az aránylag gyors galíciai térnyerés sem rejthette el a Kárpát-csoport szervezési és haditechnikai hiányosságait. A seregtestek gyenge gépesítésén nem sokat segített, hogy a hiányzó katonai gépkocsik pótlására nagyszámú polgári gépkocsit is bevonultattak. Ezeknek nagy része a felázott és amúgy is rossz galíciai utakon hamar felmondta a szolgálatot. Megjavítani azokat nem na- gyon lehetett: nemcsak a javítóműhelyek hiányozr tak, hanem a megfelelő alkatrészek is. Ehhez járult még az is, hogy a Kárpátcsoport tulajdonképpen ad hoc összeállított kisebb hadsereg volt, jórészt a modern hadviselésben kevésbé használható fegyvernemekkel. A gyorshadlest is csak a nevében volt gyors. Százhatvan páncélosának majd a fele elavult olasz Ansal- do kisharckocsi (CV—35 Ansaldo) volt. Ezek az oroszországi utakon pár hét alatt a szó szoros értelmében maguktól is tönkrementek. Pedig Werth külön is figyelmeztette Miklós Béla tábornokot, hogy nagyon vigyázzon a páncélosaira, mert nem fogják pótolni azokat. Méregtárnák?
