Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

TALÁN ŐSSZEL Közösen könnyebben megy Ugrott a pulóverüzlet Korábbi számainkban már beszámoltunk arról, hogy Pest megye északke­leti részében — fóti be­jegyzéssel — tavaly decem­berben megalakult a Digi- tel Telekommunikációs és Informatikai Részvénytár­saság tizennyolc önkor­mányzat és a Műszertech­nika Rt. részvételével. Eh­hez csatlakozott a február havi közgyűlést követően további 21 település, így Vác környékétől a Galga völgyéig a legtöbb kistele­pülés önkormányzata a tagja lett. Az eddig elvég­zett munkájukról, gondjaik­ról és a körvonalazódó cél­kitűzésekről tájékoztatta la­punkat Székely Lajos ügy­vezető igazgató és Forró János műszaki igazgató. Késésben A társaság alaptőkéje je­lenleg tízmillió-ötszázezer forint, amelynek 55 száza­léka az önkormányzatok, 45 százaléka a Műszertech­nika Rt. tulajdonában van. A Digitel Rt. fő célja a részt vállaló önkormányza­tok által képviselt térségek telekommunikációs ellátá­sának teljes körű biztosítá­sa, és — amennyiben azt az új távközlési törvény lehe­tővé teszi — a megépített hálózat üzemeltetése is. A társaság rövid működése alatt elvégezte a térség mai és várható telefonigényé­nek a felmérését, s elkészült a tanulmány a kivitelezés­ről és az üzembe helyezést követő gazdálkodásról. A tervkészítéssel párhu­zamosan többirányú tárgya­lások kezdődtek a lehetsé­ges bel- és külföldi partne­rekkel a tervezésről, illetve a kivitelezésről. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy a Digitel Rt. munkáját két körülmény erősen hátrál­tatja: az egyik a Műszer- technika Rt. a megalakulás óta tanúsított passzív maga­tartása — ugyanis a vállalt -tőkerészesedésének a felét sem fizette be a mai napig —, ugyanakkor késik az új távközlési törvény, amely lehetővé tenné a hálózat fejlesztésébe külföldi tőke bevonását is. Önállóak A kapcsolatkeresés ered­ményeként a Digitel Rt. elő­zetes megállapodást kötött a Kőolajvezeték-építő Vál­lalattal, amely a fővonalak kiépítését vállalná, s érdek­lődést mutat a világhírű német Siemens cég magyar- országi képviselete is, amely már nagyon sok országban vett részt a telefonhálózat fejlesztésében. Ugyanakkor a Műszertechnika Rt. által szerzett más társaságokkal is megállapodott a Digitel Rt.; ezek szerint közös iro­dát hoznak létre tervezési, beszállítói és finanszírozási problémáik megoldására, így született meg fővállal­kozásra a Digiterv Kft.; több társaság műszaki terv- készítésének koordinálá­sára, a beruházások bonyo­lítására. A Digitel Rt. által vég­zendő fejlesztés főbb célki­tűzései közé tartozik a már megalakult más társaságok­kal, így a Börzsönycom Rt.- vel való szoros kapcsolat megteremtése. Valószínűleg együtt építik meg a két társaság hálózatát. nem csorbítván egymás önálló­ságát. A csatlakozási pont az országos rendszerhez Vác lesz, ahol jelenleg új digi­tális központot helyeznek üzembe. Egy gödöllői pri­mőr központ sajnos nem szerepel a Matáv távlati terveiben, így a 28-as kör­zet teljes csatlakozását a Digitel Rt.-nek kell megol­dani. A fejlesztendő terület be­csült telefonigénye a teljes kiépítéskor kilencvenezer vonal. Első ütemben negy­venezer épül meg úgy, hogy a bővítés külön háló­zat építését nem fogja igé­nyelni, csak a kapcsoló- központokat kell fejleszteni. A megépítésre kerülő háló­zat és központok teljes be­kerülési költsége a tanul­mány szerint mai árszín­AUnden kockázat az övék MagáBifiénzváltók Magyarországon Eddig 28 egyéni vállalko­zó, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kért elvi engedélyt a Ma­gyar Nemzeti Banktól ma­gánpénzváltásra. A műkö­dési feltételeket azonban csak három vállalkozásnál sikerült biztosítani, így ezek lehetőséget kaptak ar­ra, hogy májusban már megkezdjék tevékenységü­ket — tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Az érintett vál­lalkozók forgalmáról azon­ban csak a következő hó­napokban várható adat. Az MNB-ben elmondot­ták, hogy a vártnál jóval kisebb az érdeklődés a magánpénzváltás iránt, pedig erre már egy fél éve lehetőség van. Magyaror­szágon jelenleg mintegy 3000 pénzváltó hely műkö­dik a bankok, a pénzinté­zetek, utazást irodák keze­lésében. Magánvállalkozók korábban is bekapcsolód­hattak ebbe az üzletágba, ám csak úgy, hogy szerző­dést kötöttek valamely pénzintézettel, illetve uta­zási irodával. Így a felelős­séget nem saját maguk, ha­nem a háttérben meghúzó­dó pénzintézetek és utazá­si irodák vállalták. Ennek megfelelően a pénzintéze­tekkel 348 magánpénzváltó áll szerződéses kapcsolat­ban, az utazási irodáknak pedig 243 szerződéses vál­lalkozó partnerük van. Mivel az önállóan dolgo­zó magánpénzváltó helyek­nek teljes egészében ma­guknak kell viselni a te­vékenység kockázatát, így ehhez az üzlethez nagyobb tőkére van szükség. Töb­bek között ez a magyará­zata, hogy viszonylag ke­vesen szerveztek eddig ilyen vállalkozást. A tevé­kenység beindításához egy­millió forint készpénzre van szükség, amelyet a for­galom lebonyolításánál használhatnak fel, s emel­lett üzlethelyiséget is kell biztosítaniuk, és meg kell teremteniük a pénzváltás biztonsági, és szakmai, va­lamint személyi feltételeit is. vonalon 5-6 milliárd forint, a teljes kiépítéshez további egymilliárd szükséges. A költségek fedezésére a be­szállító cégektől céghitel, a hálózat, engedélyek, tervek elkészítéséhez bankhitel fel­vétele szükséges. A hitelek­ből történő megépítés és a hitelek visszafizetése esetén a hálózat megtérülési ideje nyolc év, amely megegye­zik az e területen megszo­kott normákkal. Jóváhagyják A Digitel Rt. ebben az évben törzstőkéjének a megemelését tervezi, amit a közgyűlésnek kell majd jó­váhagyni. A tervezett törzs­tőke egymilliárd forint lesz, melynek egyik felét az ön­kormányzatok. másik felét a beszállítók, kivitelezők és a lakosság jegyezhetik. A tervek készítése ez év má­jusában elkezdődött, a ki­vitelezés előreláthatóan ősz­szel indul. Boronkay Péter A motiváció, hogy nyerészkedéssel, csalással, lopással szerezzenek több pénzt, évezredek óta jelen van az em­ber tudatában. A pénz társadalmi értékmérő. Pénzért ma már mindent kapni lehet: egészséget, jó és kényel­mes életkörülményeket, sőt még embert is — a „disz­nó” feladatok végrehajtására. A lakó nem veszi észre Csőben a cső Érvényben: 1992. június 18. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 143,36 146,16 Ausztrál dollár 58,39 59,63 Belga frank (100) 238,09 242,75 Dán korona 12,73 12.99 Finn márka 17,96 18.36 Francia frank 14.55 14,83 Görög drachma (100) 40,31 41,15 Holland forint 43,49 44,35 Ir font 131,00 133,60 Japán jen (100) 60,77 61.97 Kanadai dollár 61,84 66,24 Kuvaiti dinár 266.85 272,35 Német márka 49,00 49,96 Olasz líra (1000) 64,69 65.97 Norvég korona 12,54 12,78 Osztrák schilling (100) 695,98 709.58 Portugál escudo (100) 58,94 60.04 Spanyol peseta (100) 77,76 79,28 Svájci frank 54,29 55,37 Svéd korona 13,58 13.84 USA-dollár 77,62 79,18 ECU (Közös Piac) 100,50 102,46 Állástalan agrármérnökök közigazgatási átképzésen Tegnap délelőtt a Mér­nöktovábbképző Intézet hallgatói a Földművelés- ügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalá­ba látogattak. A harminc vendég ismerkedett a hi­vatal tevékenységével, a megyei önkormányzat s ál­talában a régió államigaz­gatási jellegű feladataival. Olyan állásukat vesztett agrármérnökök vesznek részt az intézet féléves in­tenzív oktatási kurzusán, akik a jövőben államigaz­gatási szakterületen helyez­kednek el. Az egyébként igen gazdag csütörtöki szakmai program kereté­ben még arra is gondoltak a szervezők, hogy felké­szítsék a mérnöktovább­képző hallgatóit borverse­nyek rendezésére, az ilyen­kor esedékes szakmai teen­dőkre. Nagy a valószínűsége an­nak, hogy idén, több mint két év elteltével, ismét ren­deznek megyei borversenyt, s ezen már minden bizony­nyal az egyéni gazdálko­dók és vállalkozók jelenlé­te lesz az elsődleges. (—esi) TÁMOGATÁS AZ ASZÁLYKÁROK ENYHÍTÉSÉRE Az aszálykárok enyhíté­se érdekében a vízszolgál­tatási díj egy részének visz- szatérítésére támogatást biztosít az Agrárpiaci Rend* tartást Koordináló Bizott­ság. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény sze­rint a támogatást azok ve­hetik igénybe, akik az 1992. évre érvényes öntözési víz­jogi engedéllyel rendelkez­nek, s ezen belül mezőgaz­dasági vízszolgáltatási szerződésük is van. Mind­ezek az érvényes szerződés és a vízszolgáltatás kifize­tését igazoló számla alap­ján a június 17-i_ egység­árral számított vízdíj 50 százalékát igényelhetik vissza, a 11/1991. számú kormányrendelet szabályai­nak megfelelően. A nem főműves vízellá­tású, saját vízkivétellel esőszerű öntözési módszer alkalmazásával működő öntözőberendezések eseté­ben, köbméterenként 2 fo­rint térítés igényelhető a ténylegesen kijuttatott víz­minőség után. Ehhez egy­részt vízjogi engedély, más­részt — a kiöntözött meny- nyiségről — a területi víz­ügyi igazgatóság igazolása szükséges. Az igazolás alap­ja az öntözési üzemnapló. A nem főműves vízellá­tású, saját vízkivételről egyéb öntözési móddal üze­melők 0,5 forint térítést igényelhetnek, az előzőek­ben leírtak szerint. A tá­mogatás legkésőbb szep­tember 30-ig vehető igény­be, havonként egyszer, a tárgyhót követő hónap 15-ig. A történet szinte mär mindennaposnak tekinthe­tő, amelyre a váci K. F. vál­lalkozott. A Tungsram ka­mion sofőrjeként izzólám­pákat szállított Nyugatra, melyek a General Elektrik bevételét gyarapították volna. Ehelyett négy jóma- dárral szövetkezett, s az éjszaka sötétjét kihasználva Szentendre külterületén lepakoltak 450 karton izzó­lámpát. Helyére tíz és fél ezer pulóver került, melyet a fuvar megrendelői Né­metországban szándékoz­tak piacra dobni. Ptmcserek voltak A sunyiság a parassa- pusztai határátkelőhelyen derült ki. A szemfüles pénzügyőröknek azonnal feltűnt, hogy nincs valami rendben az ólomplomba kö­rül. A történet főhősei any­nyira biztosak voltak a si­kerben, hogy pancser mód­jára nem figyelték meg az apró részleteket. Pontosab­ban azt, hogy levételkor megtörhet az ólom. Ezen bukott meg a jónak ígérke­ző üzlet. Nincs titok A pénzügyőrök felnyi­tották a szabályos papí­rokkal kilépni készülő ka­mion rakodóterét. Értesí­tették a Buda Környéki Vámhivatal nyomozócso­portját. Czink György szá­zados és munkatársai vet­ték őrizetbe a sofőrt. Az el­járás alatt K. F. bevallot­ta, hogy 100 ezer forintért megvette őt négy férfi Vác- ról és Szentendréről: hogy ugyan vigyen már ki né­hány pulóvert Németor­szágba a kamionban. A nyomozóknak elmondott in­dokai szerint azért vállal­kozott erre az üzletre, mi­vel kisgyermekeket kell eltartania. Előzőleg mun­kanélküli volt, s mihama­rabb rendezni akarta az adósságait. Feltehetően a parassa- pusztai körzetben tartózko­dott a négy megbízó, s ér­tesültek a sofőr lebukásá­ról. Keresésük hosszabb ideig eredménytelen volt, eltűntek az események után. A bűnözők ravasz módon csak a gúnynevüket árulták el. Ilyen kis ország­ban, mint a miénk, semmi sem maradhat titokban. A közelmúltban őket is ki­hallgatták. Természetesein tagadják, hogy bármi közük lenne a dolgokhoz: a puló­verekhez, sőt a sofőrt sem ismerik. A parti Drezdában fejeződött volna be egy autóparkolóban, ott akar­ták a sofőrt márkában ho­norálni. Itt cserélt volna gazdát az áru, mely mai árakon is megér kétmillió forintot. Ha sikerül a biz­nisz, akkor az egyenként 150 forintot érő ruhanemű­ket darabonként 40-50 márkáért is piacra dobhat­ták volna. Ez a mennyiség — forintban átszámolva — 26 millió 250 ezer forintot jelentene. (A márka jelen­legi árfolyama 50 forint.) A bűnözök jól számoltak, csakhogy ezúttal elszámol­ták sakklépéseiket. Fontos tanulság A Váci és Szentendrei Rendőrkapitányság is be­kapcsolódott a nyomozás­ba. A 450 kartoin Tungs­ram lámpának nyoma ve­szett. Ez sem kétfilléres áru. Exportra szánták, tehát különösen jó minőségű ter­mék volt. A négy megbízó, K. F., a sofőr, szabadlábon várják a bírók ítéletét. Ugyanis a pénzügyőrök vádemelési javaslattal átadták az ügyet a Buda Környéki Ügyész­ségnek. Az ügynek számos tanulsága van. Az egyik leg­fontosabb, hogy ezentúl bi­zalmatlanok lesznek a cé­gek a munkát keresőkkel szemben. Ilonka Mária Sok hazai céghez hason­lóan a magyar gázipari vál­lalatok is privatizáció előtt állnak. A beérkező külföl­di tőke lehetővé teszi majd a fejlett technológia elter­jedését, amelyhez eddig pénzhiány, vagy a Cocom- listán való szereplés miatt nem juthattunk hozzá. Hogy a fogyasztók mit is profitálhatnak majd az úgynevezett korszerűbb technikából, azt a fótiak, a Szabadság űt, Mogyoród­patak és Vörösmarty tér közötti területen lakók hamarosan a saját bőrükön is tapasztalhatják. Történt ugyanis, hogy a Tigáz gö­döllői kirendeltsége szak­embereinek vizsgálata alap­ján kiderült, ezen a részen egy 215 méteres vezeték- szakasz rekonstrukcióra szorul. Ha az ominózus részt — mondta Blazsovszky László kirendedtségvezető — ki kellene cserélni, egy hétig ezeregyszáz fogyasztó maradna gáz nélkül. Léte­zik azonban egy távol-ke­leti módszer, amely lehe­tővé teszi, hogy csere nél­kül oldják meg a problé­mát. A vezetékbe ugyanis egy különleges fóliatömlőt juttatnak be, speciális ra­gasztóval, s így a csőben cső képződik. Az eljárás környezetvédő, kevesebb a zaj és a por, jóval rövidebb ideig tart, hiszen az érde­mi munka három hétről két napra korlátozódik. Nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy az új módival hatvanszázalékos költségmegtakarítást lehet elérni. A kirendeltségvezető el­mondta, Foton 18-án volt aszfaltvágás, s 19-én kez­dődtek a földmunkák. Rá egy hétre lesz a tolózár nyomás alatt, majd utána kerül sor az érdemi keze­lésre. A fóliatömlős mód­szert bérmunkában a né­met Amex céj szakembe­rei végzik, s valószínű, az ott lakók nem fognak meg­érezni semmit, hiszen a gázszolgáltatás nem fog szünetelni. A kirendeltségen meg­tudtuk, elképzelhető, hogy a licencet is megvásárolják a németektől. Ez majd az elkövetkező hetekben az üzleti tárgyalásokon derül ki. Igaz, egy összegben jó néhány milliót kellene le­tenni az asztalra, de a ki­adás a későbbiek során bu­sásan megtérülne. Az sem utolsó szempont, hogy a fogyasztók szintén jól jár­nak, s manapság, amikor a gázárak egyre emelkednek, nem mindegy, hogy a pén­zükért milyen kiszolgálást kapnak az emberek. II. É.

Next

/
Thumbnails
Contents