Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

Semlegesség Szlo vákia—Magyarország FOLYTATÓDÓ TÁRGYALÁSOK osztrák módra Alig egy nappal azután, hogy Vranitzky kancellár az osztrák semlegesség mellett tett hitet, cáfolva, hogy e tabunak számító kérdésben változott volna az álláspont, Erhard Busek alkancellár ellentétes kijelentése keltett belpolitikai vihart. A Nép­párt elnöke a szocialista párti kormányfővel ellentét­ben azt mondta, hogy számá­ra világos: az osztrák sem­legesség az 1955-ös állam- szerződésben vállalt formá­ban véget ért. Példának, amely esetben ez a tétel nem igaz, Busek egy elkép­zelt konfliktushelyzetet ho­zott fel — például Magyar- ország és Szlovákia között. Ez az az eset, amikor to­vábbra is semlegesek len­nénk — mondta. Egyébként azonban Európa megválto­zott körülményei között, amikor Ausztria ennek az új kontinensnek a felépíté­sében teljes mértékben részt vesz, egyszerűen el­tűntek a semlegesség régi címzettjei. JAPÁNBAN JÁRT AZ ÁHZ A Japánban turnézó Ál­lami Hangversenyzenekar pénteken befejezte tizenhét előadásából álló fellépés­sorozatát. A siker alapján várható, hogy az együttes 1395-ben, Bartók Béla ha­lálának 50. évfordulója al­kalmából újabb koncert- kőrúton vendégeskedhet a szigetországban. Az egyik legismertebb japán impresszáriós iroda, a Japan Arts elnöke, »fu­rata Maszacgu az MTl-nek elmondta, hogy az AHZ az iroda „minden művészi és üzleti várakozását” tel­jesítette. A zenekar a há­romhetes körúton Tokió­ban, a japán fővárost öve­ző településeken, továbbá Oszakában, Sagában, Ka- nazávaban és Ivakihan, Ko- bajasi Kenicsiro szülőváro­sában lépett föl, mindenütt tel* ház előtt. Különleges kockázat A szlovákok ragaszkodása a függetlenséghez olyan lé­pés lehet, amely Kelet-Eu- rópában, kis, egymás iránt bizalmatlan nemzetek ki­alakulásához vezet. A kör­zet instabilitásának növe­kedése csapást mér majd az egykori kommunista orszá­goknak arra á törekvésére, hogy csatlakozzanak Nyu- gat-Európához, és begyó­gyítsák a hidegháborús megosztottságot — írja a Párizsban angol nyelven megjelenő International Herald Tribune kommen­tátora, Joseph Fitchett a lap pénteki számában. „Különleges kockázatot jelent, hogy a szlovák ál­lamban erőteljes magyar kisebbség van, amely Buda­pestre tekint majd védele­mért. A szlovákiai magyar nemzetiség biztonságban érezte magát, amíg Prágá­ból a csehszlovák föderáció kormányozta, de magatar­tása nagymértékben meg­változhat, ha olyan szlovák kormány uralma alá kerül, amely a nemzetiségi nacio­nalizmusra alapozza nép­szerűségét.’’ „A feszültség megnöveke­dése Magyarország és egy kis, szomszédos Szlovákia között, amelynek saját na­cionalizmusa éppen a XIX. századi magyar uralom iránti gyűlöletre épül, mindkét országban meg­ronthatja a demokrácia és a gazdasági fejlődés bővü­lésének kilátásait” — írja a lap, amely megállapítja, hogy Szlovákiában a ma­gyarok és a cigányok alkot­ta kisebbség együttvéve az ötmilliós lakosság egyötödét jelenti. A szlovákoknak „egy olyan, erősebb Ma­gyarországgal kellene szem­benézniük, amelynek kor­mánya egyre nacionalistáb­bá lesz, a Romániában, Szerbiában és Ukrajnában élő magyarokra nehezedő nyomás következtében” — hangoztatja az Internatio­nal Herald Tribune kom­mentátora. Számukra az egység elfogadhatatlan Tűzszüneti javaslat A boszniai szerb közösség vezetője, Radovan Karadzic jövő hétfőtől egyoldalú tűz­szünetet hirdetett pénteken a délszláv köztársaságban. Ennek ellenére pénteken változatlan erővel folytak a harcok a frontokon. Az AFP és a DPA jelen­tése szerint a Szerb Demok­rata Párt vezetője nyilat­kozatot adott ki, mely sze­rint eljött az idő arra, hogy megoldást találjanak a boszniai háborúra. A javas­lat szerint a tűzszünet hét­főn reggel hat órakor lépne életbe. Karadzic felajánlót­Külföldi események - j egy mondatban MÁDL FERENC tárca nélküli miniszter beszéde után Kurt Waldheim köztársasági elnök nyitotta meg a má­sodik Duna-fesztivált az alsó-ausztriai Tullnban pén­teken este. DR. KULCSÁR KÁLMÁN, hazánk ottawai nagykövete a kanadai parlament épületében a Magyar Köztársasá­gi Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki Jack W. Pickersgill, nyugállomán3rú kanadai bevándorlási mi­nisztert. BORDEAUX nevezetességeinek megtekintésével fejező­dött be pénteken II. Erzsébet brit királynő négynapos hivatalos franciaországi látogatása. BORISZ JELCIN orosz elnök csütörtökön telefonon ja­vasolta Eduard Sevardnadze grúz államfőnek, hogy sür­gősen írjanak alá alapszerződést a két ország kapcso­latairól. ta azt Is, hogy az ENSZ- csapatok tagjai, mintegy 800 tiszt felügyelje a tűzszünet betartását a szerb haderő által ellenőrzött állásokból. Karadzic ugyanakkor ismét világosan értésre adta, hogy a boszniai szerbek ragasz­kodnak a köztársaság jelen­legi határai között történő felosztásához. „Egy egysé­ges Bosznia számunkra el­fogadhatatlan” — hangsú­lyozta A boszniai szerb vezető ugyanakkor bejelentette a szerb tüzérség visszavo­nását a szarajevói repülőtér térségéből. Karadzic kifeje­zésre juttatta, hogy kész lenne beleegyezni abba is, hogy Szarajevót nyilvánít­sák az ENSZ fennhatósága alá tartozó területnek. En­nek megfelelően kivonnák onnan a szerb erőket, s csak a szerb rendőrök ma­radnának ott. A tűzszüneti felhívás el­lenére pénteken változatlan hevességgel folytak a har­cok Szarajevóban és a többi frontszakaszon. A legsúlyo­sabb összetűzések Herce­govina központja, Mostar térségében voltak, ahol a horvát erők szerb közlés szerint területeket foglaltak el. Szarajevóban pénteken utcai harcok folytak. Súlyos harcok zajlottak Derventá- nál, Tuzlánál és Zavidovci- nál is. Áldozatokról nem ér­kezett jelentés. VILÁGPOLITIKAI 1 KATONAI AKCIÓT IS MÉRLEGELNEK A BELGRÁDI VEZETÉS KÉT TŰZ KÖZÖTT. Mi­közben Boszniában és Her­cegovinában még mindig dörögnek a fegyverek, sőt Szarajevóban tüzeltek a békefenntartó ENSZ-erők egyik konvojára, s az áramszolgáltatástól és ivó- vízhálózattól megfosztott bosnyák főváros lakossá­ga már ki tudja hányadik napot tölti a házak pincéi­ben, polgárháborús veszély keletkezett magában Szer­biában is. A Biztonsági Ta­nács Szerbiát és Monte­negrót sújtó szankciói mind jobban éreztetik hatásu­kat. s a növekvő belső elé­gedetlenség heves tünte­tésekben fejeződik ki Belg­rádiban is. Az újonnan megalakított Szerbiai Pol­gári Szövetség — amely a demokratikus ellenzéki pártokat tömöríti —»- az egész rezsim távozását kí­vánja kiharcolni, egyhetes tiltakozó megmozdulásai­val. amelynek fő jelszava így hangzik: „Utolsó ha­rangszó a kormányzatnak.” Nemzetközi megfigyelők azonban megjegyzik, hogy még akkor is. ha sikerül kivívni Milosevics és cso­portjának megbuktatását, nagy a veszély arra, hogy káosz keletkezzék. Mint megjegyzik, a demokrati­kus ellenzék Szerbiában gyenge, s nincs olyan ki­emelkedő személyisége, aki annyira széleskörűen nép­szerű volna, hogy általá­nosan elismernék az or­szág vezetőjének. Félő az, hogy Seselj vajda, aki szél­sőséges nacionalizmusában a Milosevics köré tömörült erőket Is felülmúlja, ka­parintja meg egy ilyen ha­talmi űrben a kormány­zást. s a háború lángja át­csap Koszovóra és a Vaj- daságna is. S ezután Ma­cedónia következhet, mi­vel e „dominóelmélet” sze­rint. amelyre már oly sok példa volt a múltban, ez megtörténhet, és a szélső­séges nacionalisták, akik­nek semmi sem drága, megpróbálhatják beLeso- doPni Görögországot, Tö­rökországot, Bulgáriát és Magyarországot is a konf­liktusba. Nem meglepő tehát, hogy Washingtonban és a nyu­gati világ több fővárosá­ban valamilyen katonai akciót fontolgatnák a dél­szláv háború megállításá­ra. Több tervet mérlegel­nek, s ezek között első he­lyen a szarajevói repülő­tér erőszakos eszközökkel való megnyitását, hogy a segélyszállítmányok eljus­sanak a bosnyák főváros éhező és gyógyszerek hí­ján levő lakosságához. Ezt követné a szerb állásokra mért csapássorozat, és eset­leg a Drina-liíd felrobban­tása, hogy elvágják a szerb szabadcsapatokat a Kis- Jugoszláviából érkező utánpótlástól. Belgrádban is felkészülnek egy ilyen esetleges katonai akcióra, de azzal mentegetőznek továbbra is. hogy a bosz­niai szerb fegyveres cso­portok felett állítólag nem gyakorolnak ellenőrzést. A New York-i ENSZ-székhe- lyen 11 ezer kék sisakos Szarajevóba küldését ké­szítik elő a „humanitá­rius művelet” biztosításá­ra. De egyelőre még békés úton, tárgyalásokkal, akar­ják elérni a repülőteret el­lenőrzésük alatt tartó szerb csoportokkal, mivel- - ezek nagy tűzerejű ágyúkkal rendelkeznek, a bosnyák főváros légikikötőjének megnyitását. ERŐFESZÍTÉSEK A BUSH—JELCIN TALÁL­KOZÓ ELŐTT. Mind az amerikai, mind az orosz elnökiíek elsőrendű sze­mélyes érdeke is volna, hogy külpolitikai sikert ér­jen el a hadászati táma­dó fegyverek újabb jelen­tős csökkentéséről rendel­kező szerződéstervezet alá­írásával a jövő hét elején sorra kerülő washingtoni csúcstalálkozójukon. Bush, aki pénteken úgy ülte meg 68-ik születésnapját, hogy kudarcok egész sora érte, választási hadjáratához jó muníciót kaphatna ezzel a szerződéssel. Az elnök 35 százalékos népszerűségi indexével hazájában mély­ponton van, s Panamavá­rosban csütörtökön ki kel­lett menekíteni a tüntetők fenyegető gyűrűjéből, és a riói környezetvédelmi vi­lágkongresszuson is szem­be kell néznie a heves bí­rálatokkal. Ami pedig Jel­cint illeti, az ő népszerű­sége is „mélyrepülésben” van. s éppen most fejező­dött ki ez látványosan, amikor az elnök javasla­ta ellenére, a parlament nem nyilvánította ünnep­pé június 12-ét, amely na­pon két évvel ezelőtt Oroszország kikiáltotta függetlenségét. A testület csak munkaszüneti napot határozott el az ország szá­mára, azzal az indoklás­sal. hogy két év óta csak a rosszabbodás folyamata érvényesül. - ­A több nukleáris robba­nófejjel ellátott „ rakéták csökkentésében azonban nem sikerült a hét elején a Baker—Kozirjev tár­gyalásokon megegyezni, s így sebtében pénteken Londonban a két külügy­miniszter újra találkozott. Tekintve azonban, hogy Washington elsősorban a szárazföldi indíttatású ra­kétákat akarja csökkente­ni, amely az orosz nukleá­ris arzenál túlnyomórésze, Moszkva egyenlőtlenséget lát ebben, mivel az ame­rikai atomütőerő többsége tengeralattjárókon és re­pülőgépeken elhelyezett. Kérdés, hogy ez a hamar­jában létrehozott londoni megbeszélés elvezet-e a szerződéstervezet gyors ki­dolgozásához? Árkus István Önkormányzatokba - választás útján Hat szakszervezeti szövet­ség szakértőinek részvételé­vel pénteken a Munkaügyi Minisztériumban folytató­dott a kormányzat és a szakszervezetek közötti megbeszélés a szakszerveze­tek közötti, valamint a tár­sadalombiztosítási választá­sokról. A csütörtök estig tartó tárgyalás során ugyanis nem sikerült közös állás­pontot kialakítaniuk a szak- szervezeteknek a választá­sok eredményei alapján megvalósítandó vagyonel- osztásról. További tárgyalás szükséges arról is, hogy kik kapjanak választói jo­got a szakszervezetek kö­zötti választáson: vala­mennyi választásra jogo­sult állampolgár, vagy csak a munkavállalók, munka- nélküliek és nyugdíjasok. A pénteki vita annak tisz­tázásával kezdődött meg, hogy a társadalombiztosítá­si önkormányzatokba a szakszervezetek közötti vá­lasztásokon elért eredmé­nyek alapján delegáljanak-e képviselőket a szakszerve­zetek, vagy bizonyos szava­zói kör külön szavazólapon válassza-e meg a társada­lombiztosítási önkormány­zatok munkavállalói, he­lyesebben biztosított küldöt­teit. A kormányzati szakér­tők közül a vita során töb­ben rámutattak: az erre vo­natkozó törvény szerint a társadalombiztosítási önkor­mányzatokba választás út­ján kerülhetnek a képvise­lők. A törvénymódosítással ugyan megoldható lenne a delegálás — s ezzel megta­karítanák a 700-800 millió forintra becsült ezen költ­ségeket is —, de ez a for­ma alkotmányossági kérdé­seket is felvet. Valamilyen megoldást mindenképpen találni kell, mivel a ren­delkezések szerint jövő év elejétől már ezek az önkor- mányiatok felelősek a tár­sadalombiztosítás irányítá­sáért A magyar zsidóság állásfoglalása A Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége és a budapesti zsidó hitközsós kép viselő-testületéi rendkí­vüli együttes ülést tartot­tak Budapesten, megvi­tatták a készülő nemzeti­ségi és kisebbségi tör­vényt, s hitelesítették a magyar zsidóság ezzel kap­csolatos állásfoglalását. A tanácskozáson nagy számban vettek részt a képviselő-testületek tag­jai, valamint — meghívott vendégként — a különböző zsidó szervezetek képvise­lői. Élénk vita után — a Magyar Köztársaság Or­szággyűlése jogalkotó te­vékenységének elősegítése érdekében — a magyaror­szági zsidó hitközségek leg­magasabb fórumán az alábbi — pénteken az MTI-hez eljuttatott — nyi­latkozatot fogadták el: „Mi, a magyarországi zsidó hitkörsóffeh Képvise­lői ismételten kinyilatkoz­tatjuk kötődésünket őseink vallásához, hitet teszünk az egyetemes zsidóság, a zsi­dó nép egysége mellett, ugyanakkor kinyilvánít­juk, hogy a magyarországi zsidóság a magyar társa­dalom szerves részének te­kinti magát. Kijelentjük, hogy jelen­legi közjogi helyzetünkön nem kívánunk változtatni” — hangzik a nyilatkozat, amelyet Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Kéri Lajos, a bu­dapesti zsidó hitközség el­nöke és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége és a budapesti zsidó hitközség ügyvezető igazgatója írt alá. Äz MSZP sajtótájékoztatójáii A javaslat Az MSZP országos elnök­sége úgy látja: egyértel­műen megállapítást nyert az Alkotmánybíróság hatá­rozata alapján, hogy alkot­mányellenes a Rádió és a Televízió kormányfelügye­lete. Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek Gombár Csa­ba felmentésével kapcsola­tos döntése politikailag, er­kölcsileg és minden bizony- nyál jogilag is helyesnek bizonyult az elnökség véle­ménye szerint — minderről Horn Gyula, a párt elnöke beszélt az országos elnökség pénteki üléséről tartott saj­tótájékoztatón. Az elnökség részletesen foglalkozott a médiatör­vény-javaslattal kapcsola­tos kérdésekkel. Állásfogla­lásuk szerint a beterjesztett javaslat jó vitaalapot je­lent, habár a végleges szö­veg több kérdésben eltér a korábban már egyeztetett állásponttól. A szocialisták a Rádiót, valamint a Tele­víziót felügyelő bizottság munkájában érvényesíteni kívánják a társadalmi el­lenőrzést, és a bizottság mű­ködését pontosan kívánják szabályozni a törvényben. Nem szeretnék megvonná a miniszterelnöknek a Rádió és a Tv elnökére vonatkozó jó vitaalap kinevezési jogát, de ezt a felügyelőbizottság egyetér­tési jogával kívánják kiegé­szíteni. A sajtótájékoztató máso­dik témaköre az MSZP va­gyonelszámolása volt. Tóth András ügyvivő elmondta: úgy tűnik, hogy egyes kor- máríyzati körök a vagyon­elszámolás ügyét politikai céljaik érdekében nem kí­vánják lezárni. Ezt bizo­nyítja az is. hogy az Álla­mi Számvevőszék jelentését — amely kimondja: az MSZP vagyonelszámolása hiteles és elfogadott — fél­retették. és két törvény- javaslatot is a parlament elé terjesztettek. Egyrészt meghosszabbították a ter­helési és elidegenítési tilal­mat az MSZP vagyontár­gyaira, másrészt napirendre tűztek egy törvényjavaslatot arról, hogy a pártok és társadalmi szervezetek he­lyiségeket igényelhetnek a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által kezelt va­gyonból, de ezzel a lehető­séggel nem élhetnek azon szervezetek, amelyeknek a vagyonelszámolását a par­lament nem fogadta cl. Az MSZP ezt az eljárást ten­denciózusnak és etikátlan­nak tartja — húzta alá az ügyvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents