Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
TISZTEIÉT A MQS&MNEK Emlékmüavatús a 301-es parcellában (Folytatás az 1. oldalról.) megértették, hogy ez a „kis nemzet” nem csak önmagáért harcol. Antall József utalt a forradalom idején kialakult nemzeti egységre, amely az összetartás szimbólumává vált. Hozzátette: egy pillanatig se higgye senki, ha a forradalom győzelemmel — és nem a szovjet tankok november negyedikéi megindulásával — végződik, a hónapok múlása nem hozta volna elő az ellentéteket. Nem állíthatjuk, hogy mindenki ugyanúgy viselkedett volna a győzelmet követően megszülető parlamenti demokráciában, mint amikor egymásról és a harcról volt szó. Egy dologban azonban mindenki egyetértett: a szovjet hadsereg vonuljon ki Magyarországról, hazánk legyen szabad és független. Nagy Imre szerepéről elhangzott: a mártír miniszterelnök — aki 1953-ban vállalta a kormány vezetését — nem kerülhetett volna posztjára, ha nem értett volna kinevezésével egyet az akkori szovjet vezetés. Nagy Imre pozitív reformokat hajtott végre, megnyitotta a börtönöket, és lehetőséget adott a deportáltaknak a visszatérésre. A miniszterelnök megmenthette volna az életét, alkut köthetett volna, de haláláig hű volt ahhoz, amit a magyar függetlenség és önállóság jelent. Nagy Imre áldozatvállalása olyan jelkép, amely az újjászülető Magyarországnak is erőt adhat— mondta Antall József. A jelenről szólva Antall József kiemelte: a magyar nép 1988—89-ben harmadszor kísérelte meg, hogy kezébe vegye sorsát. Tudjuk, hogy az átalakulással, a gazdasági struktúraváltással súlyos gondok nehezednek a magyar társadalomra, tudjuk, hogy az új születésével mennyi kín és fájdalom jár, de történelmi léptékkel mérve amit megtettünk: óriási — jelentette ki a miniszterelnök. Ez az átalakulás kétesélyes, mert a Szovjetunió felbomlott ugyan, de ott van az ellenőrizhetetlen hadsereg, és déli határainkon dúl a harc. Véleménye szerint: tisztában kell lennünk, hogy az átalakulás még el is bukhat, és rajtunk múlik, hogy ne hagyjuk magunkat. szétszedni, vagy beugratni. Antall József rámutatott: a fejlett világnak meg kell értenie, hogyha nem sikerül stabilizálni Kelet- Európát, akkor nem zárkózhatnak be a jólét sáncai mögé, és az egész világot katasztrófa fenyegeti. Hozzátette: semmilyen ordas eszme — sem jobb-, sem baloldalról — nem kerítheti hatalmába még egyszer ezt az országot. De olyan ideológia sem, amely j-obboldali hangokat hallat, de balról finanszírozzák. Az áldozatok nevében Nagy Erzsébet, a mártír miniszterelnök lánya szólt az összegyűitekhez. A beszéd után a történelmi egyházak főpásztorai szentelték meg Jovánovics György szobrászművész alkotását, a csaknem 15 köbméteres zuhanyai nyerskőből faragott emlékművet, n ★ Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban kiemelkedően . helytállt, 73 személynek adott át különböző kitüntetéseket Boross Péter belügyminiszter hétfő délután, a minisztériumban rendezett ünnepségen. A kitüntetettek közül Nagy Erzsébet a köztársasági elnök által adományozott 1956-os Emlékéremben, Fó- nay Jenő, Márton András és Pongrátz Gergely, a Köz- társasági Érdemkereszt Középkeresztjében részesült. Többen a Köztársasági Érdemkereszt különböző fokozatait vehették át. KORMÁNYSZÓVIVŐI KÖZLEMÉNY Féligazságok egyvelege A Kormányszóvivői Iroda közlemény közzétételét kérte hétfőn, melyben egyebek között ez áll: • „A Der Spiegel című hamburgi hírmagazin ez évi 25. számában keretes cikket közölt a magyar sajtó, különösen a közszolgálati rádió és televízió helyzetéről. A forrásmegjelölés és aláírás nélküli -beszámoló a budapesti sajtóberkekben keringő különböző alaptalan pletykák, valótlanságok és féligazságok egyvelege. A cikkben kevés ellenőrizhető tényről esik szó, de közülük a legfontosabb tény minden elemében kiforgatva. valótlanul jelenik meg és csak arra alkalmas, hogy félrevezesse az olvasót. Antall József miniszterelnök a Der Spiegel állításával ellentétben nem az 1974-es kormányhatározatra hivatkozva terjesztette elő a rádió elnökének felmentését, hanem a mai Országgyűlés által 93 százalékos többséggel elfogadott 1990. évi ÉVII. törvény alapján, amely a köz- szolgálati hírközlő eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szól. A hamburgi hetilap egyébként ^kommunista párti törvénynek” nevezte az 1974-es kormányhatározatot, s mindjárt hozzátette a televízió elnökének felmentésére tett előterjesztést is, ami természetesen nem történt meg. Azt viszont elhallgatta, hogy az Alkotmány- bíróság nem az egész említett kormányhatározatot nyilvánította alkotmányellenessé, csupán annak 6. pontját, és nem semmisítette meg, hanem saját eljárását is felfüggesztette az ügyben november 30-ig. Egyben felszólította az Országgyűlést, hogy ez ideig alkossa meg a médiumokkal kapcsolatos törvényeket. Kamatcsökkentés várható Az MTI megbízható információja szerint ismét betét- és hitelkamatok csökkentésére készül az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Ennek tervezett átlagos mértéke mintegy 3 százalék lesz, s eltérő mértékben érinti az egyes konstrukciókat. A még formálódó konkrét terveket azonban egyelőre hétpecsétes titokként kezelik. Annyi viszont bizonyos, hogy az OTP kamatai nem térnek majd el jelentős mértekben a már más pénzintézetek által bejelentett kamatcsökkentések mértékétől. Az igen népszerű, 1 évre lekötött betét kamatlába az IBUSZ Banknál július 1-jétől nettó 20.8 százalék lesz, s ez az OTP-nél jelenleg még nettó 23 százalék. A kamat- csökkentés érinti többek között a takarékleveleket, és más, szintén kedvelt értékpapírokat is, amelyek ma még nettó 24 százalékkal kamatoznak. Ugyanakkor a folyószámlák 17 százalékos kamatlába várhatóan nem változik. Bérmegállapodás a bőriparban A bőriparban tizenöt százalékos átlagkereset-növekedés lesz 1992-ben, az elmúlt évi munkabérekhez képest —, erről kötött megállapodást a Bőripari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Könnyűipari Szövetség. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint, az ágazat 21 gazdálkodószervezetére vonatkozik a bérmegállapodás, amely a béremelés alsó. határaként jelölte meg a 15 százalékot. A két érdekképviseleti szervezet megkezdte az ágazati kollektív keret- szerződés módosításának tárgyalását is, továbbá egy egységes besorolási és tarifarendszer bevezetésének előkészítését. Feljelentették Torgyánt A rendőrség törvényesen járt el A tavaszi parlamenti ülésszak utolsó muniíanap- ján foglalta el helyét az MSZP-frakció padsoraiban Péli Tamás festőművész, aki a nemrég elhunyt Nagy Attilát követi a képviselői székben. Boross Péter belügyminiszter napirend előtti felszólalásában tájékoztatta a képviselőket a szombati százhalombattai vasúti balesetről, majd a június 11-én a Kisgazda- párt Belgrad rakparti székhazában történtekről. Tor- gyán József vádjait elutasítva kijelentette, hogy a nemzetbiztonsági és a katonai biztonsági hivatal egyetlen munkatársa sem jelent meg a helyszínen. Minden rendőri intézkedést kizárólag kérésre hoztak, a rendőrség eljárása törvényes és szakszerű volt, Boross Péter bel ügy- és Für Lajos honvédelmi miniszter közösen feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Torgyán József ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett hatóság megsértésének alapos gyanúja miatt. Torgyán József válaszában továbbra is kitartott korábbi állításai mellett, és bejelentette, hogy a közvélemény elé tárja bizonyítékait.1 Végezetül felkérte Antall József miniszterelnököt, hogy vonja le az ügy konzekvenciáit, azaz mondjon le. Szabad György házelnök bejelentette, hogy az ügyben indított vizsgálatok alkalmat adnak az Országgyűlés bizottságainak a történtek pontos feltárására. A T. Ház megszavazta az 1991. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló .törvény javaslat sürgősséggé! történő, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását javasoló képviselői indítvány napirendre tűzését. A képviselők elutasították Palotás János (független) a miniszterelnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásával kapcsolatos indítványának tárgyalását. A szakszervezeti vagyon védelmére vonatkozó törvénymódosítási javaslat részletes vitájával fejeződött be a tegnapi ülés. A legfőbb ügyész indítványt terjeszt elő az Országgyűlés elnökéhez Torgyán József mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Ennek függvényében dönt majd a nyomozás elrendelése vagy a megtagadása tárgyában az ügyben eljárásra illetékes Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal, amelyhez a feljelentést egyidejűleg továbbították. Füzessy lesz a miniszter? Antall József miniszter- elnök előterjesztést tett a parlament elnökének, hpgy az Országgyűlés illetékes bizottsága hallgassa meg Füzessy Tibor országgyűlési képviselőt (KDNP), tárca nélküli miniszterré történő kinevezésével összefüggésben. Feladatkörébe fog tartozni a polgári titkosszolgálatok felügyelete,— közölte az MTI-vel hétfőn délután a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A miniszterelnök javaslatot tesz továbbá a köztársaság elnökének Katona Tamás külügymini.sztérlu- mi politikai államtitkár él dr. Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár felmentésére, és ezzel egyidejűleg Katona Tamásnak a Miniszterelnöki Hivatal, tír. Kelemen Andrásnak a Külügyminisztérium, valamint dr. Pusztai Erzsébetnek a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkárává történő kinevezésére. EGESZSEGUGYI REFORM Orvosok orvosoknak Fórumot tartott a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, mélyen megvitatták az egészségügyi rendszer reformjával összefüggő aktuális kérdésekét. A meghívott vendégelőadók közt jelen volt dr. Andréka Bertalan helyettes államtitkár, valamint dr. Hargitay Sándor, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság helyettes vezetője. A rendezvényen mintegy 300 érdeklődő vett részt, az elhangzott kérdések zöme a szabad orvosválasztás. a háziorvosi szolgálat és ezek finanszírozásának témakörét érintették. Megkérdeztük a képviselőt MIKOR LEGYENEK A SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOK? A szakszervezeti kérdések a T. Ház előtt szerepeltek. A szakszervezeti vagyon védelméről szóló .1991. évi XXVIIL törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában szót kért Dragon Pál is. aki a kisgazda harmincötök Pest megyei képviselője. — Mi indokolja egy alig egy éve meghozott törvény módosítását?? — Az eredeti törvényt figyelembe véve a szakszervezetek kicsúsztak a választási határidőből. A törvény 10. paragrafusának 1-2. bekezdését kell most módosítani. Az első bekezdésben a kormány megadja az új határidőt, amely szerint október 1-je és november 30-a között kel! a szakszervezeti választásokat lebonyolítani. Ahhoz, hogy ezt be lehessen tartani, a képviselőcsoport nevében javasoltam, hogy a kormány legkésőbb augusztus 25-ig terjessze az Országgyűlés elé a szakszervezeti választásokra vonatkozó törvényjavaslat tervezetét, hogy szeptember elején megtárgyalhassuk és elfogadhassuk. — A második bekezdéssel kapcsolatban elmondtam, kifogásoljuk, hogy a kormány szerint a választásokat követő hat hónapon belül — törvény által szabályozottan — kellene elvégezni a vagyonmegosztást. Szerintünk ezt az időtartamot egy-másfél hónapra keltene lerövidíteni, mivel a szakszervezetek a működésüket biztosító vagyon nélkül ilyen hosszú ideig nem tudnak megélni. (t. t.> SZESZEIRE SZUKÁD Meggondolatlanul semmit (Folytatás az 1. oldalról.) néhány tárgyalás előzte meg. A vezérigazgató azonban a napokban már beszámolhatott arról, hogy a részvénytársaság alapító okiratát aláírták, s várhatóan augusztus elejére a cégbejegyzés is megtörténik. (A külföldi partner óvatosságára jellemző, hogy az amerikaiak még mindig nem járultak hozzá nevük nyilvánosságra hozata-. Iához, csak annyit lehet tudni róluk, hogy egy híres multinacionális cégről van szó.) Adorján Árpád elmondta azt is, a partner 2 millió dollárt fektet a gödöllői részvénytársaságba, s ha felfut a termelés, évi 609 millió forintos árbevételre számítanak, és 220—-230 embernek adhatnak majd munkát. Kezdetben száz embert tudnak alkalmazni; a minősített hegesztők képzése már megkezdődött a gépgyárban. Ennek finanszírozására a Foglalkozási alapból is kapnak pénzt, s ha gyáron belül nem lesz majd a későbbi tanfolyamra elegendő jelentkező, elképzelhető, hogy „külsősök” is részt vehetnek a képzésben. Megtudtuk azt is. hogy a honvédség páncélostechnikájának javítására szintén alakul egy részvény- társaság, amelynek az előkészületei ugyancsak megkezdődtek. Az rt. természetesén állami tulajdonban marad, és a két főrészvényes az Állami Fejlesztési Intézet és a HM lesz. A vállalatnál felhalmozódott egymilliárdnyi tartozásért 32 hazai cég áll sorban. A nagyobb hitelezőkkel megegyeztek, hogy részvényre váltják a tartozást, a kisebb összegű adósságok kiegyenlítését pedig a vagyontárgyak értékesítéséből fedezik. II. É. Emelkedik a távfűtés ára Az MTI városházi értesülése szerint, ha a fővárosi képviselők jövő heti ülésükön elfogadják a Főpolgármesteri Hivatal vezetésének jávaslátát, akkor júliustól 12,5 százalékkal emelkedik Budapesten a meleg víz, októbertől pedig a távfűtés ára. Emellett a hivatalvezetés azt is fontolgatja, hogy a lágymányosi híd építésével összefüggő feladatok fővárosi koordi hálására' felkéri a nagy tapasztalatokkal rendelkező szakembert, Dalmy Tibort.