Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
Kritikán aluli eredményesség ÖTVENEZER TEHÉN SORSA RTZONYTALAN Életet mentő kártya Adatok mikrofilmen A napokban fejeződött be az Életmentés ’92 tudományos konferencia, amelyet az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt., valamint a MedCARD Kft. szervezett. Utóbbi ügyvezető igazgatója, Aradi Irén, kollégái társaságában a sajtó képviselőinek bemutatta az úgynevezett „életmentő kártyát”. Ezen a kis tiketten jól olvashatóak azok a mikrofilmre feltüntetett adatok, amelyek kiindulópontul szolgálhatnak az elsősegélyt nyújtó és az életmentő beavatkozásokat végző orvos számára. A kártya, hangzott el, 310 forintba kerül, s eleddig hazánkban közéi ötezer darabot adtak el. Hasonló kártya bevezetésére csak az USA-ban és Angliában került sor. A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra, hogy az ÁB fiókkirendeltségeiben, valamint a gyógyszertárakban lehet hozájutni a kártyákhoz. A szükséges adatok mikrofilmre vitele előtt a páciensnek ajánlatos kikérnie kezelőorvosa véleményét is. Éppen az esetleges gyors és biztonságos beavatkozás érdekében. (—esi) Érvényben: 1992. június 15. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 143,46 116,26 Ausztrál dollár 58,47 59,71 Belga frank (100) 239,19 243,85 Dán korona 12,76 13,02 Finn márka 18,03 18,43 Francia frank 14,62 14,90 Görög drachma (100) 40,38 41,22 Holland forint 43,70 44,56 ír font 131,14 133,74 Japán jen (100) 61,08 6:2,28 Kanadai dollár 61,94 66,34 Kuvaiti dinár 266,70 272,20 Német márka 49,23 50,19 Norvég korona 12,58 12,82 Olasz líra (1000) 65,01 66,29 Osztrák schilling (100) 698,21 711,81 Portugál escudo (100) 59,30 G0,40 Spanyol peseta (100) 78,11 79,63 Svájci frank 54,41 55,49 Svéd korona 13,63 13,89 USA-dollár 77,36 78,92 ECU (Közös Piac) 100,83 102,79 Pótlólag megszerezni Élesben próbálják Útra kél a bőrönd Mint a villám — de ára van ma — mérséklése, vagy elengedése szükséges lenne életben maradásukhoz. Az agrárpiaci rendtartásnak minél előbb meg kell születnie, de nem a jelenlegi formájában, hanem egy, a termelők érdekeit súlyozottadban figyelembe vevő módosított változatban. Meg kell határozni a kvótát és az ehhez tartozó magasabb felvásárlási árat. Rendezni keli a kárpótlási jegyek sorsát, ki kell szélesíteni a privatizációban való felhasználhatóságát. ★ Szigorodik a tej minőségének ellenőrzése a Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium együttes rendelete alapján — mondta el a Szarvasmarha Tenyésztők Országos Választmányának hétfői gyűlésén Horváth Zoltán, a Tejellenőrzési Felügyelet főállatorvosa. A korábbi gyakorlat szerint az összes értékesített tej közel 20 százalékát egyáltalán nem vizsgálták. A legújabb kutatások eredményei megdöntötték azt az elképzelést, hogy a pasztörizálás, a hőkezelés — azáltal, hogy elpusztítja a tejben található élő organizmusokat — mentesíti a tejet az egészségre káros anyagoktól. Kiderült: az elhalt baktériumok toxikus anyagokat tartalmaznak, így számuk nem lehet tetszőleges. Ezért a rendelet az összes csíraszámot, a tej egy köbcentijében 1 millió baktériumszámban maximálta. A baktériumok egy tüdőgyulladás esetén ugyanis felszaporodnak a tejben, és az ilyen tej fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmatlan. gramm tejet fogyasztottunk személyenként. A termelők kiszolgáltatottnak érzik helyzetüket a feldolgozókkal és kereskedőkkel szemben. A felvásárlási árak tavaly február óta nem emelkedtek, a tej értékesítési ára azonban annál inkább, ami a kereskedelemben csapódott le. A feldolgozóüzemek privatizációjából nem tudnak részesedni, a reálisnál magasabb kárpótlási igények pedig megfosztják az ágazatot a termőföldtől. A magyar tej a külföldi termékkel szemben nem versenyképes. Az osztrák tejtermelő visszaigényelheti a felhasznált gázolaj adótartalmát. Felmérések szerint a német felvásárlási árnak a hazai csak* 57 százaléka, míg a magyar energiafelhasználás a némethez viszonyítva 190 százalék, a gépköltség pedig 110 százaléka. A termelőik úgy érzik, hogy az exportot erősebben kéne támogatni, az importot pedig nagyobb mértékben szankcionálni és ellenőrizni. Nagyobb védővámokra is szükség van. Jelenleg ugyanis, a forgalomban lévő francia tej csak 30 százalékos vámmal érkezik Magyarországra, és szabadon áramolhat be. Támogatásra ugyan nem számítanak a termelők, de az adóterhek egy részének — például a gázolaj adótartaNem kíméli a jelenlegi gazdasági helyzet a szarvasmarha-tenyésztőket sem. Az ágazat eredményessége kritikán aluli — mondta Berend Ferenc, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnöke a szervezet hétfői választmányi ülésén. A gazdasági recesszió, a csőd és a felszámolási procedúra miatt a könnyen mobilizálható állatállomány száma drasztikusan csökken, sőt: ha lehetőség lenne az állomány olyan gyors felszámolására, mint a baromfinál, vagyis nem lenne korlátozott a vágóhídi kapacitás, akkor a csökkenés mértéke még nagyobb lenne. A csődeljárások miatt jelenleg mintegy 50 ezer tehén sorsa bizonytalan. Bár a tenyésztés nem gazdaságos, súlyos gond, hogy felszámolásával a még nyereséges tejfeldolgozók léte is megkérdőjeleződik. Tavaly 1,7 milliárd liter tejet vásároltak fel a feldolgozók, idén ez akár 400 millió literrel is kevesebb lehet. Az aszály miatti takarmánycsökkenés tovább mérsékelheti a tejtermelést, így a belső ellátásban is hiány lehet. Az egy lakosra jutó tej- és tejtermék- fogyasztás 1991-ben a 80- as évek színvonala alá süly- lyedt. 1990-ben fej énként 180 kilogramm, míg 1991- ben már csak 140 kiloSokan úgy vélik, az idegenforgalom manapság is az egyik sikerágazatunk, ám ha az idény kezdetén a vendéglátásban tevékenykedőkkel beszélgetünk, hallhatunk nem egy kevésbé optimista véleményt is. A Pest Megyei Idegen- forgalmi Hivatalnál például Tóth József vezetőhelyettes arról panaszkodott, hogy a határainktól délre dúló harcok miatt sokan lemondták még a Görögországba tervezett utazásukat is, s ez a Duna- toursnak legalább ötvenszázalékos forgalomkiesést jelent. Csak ráadás A külföldiek hazánk iránt tanúsított visszafogottabb érdeklődését azonban nem lehet csak a kedvezőtlen külpolitikai eseményekre fogni. Külhonban ugyanis Magyarország frekventált idegenforgalmi helyeiről is meglehetősen rossz hírek keringenek. A Balaton algásodása, az angolnapusztulás, a fővárosban a szennyezett levegő, a Dunakanyarban a szúnyoginvázió nem a legjobb ajánlólevél. Ehhez még csak ráadás, hogy az áraink bizony nem éppen alacsonyak, ellenben a szolgáltatások színvonala ezzel nincs mindig arányban. A Pest megyei kempingekben például az előző években sok holland turista fordult meg, az idén pedig — mint hírlik — Papsziget, Délegyháza helyett inkább északi szomszédainknál pihennek, mivel cseh területen sokkal olcsóbban üdülhetnek. Régóta nem fordult elő az sem, hogy ilyentájt még a fővárosban is lehet korlátlanul szállodai szobát kapni, a Forma—1-es verseny idejére sincs egyelőre telt ház, s ez akkor is figyelmeztető kell legyen, ha igaz is, hogy az utóbbi időben a vendégágyak száma is növekedett. Nagy érvágás Az utazási irodáknak — így a Dunatoursnak is — nagy érvágást jelent az is, hogy sokan rájöttek, jobban járnak, ha nem az irodákon keresztül adják ki a szobájukat, hanem inkább maguk egyeznek meg a vendégeikkel. így „mentesülnek” az adózási kötelezettség alól, s tulajdonképpen a svarcolóknak igazán attól sem kell félniük, hogy lebuknak, hiszen az adóhatóság embereinek nyugodtan mondhatják: a házukban tartózkodó vendégek a barátaik, az ellenkezőjét meglehetősen nehéz bizonyítani. Tóth József elmondása szerint a Dunatours például ilyen okok miatt Szentendrén a fizetővendég-szobáinak nyolcvan százalékát elveszítette. A hivatalvezető-helyettes ugyanakkor önkritikusan hozzátette, a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal gondjaihoz az is hozzájárul, hogy kempingjeikkel, szállodáikkal az elmúlt években elsősorban a belföldi és szocialista országok vendégeire szakosodtak, s a változások után az ott levő szolgáltatásokat a nyugatiaknak próbálják eladni — olcsóbb áron. Áldozni kell A vendéglátásban megélők közül persze nem mindenki panaszkodik, hiszen akkor úgymond a saját üzletét rontaná. Arról pedig különböző adatok keringenek, hogy hány külföldi érkezik hozzánk, hiszen a határon nincs adatszolgáltatási kötelezettség. A saját szemének azonban mindenki hihet, s a gyér forgalmú üdülőhelyek látványa elgondolkoztató lehet, az idegenforgalmi üzletágba is többet kell fektetni. — hargitai — IDEGENFORGALMI KÓRKÉP Romlik az ajánlólevél Rövidesen új szolgáltatást vezet be a posta vezérigazgatósága. A Nyugaton, már bevált és elterjedt gyorsszolgálat hazai debütálását július elsejére tervezik. Kovács József postaüzemeltetési osztályvezetőtől tudjuk: szó sincs próbagyakorlatról, mindjárt élesben bonyolódik az ügylet. Speciális küldeményfajtának minősítik a csomagokat. (Továbbra sem lehet nemesfémet, pénzt, mérgező gázt feladni, ezt jogszabály tiltja.) Bármit elvisznek 20. grammtól — maximum — 20 kilogramm súlyhatárig. A küldemény felvételét követően négy órán belül meg 'kell érkezni a csomagnak a címzetthez. Ez elsősorban Budapestre érvényes. Ha vidékre kívánják eljuttatni például az üzlet megkötéséhez fontos dokumentumokat, azt másnap 6 és 9 óra között átveheti a címzett. Ha tíz órakor jut el a dokumentum, akkor a kézbesítő postahivatalnak kártérítést kell fizetnie, illetve meg kell térítenie a feladás teljes költségét. A szakemberek úgy vélik, hogy ez kellő visszatartó erő lehet, voltaképpen így érdekeltté válnak a postások a küldemények gyors elvitelében. Ha vidékről akarnak például csavart (gyorsan) továbbítani, akkor az a Városház utcai 4. számú postahivatalba kerül. Budapesten, a főváros kerületeiben 7 postahivatal közreműködik a gyors kézbesítésben. Valamennyi küldemény a Budapesti Levélfeldolgozó Üzembe érkezik, mely a Keleti pályaudvari postahivatalban található. Érdekesség, hogy a fővárosban akár házhoz is mennek — külön díj felszámolása nélkül —, ha úgy kívánja a megrendelő. Az ország több mint száz nagyvárosában 157 postahivatal vesz részt az új továbbítási eljárásban. A gyorspostaszolgálat Pest megyében hét várost érint: Budaörsöt, Ceglédet, Érdet, Gödöllőt, Monort, Százhalombattát, Szentendrét, Szi- getszentmiklóst és Vácot. Arra egyelőre nincs lehetőség, hogy az ország valamennyi kisebb települését is bekapcsolják az új szolgáltatásba. Súlyfokozatonként különböző tarifahatárokat alakítottak ki. Megkülönböztetnek helyi és távolsági díjtételt. Budapest közigazgatási határán kívül már tá- volsági, azaz emelt díjszabást alkalmaznak. Egy kilogrammért Pesten „csak" 400 forintot számolnak fel. Ha ugyanez a küldemény Vácra megy, már 800 forintot kell fizetnünk. Egy és öt kilogrammért helyben 600-at, távolabbra 1200 forintot kérnek el. A legdrágább a húszkilogrammos „bőrönd” lesz, amelyet 2500 forintért visznek. el például Szentendrére. Egyelőre nem alakítanak ki külön apparátust a gyorsszolgálat működtetésére, a vállalkozásból befolyó összeget viszont a dolgozók bérfejlesztésére kívánják fordítani. Most már csak az a kérdés, vajon megbíznak-e a magyarok ebben az újdonságnak számító kezdeményezésben? Lehetséges, hogy csak a leggazdagabb vállalkozók engedhetik . meg maguknak a gyorspostát? Ilonka Mária Több hónapos előkészület után a Pest Megyei Munkaügyi Központban is megkezdte működését az álláskereső klub. A héten tizenkét munkanélkülivel kezdték meg a foglalkozásokat. melyekre ellátogatott a módszer kanadai szakértője, Arthur Mils is. Mint Peráth Béla igazgató elmondta, a megyében jelenleg már 38 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, de ez a szám év végére az 50 ezret is meghaladhatja. Az állástalanok jó része vélhetően szeretne elhelyezkedni, de ehhez segítségre van szüksége, s mivel az álláskeresés technikáját az iskolában nem lehetett elsajátítani, a tudást pótlólag kell megszerezni. A már sok helyen létező munkaerőpiaci tréningnél a klub többet nyújt a résztvevőknek, mivel a tagok a munkakeresést „élesben” is kipróbálhatják, hiszen rendelkezésre állnak a legfontosabb technikai eszközök: a telefon, a szaknévsorok, az újságok, a fénymásoló. Arthur Mils, a kanadai Munkavállalási és Bevándorlási Intézet szakértője felelevenítette az egy évvel ezelőtti eseményt, amikor felvette a kapcsolatot az OMK-val. Akit elbocsátottak, s már hosszú ideje van munka nélkül — mondta Mils úr —, az rendszerint elveszíti motiváltságát a munkakeresésre. A klub ennek a megtalálásában segíthet. A tanfolyamon részt vevők háromhetes képzést kapnak, s ezalatt megtanulhatják, a potenciális munkaadóval hogyan lehet telefonon felvenni a kapcsolatot. hogyan kell tárgyalni, egy önéletrajzot megírni. Az OMK munkatársától, Székely Vincétől — aki a magyarországi klubok koordinátora — megtudhattuk, hogy már kilenc helyen működik álláskereső klub, s év végére szeretnék, ha ez a szám tizenhétre emelkedne. A csoportos módszer — úgy tűnik —■ eredményes, hiszen a tapasztalat az, hogy a munkanélküliek kétharmada ilyen módon elhelyezkedhet. Szenes Tamás, az egyik megyei klubvezető elmondta, a tizenöt településen lévő munkaügyi kirendeltségeken lehet jelentkezni a klubba. A jelöltekkel először elbeszélgetnek, hiszen az együttműködési készség alapfeltétel. A Pest Megyei Munkaügyi Központ egyébként kétmillió forintot kapott az álláskereső klub beindítására, ebből megvásárolhatták a szükséges technikai eszközöket, s a továbbiakban az üzemeltetésről is gondoskodniuk kell. Az álláskereső klub természetesen nem pótolhatja a munkanélküliség kezeléséhez szükséges kormány- programokat, de a bajba jutott embereknek gyors segítséget jelenthet. H. É.
