Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-12 / 138. szám
MÉRSÉKLŐDŐ INFLÁCIÓ A GAZDASÁGI KABINET ÜLÉSE — A Gazdasági Kabinet a társadalombiztosítás 1991. évi hiányának rendezésére szolgáló alternatív javaslatok közül azt támogatja, amelynek értelmében az állam és a költségvetés nem vállal készfizető garanciát a társadalombiztosításnak tartozó adósok esetében. A kabinet ennek értelmében terjeszti a kormány elé a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló javaslatot. Többek között ezzel foglalkozott szerdai ülésén ti Gazdasági Kabi- • net, amelyről csütörtökön tájékoztatta az MTI-t a Pénzügyminisztérium. A testület tárgyalta az új, több évre szóló energiapolitikát, amelyet a kormány elé terjeszt. Foglalkozott az ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakmai és privatizációs stratégiájával, amely a privatizáció során követendő iparpolitikai, szempontokat fogalmazza meg. Javasla-. tát a testület tájékoztatásul a kormány elé terjeszti. A kabinet tájékoztatót hallgatott meg az 1991. évi monetáris folyamatokról és áz infláció alakulásáról. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG KÖZLEMÉNYE A Legfőbb Ügyészség csütörtökön az alábbi közlemény közzétételére kérte a Magyar Távirati Irodát. „A miniszterelnök szerdán feljelentést tett a legfőbb ügyésznél a kormány nevében, dr. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselővel szemben hivatalos személy megsértésének vétsége miatt. A feljelentés szerint Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő a Magyar Televízió 1-es csatornáján sugárzott ..Hőmérő” című műsorban június 6-án többek között a következő kijelentést tette: „...a taxisblokád alatt egy nagyon fontos dolog történt, ami jó lenne, ha nem felejtetne el, amikor erről beszélgetünk. Ez pedig az. hogy Horváth Balázs akkori belügyminiszter azt fontolgatta. hogy a tömegbe lövet.” Dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszter az úgynevezett laxisblokád idején a Magvar Köztársaság belügyminisztere volt, így a büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusa alapján hivatalos személynek minősül. Eörsi Mátyásnak a feljelentésben idézett kijelentései a Btk. 232. paragrafus íl) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett hivatalos személy megsértésének alapos gyanúját keltik. A büntető törvénykönyv szerint a hatóság, vagy hivatalos személy megsértése miatt büntetőeljárásnak csak jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. Eörsi Mátyással szemben a miniszterelnök tett feljelentést. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani. Az üggyel kapcsolatos törvények rendelkezéseire figyelemmel a legfőbb ügyész levéllel fordult az Országgyűlés elnökéhez, amelyben kérte, hozza az Országgyűlés tudomására a feljelentést, majd tájékoztassa a Legfőbb Ügyészséget. hogy az Országgyűlés felfüggeszti-e dr. Eörsi Mátyás képviselő mentelmi jogát. Á miniszterelnök feljelentésének további sorsa az Országgyűlés döntésétől függ. A legfőbb ügyész a levél elküldésével egyidejűleg a miniszterelnök feljelentését áttette az ügyben eljárásra illetékes Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz, ahol az Ország- gyűlés, döntésétől függően a nyomozást elrendelik, vágj' megtagadják. A magyar püspöki kar a hitoktatásról (Folytatás az 1. oldalról.) lásfoglalás leszögezi: „Kívánjuk, hogy a szülök szabadon kinyilváníthassák igényüket a vallásoktatásra, nem csak az egyházi fenntartású iskolákban, hanem bármelyikben. A tantestületek biztosítsák, hogy ezekből az oktatásokból se előnyük, se hátrányuk ne származzon a gyerekeknek, valamint a védett időt is, hogy e foglalkozások alatt más elfoglaltságuk ne legyen a hitlanosoknak.” ★ Mivel a magyar törvény- hozás még ebben ai esztendőben tárgyalja a terhesség- megszakítással kapcsolatos törvényt, a Magyar Katolikus Püspöki Kar. megismétli az. egy évvel ezelőtt kiadott nyilatkozatának álláspont-' pontját. Mivel a magzat az első pillanattól kezdve önálló emberi élőlény, a magzati élet védelme az emberi természetből fakadó erkölcsi kötelezettség világnézettől függetlenül mindenki számára. Az élethez való jog az alapvető emberi jogokhoz tartozik. A Magyar Katolikus Püspöki Kar mindezek alapj án. tisztelettel fordul a törvényhozókhoz. hogy az abortusz kérdésében az erkölcsi szempontok és az élethez .való alapvető emberi jogok alapján alkosson törvényt, amely korlátozás nélkül kitérjed a magzati élet teljes védelmére. Bizalommal kéri a hívek állhatatos imáját a törvényhozás tagjai számára, hogy az erkölcsi értékek és az alapvető emberi jogok szerinti törvényt hozzanak. Egyben ne mulasszák el az engesztelési az emberi élet ellen elkövetett számtalan bűnért. Ilyen módon eszközölhetjük ki Isten áldását népünk életére és vezetőinek munkájára. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Az anyag szerint 1992, első hónapjaiban a múlt évinél jóval szőkébb körben és kisebb mértékben került sor hatósági áremelésekre, illetve áremeléssel járó pénzügyi intézkedésekre. Az infláció csökkent, a fogyasztói árszint ez év áprilisában az előző év azonos hónapjához viszonyítva 23,3 százalékos fogyasztói árnövekedést mutat. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága csütörtöki ülésén a privatizációs törvényekkel a szövetkezeti átmeneti -törvény módosításával, valamint a távközlési törvénnyel foglalkozott. A képviselők már minden módosító indítványt megtárgyaltak, amely a három privatizációs törvényhez eddig beérkezett, így sor kerülhet e törvények közeli határozathozatalára a plenáris ülésen. A szövetkezeti átmeneti törvényhez Glattfelder Béla (Fidesz) olyan indítványt tett, amely a kárpótlási 'törvény módosítását kívánta elérni. Ennek lényege az lenne, hogy a kárpótlásra jogosultakat harminc napon belül köteleznék arra: nyilatkozzanak földvásárlási szándékukról, feltüntetve azt is, hogy hol kívánnak élni ezzel a jogukkal. Az így bejelentett -igényeket a kárpótlási hivatalok lő napon belül feldolgozzák. . Az indítvány révén szeptember végére lehetővé válna, a kárpótlási árverések lebonyolítása. A testület tagjai a javaslatot támogatásukról biztosították. KURTA UVIL A KORMÁNYFŐHÖZ »VÁLSÁG IDEJÉN LASSZÓVAL FOGJÁK A KÉPVISELŐKET A hét közepén megtartották szokásos üléseiket az Országgyűlés bizottságai., A környezetvédelemmel foglalkozó honatyák tanácskozásán a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. szakértői elvetették azt az ötletet, hogy a Duna vizét vezessék, a Velencei-tóba. A két tárca ilyen irányú - előterjesztést dolgoz ki őszre a kormányzatnak. a Veléncei-tó.. vízutánpótlására. Ez a megoldás — becslések szerint — hétszázmillió-egy milliárd forintba kerülne, ráadásul a vízminőségnek sem kedvezne. E helyett a Gaja-patak vízgyűjtő területéről tartják lehetségesnek a feltöltést, s ez körülbelül kétszázmillióból megoldható Mindezt az teszi szükségessé, hogy 140-100 centiméteres vízszintre lenne szükség, ám most az esőzések után is csupán 119 centi vízmélységet mértek. Az emberi jogi bizottság — a tervekkel ellentétben — nem hozott határozatot az egyházdk 1992. évi cél- támogatási keretének elosztásáról. Az átdolgozott, ismétélen benyújtott előterjesztés, amely a Miniszter- elnöki Hivatal, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyeztetett álláspontját tükrözi, az egyházaknak adandó 68 millió forintos céltámogatásról, valamint arról a 25 milliós keretről szól, ameTermésze tgy ógyászok Zöld Párt-nap Ki gondolná, hogy a várva várt eső egyeseknek meghiúsítja a programját? Na. természetesen nem a föld szerelmeseire gondolok, hanem a Zöld Párt tagjaira. A lezúduló csapadék megakadályozza őket abban, hogy plakátokat helyezzenek el egyes városokban, ezért a mi segítségünkkel adják az érdeklődők tudtára, hogy a hétvégén gazdag programot biztosítanak a megye településein. Szombaton, 13-án kezdik Monoron, ahol délelőtt 10 órától H-ig ingyenes természetgyógyász-előadás és szaktanácsadás lesz. utána pedig délig Zöld Párt alakuló gyűlést tartanak a művelődési házban. Cegléden az előadás délután fél háromtól lesz, utána a kaszinóban tartják az összejövetelt. Este 6 órától Nagykőrösön hallhatják. a tanácsadók előadásait, 19 órakor pedig a helyi művelődési házban lesz a párt alakuló gyűlése. Az előadásokat és a gyűléseket Medveczki Zoltán. a Magyarországi Zöld Párt társelnöke tartja. <P.) lyét nemzetközi kapcsolataik fejlesztésére fordíthatnának. . ...... Szűcs M. Sándor, (MDF) öt pártjabeli lelkész nevében robbantotta ki a vitát, mondván, hogy csak az első beterjesztés fogadható el számukra, mert a katolikus egyház az új előterjesztés szerint aránytalanul magas összeget kapna. Lukács Tamas (KDNP) azzal vádolta meg képviselőtársait, hogy egyházaik számára lobbyznak. Figler János (MDF) ezt visszautasította, s ugyanezzel gyanúsította a katolikus egyházat. Mészáros István (SZDSZ) szerint azért nem tudnak jó döntést hozni, mert az állam és az egyház a költség- vetésben összefonódik. Javasolta, a kormány mielőbb terjessze elő elképzeléseit az egyházi támogatások modern finanszírozási módjáról. Ez viszont valószínű, csak jövőre kerül a parlament elé. A továbbiakban arról folyt a vita. hogy milyen arányban kell figyelembe venni a hívek létszámát, és a pályázat keretében beérkezett igényeket A képviselők végül nem szavazták meg az előterjesztést. A társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottságban Varga Mihály (Fidesz) javasolta, hogy vonják inssza a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló előterjesztést, és néhány ponton módosítsák, de ez az elképzelés nem kapott támogatást, mint ahogy a Csépe Béla (KDNP) bizottsági elnök elleni szabaddemokrata bizalmatlansági indítványt is elvetették. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a költség- vetési bizottságban nem a különbizottság álláspontját képviselte. A törvényjavaslat tárgyalására térve felvetődött, hogy először csak a törvény koncepcióját kellene országgyűlési vitára bocsátani. Az eredeti terv szerint viszont szeptember végéig a részletesen kidolgozott törvényjavaslatot kellene benyújtani. A költségvetési bizottság az időlegesen állami tulajdonban maradó vagyontárgyak kezeléséről szóló törvén v javaslathoz benyújtott módosító indíványokkal foglalkozott, és megkezdte a tartósan állami tulajdonban maradó vagyonról szóló törvényjavaslathoz fűződő módosító indítványok tárgyalását. Felvetődött, hogy az Állami Vagyonügynökség jogkörét korlátozzák a vállalati tulajdonrészek elvonásában, de a kormányzat képviselője . szerint ez lassítaná a privatizáció menetét. Elvetették azt az elképzelést is, hogy a .tartósan állami tulajdonban máradó vállalatok körét az Országgyűlés határozza meg. Döntöttek az Állami Számvevőszék elnökének besorolásáról, akinek a miniszterekkel megegyező fizetést javasolnak. A kulturális bizottság meglehetősen kurta, mindössze ötsoros levelet intézett a kormányfőhöz, amelyben afelől érdeklődik, milyen feltételek teljesülését tartja szükségesnek a televízió mindeddig zárolt egymilliárd forint költség- vetési támogatásának feloldásához. Utaltak rá, hogy négy hónapja már feltették ezt a kérdést, de Antall József nem válaszolt rá, holott az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles rendelkezésükre bocsátani. Miniválság robbant ki azon felvetés nyomán, hogy Balázsi Tibor (MDF) javasolta, a testület döntsön arról. véget érjen-e a Hankiss-meghallgatás. A szabaddemokraták puccsot emlegettek, kivonultak, és határozatképtelenné tették az ülést. Jószerével lasszóval kellett összefogni a másfél órás kényszerszünetben a fellelhető tagokat, hogy visszanyerjék a határozatképességet. Végül megvitatták a távközlési törvényhez beérkezett módosító javaslatokat, és a „visz- szaszivárgott” szabaddemokratákkal közösen fogalmazták meg a miniszterelnöknek szóló levelet. Az alkotmányügyi bizottságban Schamschula György munkaügyi minisztériumi államtitkár arról beszélt, hogy a szakszervezeti választásokról szóló törvényjavaslatot még a nyáron beterjesztik a kormánynak. A bizottság megtárgyalta és nem támogatta a társadalombiztosítás módosításához benyújtott egyik indítványt sem. Támogatták viszont az állami népesség-nyilvántartás átmeneti szabályait módosítani kívánó törvényjavaslat, illetve az Állami Szám-, vevőszékről alkotott törvény módosítását kezdeményező tervezet általános vitára bocsátását. A tegnapi kormányülésen a kabinet áttekintette a nemzetközi helyzetet, különösen a kelet-közép-euró• pai térségben, a határainktól délre éleződő, válságra való tekintettel — hallottuk tegnap László Balázstól a kormányszóvivői tájékoztatón. A kormány szokásos munkamegbeszélésén Jeszenszky Géza külügyminiszter elmondotta, hogy a vezetése alatt álló tárca nagy figyelemmel kíséri az aggodalomra okot adó fejleményeket. A Vajdaságban élő magyarság nagy lélektani nyomás, alatt áll. Ezért kértük az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. hogy nemzetközi megfigyelők mehessenek a Vajdaságba és Koszovóba. Noha a belgrádi kormány nem kívánja a megfigyelő missziót beengedni, továbbra is mindent megtesz a magyar diplomácia, hogy külső megfigyelők jelen lehessenek a térségben. Segíthetnek a szankciók Bevasalják a tarioEásf A miniszter hangsúlyozta, hogy változatlan baráti érzéssel és rokohSzéhvvél vagyunk a szerb és minden délszláv nép iránt, és azért ragaszkodunk a szankciókhoz. mert így segíthetjük elő a helyzet megoldását. Juhász Judit hazai témákról szólva elmondotta, hogy a Toyota cég a Cse- pcl-szigeten jelenleg kihasználatlanul álló épületeket vesz bérbe, ahol kialakítja oktatóbázisát, mintaszervizét, és jövendő alkalmazottait ott kívánja kiképezni. A kormány módosította a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. XI. 5. MT-rendeletet, hogy eredményesebben lehessen behajtani a tartozásokat és a vámköveteléseket. A társadalombiztosítástól szóló 1975. évi II. törvény módosítását kéri a kormány az Országgyűléstől. A tartozások csökkentése érdekében növelik a behajtás hatékonyságát. Ha jóváhagyják, a társadalombiztosító szervek jogosultak lesznek a tb-tartozásokat ingó- és ingatlan-végrehajtás útján beszedni. A kormány az importárukat terhelő vám, adó és illeték azonnali kiszabása érdekében — a szükséges feltételek megteremtéséhez — 180 millió forint pótelőirányzatot hagyott jóvá. Ebből megfelelő raktárakat létesítenek a kényszerraktározáshoz és számítógépes hálózatot hoznak létre. Ezt az évente elvégzendő egymillió vámkezelés teszi szükségessé. A külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos devizafizetésekkel összefüggő rendeleteket is módosították. Ezentúl a külföldiek nem konvertibilis forint- számlát nyithatnak külkereskedelmi ügyleteik lebonyolítására. Ebbői kiegyenlíthetik a hazánkból kiszállítandó áru vagy szolgáltatás ellenértékét. A forint- számla egyenlege nem váltható át külföldi pénznemre. (t. t.) ^éítiav 3
