Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-02 / 129. szám
SS TVR-TUKOR Didaktikus közhelyek Különösebb közvéleménykutatás sem szükségeltetik hozzá, hogy a Közjáték című televíziós találmányról megállapítsuk: tévedés. Tévedés azt hinni, hogy bárkit is érdekelne. Kiváltképpen oly jól elhelyezett időpontokban. Lapunk hasábjain már kifejtettük, hogy a testvérmúzsák e furcsa találkozása a televíziósok jóvoltából miért sikeredett félre. Néhány hete éppen arról szóltunk, hogy a véletlenszerűen összeválogatott művek — legyenek önmagukban bármilyen értékesek — e furcsa turmixolás következtében miként oltják ki egymás hatását. Nos, ezen a héten újított a Közjáték stábja. Nemes művészi alapanyag helyett a mai valósághoz fordultak. Nápolyi kisiskolások dolgozatait sajátos képi megjelenítéssel dolgozták fel: Számomra talány: miért kell 'éppen a nápolyi iskolásokhoz fordulni? Egyáltalán, a gyermeknap előtti héten például miért éppen a kábítószer elleni küzdelem a nagy téma? Tény és való, hogy a veszély napjankban elérte hazánkat is. S leginkább a védteleneket, a kicsinyeket kell óvnunk. Ám bizonyos vagyok benne, hogy nem a Közjáték oldja meg e feladatot. Ilyen didaktikus módon még soha semmit sem lehetett elriasztani. Az igaz, hogy a röpke öt percbe sikerült sok mindent beletuszkolni: borzalmas szövegeket hallhatunk az ártatlá- nok szájából. Csakhogy jó ízlésünk tiltakozik a téma megközelítése ellen. A primitív fogalmazványok nem megfelelő képi környezetben a várt hatás ellentettjébe csapnak át. Volt szerencsénk? Nyugodtan mondhatjuk, hogy Mifcó István a színészmesterség tárházának sokszínűségét bírja. Ügy tűnik, szí- nidi'rektornak sem utolsó. Éppen ezért érthetetlen szombat esti műsorának hullámzó színvonala. Csaknem egyórás felszabadult szórakozást ígért a „Van szerencsém!..Talán nem is Mikón múlott, hogy mégsem teltek a percek gondtalanul a néző számára. Ö ugyanis valóban önmagát adta. Csak éppen amit stábjával együtt nyújtott, enyhén szólva unalmas volt. Igénytelen irodalmi anyaggal töltötték meg a rendelkezésre álló időt. önmagára sokat adó művésznek tudnia kellett volna: a szerencséjét csakis nemes szöveggel alapozhatta volna meg. Ne csak a múltat Érdekességek, a finom leleplezések tárházaként indult néhány esztendeje a Gondolat—jel, A felelős szerkesztő. Bölcs István ízDiplomci, képzés távtanulással Ahogy tetszik Távtanulás. Egyes országokban — főleg a tőlünk nyugatra esőkben — jól ismert fogalom és módszer. Németországban, Észak- Rajna-Vesztfáliában 1975 óta működik a Hageni Távegyetem. Erre most magyar érdeklődők is jelentkezhetnek, akik jogosultak lennének főiskolai, egyetemi tanulmányokra, de valamilyen okból nem tudnak, vagy akarnak hazad intézményben tanulni. A Hageni Távegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Közgazdaságtudomá- iryi Egyetem és a Nemzeti Szakképzési Intézet együttműködési szerződést kötött a Budapesti Távtanulási Központ létrehozására, amely a távegyetemi hallgatók szakmai konzultációit szervezi az előkészítő és felkészítő szemináriumok mellett. Nemzetközi tapasztalat bizonyítja ugyanis, hogy a távtanulás csak akkor lehet sikeres és eredményes, ha nem elszigetelt, magányos tanulást jelent, hanem a felkészülés szerves része a tanulmányi központ által szervezett konzultációs és tnentori segítőrendszer. A Hageni Távegyetem kö zgazd asá g - tud om á nyakból, neveléstudományokból, szociológiából, politológiából, matematikából, informatikából és elektronikából kínál teljes idős tanulmányokat, amellett diplomát. Két mellékszak választása kötelező, kivétel a matematika és az informatika, amelyek esetében csak egyetlen melléktárgy tanulása az előírt. Tanfolyamokra is jelentkezhetnek az érdeklődők, a többi között filozófiára, jogra, pszichoterápiára, szociológiára. Kiegészítő képzés elektronikából, jogból, közgazdaságból és sportökonómiából vehető igénybe. Űj terület a kultúrme- nedzseri továbbképzés, amelynek keretében művészet, színház, zene, hétköznapi kultúra és kulturális management képezi az oktatás anyagát. A leendő magyar hallgatókat — s talán a megyeieket is — leginkább a tanulás költségei érdekelhetik. Szemeszterenként, az átlagkiadás teljes idős hallgatók esetén megközelítően háromszáz márka, részidős hallgatóknál száznyolcvan, vendéghallgatók esetén ki- lencven-százötven márka körüli összeget jelenthet. Pótlólagosan keletkezhetnek kiadások akkor, ha diplomavizsgánál Hagenbe utazik a hallgató. Kiiratkozni bármikor lehet a tanulmányi központban kapható űrlap útján. A távegyetem a tanulmány intenzitásának eldöntését a hallgatókra bízza. Minthogy túlnyomó többségük munkaviszonyban áll, létrehozták a részidős hallgatók státusát. Ez hat- nyolc évet is jelenthet. Akik valamilyen okból kénytelenek megszakítani tanulmányaikat, a későbbiekben folytathatják. A távtanulás Hagenben elsősorban az írásos anyagon alapszik, amit általában tizennégy napos ütemben küldenek el a hallgatóknak. Az alaptanulmányban az egyes kurzusokat írásbeli vizsgával zárják le. Ezeket Budapesten, a Goethe Intézetben lehet megírni. A második tanulmányi szakasz vizsgái és a diplomavizsga szóbeli. A Hageni Távegyetem teljes jogú hallgatója lehet az, aki vagy diplomával rendelkezik, vagy nemzetközi érettségi vizsgát tett, avagy két esztendőt befejezett magyar felsőoktatási intézményben, szeptembertől mindenki, aki hazánkban egyetemi és főiskolai tanulmányokra jogosult. A németnyelv-tudás igazolására elegendő, ha valaki három évig tanult középiskolában németet, vagy a Goethe Intézetben szerzett nyelvvizsgát. A Hageni Távegyetem diplomája a német és a magyar kormány által kötött egyezményben is szerepel, mint elfogadott egyetemi diploma. Információkért az érdeklődők a Budapesti Tanulmányi Központhoz fordulhatnak. Címük: 1114 Budapest, Villányi út 11-13. IV. 402. Telefon; 166-75-22. lésében mindig bízhattunk A vasárnapi ebéd előtt érdemes volt egy órácskát szentelni arra, hogy. meg hallgassuk, miként formálódik honunk kulturális élete. Mostanában hétről hétre, hónapról hónapra mintha a múltkutatás történelmi feladatára vállalkoznának a szerkesztők, műsorvezetők. A közel- és távolabbi múlt suttogásra ítélt történeteire derül fény ezeken a vasárnap délelőttökön. Ezen a héten szerencsére szakítottak időt a jelen gondjaira is. Többek között megtudhattuk: miért nem kellett Sevillában Kodály. A Fellegi Ádámmal készült riportból természetesen kiderült: szó sincs arról, hogy éppen a Makovecz-féle koncepcióba ne illene a zeneszerző szellemisége. Fellegi Ádámnak csak az úgynevezett titkos válogatás nem tetszik, amelynek alapján eldőlt, kik lépjenek fel a világkiállításon. Milyen kár, hogy a nagy művészek nem adhattak egymásnak találkozót a rádió mikrofonja előtt. Csupán az egyik felet hallhattuk. Ha megszólalt volna mondjuk a legilletékesebb, Makovecz Imre is, bizonyára árnyaltabban láthatnánk a világkiállítási műsor erényeit és buktatóit. Az ilyen félriportok csak a viszályt szíthatják s félre halláshoz vezethetnek. Erdősi Katalin A szentendrei Művésztelepi Galériában megrendezett tárlat után — amelyet Páskándi Géza ihletett bevezetője (is) emlékezetessé tett —, a Nagybányán élő és alkotó Tőrös Gábor szobrászművész nemrég a fővárosban is bemutathatta plakett- és kisszobor sorozatait. A Csók István Galéria nem először nyújt lehetőséget erdélyi művészek részére, hogy munkáikkal bizonyíthassanak a lényegében azonos kultúrkörhöz tartozó, de igen eltérő ízléskülönbségeket hordozó hazai műélvező közönség (és művészkritikus gárda) előtt. Hangsúlyoznunk kell a bizonyílás-t, hiszen már többször is bebizonyosodott, hogy a már nevet és elismeréseket szerzett kolozsvári vagy marosvásárhelyi művészt úgy kezelik a budapesti lexikonok összeállítói, mintha most lépne porondra ... E sorok íróját nem is oly régen arra kérte egy fiatal szerkesztőtársa: mondana valamit neki Kós Károlyról, merthogy maga a név az ő számára „nem mond semmit”. BRONZPALÁSTBAN Tőrös Gábornak nincs szüksége a bizonyításra a szónak a már jelzett értelmében. Munkáinak közzé-, illetve közszemlére tétele révén azonban az erdélyi szobrászat, a magyar szobrászat erdélyi vonulata bizonyít. Műkritikusok leírták többször is, hogy a festők szentendrei iskolája valójában annak a nagybányai műhelynek a folytatása, amely annak idején — Trianon után — a maga nyelvezetével fogalmazta meg az „erdélyi gondolat”- nak. az irodalomban transz- szilvanizmusnak nevezett eszmekörnek a lényegét. Tőrös Gábor ma is ott, abban a miliőben formázza a maga szobörvilágát. ahonnan a magyar ábrázolóművészet egészét meghatározó iskola elindult: Nagybányán. Amiként a Ferenczy család első tagjainak Mára- maros a megkapó tájat jelenthette, a zöld megannyi változatával, a barna percenként változó árnyalataival, úgv egy szobrásznak ez a vidék a színesfém hazáját is jelenti. Tőrös kedvelt és szinte Echo-színház — ekhós szekéren Talán az irodalomtörténészek sem tudják, mióta alussza Csipkerózsika-álmát a könyvtár eldugott polcán J. W. Goethe A mundérvásárhelyi búcsú című, félbemaradt színdarabja. A Páholy Színházi Alapítvány most lehetőséget teremtett Papp János színész-menedzsernek, hogy színpadra állíthassa és 28 nap alatt, 25 helyszínen előadhassa a kizárólag erre a produkcióra szerveződött társulat. A naponta másmás helyszínen fellépő Echo-sokat végig kíséri a televízió Antal István szerkesztő-riporter vezette forgatócsoportja, amely néhány perces riportban bemutatja az előadás új és új helyszínét, s a felvételeket mindig az előadás másnapján sugározza a tévé. A riportokban a darabból csak kis részletek lesznek. E közvetítési forma alól egy esetben tesznek kivételt. Június 19-én Bakonybélben az egész előadást rögzítik, s az másnap képernyőre kerül. Az első bemutatót tegnap tartották Esztergomban, az utolsó helyszíne Kőszeg lesz. A televíziósok stábját Szabados Tamás operatőr vezényli, a technikai feltételek biztosításában nagy részt vállalt a Magyar Honvédség is. Megyénk lakói ma Vi- segrádon, szerdán Pilis- szentlászlón, csütörtökön Pilisborosjenön, pénteken Szentendrén, szombaton Pilisvörösváron, vasárnap pedig Zsámbélton láthatják a produkciót. n. z. Tőrös Gábor: Próféta egyetlen anyaga a bronz, főleg az utóbbi időszakában. Nagybányai kohómérnök barátai segítségével saját öntőkemencét épített. Az öntés technikáját oly magaslatokra emelte, hogy — a yiaszvesztéses bronzöntésre gondolunk — akár újságpapirvékony falú precíziós munkára is vállalkozhat. Kisszobrainak egyike-másika lenge öltözékben (áttetsző bronzpalástban) látható — például az Ólomcsuhás, vagy a Zsarnok, avagy a Nagy figura palásttal és tövisko- szorúként viselt bohócsapkával címet viselő remek alkotások. Kisplasztikái a magyar kultúra megannyi nagyságával ismertetik meg a nézőt Körösi Csornától Nagy Lászlóig, Németh Lászlótól Bethlen Gáborig, ÖNTÖRVÉNYŰ Sajátosan Tőrös Gábor-os világa öntörvényű művészetet teremt. Halláskáro- sultsága csupán egyfajta magyarázat erre (Románia egykori birkózóbajnokát „elgyógyszerkezelik” a táborban.) Behatárolt zörej- telensége — amiként őma- ga megjegyezte — a letisztult forma „robbanó csöndjét” faggatja. Nem véletlen, hogy Dante-sorozatba fog, hogy Madách-értelmezé- sekbe kezd. A tragédia, mint a művészetet ösztökélő „kellék” nagyon is nyomában járt az erdélyi magyar művészeknek. Elég a kisszobrok címét végigtekinteni: Gyász, Próféta, Karnevál, Magány, Memento, Zsarnok..., máris előttünk van a megmintázott nemzetiségi (erdélyi) sors. EGYETEMES Tőrös Gábor ennek a sorsnak a felmutatását az egyetemes érvényű motívumok felmutatásával vállalja: a leépülés és újrakezdés, a lét és nemlét, a pusztulás és megmaradás szimbolikájában őnála meggyőzőbben aligha mozog manapság a magyar szobrászművészetben valaki. „Bronzfigurái — írja Banner Zoltán — Pompeji túlélőiként hatnak, akik pontosan azáltal rr.enekedtek meg a pusztulástól, hogy saját emberi izzásuk, hitük hőfoka erősebb, magasabb volt a lávazuhatagénál.. Bágyoni Szabó István Ráckeve Kézművestábor A ráckevei Ács Károly Művelődési Központ Kreativitás Stúdiója augusztus 2-től 9-ig kézművestábort szervez. Céljuk, hogy az óvónők, pedagógusok, népművelők és a gyerekek megismerkedhessenek a népi kultúra néhány ágának alapelemeivel. Az érdeklődők a táborban megtanulhatnak többek között nemezt készíteni, gyékényt szőni, búzát fonni, csuhébábot, valamint agyagjátékot és-edényt készíteni. A foglalkozásokat szakképzett mesterek irányítják. A tábor foglalkozásait a ráckevei művelődési központban tartják. A részvételi díj szállással, teljes ellátással négyezernégyszáz, szállás nélkül, ebéddel háromezer-háromszáz forint. Jelentkezni június 10-ig lehet (Ács Károly. Művelődési Központ, 2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 51., telefon: 06-24-85-220), akár írásban, akár telefonon. S7.E\JTENDR7-7 UTÁN BUDAPESTEN Toros Gábor „pompeji” kisszobrai
